A fő probléma az, hogy más-más mértékben emelik meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok tisztviselőinek bérét, ami komoly ellentéteket szülhet.
Túlterheltség, alacsony bérek, megalázó körülmények.
Az évértékelő beszédek mint mindig, idén is csak a problémák szőnyeg alá söprését szolgálják: épp ilyen a dübörgő gazdasági fejlődésbe csomagolt összeomló társadalom.
Hogyan áll politikai cselekvés terén a magyar szakszervezeti mozgalom, képesek-e politikai aktivitásra a szakszervezeti tagok?
A személyzet sztrájkja annál is inkább erős üzenetnek számít, mivel az év egyik legforgalmasabb szakában, szilveszter-újév idején szüntették be a munkát.
Az érdekvédők tapasztalata szerint főleg ott feledkeztek meg a dolgozókról, ahol az önkormányzat élén váltás történt és a cégvezetésben is várható személycserékről hallani.
A kiszivárgott rendelettervezet alapján jutott erre a következtetésre a szakszervezeti vezető.
A szakszervezetek szerint legalább 10 százalékos béremelésre lenne szükség.
A nyugdíjügyi megbízott nem bírta a nyomást, és lemondott, miközben egyre többen sejtik meg, hogy Macron nyugdíjreformja mögött a francia nyugdíjpiac megnyitásának szándéka húzódhat meg.
László Zoltánnal, a Vasas alelnökével, és Komjáthi Imrével, az MSZP alelnökével arról beszélgettünk, hogy egy évvel később hogy látják: volt-e értelme a tiltakozásnak, változott-e a munkavállalók helyzete, és hogyan profitáltak a helyzetből a szakszervezetek és az ellenzéki pártok.