Annak ellenére, hogy a figyelem most leginkább azokra a körzetekre összpontosul, ahol az ellenzéki pártok a  Fidesz-KDNP egyéni országgyűlési képviselőinek jövő évi kihívóit keresik, az előválasztás azokban a körzetekben is megmozgatta az embereket, ahol már most is valamelyik ellenzéki párt adja a képviselőt.

Budapest 1-es számú választókerületében (I., V.kerület, VIII és XIX kerület egy része) páldául az LMP az egyetlen jelenlegi egyéni választókerületének megőrzéséért küzdött, igen nagy sikerrel. A párt politikusa, Csárdi Antal 20 százalékkal szerzett többet momentumos kihívójánál, Gelencsér Ferencnél, aki az I. kerület alpolgármestere

Budapest 5-ös számú, a VI. és VII. kerületeket magába foglaló választókerületében a DK-s Oláh Lajos végzett az élen, az ellenzéki választók úgy tűnik értékelték a körzetet 2014 óta képviselő politikus munkáját.

Budapest hetes választókerületében nem született nagy meglepetés: a Budapest XIII.kerületét magába foglaló körzet országgyűlési képviselője, az MSZP-s Hiszékeny Dezső újrázhat, és a választókerület eddigi eredményeit ismerve nem kell komoly versenyre számítania a választásokon, hiszen a XIII. kerületben 1994 óta minden egyes választáson az MSZP aratott győzelmet.

A szomszédos Zuglóban (8-as választókerület) a körzetet 2014 óta képviselő MSZP-s Tóth Csaba számára nem alakult ennyire jól az előválasztás, hiszen a hozzá köthető korrupciós vádak miatt az MSZP-n kívül az összes támogató párt kihátrált mögüle, így még a választás vége előtt visszalépni kényszerült. Azonban feltételezhetően az sem segített volna Tóthon, ha végig versenyben marad, mivel egyetlen kihívója, a Momentum által támogatott Hadházy Ákos óriási fölénnyel nyert a körzetben.

A szomszédos, 9-es körzetben (Kőbánya nagy része és Kispest egyik fele) egy másik szocialista veteránnak kellet búcsúznia, a XIX. kerületet négy éven kívül 1994 óta megszakítás nélkül képviselő Burány Sándort legyőzte egykori párttársa, Arató Gergely, aki jelenleg a DK parlamenti képviselője.

A főváros 10-es (Óbuda) és 11-es (Újpest) körzeteiben a két hivatalban lévő jelölt (Szabó Tímea Óbudán, Varju László Újpesten) biztosak lehettek a győzelemben hiszen nem akadt más ellenzéki kihívójuk, ám ennek ellenére is sok ezer ember tudtak elvinni a fizikai és virtuális szavazóurnákhoz.

Budapest 12-es, Rákospalotát (XV. kerület) és Újpest egy kisebb részét magába foglaló körzet az egyetlen az országban, ahol a hivatalban lévő ellenzéki képviselő visszavonul: a DK-ben politizáló Hajdu László (aki két évtizedig vezette Rákospalotát előbb MSZP-s majd DK-s színekben) úgy döntött, nem indul el a jövő évi választáson. Ám az előválasztáson a körzetben élők ellenzéki szavazók egy pártását, Barkóczi Balázs találták a legalkalmasabbnak  képviselő-jelöltségre.

Budapest 15-ös számú választókerületében (XVIII. kerület) az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes könnyedén nyerte a körzetét, az előválasztók több mint 68 százaléka támogatta őt.

Az MSZP egykori elnökének, a korábban oktatási miniszterként is tevékenykedő Hiller Istvánnak nem okozott gondot hoznia Budapest XX. kerületének egészét és a XIX. kerület egyik felét magába foglaló 16-os választókerületét.

A Csepelt és Soroksárt magába foglaló 17-es körzetben jövőre is az a Szabó Szabolcs fog indulni ellenzéki jelöltként, aki korábban már kétszer is legyőzte a Fidesz egyik legismertebb politikusát, Németh Szilárdot. Kihívója a karakteres baloldali politikát képviselő egykori szakszervezeti vezető, Komjáthi Imre volt, kettejük pártharcáról részletesen beszámoltunk.

Budapest 18-as, Budafokot (XXII. kerület) és a XI. kerület egy részét magába foglaló választókerületben nem indulhat jövőre az inkumbens jelölt. Újbuda korábbi polgármestere, Molnár Gyula 2018-ban nyert itt egyéni mandátumot MSZP-s színekben a szocialisták elnökeként, idén azonban már a DK támogatásával indult, ám az 20 évnyi tapasztalat parlamenti képviselőként és a nyolc évnyi polgármesterkedés nem volt elég a sikerhez, Molnár alulmaradt Tóth Endrével, a Momentum jelöltjével szemben.

A három nem-fővárosi ellenzéki körzetben sem kell nyugdíjba vonulniuk az inkumenseknek. A jobbikos Kálló Gergelynek Dunaújváros térségébe (Fejér 4-es körzet) még kihívója sem akadt, minden ellenzéki párt támogatta az indulását.

Baranya megye 1-es számú, Pécs-központú körzetében akadt ugyan kihívója a Párbeszéd frakciójában ülő (ám független) Mellár Tamásnak a momentumos Nemes Balázs személyében, és kettejük párharca is elég szorosra sikeredett, de végül mégiscsak a Központi Statisztikai Hivatal egykori vezetője (aki korábban rövid ideig a Fidesz színeiben volt önkormányzati képviselő a baranyai megyeszékhelyen) újrázhat ellenzéki jelöltként. Kettejük párharcával szintén részletesen foglalkoztunk.

Szegeden is újrázhatott Csongrád-Csanád megye egyes számú körzetének hivatalban lévő képviselője, a szocialista Szabó Sándor.

A végére maradt négy budapesti választókerület, Hajdú-Bihar megye 6, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye 4 OEVK-k. Az eredmények bejelentése előtt köszönetet mondtak az előválasztás valamennyi résztvevőjének, ennek ismertetésétől azonban ezúttal eltekintünk, aki kívánja, itt megnézheti az egész műsort.

Budapest 14-ben az MSZP városi politikusa a Jobbik veterán képviselője ellen indult, aki az MSZP-P-n kívül valamennyi formáció támogatását bírta.

Budapest 15-ben az MSZP társelnöke, a helyben és országosan is népszerű Kunhalmi Ágnest számos párt támogatta sajátján kívül, így kiugró, több, mint kétharmados győzelme sem volt különösen meglepő.

Budapest 16-ban szintén egy igazi nagyágyút, a párt országosan ismert oktatáspolitikusát, volt minisztert indította az MSZP, ellene csak az ÚVNP és a Momentum indított közös jelöltet. Nem sok sikerrel.

Budapest 18-ban pedig a Momentum oktatáspolitikusa gyűrte le szoros versenyben az MSZP volt elnökét, aki jelenleg a körzet országgyűlési képviselője.

Vidéki vizekre evezve Hajdú-Bihar 6-os körzet eredményeit ismerhettük meg. Itt Polgár DK-s és Balmazújváros jobbikos polgármesterei, valamint egy – momentumost támogatottságú – civil jelölt küzdöttek meg egymással.

Végül pedig Jász-Nagykun-Szolnok négyes körzet jobbikos jelöltjének kimagasló, száz százalékos szavazatarányú győzelméről számolhattak be az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón, ebben a körzetben ugyanis egyedüliként indult. Ettől függetlenül számosan adták le rá voksukat.

Ezzel pedig le is zárult az első, országos ellenzéki előválasztások első fordulója, és kiderült, hogy kik lesznek azok, akik az ellenzéki összefogás jelöltjeiként szembeszállnak a Fidesz – és vélhetően számos, apróbb párt – jelöltjeivel a 2022-es országgyűlési választásokon. A miniszterelnök-jelölti megmérettetés pontos eredményeiről külön posztban számolunk be.

Véget ért a miniszterelnök-jelölti verseny, amelyen Fekete-Győr András jócskán lemaradva, 5. helyen végzett riválisai mögött, összesen 20 944 szavazattal.

Ez nagyon kevésnek tűnik, tekintve hogy a Momentum elnökét több mint 25 ezren ajánlották annak érdekében, hogy egyáltalán elindulhasson az előválasztáson.

A Mérce az elmúlt hetekben több alkalommal is közelről követte az 1 Magyarország kezdeményezés által szervezett előválasztási jelölti vitákat. Ezekenek az alkalmaknak más jelölti vitákhoz képest az volt a sajátosságuk, hogy roma szószólok „szorongatták” a gyakorta fideszes vagy jobbikos körzeteknek elkönyvelt választókerületek képviselőit, szembesítve őket a cigány közösség legégetőbb problémáival, vagy éppen a Jobbik múltjának -vagy éppen jelenének -feldolgozatlanságával.

Mint arról riportunkban is beszámoltunk korábban, Nyíregyházán volt az egyik első ilyen alakalom, itt Szabolcs 1. és Szabolcs 2. jelöltjei mutathatták volna meg tudásukat,  ám a kétkörzetből összesen mindössze három jelölt vállalta a megmérettetést.  Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke részt vett a vitán, az előválasztáson pedig jócskán alulmaradt riválisával, Aranyos Gáborral (MSZP) szemben a Szabolcs 2-ben. szabolcs 1-ben viszont Lengyel Máté fölényesen lehagyta momentumos vetélytársát, aki a győztessel szemben elfogadta az 1 Magyarország meghívását.

Tóth Péter, akinek a múltja az ellenzéki térfélen szintén gyakori beszédtémát szolgáltatott, a vitasorozat legemblematikusabb gesztusát gyakorolta a cigányság felé azzal, hogy bocsánatot kért korábbi rasszista megnyilvánulásaiért, ám ez is kevésnek bizonyult a győzelemhez: Csongrád 2-ben a momentumos Mihálik Edvin diadalmaskodott.

Szűcs Ildikó, a Jobbik Csongrád 3-as jelöltje végül jól járt azzal, hogy kihúzta magát a vitaszituáció alól: az ópusztaszeri fórum nélküle zajlott, a két – mint utóbb kiderült – vesztes jelölttel.

Borsod 2-ben csak egy jelölt fogadta el a meghívást, aki nyert is, dr. Varga László, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum és az LMP által is támogatva. Borsod 4-ben a Jobbik frakcióját megjelölő független hernádszentandrási polgármester, Üveges Gábor színvonalas párbeszédet mutatott be momentumos jelölttársával, Hornyák Evelinnel, a választáson pedig meggyőző fölénnyel győzött a momentumos politikussal szemben.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztáson előreláthatólag 20 százalék körüli eredménnyel harmadik helyezést elért Márki-Zay Péter szokásos harcias, egyszersmind határozott stílusát hozta magával a Partizán stúdiójába, ahol a harmadik helyezett magabiztosságával fejtette ki, miért ő a legalkalmasabb Orbán leváltására. Azon kívül azonban hogy levált, elszámoltat, és felszámolja a korrupciót, nem mondta el, hogy kormányzása miben különbözne Orbán Viktorétól – bár mint a Fidesz-árvákat és jobboldaliakat megszólító jelölt, erre minden bizonnyal nincs is szüksége.

A hódmezővásárhelyi jelölt többször hangoztatta, hogy ő az az integratív személy, aki mindenkivel együtt tud működni – ezzel szemben Jakab viselkedése nem elég „miniszterelnöki”, Karácsonynak pedig kisebb esélye van megverni Orbánt, mint neki. MZP az önmagában rejlő együttműködési potenciált a többi pártra, valamint tagságukra is igaznak látja – véleménye szerint még a DK aktivistái is egyetértenek azzal, hogy Dobrev túlságosan megosztó.

Márki-Zay Péter úgy látja, hogy a kiábrándultakat, Fidesz-árvákat, és a momentumosokat, jobbikosokat, vagyis a jobboldaliakat akik immár jelölt nélkül maradtak, csak ő tudja igazán megszólítani.

Vagyis hatalom- és választástechnikai szempontból ő az esélyesebb jelölt a legtöbb választó képviseletére, bár véleménye szerint neki jobboldaliként akkor van a legjobb esélye a második fordulóban, ha két balos jelölt marad mellette. Az újabb Orbán-kormány elkerülésére azonban véleménye szerint akkor van a legjobb esély, ha kompromisszumra tudnak jutni Karácsonnyal.

Természetesen vannak feltételei a megállapodásoknak, visszalépéseknek, de ezekről bővebben nem beszélt; Gulyás Márton műsorvezető kérdésére annyit fejtett ki, hogy mindenféleképp szeretne valamiféle garanciát látni arra, hogy Karácsony új kormányzási kultúrát honosít meg, ezzel finoman régigarnitúrázva egy kicsit.

