Mint arról több médium is beszámolt, múlt héten Kelebián elhunyt egy 59 éves postás munkavégzés közben. A biciklin küldeményeket kézbesítő dolgozóra ájultan, a tűző napon heverve találtak rá a járókelők. A kiérkező mentősök a mentőhelikopterrel csak akkor tudták elszállítani, miután a testét sikerült 43 celsius fokra hűteni. A Magyar Posta az ügyben közleményt adott ki, ebben leszögezték, hogy dolgozóiknak megfelelő mennyiségű védőitalt biztosítanak, és a postások ezen felül a vállalat költségén vásárolhatnak maguknak vizet. A Posta az esetet azóta is vizsgálja, az elhunytat pedig saját halottjának tekinti.
„A Magyar Posta mindent megtesz azért, hogy munkatársai napi feladataikat maximális biztonságban végezhessék és elkerülje a hasonló eseteket. Rendkívüli hőség esetén, illetve a hőségriadó elrendelésekor megkülönböztetett figyelmet fordítunk a munkájukat a szabadban végző kollégákra. Megfelelő mennyiségű védőitalt (hűtött ivóvizet) biztosítunk a számukra, melyet a kézbesítők magukkal vihetnek a járásukba, illetve szükségleteiknek megfelelően munkájuk közben a munkáltató költségére vásárolhatnak vizet. Emellett kellő pihenőidőt is biztosítunk a számukra.
Kézbesítőink – vezetőjükkel egyeztetve – a megszokottól eltérő időben is kézbesíthetnek, korábban kezdhetik a munkát, amikor még hűvösebb van. Ügyelünk arra, hogy a munkaátszervezések a szolgáltatás teljesítését ne befolyásolják. (…)”
– írta a Posta a közleményében.
A Mércének nyilatkozó szakszervezeti vezetők kifogásolták, hogy a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat felvizezték, a betartatásuk hiányos. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke lapunknak úgy fogalmazott:
„a munkavédelmi szabályok ellenőrzése terén régóta kritikusak vagyunk a kormánnyal. Az elmúlt években leépült a szabályok betartatása, nagyon kevés az ellenőr. A munkavállalók részéről külön bátorságra van szükség, hogy jelezzék, ha nem tartják be a szabályokat, vagy az ehhez hasonló veszélyes helyzetben megálljanak a munkával.”
A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) és a Kézbesítők Szakszervezete (KÉSZ) az esettel kapcsolatban közleményt adott ki, ebben arról írnak, hogy már a tragédia megtörténte előtt levélben fordultak a munkáltatóhoz, amelyben hangsúlyozták a munkavédelmi oktatás szükségességét a várható extrém időjárás miatt, valamint a napvédőkrém és védőital biztosításának fontosságát. Felhívták a figyelmet arra, hogy a Postai Érdekegyeztető Tanács ülését az első félévben nem tartották meg, és kérték ennek ütemezését a nyári szabadságolások utáni időpontra.
A szakszervezetek hangsúlyozzák, hogy nem egyértelmű, hogy a munkavállalók kapnak-e megfelelő munkavédelmi oktatást ilyen extrém hőség esetén, illetve ha létezik ilyen, a Magyar Posta ellenőrzi-e ezeknek a megtartását. A POFÉSZ és a KÉSZ javasolja extrém magas hőmérsékleti viszonyok meglétekor a különleges munkaszünetet is, mint fogalmaznak:
„Az extrém időjárási körülmények változtatásokat igényelnek a meglévő szabályzatban is, sőt ezen túlmenően a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez fordulnak a Munkavédelmi törvény szabályainak módosítása miatt (ilyen lehet a szabadban végzett munkavégzés tilalma 10-14 óra között, ha a hőmérséklet meghaladja 37 C fokot). További egyeztetéseket kezdeményeznek a munkáltatóval, hogy biztosítsák a munkavédelmi szabályok szigorú betartását és a megfelelő oktatás megszervezését. Ezen találkozók célja a postások számára biztonságosabb munkakörülmények megteremtése.”
A Mérce kérdéseire Pfeifer Tamás, a POFÉSZ elnöke elmondta
„Idősödő munkavállalókat a törvény szerint életkoruknak megfelelően, azt figyelembe véve lehet dolgoztatni.
Ahogyan mi értesültünk, a most elhunyt kollégának 40 éve volt munkaviszonya, sokféle munkakört látott el. Eredetileg felvevői munkakörben volt, de a leépítések miatt félt, hogy elveszti a munkáját, ezért jelentkezett kézbesítőnek néhány éve. Ha ez így volt, biztosan nem volt elég rutinja, és ismeretlen is volt neki a terep, ahova átvezényelték. Egy régóta kézbesítőként dolgozó kolléga ismeri a környékét, ismeri a lakókat, tudja, kihez mehet be kicsit ilyenkor pihenni. A Posta biztosan kirakta a saját honlapjára a hőségriadó-protokollt tájékoztató jelleggel, de egy kézbesítőhöz ez nem feltétlenül jut el [a Katasztrófavédelem honlapján elérhető a klimatizált helyiségek országos listája – B.L.].
Külön képzés kell, soron kívüli munkavédelmi oktatás, enélkül sokan nem tudják, hogy mit kell tenniük, illetve milyen speciális szabályok vonatkoznak rájuk hőségben. Az a munkáltatói állítás, hogy volt nála ivóvíz, nem sokat jelent, hiszen ha volt is, az pillanatok alatt felmelegszik, tehát ezen nem múlik semmi. Ezekre a felmerülő kérdésekre egy vizsgálat után választ kell tudnia adni a munkáltatónak.”
