A haknigazdaságban dolgozók érdekeit alig védik szabályozások. Ennek megváltoztatását követelik a futárok a cégektől – és a kormánytól.
„Szalai Erzsébet könyvét forgatnunk kell, mielőtt mi is végképp elveszünk a piaci partikularitás, a piacilag is megtermelt identitások és a hamis dekonstrukciók örvényében.”
Az elmúlt évek technológiai-oligarchikus, illetve politikai és katonai változásai viszont mélyen átszövik életünket.
Mintegy 3 millió dolgozó tiltakozott az új munkaügyi reformcsomag ellen december elején, amely „minden idők egyik legnagyobb támadása” az érdekképviselet szerint.
Keményen nekiment a rendszernek a miniszterelnök szokásos rádióinterjújában.
Nem csak a sofőrök és futárok, de a gyári dolgozók is hakniappokon keresztül kapják a munkát.
Ez alapján pedig úgy tűnik, évtizedek óta példátlan visszacsúszást élhet meg jogaiban szinte minden európai dolgozó. Magyarország viszont még ebből a romló átlagból is messze alulról lóg ki.
Nem az ukrán vendégmunkást kell gyűlölnünk, hanem azokat, akik szolgaságba kényszerítve hozták az országba őket (is).
Az „utolsó munkásmozgalmi eseményről” Magyarországon.
Hiába állítják sokan, nem visszavonható, átmeneti üzemzavar az a vámháború, amit Donald Trump április 2-án meghirdetett. Hogy mivel jár, azt egy közgazdász-szociológus és egy munkaszociológus segítségével tekintjük át.