Az új kultúra alatt a korrupció elleni kemény és valódi fellépést érti, ahogy az elszámoltatást is fontosnak tartja. Vagyis nem akar irányított beszerzéseket, a lopás eltűrését, valamint hogy szakmai alapon kerüljenek pozícióba emberek, kimondatlanul is azt a kritikát fogalmazva meg, hogy ez Karácsony vezetése mellett épp így történne. Ezután rátért Hadházy méltatására, örömét fejezve ki afelől, hogy nem Tóth Csaba lett a zuglói jelölt. Hadházy Ákosra az elszámoltatás és a korrupció elleni küzdelem terén is számítana.

Márki-Zay azt is elmondta, Karácsony és közte nincs komoly törés, inkább kulturális különbséget lát. Mondandójából összességében kiderült, hogy önmagát a korrektség mintapéldányának látja, míg Karácsony véleménye szerint nem jeleskedett eddig az elszámoltatásban.

Az új kultúra az egész beszélgetés során fontos kérdés volt Márki-Zay számára, mindazonáltal közpolitikai különbségeket nemigen sorolt fel.

Mindazonáltal az új politikai kultúra emlegetését nemigen lehetett másképp értelmezni minthogy a jelölt szembeállítja a korrupt „régit” a tiszta „újjal”. Azt is elmondta, hogy a visszalépés kérdése pragmatikus lesz Karácsony és közte, mindazonáltal megjegyezte, hogy noha tudja, hogy indítottak már egy kutatást,

„ha Karácsony Gergely fizetett egy kutatást, azt ki lehet dobni abban a pillanatban”.

Kifejtette, hogy csak független felek által végzett kutatásokban bízik. Ilyennek tartja az előválasztást, amiből – noha harmadikként végzett – azt szűrte le, hogy a három talpon maradt jelölt közül neki van a legnagyobb esélye megszólítani a választókat.

Márki-Zay mondandója alapján elmondható, hogy az elkövetkezendőkben stratégiája sarokköve továbbra is a virtigli antiorbánizmus lesz, elvekről mindazonáltal továbbra is kevesebb szó esett, mint a technikai megvalósítás részleteiről. Hovatovább a jelölt kifejtette, hogy az olyan elveket is érdemes sutba vágni, mint a progresszív jövedelemadó hirdetése, ezzel szemben meg kell ígérni, hogy nem lesz adóemelés, különben a Fidesz az egész kampány során ezzel fog fenyegetni. Adócsökkentésről véleménye szerint lehet beszélni, ezt ugyanakkor korlátozhatja az ország gazdasági állapota.

Az euróhoz továbbra is ragaszkodna, holott értelemszerűen rosszul járnak vele az alacsonyabb termelékenységű országok, mint amilyen Magyarország is. Ezt ugyanakkor nem látja egy-két éven belül bevezethetőnek, amit az orbáni lopással indokolt, de medgyessyzett is egy sort a kiegyensúlyozottság jegyében.

Gulyás kérdésére válaszul a hódmezővásárhelyi jelölt igyekezett számadatokkal bizonyítani, hogy a Fidesz jóval többet támadta őt, mint Karácsonyt. Ezután emlékeztetett, hogy Hódmezővásárhelyen valamennyi ígéretét teljesítette, ezzel szemben Budapest vezetése sokkal nehezebben halad, pedig véleménye szerint rengeteg pénzt örökölt Tarlóséktól.

Márki-Zay szinte az alkalmatlanozásig szidta a polgármestert, újfent kifejtve véleményét, miszerint ő sokkal alkalmasabb jelölt, többek között mert kevesebb pénzből is sikeresebb kampányt csinált.

Blokkja végén Dobrev Klárát kritizálta, mert nem kíván visszalépni. Közölte, hogy javára ő sem kíván.

Nem sokkal fél tíz előtt kezdődött a 20. előválasztási tájékoztató, ahol öt újabb körzet eredményeit ismerhettük meg. Budapest 17-ről, vagyis Csepelről, ahol Komjáthi Imre csapott össze Szabó Szabolccsal, külön posztban számoltunk be.

Veszprém 3-ban, vagyis Tapolca körzetében Rig Lajos, a Jobbik népszerű politikusa indult az ellenzék színeiben. A volt ápoló egyedüli indulóként sikeresen szerezte meg a leadott szavazatok száz százalékát.

Veszprém négyes, vagyis Pápa választókerületének eredményét is megismerhettük. Itt az MSZP helyben nagy ismertségnek és népszerűségnek örvendő, tanárként dolgozó jelöltje a szavazatok csaknem kétharmadát kapta meg.

Baranya 4-ben a DK jelöltje párt kerekedett felül, bár szoros versenyben győzte le a két másik jelöltet.

Budapest 13, vagyis a Zugló egy részét és a XVI. kerületet magába foglaló OEVK viszont úgyszint a népes mezőnyben induló – ugyanakkor széles támogatásnak örvendő – szocialista jelölté lett.

A csepeli, Budapest 17-es választókerületben Szabó Szabolcs, a Momentum jelöltje fölényesen, 5 550 szavazattal legyőzte Komjáthi Imrét, a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettesét, aki 2 979 voksot tudott begyűjteni.

Szabó Szabolcs egyetemi oktató 2014-ben és 2018 is a Bajnai Gordon-féle Együtt színeiben nyert a körzetben országgyűlési választáson, 2018-ban az utolsó napokban léptette vissza mellőle az MSZP Bangóné Borbély Ildikót. Szabó most a Momentum Mozgalom képviselőjelöltjeként indult. Ellenfele, Komjáthi Imre borsodi származású politikus, 2018 óta az MSZP elnökhelyettese, országos ismertséget a szakszervezeteket támogató akcióival szerzett. Komjáthit az MSZP indította, őt támogatta továbbá helyben a Párbeszéd, a DK és az LMP is.

A két jelölt a Partizán által rendezett előválasztási vitán is megmérkőzött. A vita alapján konkrét intézkedésekben a két jelölt között több volt a közös pont, mint az a hozzáállásbeli különbségeikből következne, mégis karakteres világnézeti különbségeket kirajzoló vitát láthattunk.

Szabó Szabolcs elmondta, ő a szociális piacgazdaságban hisz, szerinte egy jóléti kapitalista berendezkedés lenne az ideális, hisz nem érdemes olyan mértékig beavatkozni a piaci folyamatokba, hogy azzal bizonyos országok vállalatai lehetetlenüljenek el. Komjáthi Imre azt hangsúlyozta, be kell avatkozni a piaci viszonyokba, szerinte a munkavállalók nem válhatnak kiszolgáltatottá. Komjáthi a dolgozók védelmét látja elsődleges prioritásnak.

A kerületi fejlesztések kapcsán is meglehetősen eltértek prioritásaik. Komjáthi figyelme elsősorban a dolgozókra és a kiszolgáltatottabb társadalmi rétegekre összpontosul, míg Szabó Szabolcs inkább az általánosabb, presztízsnövelő fejlesztésekben, a lakosság általános életszínvonalának emelésében gondolkodna.

A kerületben a Fidesz valószínűleg Németh Szilárdot indítja, akit Szabó már kétszer is legyőzött, a 2018 választásokon 42-37% arányban. A budapesti 17-es nyerhető választókerületnek számít.

A vitáról szóló részletes írásunk itt olvasható.

A Partizán stúdiójában reagált először a médiának Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt az előválasztási eredményekre. A beszélgetés kezdetekor 90 körzetet számoltak össze, ekkor nagyjából 7 százalékkal volt Karácsony lemaradva Dobrev Klára mögött.

A saját eredményével kapcsolatban azt mondta, az a körülbelül 30 százalék, amit szerinte a számlálás végeztével el fog érni – bízva a maradék hat budapesti körzetben -, megfelel a saját előzetes várakozásainak. (95 körzet után 27, 15 százaléknál áll, de még 6 fővárosi körzet hátra van a beszélgetés idején – a szerk.).

Karácsony arról is beszélt, hogy az előválasztási szavazatok megoszlásában is szerinte az a törésvonal rajzolódik ki, hogy vannak, akik kevésbé kritikusak a 2010 előtti MSZP-SZDSZ kormányzással (ők a mostani DK-szavazók), és van ezzel szemben egy pártszimpátiájában heterogén csoport, akik teljesen új hatalmat szeretnének 2022-től. Karácsony szerint az utóbbi csoport nagyobb, „kétharmados ” többségben van a DK-szavazókhoz képest.

A főpolgármester elmondta, úgy érzi, nagy ellenszélben csinálta végig a kampányt, és a Fidesz propagandája szerinte sok szavazatot elvett tőle.

Gulyás Mártonnak arra a felvetésére, hogy látszólag nincs konszenzus arról, hogy Dobrevvel szemben Karácsonynak vagy Márki-Zaynak kellene visszalépnie, Karácsony úgy reagált, ő arra számít, hogy ő maga akár olyanoktól is tud majd szavazatokat szerezni a második fordulóban, akik az elsőben Dobrev Klárát választották. Ezt azzal magyarázta, hogy bár ezek a szavazók most még Dobrevre szavaztak, de tudják, hogy Orbán Viktor ellen neki lenne a legnagyobb esélye, ezért hajlandók lennének átszavazni.

A főpolgármester szerint tehát az ő visszalépése nem feltétlenül Márki-Zay győzelmi esélyeit javítaná. Bár nem tartja kizártnak, hogy hárman maradnak állva a második fordulóra, de ő szíve szerint elkerülné ezt, mert szerinte „nem taktikus az ellenzéki térfélnek ezt a felét megosztani”.

A Márki-Zayjal való kollaborációról Karácsony elárulta:

„Úgy készülünk a második fordulóra, hogy közösen tudjunk valamilyen alternatívát kikovácsolni.”

„A DK az ellenzéki előválasztást megnyerte”

–  hangzott el több alkalommal a DK esti sajtótájékoztatóján, miután a DK jelöltei nyerték a legtöbb egyéni körzetet.

A párt győzelmét estére 31 helyen hirdették ki, Dobrev még ennél is jóval több helyen szerezte meg a legtöbb szavazatot – mondta Molnár Csaba, a DK alelnöke. Míg Karácsony és Márki-Zay a saját városaikban nyertek, Dobrev Klára mindenhol máshol, 19-ből 19 megyében. Molnár azt hangsúlyozta, hogy

Dobrev számos olyan vidéki választókerületben nyert, ahol egyéniben más párt jelöltje fog indulni.

Molnár szerint ez azt bizonyítja, hogy a bizonytalanok Dobrev mellett állnak.

Gyurcsány Ferenc is felszólalt röviden. A DK elmúlt tíz évét sikerként értékelte, ennek oka szerinte az, hogy a párt nem alkuszik meg a Fidesszel, és a közösség tagjai kiállnak egymásért. A volt miniszterelnök ez után arról beszélt, hogy a DK – mint konzervatívok, liberálisok és baloldaliak szövetsége – a politika centrum közepén áll.

Dobrev megköszönte aktivistáinak a munkájukat és az előválasztás minden résztvevőinek köszönetet mondott. Név szerint gratulált azoknak a női jelölteknek, akik győztek az előválasztáson „abban az országban, ahol a miniszterelnök szerint a politika nem a nők dolga”, majd vetélytársainak is megköszönte a részételt.

„Lesznek-e tárgyalások a visszalépésekről” – kérdezte a 444, de Dobrev szerint ez a kérdés nem érinti a politika lényegét, a visszalépések kérdésével „nem foglalkozik”. A kérdés ugyanakkor adja magát, hiszen a harmadik helyezett Márki-Zay Péter már jelezte, hogy kész Karácsony Gergellyel tárgyalni a visszalépésekről, és Jakab, illetve Fekete-Győr is jelezték, hogy nem Dobrevet preferálnák jelöltként.

Bár Jakab Péter nem lesz ott az előválasztás második fordulójában (ahol eldől, melyik aspiráns lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje), de a Jobbik így sem lehet teljesen elégedetlen, egyéni jelöltjeik több körzetben is diadalmat arattak.

Heves megye Gyöngyös-központú 2-es számú választókerületében a párt jelöltjének, Dudás Róbertnek még kihívóktól sem kellett tartani, minden párt beállt mögé, de így is 4781 embert érdekelt az előválasztás a körzetben.

A párt egyetlen jelenlegi egyéni országgyűlési képviselője, Kálló Gergely nagy fölénnyel megnyerte az előválasztást Fejér 4-es számú, dunaújvárosi. Kálló 2020 februárja óta ül az Országgyűlésben miután megnyerte azt az előrehozott választást, amelynek kiírása azután vált szükségessé, hogy a térség előző képviselőjét, a szintén jobbikos Pintér Tamást Dunaújváros polgármesterévé választották. Kálló volt az első országgyűlési képviselőjelölt, aki mögött a teljes ellenzék felsorakozott.