Pfeifer hozzátette azt is, hogy a globális felmelegedés miatt ezek a szerencsétlen esetek csak szaporodni fognak a jövőben, ezért különösen oda kell figyelni a munkavállalók biztonságára.
Nemzetközi kezdeményezés a munka felfüggesztésére extrém időjárás esetén
Mint arról nem rég a Mérce is beszámolt, a Magyar Szakszervezeti Szövetség csatlakozott ahhoz a nemzetközi szakszervezeti kezdeményezéshez, amely követeli, hogy szélsőséges időjárási viszonyok esetén a munkabér csökkentése nélkül is munkaszünetet lehessen tartani, hogy a dolgozók ne kerüljenek abba a dilemmába, hogy vagy az egészségüket, vagy a megélhetésüket választják.
Az AdaptHeat nevű kezdeményezés leszögezi, hogy „az éghajlatváltozás és a légkörbe kerülő CO2-kibocsátás miatt a rendkívül magas környezeti hőmérséklettel járó, többnyire hőhullámként ismert időszakok gyakorisága és intenzitása világszerte növekszik, és történelmi léptékűvé válik. 2023 volt a második legmelegebb év Európában (+ 1,02°C-1,12°C-kal az átlag felett), ennek eredményeként az évben rekordszámú, 46°C UTCI feletti „extrém hőstressz” napot regisztráltak. Az Európában valaha mért három legmelegebb év mindegyike 2020-tól datálható. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) arra figyelmeztet, hogy az évtized végéig valószínűleg túllépjük a nemzetközi megállapodásokban meghatározott +1,5°Cos határt.”
A kezdeményezés tíz pontban foglalja össze az általános megelőző és védelmi intézkedéseket a hőstressz elkerülésére:
- Minden vállalatnak ki kell dolgozni egy hőintézkedési tervet, hogy bármikor meghatározható legyen, hogy a környezeti feltételek növelik-e a hőstressznek való kitettséget. A tervnek tartalmaznia kell az egyes kockázati szintekhez tartozó konkrét munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági (MEB) védelmi intézkedéseket (a szokásos intézkedéseken felül), amelyek automatikusan aktiválódnak, amikor az adott szintet elérik.
- A tervet a munkáltatóknak és munkavállalóknak egyeztetniük kell, hogy a betartása hatékony legyen minden fél által, és hogy a 89/391/EGK EU keretirányelv szabályainak megfelelően működjön.
- A tervnek nem csak hőhullámok idején, hanem egész évben érvényesnek kell lennie.
- Ha az még nem szerepel a nemzeti jogban, akkor foglalkozási kitettségi határérték (OEL) megállapítása technikailag igazolt módszertan, például a WBGT alapján.
- Nyomon kell követni a hőkitettséget egy szakmailag jóváhagyott módszertannal. Figyelembe kell venni a környezeti hőmérsékletet, a fizikai megerőltetés mértékét és a ruházatot/személyes védőeszközöket.
- Ki kell jelölni felelősöket, akik biztosítják a tervnek való megfelelést és minden nap megállapítják a környezeti tényezők kockázati szintjét a tervben foglalt módszer szerint. A felelős közli a várható kockázati szintet a munkavállalókkal és az ennek megfelelő alkalmazkodást a munkatervben.
- Ki kell jelölni felelősöket, akik elsősegélyt nyújtanak veszély esetén, mikor egyik megelőző intézkedés sem hat.
- A munkavállalókat tájékoztatni kell a hőségben való munkavégzés kockázatairól, és képezni kell őket arra, hogy felismerjék a korai jeleit a hőség okozta egészségügyi problémáknak.
- Az akciótervet a gyakorlati tapasztalatok alapján, valamint esetleges új tudományos kutatások alapján folyamatosan felül kell vizsgálni.
- Az új munkavállalóknak, illetve azoknak, aki hosszabb szünet után térnek vissza a vállalathoz (betegszabadság, nyaralás stb.) akklimatizációs programot kell bevezetni. Különös figyelmet kell fordítani azokra, akik fizikai állapotuk, gyógyszeres szerkezelés vagy terhesség miatt fokozottan érzékenyek.
A MASZSZ szerint ráadásul Magyarországon a klímakatasztrófa okozta forró nyarak különösen nagy veszélyt jelentenek, mert nálunk a munkahelyek nagy többsége nem klimatizált, s a munkáltatók gyakran a meglévő munkavédelmi előírásokat sem tartják be.
Mindehhez ráadásul az is hozzájön, hogy a munkavédelmi szabályozásokat itthon az elmúlt években-évtizedekben a kormányzat módszeresen leépítette. Kevesebb az ellenőrzés, és ezeket kevesebb ellenőr végzi, felszámolták a kötelező orvosi vizsgálat intézményét, a munkavédelmi oktatás minőségét súlyosan lerontották.
Európai Uniós szinten egyelőre nem létezik egységes, kötelező munkavédelmi szabályozás, bár iránymutatást régóta közzétett az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA). Jelenleg több európai politikai csoport is próbál mindenki számráa előíró szabályozást elfogadtatni,
Az EU-OSHA szerint a hőstressz megelőzésére irányuló átfogó, következetes politika kidolgozására vonatkozó meglévő kötelezettség alkalmazásának cselekvési tervek, korai előrejelző rendszer és biztonságos munkavégzési gyakorlatok végrehajtásához kell vezetnie. A kockázatértékelést az ellenőrzések hierarchiája megállapításának kell követnie. Ezeket a gyakorlatokat azonban – egységes szabályozás híján – egyelőre szinte lehetetlen számon kérni.
