A rendőrségtől megtudtuk, vizsgálat és fegyelmi eljárás is indult a Lehel téri bántalmazás kezelése kapcsán. De hogyan lehetett volna már elsőre megvédeni az áldozatot?
Mit is jelent a vagyonvisszaszerzés, az „elszámoltatás” a szavazó tömegeknek?
A Mérce vélemény
Mit árul el a Jason Arday-ügy a brit felsőoktatás rendszerszintű válságáról?
Hatalmi struktúrákban és nem népekben kell ellenségeket keresni.
A közvélemény látszólag egyöntetűen fordult Unger ellen, és tette le a voksát Ligeti Miklós mellett.
A piac mindenhatóságát érvényesítő szemlélet a neki megfelelő embertípust is létrehozta, amely azonban képtelen társadalmat alkotni.
Hiába áll jobban az új minisztérium a szociális szakmához, ha most sem náluk van a kasszakulcs.
Izraelben messianisztikus és cinikus politikusok szövetsége nemcsak a palesztinokat, hanem a zsidókat is a szakadék szélére sodorja. Interjú!
Fognak fizetni a szennyezők?
Szeretnénk, ha október 1-ig százzal többen lennénk, hogy együtt kiállhassunk azért, ami valóban fontos.
A pink után most barna hullám söpör végig Latin-Amerikán, és felszámolhatja a baloldal rezsimek vívmányait. De vajon meddig támogatnak a választók olyan kormányokat, amelyek előrébb helyezik Trump érdekeit az övéiknél?
A lengyelországi Gdańsk postahivatalának ötvenhat dolgozója 15 órán át feltartotta a náci előrenyomulást. Mivel nem voltak katonák, a haditörvényszék banditaként ítélte el és kivégeztette őket.
Száz éve született Fidel Castro Ruz, aki számos meggondolandó problémát hagyott ránk.
Az antifasiszta Dimadi kémként dolgozott a német helyőrség főhadiszállásán, és információkat adott át az ellenállásnak.
Augusztus 21-én egyszerre tartottak két, kis létszámú tüntetést Budapesten. Az egyiken az izraeli börtönökben fogvatartott palesztin foglyok szabadon bocsátásáért álltak ki a résztvevők, a másikon a magyarországi zsidók állampolgári jogaiért.
Interjú Losoncz Alpárral a bérmunka utáni időkről, az ordoliberalizmus letűnéséről, Európa államainak felfegyverkezéséről, a lázongó szerbiai egyetemistákról és a nyakas kisebbségekről.
Csillik Dáviddal a telepes mozgalomról, az intézményesült magyar zsidó diaszpóra egyoldalúságáról beszéltünk, és arról, kinek a kezében van a közel-keleti béke kulcsa. Forráspont!
A frontvonal nem mozdul, a háborúzó felek kimerültek. Jöhet az amerikai béke?
Ha nem a dollárbaloldal képviseletében ármánykodó tanárszakszervezetek fogják megszervezni a sztrájkot, akkor kik?
A Tisza-kormány egyelőre azzal próbál javítani az elbocsátott munkások esélyein, hogy a szakszervezeteket és az üzemi tanácsokat is bevonják a tervezésbe.
Az elhurcolandó ukrán katonakorúak türelme is véges. Ezt bizonyította, hogy augusztus 21-én Lvivben már meg is gyilkoltak egy toborzótisztet.
A ’68-as forradalmi kísérlet költője, kinek szavait nemhogy betéve ismerték az akkori lázadók, hanem Párizs falaira és barikádjaira írták fel.
A Fordulat 35. tanulmányai a cigánysághoz kapcsolódó egyenlőtlenségeket olyan összefüggésekben tárgyalják, amelyek túlmutatnak az egyéni döntések vagy kulturális magyarázatok keretein.
Megy a nagy társadalmi egyezkedés, pedig a teendő világosabb a napnál.
Hatszázezer ember vonult utcára; válaszul a rendőrség 750 embert letartóztatott, sokakat megsebesített, és egy tizenhat éves fiút megölt. Néhány nappal később azonban a kormány meghátrált, és teljesítette a mozgalom egyik fő követelését.
A csapat és a szurkolói fölhívták a figyelmet az ország kifosztására.
Átgondoljuk a működésünket, értékeljük az elmúlt hónapok tartalmait és munkafolyamatait, annak érdekében, hogy ősztől jobban csináljuk, ami számunkra a legfontosabb.
Egyre több rossz állapotban lévő ember az utcákon, a politikai vezetők a rendvédelemre bíznák a dolgot. De lehet-e ez a megoldás?
Vizet fakasztani a sivatagban? Ez nem teljesen a mesék és legendák világa, az Arab-félszigeten bebizonyosodott.