Karcagon és térségben (Jász-Nagykun-Szolnok megye 3-as körzet) a Jobbik szintén egy jelenlegi parlamenti képviselőjével indult az előválasztáson. Lukács László György pedig hatalmas előnnyel végzett az élen.

Hajdú Bihar 3-as, Debrecen központú választókerületében (Debrecen az ország egyetlen olyan vidéki nagyvárosa, ami kettőnél több választókerületre van osztva) szintén a Jobbik jelöltje örülhet.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2-es, miskolci körzetében viszont az MSZP örülhet, jelöltjük, Varga László végzett az élen. Varga 2014 és 2018 között már képviselte egyszer ezt a körzetet az Országgyűlésben, ám 2018-ban a fideszes Hubay György legyőzte őt, köszönhetően az ellenzéki szavazatok elapródozásának.

Úgy tűnik, nem maradtak következmények nélkül a választás hajrájában napvilágot látott botrányok amelyek az előválasztáson részt vevő szinte minden párt jelöltjét érintették.

A legtöbb problémás ügy a szocialista Tóth Csabához, Budapest 8-as számú, zuglói központú képviselőjéhez kötődött akinek kihívója Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő volt. Tóth-ot már a 2019-es önkormányzati választások kampánya óta sokan vádolják korrupcióval, egy emlékezetes, kiszivárgott hangfelvételen Karácsony Gergely arról beszélt, hogy Tóth Csaba fenyegette őt és a családját. Kihívója, Hadházy Ákos ezeket az ügyeket aktívan tematizálta, amelynek következtében igencsak eldurvult az előválasztási kampány Budapest XIV. kerületében. Az ellenzéki pártok nagy része által támogatott Tóth Csaba az utolsó pillanatban lemondta a közte és az Momentum színeiben induló Hadházy között szervezett Partizán-vitát és még a vitát szervező Gulyás Mártont is feljelentette.

A  két jelölt ezután a zuglói önkormányzati televízióban csaptak össze, ahol Hadházy Ákos azzal vádolta Tóthot, hogy kihagyott a vagyonnyilatkozatából egy általa tulajdonolt gyártelepet és egy többemeletes irodaházát. Ennek hatására a Jobbik etikai vizsgálatot kezdeményezett az MSZP-s jelölttel szemben, Karácsony Gergely pedig azt mondta, zuglói szavazóként nem támogatná Tóth Csabát. Ez egy olyan elhatárolódás-cunamit eredményezett az ellenzéki pártok részéről, ami már a helyben erős bázissal rendelkező Tóthnak is sok volt, szeptember 27-én bejelentette, hogy visszalép a jelöltségtől.

Így Budapest 8-as választókerületének következő ellenzéki képviselőjelöltje Hadházy Ákos lesz. A visszalépés ellenére az utolsó napig lehetett szavazni, Hadházy óriási többséggel győzte le Tóth Csabát.

A DK-nak sem tett jót Székesfehérváron, hogy kiderült, jelöltjük, Ráczné Földi Judit több olyan cégben van érdekeltsége, amelyekbe székhelye az USA Delaware-államában található, amely két dologról ismert: Joe Biden amerikai elnökről, valamint azokról a kedvező adózási feltételekről, amelyek a világ egyik legfontosabb adóparadicsomává teszik az államot. Az offshore -cégekben való esetleges érdekeltség már csak azért is problémás, mert az ellenzéki jelölteknek a jelöltté váláshoz ki kell tölteniük egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, nem kötődnek hozzájuk vagy a velük egy háztartásban élőkhöz ilyen cégek. Ráczné tagadta a vádakat, de ez nem segített neki, elvesztette az előválasztást az MSZP-s Márton Rolanddal szemben.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3-as számú, Ózd-központú választókerületében a Jobbik jelöltjének, Farkas Péter Barnabásnak a botránya borzolta a kedélyeket az elmúlt napokban.

Farkas Péter Barnabás érte el a legjobb eredményt 2018-ban Riz ellen, és jelenleg ő Ózd alpolgármestere. Őt látták sokan a legesélyesebbnek, azonban a Jobbik jelöltjéről előkerült egy kép múlt héten, amin náci karlendítést hajt végre egy lengyelországi holokauszt múzeumban, antiszemita feliratok előtt. A jelöltről előkerült kép története rányomta a bélyegét az egész előválasztásra.

Farkas azzal védekezett, hogy ez nem náci karlendítés volt, csupán barátainak integetett a képen. Szóba került, hogy vissza kéne léptetni az előválasztásból a Jobbik jelöltjét, illetve meg kéne vonni tőle a pártok támogatását. Jakab Péter ezt nem tette meg, kiállt jelöltjük mellett. Gulyás Márton több Partizán vitában is megkérdezte a jelölteket arról, hogy miként vélekednek Farkasról és Jakab homofób megnyilvánulásairól. Míg utóbbit nagyrészt minden jelölt elítélte, utóbbi kapcsán korántsem voltak ilyen egyhangúak a vélemények.

A Farkas Péter Barnabást övező botrány hozzájárulhatott, MSZP-s ellenfele, Kiss Sándor szoros, kicsivel több, mint 200 szavazatos győzelméhez.

A nap végére felgyorsultak az események, újabb körzetekből érkeztek eredmények. Budapest 10-es számú , Óbudát magába foglaló választókerületében annak ellenére is nagy volt az érdeklődés az előválasztás iránt, hogy Szabó Tímeának, a Párbeszéd társelnökének nem akadt kihívója, 9033-en szavaztak a zöld párti politikusra.

Az MSZP politikusa, Bangóné Borbély Ildikó idén is megpróbálkozott az egyéni képviselő-jelöltséggel, ám míg 2018-ban Csepelen a pártközi megállapodások alapján vissza kellett lépnie a körzet független ellenzéki képviselőjének, Szabó Szabolcsnak a javára, addig idén Hajdú-Bihar megye 5-ös számú, Hajdúszoboszló-központú körzetében alulmaradt a Momentum jelöltjével szemben.

A szomszédos berettyóújfalui, Hajdú-Bihar 4-es választókerületben szintén a Momentum örülhetett.

Bács-Kiskun megye 6-os számú, Baja-központú választókerületében igen kiélezett küzdelmet hozott az előválasztás, a Momentum jelöltje csupán 33 szavazattal előzte meg a második helyre befutó DK-s aspiránst.

Fejér megye 5-ös számú, Sárbogárd-központú körzetében pedig a DK jelöltje aratott könnyű győzelmet.

Az előválasztás sok tekintetben egyedülálló esemény a magyar politikatörténetben és a korábbi példák hiányában (hiszen a 2019-es önkormányzati választások előtt szervezett budapesti előválasztások jellegükben és a résztvevők számát tekintve is sok tekintetben eltértek a mostani megmérettetéstől) sok helyen az eredmények ismertetéséig kérdéses volt, melyik jelölt fog az élen végezni.

Szép számban születtek ugyan előzetes közvélemény-kutatások, amelyek az egyéni körzetekben induló jelöltek támogatottságát igyekeztek felmérni, ám az eddig beérkezett eredmények sok helyen rácáfolnak ezekre a felmérésekre.

Pest megye 5-ös számú, Dunakeszi-központú választókerületében például a Republikon Intézet júliusi felmérése igen szoros küzdelmet jósolt a Párbeszéd jelöltje, Dorosz Dávid egykori főpolgármester-helyettes és a DK-s Tonzor Péter között, az adatfelvétel pillanatában Doroszt a választók 40, míg Tonzort 32 százalékuk támogatta. Ehhez képest Dorosz meggyőző többséggel, több mint 62 százalékos támogatottsággal győzött.

Az Iránytű Intézet júliusi közvélemény-kutatása igen könnyű győzelmet jósolt a Budapest 5-ös számú körzetét 2014 képviselő DK-s Oláh Lajosnak, a felmérés szerint a politikus a  választókerülethez tartozó mindkét kerületben (VI. és VII)  utcahosszal vezetett momentumos kihívója, Tompos Márton előtt. Az előzetes becslésekhez képest azonban a választás kifejezetten szoros volt ebben a belvárosi körzetben.

Nem várt eredményt hozott az előválasztás a Budapest 3-as számú, a XII. kerület egészét és a II. kerület egy részét magába foglaló körzeten is. Itt júliusban a Závecz és az IDEA intézett által júniusban készített közvélemény-kutatása szerint a DK jelöltje, Komáromi Zoltán volt az esélyesebb, a szavazatok 54 százalékára számíthatott, míg a momentumos Hajnal Miklós csak 36 százalékot ért volna el a felmérés szerint. Ehhez képest végül szoros versenyben ugyan, de Hajnal Miklós futott be az első helyre.

Budapest 4-es számú,a II. kerület nagy részét és a III. kerület egy részét magába foglaló választókerületben akkor készítettek közvélemény-kutatásokat, amikor még a Momentum jelöltje, Berg Dániel is versenyben volt, ám ő később visszalépett a párbeszédes Tordai Bence javára. A visszalépések bizonyára segítettek abban, hogy Tordai végül kétharmados győzelmet arasson Kálmán Olga fölött, hiszen amikor még háromszereplős volt az előválasztási küzdelem, akkor a tévés műsorvezetőből DK-s politikussá lett Kálmán Olga tűnt a befutónak.

A közvéleménykutatók még augusztusban is momentumos sikert jeleztek előre Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4-es számú, Kazincbarcika központú választókerületében. A Publicus intézet becslése szerint a párt jelöltje, Hornyák Evelin 23 százalékos támogatottsággal két százalékponttal megelőzte a jobbikos Üveges Gábort (aki Hernátszentandrás polgármestere potenciális szavazóit, valamint a függetlenként induló Koleszár István is 5 százalékra számíthatott volna. Azonban a megkérdezett 636 választó 51 százaléka nem válaszolt arra kérdésre, melyik jelöltet támogatná, így talán nem meglepő, hogy a felméréstől teljes eltérő eredmény született a körzetben, a jobbikos jelölt a szavazatok 63 százalékát nyerte el.

26 választókerület eredményeit nem ismerjük még, de az előválasztás Facebook-oldalán írt bejegyzés szerint ez már nem sokáig lesz így. Azt ígérik, hamarosan jönnek a végeredmények.

Ahogy csordogálnak az előválasztási eredmények, úgy egyre biztosabbá válik azon ellenzéki jelöltek névsora, akik majd megmérettethetik magukat fideszes ellenfeleikkel  szemben a jövő évi országgyűlési választásokon. Ami azonban már most megfigyelhető, hogy a pártszimpátia alapján döntő ellenzéki szavazók mellett sokan új arcokat is szeretnének látni a parlamentben.

Számos kerületben győzedelmeskedtek olyan jelöltek, akik függetlenként indultak valamilyen párt vagy civil szervezet támogatásával (természetesen nekik is előre meg kellett jelölniük, melyik párt frakciójába ülnének majd be a parlamentben). Üveges Gábor Kazincbarcika független polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom egyik alapítója BAZ megye 4-es számú választókerületében győzedelmeskedett. Jámbor Andrást, a Szikra Mozgalom jelöltjét Budapest 6. számú választókerületében szavazták meg az összefogás közös jelöltjének, mögötte nem sokkal a Csordás Anett, a C8 jelöltje végzett.

Az MMM jelöltjei több kerületben is győzedelmeskedtek (Erdei Sándor Zsolt Borsod megye 5, Inotay Gergely Pest 4), Márki-Zay Péter pedig jelenleg a harmadik helyen, biztos befutó lehet a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulójába.

Jámbor András először a Mércének beszélt az előválasztáson elért győzelméről, és azt is elmondta, mit gondol a független jelöltek sikeréről. 

,,Egy olyan kampányt építettünk fel, ami minden korosztályban és társadalmi osztályban is tudott magának szavazatokat szerezni”

– értékelte saját teljesítményét a Szikra Mozgalom jelöltje. A politikus szerint a sikeréhez több tényező is hozzájárult, többek között a kerületek pártpolitikai megosztottsága. „Ferencvárosban a DK volt erősebb, Józsefvárosban pedig a Momentum, viszont amíg a két pártnak szórva voltak a szavazatai, addig én stabil, 40% körüli támogatottságot élveztem mindkét kerületben.”

Jámbor elmondta, a lakhatás az egyik legfontosabb üzenete volt kampányának, amely szerinte egy mindenkit érintő kérdés. „Kerületi és országos szinten is foglalkoztunk a témával, a gangos és panel lakások felújításával, valamint a Diákvárossal és a bérlakásépítéssel.” A képviselőjelölt szerint a kerületi beágyazottsága nem volt meghatározó a választók számára, úgy véli, inkább a befektetett munkán múlt a siker. Elmondta, rengeteg aktivistával dolgoztak, akik nagyon sok munkaórát fektettek a kampányba.

,,Megmutattuk, hogy országos szinten tudjuk majd befolyásolni a politikát és leváltani a Fideszt.” Úgy véli, kulcsfontosságú volt, hogy sikerült érthetően átadni a választóknak az üzenetüket, és azt, hogy mit gondolnak a világról. Jámbor kihangsúlyozta, hogy ehhez a Partizán előválasztási vitája is nagyban hozzájárult.

,,Szerintem onnan, hogy én elindulok a választáson, már nem vagyok civil.”

A politikus úgy véli, azzal, hogy győzelmét civil sikerként könyvelik el, csak tovább erősödik az a káros narratíva, amit a Fidesz közvetít a társadalom felé. 

Jámbor szerint a kormánypártok az utóbbi években démonizálták a közügyekkel való foglalkozást, azzal, hogy összemosták a pártpolitikával a hatalommal szembeni civil kiállásokat. Emiatt viszont sokan elhatárolódtak a politizálástól, és magától a pártpolitikától, ami a tényleges cselekvést is akadályozta. A képviselőjelölt úgy véli, a civilek és a pártpolitika szembeállítása ezt a folyamatot erősíti és létrehoz egy „jó civilek” és „rossz politikusok” narratívát. Ez hátráltatja a politikába való belépést, a közügyek intézéséhez való hozzáférést, és növeli a távolságot a társadalom és a politikusok között.

,,Én azt gondolom, hogy senki nem azért szavazott rám mert civil jelölt vagyok, hanem a munka miatt, amit leraktunk az asztalra, és amit képviselünk” – fogalmazott Jámbor. Majd hozzátette, ő nem az elmúlt harminc év politikájából jön, ami szimpatikus a választók számára.

Az előválasztáson olyan független és civil jelöltek is elindultak, akik eddig a pártpolitikán kívül tevékenykedtek a közügyekért. Ezen jelöltek mögé a legtöbb választókerületben pártok is felsorakoztak, akik plusz erőforrásokkal szolgáltak a kampányban, így a politikusok széles körben is megismerhetővé váltak. Az eredmények pedig egyre inkább azt bizonyítják, hogy az ellenzéki szavazók körében is igény van azokra a képviselőjelöltekre, akik az elmúlt évtizedek pártpolitikai csatározásaiból kimaradtak. 

Az elmúlt hetekben a Mérce többször beszámolt az 1 Magyaroszág Kezdeményezés vitaeseményeiről. Ma nem más, mint a miniszterelnök-jelölti előválasztást magabiztosan vezető jelölt, Dobrev Klára beszélget a roma szószólókkal. Élő közvetítésünk a Gödör klubból:

A miniszterelnök-jelölti verseny első fordulója a finiséhez érkezik, érdemi változás nem állt be az elmúlt órákban. A 3. és 4. helyezett közti nagy különbség alapján továbbra sem kétséges, hogy a második fordulóba Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter jut be.

A DK jelöltje 80 választókerület után magabiztosan, bő 6,5%-kal vezet, a kérdés tehát egyre kevésbé az, hogy ki nyeri az első fordulót, mint az, hogy a második fordulóra mekkora előnnyel megy az EP-alelnök a főpolgármesterrel szemben, és hogy sor kerül-e visszalépésre Márki-Zay és Karácsony között, amint annak lehetőségére utalt tegnap a hódmezővásárhelyi polgármester?

A belső harcokban és feljelentésekben gazdag kaposvári előválasztásnak végül a Dk-s Varga István lett a nyertese.

Vargának Nem lesz könnyű dolga az országgyűlési választáson. Somogy megye és Kaposvár a Fidesz egyik legerősebb bástyája. Szita Károly több mint 25 éve Kaposvár polgármestere, Gelencsér Attila pedig harmadik ciklusát tölti az országgyűlésben.

Az előválasztás azonban itt is megfordíthatja a helyzetet. 2018-ban Gelencsér Attila a szavazatok 43,69%-át szedte össze, ekkor ez elég volt a győzelemhez. Ellenfelei közül Miháldinecz Gábor (Jobbik) érte el a legjobb eredményt 31.89%-kal, őt követte Dr. László Imre (DK) 12,79%-kal, végül pedig Dr. Busa József (LMP) 4,62%-kal. Az akkor még megosztott ellenzék összesített eredménye meghaladja Gelencsérét, így nem kizárt, hogy 2022-ben sikert tud aratni az ellenzék az előválasztásnak köszönhetően.

2019-ben megtörtént Kaposváron is az ellenzéki összefogás. A Kaposváriakért Egyesület zászlaja alatt egyesültek az ellenzéki pártok, Szita Károly kihívójának pedig Horváth Ákos Ervint választották, aki független jelöltként indult. Az önkormányzati választáson Szita 56,43%-ot ért el, Horváth pedig 38,75%-ot százalékot, emellett egyik egyéni választókerületet sem sikerült megnyernie az ellenzék – köztük Bereczki Dávidnak sem – jelöltjeinek. A vereség után a Kaposváriakért Egyesület feloszlott.

Három jelölt versenyzett Gelencsér kihívásáért a körzetben: Bereczki Dávid, a Momentum jelöltje, Horváth Ákos Ervin a Jobbik jelöltje – további támogatói: LMP, ÚVNP, ÚK, MMM – és Dr. Varga István a DK jelöltje –további támogatói: MSZP, Párbeszéd, Liberálisok.

A kaposvári előválasztást fenyegetések, feljelentések és belső harcok kísérték. Bereczki Dávidot feljelentették, majd megbírságolta a rendőrség, miután leragasztotta a Fidesz egyik politikai plakátját. Szeptember elején Horváth Ákost pedig egy névtelen e-mailben fenyegették meg, melyben az állt, ha nem lép vissza, akkor terhelő dokumentumokat fognak felszínre tárni a már megszűnt Kaposváriakért Egyesületről és költségvetéséről. Ezek után, nem sokkal a szavazások kezdete előtt dr. Takács Richárd, a helyi Jobbik és somogyi közgyűlés tagja, feljelentést tett költségvetési csalás vádjával a bíróságon Horváth Ákos ellen.

Horváthot egy kampányeseménye miatt közös, nyílt levélben ítélte el Bereczki Dávid és Varga István. A szóban forgó esemény után  – melyen több fiatal vett részt éjszaka, egy bevásárlóközpont parkolójában – egy férfi autóbalesetet szenvedett el. Ellenfelei elmondása alapján ez a személy is részt vett Horváth Ákos eseményén, melyben „illegális versenyzésre” buzdította a résztvevőket és hamis ígéreteket tett a résztvevőknek. Ezeket a vádakat Horváth többször is cáfolta.

Gelencsér Attila elmozdítása Somogyból az első lépés lenne a Fidesz által leuralt térség „felszabadítására”. A kérdés, hogy Varga István képes lesz-e egyesíteni az ellenzéki szavazatokat az előválasztás ideje alatt lefolyt belső harcok és vádaskodások ellenére is.

Újabb öt választókerület ből érkeztek végeredmények, ezzel a 106 OEVK-ból 80-ban már tudjuk, ki indul a 2022-es országgyűlési választáson az ellenzék színeiben.

Komárom-Esztergom megye 2. számú választókerületében (Esztergom) csak a miniszterelnök-jelölti versenynek volt tétje, Nunkovics Tibornak (Jobbik-DK-LMP-MMM) nem volt ellenfele a választókerületben.

Nem így Csongrád-Csanád megye 3., Szentes központú OEVK-jában, ahol hárman is elindultak.

Közölték a maradék nyíregyházi körzetet is (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1.), a 2-es körzettel szemben, ahol Gyüre Csaba alulmaradt MSZP-s ellenfelével szemben, itt a Jobbik jelöltje nyert. Az OEVK-ban egyébiránt az 1 Magyarország Kezdeményezés szervezett vitát, amit a Mércén közvetítettünk.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3. választókerületében (Kisvárda) is eredményt hirdettek, itt is a Jobbik jelöltje indulhat jövőre.

Az ötödik bejelentés Somogy 4-ből érkezett, Potocskáné, a Jobbik alelnöke majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint ellenfele.

Az előválasztás egyik legnagyobb meglepetése Hódmezővásárhely polgármesterének, Márki-Zay Péternek a szereplése. A Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjének az előzetes közvélemény-kutatások nem jósoltak különösebben jó eredményt, Márki-Zay azonban az eddig feldolgozott 75 körzet eredménye alapján több mint 86 ezer szavazatot és közel 21 százalékot szerzett. Így a hódmezővásárhelyi polgármester minden bizonnyal bejut a választás második fordulójába, ahol a három legtöbb szavazatot szerző miniszterelnök-aspiráns mérkőzik meg egymással.

Márki-Zay jó szereplését annak köszönheti, hogy szinte minden körzetben sikerült befutnia a harmadik helyre, megelőzve az előválasztás másik jobboldali jelöltjét, Jakab Pétert. Emellett több olyan budapesti körzet is volt (mint például a belvárosi 1-es, az újbudai 2-es, a hegyvidéki 3-as vagy éppen a II. és III kerületet magába foglaló 4-es), ahol Karácsony Gergely óriási többséggel nyert, az országosan első helyen álló Dobrev Klára viszont lemaradt Márki-Zay mögött, aki ezekben a körzetekben a második lett.

Most azonban a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjének szoros küzdelemben ugyan, de az első helyet is sikerült megcsípnie Vas megye 3-as számú, Körmend központú körzetében.

Itt egyébként az egyéni képviselőjelölti küzdelemben is az MMM által támogatott jelölt, a Jobbikból nemrég kilépő Bana Tibor nyert.

Péntek délután egy után nem sokkal megismerhettük Budapest 7, Vas 3, Fejér 3, Szabolcs-Szatmár-Bereg 2, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén 3-as körzet eredményeit. Az integetős jobbikos alpolgármester körzetéről külön posztban számolunk be.

Budapest hetes választókerületében nem született nagy meglepetés: a körzet országgyűlési képviselője újrázhat, és a választókerület eddigi eredményeit ismerve nem kell komoly versenyre számítania a választásokon.

Vas hármas választókerületben szintén erős helyi jelölt indult. Noha Bana Tibor korábban a Jobbik országgyűlési képviselőjeként és Vas megyei elnökeként vált ismertté, ezúttal nem korábbi pártja támogatásával indult.

Fejér háromban három jelölt is indult az ellenzéki összefogás közös jelöltségéért, Balázs Péter széles körben támogatott kommunikációs szakember (tehát nem a volt külügyminiszter) azonban toronymagas győzelmet aratott.

Szabolcs kettőben pedig a szocialisták iparfejlesztést és a minőségi oktatás fontosságát propagáló jelölt nyerte el leginkább a választók bizalmát.

Hadházy győzelmével együtt további négy eredményt jelentettek be.

A Békés központú Békés megye 2. választókerületében a DK-s jelölt győzedelmeskedett.

Maradunk Békésben, a 3. választókerületben (Gyula) így alakultak az eredmények.

Ha – amint Fekete-Győr András az ATV-ben megjegyezte – Zuglóban egy kecske is eséllyel indulna a Fidesszel szemben, akkor Csornán és környékén (Győr-Moson-Sopron 3.) talán Göncz Árpád és Horn Gyula együtt is kevés lenne a Fidesz ellen. A közel lehetetlenre Kovácsné Varga Ildikó vállalkozik tavasszal.

Heves megye 3. választókerületében (Hatvan) pedig ismét Korózs Lajos, volt szociális államtitkár próbálkozhat majd.

Újabb 5 választókerület, jobbikos sikerek.

A Mohács központú Baranya megye 3. OEVK-ban a Jobbik jelöltje nyert.

Békés megye 4. választókerületében, Simonka György OEVK-jában szintén a Jobbik jelöltje hívhatja a Fideszt.

A Békéscsaba központú Békés 1-ben a jobbikos  Stummer János országgyűlési képviselő próbálhat majd egyéni mandátumot szerezni.

A Sátoraljaújhely központú Borsod-Abaúj Zemplén megyei 5. választókerületben a „Rokker Zsoltiként” ismert volt humorista, önkormányzati képviselő nyert, ő szintén a Jobbik frakcióját célozza meg.

A Miskolc központú Borsod 1-es választókerületben szintén jobbikos győzelem született.

A mai napi második 5-ös csomagban tehát 5 jobbikos győzelmet jelentettek be.

Jönnek az újabb eredmények, az OEVB 11 előtt nem sokkal 5 újabb körzet eredményét közölte.

Kőbánya-Kispesten trónfosztást hozott az előválasztás: a DK jelöltje és országgyűlési képviselője, Arató Gergely indulhat majd a választókerületben a körzet jelenlegi képviselője, a Párbeszéd frakcióban ülő MSZP-politikus, Burány Sándor helyett.

Az előválasztási kampányban nem csak azokra a körzetekre volt érdemes figyeli, ahol a hivatalban lévő kormánypárti képviselők kihívóját kereste a hatpárti ellenzék, a jelenleg is ellenzéki körzetek is bőven tartogattak izgalmakat. Budapest 9-es számú, Kőbánya nagy részét és Kispest egyik felét magába foglaló választókerületben például kifejezetten nyílt verseny alakult ki a körzetet képviselő MSZP-s Burány Sándor és két kihívója, a DK-s Arató Gergely és a momentumos Paróczai Anikó között. Burány 1994 óta tagja az Országgyűlésnek, indulását a szocialisták mellett támogatja a Párbeszéd (akiknek egyébként a frakciójában ül 2018 óta a két párt között született megállapodás értelmében) és az LMP is. A 2006-ban MSZP-s színekben Kőbánya egykori választókerületében egyéni mandátumot szerző Arató Gergely mögé a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Liberálisok is beálltak. A momentumos Paróczai Anikó saját pártja mellett az Új Világ Néppárt támogatására számíthat.

Arató jó eséllyel indul a jövő évi választáson, hiszen az ellenzéki pártok támogatottsága 2018-ban is megközelítette a hatvan százalékot.

Burány Sándor ugyan csak másfél százalékkal győzte le a Fidesz-KDNP jelöltjét, Budapest korábbi főpolgármester-helyettesét,  György Istvánt (aki 1990 és 2002 között Kőbánya polgármestere is volt), de a Jobbik és az LMP is jól szerepelt a körzetben. Az ellenzéki összefogásnak hála pedig az előválasztás győztese minden jelentősebb ellenzéki párt támogatásával indulhat 2022-ben, ahol a kormánypártok Pap Sándor kőbányai fideszes alpolgármesterrel próbálják meg visszahódítani Kőbányát és Kispestet.

A választókerület egyike azoknak a térségeknek, ahol egyes ellenzéki pártokhoz is igen problémás ügyek kapcsolódnak. A XIX. kerületet (Kispestet) ugyanis 2006 óta vezeti MSZP-s színekben az a Gajda Péter, akinek több közeli szövetségese kapcsán is felmerült a korrupció gyanúja az elmúlt években. A 2019-es önkormányzati választás kampányának hajrájában került nyilvánosságra egy olyan videó, amin az MSZP-ből azóta kizárt önkormányzati képviselő, Lackner Csaba egy fehér poros zacskót lóbálva korrupcióra utaló állításokat tett a kerülettel összefüggésben. Ezt követően pedig a kerületi vagyonkezelő egykori vezetőjéről, Kránitz Krisztiánról derült ki, hogy nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában a spanyolországi nyaralóját. Az ügyről a Momentum előválasztási jelöltje, Paróczai Anikó egy videófelvételt is készített, ezért a a kispesti közgyűlésben ülő politikust Kránitz Krisztián fel is jelentette becsületsértésért és különleges adatokkal való visszaélés miatt, amelynek következtében Paróczait rabosították is.

A Partizán a budapesti 9-es választókerületben is szervezett előválasztási vitát. Ezen az  általánosabb témák (elszámoltatás, klímaváltozás, jogállami kérdések) mellett kiemelt szerep jutott a kormány szociálpolitikájának és rendpárti intézkedéseinek átfogó kritikájának. A három jelölt a többi ellenzéki jelölt-aspiránshoz képest sokkal élesebben helyezkedett szembe a fideszes irányvonallal, nem függetlenül attól, hogy a választókerületben található nyomortelepek, mint a Hős utca vagy a Bihari utca helyzete rámutatnak arra, mennyire fenntarthatatlan az a politika, amely nem megoldani akarja a szegénység és a kirekesztés mögött meghúzódó rendszerszintű problémákat, hanem pusztán elfedni szeretné őket.

Éjjel kettőkor tartották az előválasztási eredményeket bemutató jubileumi, tizedik sajtótájékoztatót. Ennek keretében bemutatták a Baranya 1-es körzet eredményeit, melyeket már korábban ismertettünk, valamint Budapest négyes körzetet is, ahol a DK és a Párbeszéd nagyágyúi, Kálmán Olga és Tordai Bence mérték össze támogatottságukat – beszámolónk ezen a linken olvasható.

Jámbor András előválasztási győzelméről pedig itt számoltunk be.

Megismerhettük azonban Komárom-Esztergom hármas körzetének eredményeit is.

Budapest 5-ös választókerületében a Demokratikus Koalíció nagyágyúja, országgyűlési képviselője aratott győzelmet a többi liberális jelölt fölött.

Éjjel egy után nem sokkal megvolt a 9. előválasztási eredménybejelentő bejelentkezés is, amiből a szokásokhoz hűen ismét öt OEVK eredményeit ismerhettük meg.

Arról már korábban beszámoltunk, hogy Baranya 1 körzetben Mellár Tamás győzedelmeskedett, és Baranya 2 eredményeiről is külön posztban tudósítottunk.

Somogy 2-ben a Jobbik alelnöke, jelenlegi országgyűlési képviselője fölényesen verte DK-s ellenfelét.

Megismerhettük Pest hetes körzet eredményeit is

A Sopront is magába foglaló Győr-Moson-Sopron 4-es választókerületben Fölényes győzelmet aratott a Jobbik országgyűlési képviselője az Országgyűlés alelnöke.

Győr-Moson-Sopron 6-ban úgyszintén a jobbikos jelöltet, országgyűlési képviselőt szavazták meg, több, mint háromnegyedes többséggel.

Nagyon kiélezett küzdelemben, alig három százalékkal tudta csak legyőzni Szakács Keresztest.

Ugyan 2018-ban megtörtént az első, baranyai „rendszerváltáshoz” vezető lépés, amikor Mellár Tamásnak sikerült leváltania Pécsett Csizi Pétert, azonban a Fidesz legfontosabb helyi embere még mindig bent ül a parlamentben. Dr. Hoppál Péter, országgyűlési képviselő, a Fidesz pécsi szervezetének elnöke megújította ciklusát három évvel ezelőtt, győzelmét viszont elsősorban a megosztott ellenzéknek köszönhette. A 2018-as választásokon 40,11%-ot ért el, ezzel szemben az ellenzék jelöltjeire a szavazatok több mint 50%-a érkezett, igaz három felé osztva: Gyimesi Gábor (Jobbik) 22,15%-ot, Nagy Ferenc (DK) 20,85%-ot, Hohn Krisztina (LMP) pedig 9,15%-ot kapott.

Az előválasztásnak köszönhetően 2022-ben nem fog előfordulni egy ehhez hasonló helyzet.  Az ellenzék két jelöltet állított a körzetben: Dr. Keresztes László Lórántot, az LMP jelöltjét – további támogatói az MSZP, a Párbeszéd, az ÚVNP – és Dr. Szakács Lászlót, a DK jelöltjét, akit még a Jobbik támogat. Egyikőjük sem indult Baranya-2-ben 2018-ban, azonban mindketten ismert, helyi politikusok, akik tisztában vannak a térség problémáival. Keresztes 8 évig volt önkormányzati képviselő Pécsett, Szakácsnak pedig fontos szerepe volt az összefogás megszervezésében a térségben 2019-ben.

Mindkét jelölt az infrastruktúra fejlesztésében – az M6-os meghosszabbítása, alsóbbrendű autóutak felújítása, közművek karbantartása – látja az elsődleges megoldást a térség legfontosabb gazdasági problémáira. Mindkettejük számára fontos a zöld és fenntartható Pécs kiépítése és az egyetem autonómiájának visszaszerzése. A szociális problémák megoldására is hasonló eszközöket alkalmaznának, mint például a nyugdíj és rokkantnyugdíj összegének növelése, további szolgáltatások visszaállítása.

Az ellenzéki összefogáson belüli feszültségek és a problémás jelöltek kezelésével kapcsolatban volt az egyetlen igaz ellentét a két jelölt között. Szakács hangsúlyozta az integrálás és az összetartás fontosságát, és inkább az összefogás keretein belül oldaná meg a problémákat, ezzel szemben Keresztes úgy gondolja, hogy nyilvánosan fel kell vállalni és el kell ítélni azokat a megnyilvánulásokat és személyeket, melyek túllépnek egy morális határon.

2018-ban sikerült leváltani Csizi Pétert, 2019-ben pedig Páva Zsoltot. Ha Szakács Lászlónak sikerül megnyernie Baranya-2-t és leváltja Hoppál Pétert, akkor végleg megszűnhet a térséget több mint 10 éven át lefedő Fidesz-uralom.

Dr. Mellár Tamás, a Párbeszéd jelöltje 54,78%-45,22% arányban győzte le Nemes Balázst, a Momentum jelöltjét.

A Baranya 1-es választókerület azon kevés nem-budapesti körzet közé tartozik, ahol az ellenzéknek – Mellár Tamás személyében, aki akkor még függetlenként indult – a 2018-as országgyűlési választáson sikerült legyőzni a Fidesz jelöltjét, Csizi Pétert. A 2019-es önkormányzati választáson az ellenzéki összefogás jelöltje, Péterffy Attila pedig átvette Pécs irányítását a fideszes Páva Zsolttól. A 2022-es választáson az ellenzék feladata az lesz, hogy ismét megnyerjék Pécset, és folytatódhasson a baranyai „rendszerváltás” folyamata.

Az ellenzék két jelöltet állított a választókerületben. Az inkumbens országgyűlési képviselő Mellárt a Párbeszéd indította, és az MSZP, a Jobbik, az LMP és az MMM is mögé állt be. Kihívója Nemes Balázs volt, a Momentum jelöltje – akit a DK és a Liberálisok támogatnak. A 2018-as országgyűlési választáson ő is részt vett, 1,81%-ot ért el, kevesebbet, mint a szintén külön induló Jobbik és LMP jelöltjei. Nemes jelenleg a pécsi önkormányzat tagja és innovációs biztosa, valamint a pécsi Momentum elnöke.

A Fidesz Pécsett a 2019-es önkormányzati választásokon is alulmaradt az ellenzékkel szemben. Péterffy Attilának, a helyi ellenzéket összefogó – az LMP kivételével – Mindenki Pécsért Egyesület színeiben sikerült legyőznie 53,15%-41,02%-os arányban a Fidesz-KDNP által, mondhatni az utolsó pillanatban kiállított jelöltet, a vízilabdás Vári Attilát.

Mellár és Nemes a Partizán előválasztási vitáján állt együtt a nyilvánosság elé. Mindkét jelölt elmondta, azért dolgoznának, hogy Pécset újra egy erős regionális központ legyen, azonban amíg Mellár szerint a kis- és középvállalkozások megerősítésében van ennek a kulcsa, addig Nemes szerint az informatikai és innovációs szektorban rejlik Pécs jövője.

Központi témakör volt a vita során a Pécsi Tudományegyetem sorsa és az alapítványi működés. Utóbbiban volt lényeges eltérés a két jelölt között: amíg Nemes szerint a PTE alapítványi működtetése nem lenne egy rossz irány, addig Mellár szerint az egyetem csak akkor tudja ellátni regionális központi, és esélyegyenlőség-biztosítási szerepét, ha visszakerül állami kézbe.

A kor- és habitusbeli különbségek a pécsi Pride kapcsán mutatkozott meg leginkább a két jelölt között. Mellár szerint neki nem kötelessége az ilyen eseményeken megjelenni, ő a háttérből küzd a kisebbségi csoportok jogaiért. Nemes ezzel szemben úgy gondolja, hogy minden ellenzéki politikusnak kötelessége nyilvánosan is felelősséget vállalnia minden általa képviselt állampolgárért.

Az ellenzék számára a baranyai 1-es választókerület kötelező győzelem: ha Mellárnak itt nem sikerülne nagy arányban nyernie, az biztosan a Fidesz további kétharmados uralkodását jelentené.

Amellett, hogy hírcikkeinkben és élő közvetítéseinkben rendszeresen beszámoltunk az előválasztás legfontosabb fejleményeiről, a Mércénél kiemelten fontosnak tartjuk, hogy olyan szempontokkal is hozzájáruljunk a magyar nyilvánosság egy jelentős részét már lassan egy éve lázban tartó politikai eseményről, amelyeken visszatükröződnek szerkesztőségünk baloldali értékei.

Mivel minden bizonyára sokáig fog tartani, amíg összeszámolják leadott szavazatokat, ezért most némi olvasnivalóval kedveskednénk nektek és újra megosztanánk néhányat azokból az írásokból, amelyekben szerkesztőségünk tagjai valamint külsős szerzőink megosztják gondolataikat az előválasztás folyamatáról.

Sokak számára talán a mai napig kérdéses, hogy a Fidesz leváltása érdekében elfogadható-e az összefogással azzal a Jobbikkal, amely nem is olyan rég még teljes társadalmi csoportok megbélyegzésével, rasszista, antiszemita és homofób uszítással próbált szavazatokat szerezni és a párt úgynevezett néppártosodása óta is rendre előkerülnek egyes jobbikos politikusok korábbi szélsőséges nyilatkozatai.

Szűcs Zoltán Gábor szerint ennek ellenére a Jobbikot nem szabad politikai karanténba zárni, hiszen a jobbikos szavazókra is szükség van a NER-lebontásához, azonban ennek ellenére nem szabad kritikátlanul tekintetünk a párt lépéseire.

Tamás Gáspár Miklós ezzel szemben úgy véli, hogy a Jobbik továbbra is egy olyan párt, amely a mai napig olyan szélsőséges politikusok egész sorát tűri meg soraiban, akik vállalhatatlanná teszik a pártot.

TGM úgy véli, másik ellenzékre van szükség, ám ez a választásokig már nem fog létrejönni, de ha ez a mai ellenzék mégis nyerne jövőre, akkor ellenzékben leszünk vele szemben.

Sokakat megosztott az ellenzéki pártok azon döntése, hogy névleges ideológiai különbségeiket sutba dobván sorra léptek vissza egymás javára a különböző háttéralkuk miatt.

Kapelner Zsolt szerint ezek a pártalkuk nem csak szűkítik a választók rendelkezésére álló „kínálatot”, de ráadásul felmentést adnak az ellenzéki szereplőknek elképzeléseik, programjuk ismertetése és nyilvános vitában történő megvédése alól, amely felszínre hozhatja ezek gyengeségeit, és adott esetben akár módosításukat is kikényszerítheti.

Balla Attila szerint a pártelitek a helyi politikusaikkal szemben meghozott alkuikkal a saját pártjukat fosztják meg attól a lehetőségtől, hogy a helyi beágyazottságukat erősítsék.

Szerkesztőségünkben is többen hasonlóan gondolkodnak a visszalépésekről. Juhász Vanessza úgy véli, a pártok a sorozatos visszalépésekkel azt az üzenetet közvetítik az ellenzéki szavazók felé, hogy a zárt ajtók mögött született politikai alkuk prioritást élveznek a választói akarattal szemben. Juhász Vanessza Karácsony Gergely „99 százalékot képviselő” programjáról is megosztotta meglátásait.

Lehoczki Noémi pedig úgy gondolja, a visszaléptetésekkel az ellenzék lemond ’22-es főpróbájáról, lemond arról, hogy „esélytelen jelöltek” indításával minden potenciális ellenzéki szavazót mozgósítson. Emellett szerinte nem tiszta, hogy az ellenzék „a NER-oligarchák által ellopott közvagyon” visszaszerzését ígérő elképzelések megvalósulása valóban igazságosabb állami újraelosztási politikát eredményezne.

A Momentum igazi sikerszériát könyvelhetett el a nyolcadik bejelentés alkalmával. Budapest 3, Hajdú-Bihar 2, és Zala 2, valamint Budapest 2 és Csongrád 2  eredményeit ismerhettük meg az imént. Az utóbbi körzetek eredményeit külön posztban mutatjuk be.

Budapest háromban, vagyis a hegyvidéken a Momentum számos párt által támogatott elnökségi tagja lett a favorit, megelőzve a DK egészségpolitikai szakemberét valamint a konzervatív Új Világ Néppárt jelöltjét.

Hajdú-Bihar 2-ben úgyszintén a Momentum jelöltje volt a befutó: a párt debreceni önkormányzati képviselője immár az országgyűlési választásokon is indulhat, miután a fideszes Pósán László 2018-ban csaknem 50 százalékkal vitte a körzetet.

A Momentum sikerszériája Zala 2-ben sem szakadt meg, itt ugyanis Cserszegtomaj polgármesterét indíthatják jövőre a Fidesz ellen az ellenzék támogatásával.

A közel kilencvenezer választókorú lakossal rendelkező, Szeged székhelyű Csongrád-Csanád megyei 2. számú országgyűlési egyéni választókerület Szeged egy része mellett még 12 települést foglal magában, köztük Ásotthalmot, Röszkét és Mórahalmot.

A szocialista fellegvárban győzedelmeskedett a Momentum MSZP-P által támogatott jelöltje.

A sorrend a következőképp alakult:

A választókerület jelenlegi országgyűlési képviselője B. Nagy László, aki a Fidesz-KDNP színeiben nyert mandátumot 2018-ban, a szavazatok 44,6 százalékával. Izgalmassá teheti a választókerületet, hogy az ellenzéki jelöltek 2018-ban összességében több szavazatot kaptak, mint az egyedül induló B. Nagy, így a tavaszi választásokon jó eséllyel indul a közös jelölt, de nagy csatára kell számítani.

A választókerületben három jelölt indult a 2021-es ellenzéki előválasztáson. A momentumos Mihálik Edvin Máté a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd támogatásával, a jobbikos Tóth Péter, akit pártján kívül az LMP és a DK támogatott, valamint Tóth Szabolcs, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje, akit a Momentum frakció is befogadott volna győzelme esetén.

A jelöltek közül a történész-politológus végzettségű Mihálik Edvin Máté Szeged önkormányzatának képviselője, illetve Zöld Város programjáért felelős tanácsnoka. A Mindenki Magyarországa Mozgalom által jelölt, momentumos frakciót megcélzó Tóth Szabolcs pedagógus, végzettsége szerint mérnök és programozó matematikus.

A Jobbik színeiben induló, geográfus végzettségű Tóth Péter korábbi Csongrád megyei önkormányzati, majd szegedi önkormányzati képviselő nemrég azzal váltotta ki az országos média érdeklődését, hogy kiderült róla, korábban tömegével tett közzé rasszista mémeket, „bibsiző”, cigányozó és buzizó posztokat. A roma értelmiségiek által életre hívott 1 Magyarország Kezdeményezés hétfői, Szegeden tartott vitáján a jelen lévő roma szószólók bocsánatkérésre szólították fel Tóthot korábbi kijelentései miatt, aki elnézést is kért, majd kijelentette:

„A kollektív bűnösséget váltsa fel a kollektív munkaközösség.”

Mint az már a délután folyamán kiderült, azt szerdán nem tudtuk meg, ki lesz Orbán Viktor ellenzéki kihívója jövő tavaszi országgyűlési választáson, a választókerületek harmadának eredményeit már összeszámlálták, ez alapján egyelőre így áll a miniszterelnök-jelöltek versenye:

Nem szabad elfeledni azonban, hogy a fővárosi körezetek közül még csak az egyik eredményeit ismertük meg, ezek az éjszaka és a holnapi nap folyamán érkeznek majd.

31 körzetben Dobrev Klára szerezte a legtöbb szavazatot, 3 helyen (Pest 2, Pest 3, Budapest 1) Karácsony Gergely lett az első, 1 helyen (Mátészalka – Szabolcs 5) Jakab Péteré lett a legtöbb szavazat.

Budapest egyes körzetet viszi tovább – legalábbis ellenzéki jelöltként – eddigi országgyűlési képviselője, az LMP-s Csárdi Antal folytathatja munkáját.

Pest 4, vagyis a váci körzetben viszonylag szoros eredményt hozott a jobboldali-liberális támogatottságú jelöltek küzdelme.

Pest 3-as körzetben Nagykáta központtal nem született nagy meglepetés: egyéniben a szavazatok száz százalékát vitte az LMP-s Schmuck Erzsébet, akinek nem volt kihívója.

Heves 1 a megyeszékhely, Eger körzete, ahol a város alpolgármestere immár az ellenzék közös jelöltje is a jövő tavasszal esedékes országgyűlési választásokon.

A Hajdú-Bihar megyei megyeszékhely, Debrecen nem hozott szerencsét Pálinkás Józsefnek, az Új Világ Néppárt elnökének, aki miniszterelnök-jelöltnek is jelölte magát, azonban nem sikerült összegyűjtenie a megfelelő számú ajánlást. A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke a fideszes fellegvárban csupán a második helyet szerezte meg, erősen lemaradva a DK jelöltje után.

A Budapest 1-es, a Pest megye 2-es és 3-as választókörzetében Karácsony Gergely szerezte meg a legtöbb szavazatot a miniszterelnök-jelölti csatában, az eddig feldolgozott választókörzetek közül először.

Budapest 1-ben Karácsony Gergely 4277 szavazatot kapott, őt követte Márky-Zay 2527 szavazattal, harmadik helyen Dobrev 1789 szavazattal, negyedik helyen Fekete-Győr 440 szavazattal, ötödik helyen pedig Jakab 276 szavazattal.

Pest 2-ben 4649 szavazatot szerzett, második helyen Márky-Zay 3434 szavazattal, harmadik helyen Dobrev 3271 szavazattal, negyedik helyen Jakab 758, ötödik helyen pedig Fekete-Győr 605 szavazattal.

Pest-3-ban 3095 szavazatot kapott Budapest főpolgármestere, második helyen Dobrev 2584 szavazattal, Márky-Zay a harmadik 2419 szavazattal, negyedik helyen 656 szavazattal, a sort pedig ismét Fekete-Győr zárja 371 vokssal.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 4. sz. választókerületében nagy szavazataránnyal nyert a Jobbik által támogatott Üveges Gábor (támogatói még: DK, LMP, Új Világ Néppárt, Mindenki Magyarországa Mozgalom), aki Hernádszentandrás polgármestereként lett ismert, aki Hornyák Evelint, a Momentum roma emancipációárt felelős szakpolitikusát előzte meg.

A Kazincbarcikát és további 81 kisebb települést magában foglaló OEVK az egyik hely, ahol az 1 Magyarország kezdeményezés vitát rendezett a jelöltek közt.

A vitán érdekes és színvonalas vita alakult ki Üveges és Hornyák közt, elsősorban a kirekesztés struktúráiról és az integráció eszközeiről. A Múcsonyon rendezett vitát itt lehet visszanézni.

Üveges Gáborral 2018-ban interjút is készítettünk BioSzentandrásról.

Ezúttal a Szigetszentmiklós központú Pest 8-as, Tolna megye 3-as, Pest 2, valamint Pest 3 és Borsod-Abaúj-Zemplén 4 eredményeit ismerhettük meg. Pest 2, vagyis Szél Bernadett körzete és BAZ 4 eredményeiről külön posztokban számoltunk be.

Pest 8-ban igazi kuriózumnak lehettünk a tanúi: az egyébként szorosan együttműködő DK és Jobbik egymás ellen indítottak jelöltet, előbbi szorosan verte a jobboldalibb jelöltet.

Tolna megye hármas választókerületét ezzel szemben simán vitte a jobbikos jelölt, bár itt érdekesség volt, hogy az urnákban, DK-s ellenfele egy szavazattal többet gyűjtött, vagyis itt az online szavazatokból adódtak a különbségek.

Pest 3, vagyis Szentendre körzete valódi kuriózum volt, hisz azon kevés körzet közé tartozik, ahol négy jelölt is elindult, köztük egy független, aki mellesleg utolsó lett.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke és miniszterelnök-jelöltje a Telex újságíróinak azt nyilatkozta, hogy nem tartja kudarcnak, hogy ő kapta eddig a legkevesebb szavazatot, lemondani sem tervez a párt éléről.

Azt is elmondta, hogy szerinte nem Dobrev Klára jelenti a változást, és szerinte az lenne a legjobb, ha a második és harmadik helyezett jelöltek, várhatóan Karácsony Gergely és Márky-Zay Péter ki tudna egyezni egymással.

Ezzel kapcsolatban Márky-Zay Péter a Szlovák Sörözőben tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy Karácsony Gergellyel a második forduló előtt visszalépnének egymás javára.

Fekete-Győr szerint pártjának a miniszerelnök-jelölt választás második fordulójában is fontos szerepe lesz, saját szavaival élve akár „királycsináló” is lehet majd a Momentum.

Újabb egyéni választókerületek eredményeit jelentették be az ellenzéki előválasztás szervezői, melyet az alább lehet visszanézni.

Somogy megye 3-as választókerületben Steinmetz Ádám, a Jobbik politikusa, országgyűlési képviselő az egyéniben leadott szavazatok 100 százalékát szerezte meg 2 464 vokssal, mivel egyedül ő indult.

Ennél némiképp izgalmasabb volt Veszprém 1: itt Csonka Balázs, a DK politikusa Jobbik-DK-LMP-Liberálisok-MMM támogatással az egyéniben leadott szavazatok közül 3 689-et szerzett. Ellenfele, Mesterházy Attila, aki az MSZP volt elnökeként a Párbeszéd támogatásával indult el, mindössze 1 821 szavazatot szerzett.

Veszprém 2-ben szintén két jelölt indult, viszonylag kiegyensúlyozott támogatással: Benedek Szilveszter a DK, az MSZP, valamint a Párbeszéd támogatásával 2 909 szavazatot kapott, míg Szecsődi Andrea Momentum, Jobbik és Mindenki Magyarországa színekben 2 118 szavazó támogatását gyűjtötte be.

Megtudhattuk Tolna 2 eredményeit is, ahol Szabó Loránd a DK, a Liberálisok és az MMM színeiben győzött 1 692 szavazattal. Száraz Zoltán momentumos jelölt a Jobbik és a Párbeszéd támogatásával 1 165 szavazatot kapott.

Végül pedig megismerhettük Pest 12-es körzete, vagyis Cegléd közös ellenzéki jelöltjét. A körzet annyiban volt izgalmasabb mint a többi, hogy három jelölt is megmérette magát. Zágráb Nándor jobbikos jelölt a DK, a Momentum, az LMP, MMM, valamint ÚVNP támogatással 2 645 szavazattal végzett az élen, míg kihívói, az MSZP-P színekben induló Magyar Ferenc 508, a független Sipos Mihály pedig 436 szavazatot kapott.

A miniszterelnök-jelöltek közül valamennyi esetben Dobrev végzett az élen, míg a korábbiakhoz hasonlóan Fekete-Győr kapta a legkevesebb szavazatot.

16,18 százalékos feldolgozottság és eddig 102 578 szavazat mellett a miniszterelnök-jelöltek sorrendje továbbra is változatlan, a legutóbb bejelentett körzetek között ugyanakkor olyan is előfordult, ahol nem Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció jelöltje végzett az élen.

A legfrissebb eredmények érdekessége, hogy Szabolcs-Szatmár Bereg megye 5-ös OEVK-ban Jakab Péter végzett a miniszterelnök-jelöltek között az első helyen 1 599 szavazattal magasan verve valamennyi másik jelöltet. Így ő lett az első, aki egy összeszámolt körzetben jobb eredményt kapott, mint a DK jelöltje.

A többiek eredményei:

• Dobrev Klára: 927
• Karácsony: 544
• Márki-Zay: 263
• Fekete-Győr: 30

Érdemes megjegyezni, hogy Márki-Zay Péter már korábban bejelentette, hogy adott esetben visszaléphetnek egymás javára a párbeszédes Karácsony Gergellyel.

A Mandiner szerint több, még eldöntetlen választókerületben is Dobrev Klára és DK-s jelöltjei lesznek a befutók. A portál jóslatai szerint többek között a Bács-Kiskun-5-öt, a Budapest-6-ot és a Budapest-13-at is a DK jelöltjei fogják megnyerni.

Ezekre a jóslatokra Jámbor András, a Párbeszéd, az MSZP és a Szikra Mozgalom józsefvárosi jelöltje Facebook-posztban reagált:

Az eredmény már korábban kiszivárgott, de már az előválasztás honlapjára is felkerült: Vas megye 1. választókerületében a DK jelöltje, Czeglédy Csaba indulhat – vélhetően Hende Csaba volt honvédelmi miniszter ellen.

Vas megye 1. számú választókerületében nem csak az előválasztáson, de a kormánypárttal szemben is igen szoros küzdelemre számíthattak a jelöltek, ráadásul a körzetben két országosan ismert politikus is elindult. 

Ungár Péter országgyűlési képviselő, az LMP egyik legismertebb arca, és az Országgyűlés – papíron – egyik legvagyonosabb tagja, édesanyja Schmidt Mária, Ungár saját bevallása szerint is „beleszületett” a NER holdudvarába, a politikai és gazdasági elitbe. Czeglédy a szombathelyi képviselőtestület tagja, a szociális bizottság elnöke, de az ügyvéd nem ezzel szerzett országos ismertséget. Az ügyészség vádja szerint az általa vezetett Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek 2011 után. Az önkormányzati képviselővel szemben korábban költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat, most pedig a Fővárosi Főügyészség azzal gyanúsítja, hogy ő áll a Borkai-videókat is kiszivárogtató „Ördög Ügyvédje” blog mögött.

A harmadik helyen, a másik két jelölttől jócskán lemaradva végzett jelölt, Koczka Tibor ugyanakkor inkább csak a szombathelyi közéletben ismert: az egykori fideszes alpolgármester az  Új Világ Néppárt színeiben kampányolt Szombathelyen.

A Vas 1-es billegő választókerületnek számít, 2018-ban Hende Csaba, a választókerület fideszes képviselője 49,92 százalékot szerzett, míg az ellenzéki jelöltek összeadva 47,8 százalékot értek el. 2019-ben az önkormányzati választások alkalmával ráadásul Szombathely önkormányzatában ellenzéki többség alakult ki, a polgármester pedig az MSZP-s Nemény András lett. 

A választókerületben az elsők között rendeztek jelölti vitát, ahol a politikusok személyeskedést mellőzve, érdemben tárgyalták meg Szombathely és Torony helyi problémáit, valamint az országos politikával kapcsolatos kérdéseket. A kormány a járvány alatt Szombathely térségétől 3 milliárd forintot vont el, de a térségben komoly problémát jelent a lakhatási válság, illetve a munkaerőhiány, ugyanis sokan Ausztriába ingáznak a magasabb osztrák bérszínvonal miatt. 

Az eddig beérkezett eredmények alapján a vártnál jobban teljesített, de csak a harmadik helyre futhat be Hódmezővásárhely polgármestere, Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) elnöke és előválasztási miniszterelnök-jelöltje. A magát a csalódott fideszeseket leghatékonyabban megszólítani képes jelöltként pozicionáló Márki-Zay a budapesti Szlovák sörözőben tartott sajtótájékoztatóján értékelte az eredményeket.

A politikus elégedetten nyilatkozott a saját teljesítményéről, kihangsúlyozván, hogy úgy futhat be a harmadik helyre és ezzel az esetleges második fordulóba, hogy nincs mögötte olyan pénzbeli és médiaháttér, mint a többi jelöltnél, ráadásul ő egy vidéki polgármester, miközben az ellenzéki előválasztáson felülreprenzentáltak a fővárosi szavazók.

Márki-Zay Péter egyéniben is indult a választáson szűkebb pátriájában, Csongrád-Csanád megye négyes számú, Hódmezővásárhely-központú választókerületében, ahol Mucsi Tamás, a DK jelöltje a kihívója az előválasztáson, a kettejük közötti vitáról a Mérce helyszíni riportot is közölt. Márki-Zay korábban úgy nyilatkozott, ha bejutna az Országgyűlésbe, akkor a Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt képviselőcsoportjába ülne be. Azonban ha a Pálinkás-párt nem alakíthat önálló frakciót, akkor Márki-Záy Péter a Párbeszéd képviselői között foglalna helyett.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a sajtótájékoztatón a Telex újságírójának kérdésére megerősítette, hogy előfordulhat, hogy a második forduló előtt visszalépnek egymás javára a Párbeszéd jelöltjével Karácsony Gergellyel.

Karácsony egyelőre a második helyen áll a DK-s Dobrev Klára mögött, aki mind a 10 eddig ismertetett választókerületben az élen végzett.

Egyelőre nincs hivatalos eredmény Vas 1-es számú választókerületéből, de Ungár Péter (LMP) Facebookján gratulált Czeglédy Csabának (DK) a győzelemhez.

„Először is szeretném megköszönni mindenkinek, aki szavazott, és külön mindenkinek, aki megtisztelt a szavazatával!

Ez most ennyire volt elég. Egy nagyon erős ellenfél mellett, az ellenzék legnagyobb pártjával szemben ennyit sikerült teljesíteni.

Czeglédy Csaba megérdemli a győzelmet, nagy harcos, igazi lokálpatrióta.

Gratulálok, és bízom benne, hogy jövőre Szombathely és térsége Csaba megválasztásával hozzájárul a kormányváltáshoz!”

Újabb öt választókerületben hirdettek végeredményt, így már 10 OEVK-ból kaptunk eredményeket a miniszterelnök-jelölti versenyből.

Pest megye 6., Nógrád megye 2., Zala megye 1., Tolna megye 1. és Komárom megye 1. választókerületéből érkező adatokat az eddigi eredményekhez csapva, 55 650 feldolgozott szavazat után így áll a miniszterelnök-jelölti verseny.

Konczer Erik, a Demokratikus Koalíció jelöltje gyakorlatilag kétharmaddal nyerte a Komárom megye 1-es számú választókerületében tartott ellenzéki előválasztást. A szavazatok a következőképpen alakultak:

A Tatabánya központú Komárom 1-es választókerület ellenzéki jelöltjének pozíciójáért az előválasztáson Gurmai Zita a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és Párbeszéd színeiben indult, a Lehet Más a Politika (LMP) és a Momentum támogatásával. Vele szemben Konczer Erik, a Demokratikus Koalíció (DK) jelöltje állt ki, aki a Jobbik és a Liberálisok támogatását is élvezte.

A körzetben Konczer Erik nem indul majd esélytelenül, biztató jel, hogy a 2019-es önkormányzati választás, melyen Szűcsné Posztovics Ilona 49,2 százalékkal győzte le a fideszes Schmidt Csabát. A polgármester azóta is nagyon kreatívan hívja fel a figyelmet a korábbi vezetés kétes beruházásaira, például a 40 millióból felújított 2 darab irodára és a benne lévő 2,6 milliós kanapéra.

Ennél kicsit nagyobb fajsúlyú beruházás a tatai Öreg-tó partjára tervezett Avalon hotel. A Hell-cégcsoporthoz tartozó 120 szobás luxusszálloda tervét a koronavírus-járvány első hullámának végén jelentették be, amely nagyon erős civil ellenállást váltott ki. Nem véletlen, hogy a tó sorsát mindkét jelölt fontos célul tűzte ki, és a Partizán szervezte vitán ígéretet tettek a terület megmentésére. A  célokról nem annyira, az eszközökről inkább folyt vita, de Tatabánya és környéke lakói mindkét féltől ígéretet kapott a tatai Öreg-tó, a helyi egészségügy és az évek óta csak megígért vasútállomás ügyeinek felkarolására. A 2018-as eredményeket figyelembe véve, mikor a fideszes Bencsik János csupán 44,43 százalékkal nyert, a választókerület az ellenzéki összefogással nyerhetőnek számít.

Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a helyi ellenzék az eddig erősnek látszó ellenzéki összefogás törékenynek tűnik. Az Összefogás Tatabányáért 9 tagú ellenzéki frakció az előválasztási vita előtt pár héttel bomlott fel. Szűcsné Posztovics Ilona három képviselőtársával új frakciót alapított. A polgármester szerint a szakítás oka, hogy több képviselő is a frakció ellen szavazott, és a Fidesszel közösen elérték, hogy egy gyanúsan gazdálkodó önkormányzati cég megmeneküljön a szigorúbb ellenőrzéstől. A kiszavazás és az ellenzéki szétválás természetesen a vitán is előkerült, ahol mind Konczer Erik, mind Gurmai Zita elköteleződött a polgármester mellett.

„Nekünk egyetlen egy ellenfelünk van, a mi ellenfelünk a Fidesz.”

– jelentette ki az MSZP jelöltje.

A vitáról részletesen itt olvashat. 

Nógrád-1, Győr-1, Fejér-1, BAZ-7 és Pest-5 kiértékelése után a miniszterelnök-jelölti versenyben Dobrev Klára vezet 10 991 szavazattal (37,32%), őt követi Karácsony Gergely 7942 szavazattal (26,96%), a harmadik helyen Márki-Zay Péter áll 6113 szavazattal (20,76%), negyedik helyen Jakab Péter 3304 szavazattal (11,22%) és az utolsó helyen Fekete-Győr András áll 1103 szavazattal (3,74%).

Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint 50%-át, akkor az első két jelölt automatikusan továbbjut a 2. fordulóba, a harmadik helyezett csak akkor, ha eléri a szavazatok minimum 15%-át.

Az előválasztás kevesebb figyelmet kapó, de talán leginkább előremutató projektje a roma értelmiségiek és aktivisták által alapított 1 Magyarország Kezdeményezéshez köthető.

„Miközben az ellenzéki oldalon rendre a választások bűnbakjaként kezelik a romákat, függetlenül attól, hogy ők maguk a legnagyobb vesztesei a politikai játszmáknak, keserű tapasztalat, hogy alig van közvetlen kapcsolat a politikusok és az ország legelmaradottabb vidékein élő emberek között.”

– írta a Mércén Rézműves Benjámin, az 1 Magyarország Kezdeményezés aktivistája augusztus közepén.

Ahogy a kezdeményezésről szóló riportunkban írtuk, a 2019-ben alakult 1 Magyarország aktivistái arra vállalkoztak, „hogy az előválasztási folyamatban is láthatóvá váljanak a roma emberek, és elsősorban azok az ügyek, amelyek a vidéki települések lakóit érintik, különös tekintettel a szegénységben élőkre és hátrányos helyzetű csoportokra.”

Az előválasztást megelőző hetekben több választókerületben került sor a csoport által szervezett vitákra a választókerületi jelöltek közt. Nyíregyházán, Miskolcon, Ópusztaszeren, Kazincbarcikán és Szegeden a kezdeményezés aktivistái és helyi szószólók szembesítették a jelölteket a romákat helyben érintő problémákkal, álláspontjaik és programjaik hiányosságaival. A Csongrád-Csanád megyei 2. választókerület vitáján a Jobbik helyi képviselőjelöltjét erősen meleg-, roma- és zsidóellenes kijelentéseiról is kérdezték, Tóth Péter pedig bocsánatot kért korábbi  megnyilvánulásaiért.

Az aktivisták Budapesten  miniszterelnök-jelölti fórumokat is szerveztek, Fekete-Győr Andrással és Márki-Zay Péterrel az előválasztás első fordulója előtt beszélgettek az 1 magyarországosok. Mindkét vita rendkívül tanulságos eredményekkel szolgált. A Momentum elnökéről, Fekete-Győrről hamar kiderült, hogy nincs tisztában azzal, mit jelent a cigányság marginalizált helyzete, de a következetesen jobboldali szólamokkal operáló hódmezővásárhelyi polgármester sem tudott felelős politikushoz méltó állításokat tenni a cigányság helyzetéről.

Dobrev Klárára és Karácsony Gergelyre a két forduló után kerül sor: a DK jelöltjével csütörtökön, az MSZP-Párbeszéd jelöltjével pénteken kerül sor beszélgetésre a Király utcai K11-ben, a vitát az eddigiekhez hasonlóan közvetítjük majd a Mérce Facebook-oldalán.

Az Előválasztás 2021 Facebook-oldalon néhány perce jelent meg egy közlemény,amely igyekszik magyarázatokkal szolgálni azzal kapcsolatban, hogy miért késnek az eredmények.

A csúszás egyik oka, hogy szemben az országgyűlési választásokkal-ahol a szavazólapok hitelesítése pecsételéssel történik- az előválasztás QR-kódos azonosítást használnak, ez pedig jelentősen meghosszabbítja az ellenőrzési procedúrát. Több mint egymillió szavazólapot kell hitelesíteni (hiszen az előválasztásnál az egyéni jelöltek és a miniszterelnök-jelöltek külön szavazólapon szerepelnek), miközben a kapacitások óránként csak 50-70 ezer szavazólap hitelesítését teszik lehetővé. A szavazatok feldolgozása leginkább Budapesten halad lassan, mivel itt a főváros 18 választókerülete mellett Pest megye 12 körzetének eredményeit is összesítik. Az Országos Előválasztási Bizottság közleménye szerint emellett a számlálás eredményét adatbeküldő rendszeren keresztül juttatják el a központba, azonban ezeket a budapesti központ összeveti az elkészült papíralapú jegyzőkönyvek tartalmával is, hogy pontos és végleges adatok alapján tudja az eredményt megállapítani, ez pedig tovább lassítja a folyamatot.

Ezek fényében az OEVB szerint már kijelenthető, hogy

ma nem várható a miniszterelnök-jelölti választás végleges eredménye.

Az első egyéni eredményekre azonban az előválasztás szervezői szerint hamarosan számíthatunk, ezekről természetesen közveítétésünkben is beszámolunk, maradjatok velünk!

Az előválasztást mint politikai jelenséget a leggyakrabban az Egyesült Államokhoz kötjük, hiszen ott már az 1910-es évek óta bevett gyakorlat, hogy a választók közvetlenül dönthetnek a pártok jelöltjeinek személyéről és az előválasztás annyira a részese lett a politika mindennapjainak, hogy külön törvények szabályozzák a lebonyolítását (igaz, a ma ismert formátuma az amerikai előválasztások csupán néhány évtizede nyerték el).

Azonban Európában is több olyan ország található, ahol egyes pártok többé-kevésbé nyílt előválasztásokon döntenek a jelöltjeikről. Franciaországban a 2017-es elnökválasztások előtt például a szocialisták, a zöldek és a konzervatív Republikánusok is előválasztáson döntöttek az elnökjelöltjükről.

A francia zöld párt, az Europe Écologie Les Verts által szervezett előválasztáson négy éve csupán 13 ezren vettek részt, ám az idei megmérettetésen már több mint 100 ezren vettek részt, a zöldek idén is azt a Yannick Jadot-t választották elnökjelöltjüknek, akivel már 2017-ben is indulni kívántak a választásokon, ám végül visszaléptek a Szocialista Párt jelöltjének, Benoît Hamon javára.

A Parti Socialiste idén nem tart előválasztást, helyette a párttagság dönthetett arról, hogy más induló hiányában támogatják Anne Hidalgo párizsi főpolgármester jelöltségét a 2022-es elnökválasztáson. Azonban a PS már 1995 óta szervez előválasztásokat, amelyeken rendre a választók jelentős tömege vesz részt. Még 2017-ben is valamivel több mint kétmillió választó vett részt a szocialisták előválasztásán, miközben egyébként a párt addigra már annyira meggyengült, hogy a rendes választáson végül kevesebb mint 2 millió 300 ezer szavazott a szocialista jelöltre,  Benoît Hamon egykori oktatási miniszterre.

A jobboldali Republikánusok 2016 novemberi előválasztásán ennél jelentősen többen, több mint 4 millió 400 ezren vettek részt, és választották a jobboldal jelöltjének azt a François Fillont, akit azóta a korrupciós botrányai miatt első fokon börtönbüntetésre is ítéltek.

Ha összehasonlítjuk a magyar és francia előválasztásokon részt vevők arányát a választópolgárok összlétszámához képest, akkor azt mondhatjuk, hogy a hatpári ellenzék által szervezett első előválasztás igencsak jól vizsgázott a maga 8 százalékával: Franciaországban a szocialisták előválasztásán az összes szavazókorú állampolgár 4,5 százaléka vett részt, a jobboldal házi versenye pedig a szavazók 9 százalékát mozgatta meg.

A miniszterelnök-jelöltek Facebook-oldalukon értékelték az előválasztást.

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd jelöltje szerint „az előválasztás első fordulójának nyertese a változás ügye, a demokrácia ügye, és bizonyosan vesztese ez a pöffeszkedő, úrhatnám hatalom. Okkal mondhatjuk, a részvétel meghaladta minden várakozásunkat, számolhatjuk úgy is, hogy a 2018-as parlamenti választási részvétel 10 százalékát is meghaladja azok aránya, akik leadták szavazatukat az előválasztáson. Ez nagy siker és világos jelzés: a változás elkezdődött” – fogalmaz.

„Látva az előválasztási sátraknál kígyózó sorokat, a magas részvételt, kimondhatjuk: a nemzet felébredt!” – kommentálta az eredményeket Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje.

Dobrev Klára egy videót tett közzé, melyben azt mondja, hogy az országot járva arról beszélt a választópolgároknak, van kiút az Orbán-rendszerből, és a rendszer bukása az előválasztással kezdődik. „A magas részvételből ítélve az üzenet célba ért” – mondja.

Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje szerint az előválasztás első fordulója egy fantasztikus eredménye az ellenzéki együttműködésnek. „Nagyon köszönöm azoknak, akik részt vettek a választás lebonyolításában, akik önkéntesként dolgoztak azért, hogy az ellenzék közös jelöltjeit a 2022-es választásra egy előválasztáson válasszuk ki, ne pedig pártmutyik eredményeképpen” – írja.

„Köszönjük, hogy éltetek a demokrácia adta jogotokkal! Köszönjük, hogy volt türelmetek kivárni a sort akár személyesen, akár online!” – írja Fekete-Győr András, a Momentum jelöltje, aki szintén hatalmasnak értékeli a részvételt.

Tizenegy egyéni választókörzetben már most biztosan tudhatjuk, hogy ki kerül ki nyertesként, mert vagy egyből minden párt beállt egy jelölt mögé, vagy ha indítottak is több jelöltet egymás ellen, végül mindenki visszalépett a legerősebbnek vélt jelölt javára.

Akik már biztosan az ellenzék közös képviselőjelöltjeiként vágnak neki a 2022-es országgyűlési választásnak tehát:

Szabó Tímea (Párbeszéd) – Budapest 10. Támogató pártok: Párbeszéd, MSZP, Momentum, Jobbik, LMP, DK, Mindenki Magyarországa Mozgalom

Varju László (DK) – Budapest 11. Támogató pártok: DK, Jobbik, Momentum, MSZP, Párbeszéd, LMP, Liberálisok, Mindenki Magyarországa Mozgalom

Jézsó Gábor (MSZP) – Borsod-Abaúj-Zemplén megye 06. Támogató pártok: MSZP, Párbeszéd, DK, Momentum, Mindenki Magyarországa Mozgalom

Kis-Szeniczey Kálmán (LMP) – Bács-Kiskun megye 04. Támogató pártok: LMP, Jobbik, MSZP, Párbeszéd, Momentum, Új Világ Néppárt

Dudás Róbert (Jobbik) – Heves megye 02. Támogató pártok: Jobbik, LMP, DK, Momentum, Új Világ Néppárt, Mindenki Magyarországa Mozgalom

Csányi Tamás (Jobbik) – Jász-Nagykun-Szolnok megye 04. Támogató pártok: Jobbik, DK, LMP, Momentum, Mindenki Magyarországa Mozgalom

Nunkovics Tibor (Jobbik) – Komárom-Esztergom megye 02. Támogató pártok: Jobbik, DK, LMP, Mindenki Magyarországa Mozgalom

Gyenes Szilárd (Momentum) – Nógrád megye 02. Támogató pártok: Momentum, DK, Jobbik, MSZP, Párbeszéd, Új Kezdet, LMP, Mindenki Magyarországa Mozgalom

Schmuck Erzsébet (LMP) – Pest megye 09. Támogató pártok: LMP, DK, Jobbik, MSZP, Párbeszéd, Új Kezdet, Új Világ Néppárt, Mindenki Magyarországa Mozgalom

Steinmetz Ádám (Jobbik) – Somogy 03. Támogató pártok: Jobbik, LMP, MSZP, Párbeszéd, Mindenki Magyarországa Mozgalom

Rig Lajos (Jobbik) – Veszprém 03. Támogató pártok: Jobbik, DK, LMP, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Új Világ Néppárt

+1: A Momentum által támogatott Hadházy Ákos gyakorlatilag szintén megnyerte Budapest 08-as választókerületét, miután az MSZP-s Tóth Csaba visszalépett az előválasztástól azt követően, hogy kifarolt mögüle Karácsony Gergely és a Párbeszéd, majd Jakab Péter és a Jobbik és a DK is.

A kormányinfón is előkerült az előválasztás, amiről Gulyás Gergely – mint az várható volt – nem volt különösebben jó véleménnyel. „Ez a választásra jogosultak 8%-a, ennyi támogatottsága van az ellenzéknek, nem lepődtem meg” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra az újságírói kérdésre válaszolva, mit szól ahhoz, hogy több mint 630 ezren vettek részt az ellenzéki előválasztáson. A kormány szerint „ennek a showműsornak a vége egy előre koreografált helyzet szerint zajlik. Valóban ő lesz a közös ellenzék jelöltje, és ezt a színjátékot tehetséges és kevésbé tehetséges színészekkel lefolytatni, de a történet vége ismert” – válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogy a kormány Karácsony Gergely előválasztási győzelmére számít-e.

Megkezdődött az urnák megnyitása és a szavazatok megszámlálása – közölte az Országos Előválasztási Bizottság. Információink szerint koradélután érkeznek az első eredmények az egyéni körzetekből, nap közben pedig folyamatosan figyelemmel kísérhetjük majd a miniszterelnök-jelölti verseny részeredményeit is. Hogy melyik három miniszterelnök-jelölt jut tovább az előválasztás következő fordulójába, az a koraesti órákban derül ki előreláthatólag.