A gyermekvédelemben dolgozók számára törvényileg előírt „kifogástalan életviteli” vizsgálat bojkottját javasolja a munkavállalóknak a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), olvasható a szervezet közösségi oldalán. Mint azt korábban megírtuk, az ellenőrzést előíró jogszabályt a kormánypárti többség a gyermekvédelmi törvény szigorításának keretében alkotta meg azt követően, hogy az idén februárban kirobbant kegyelmi ügy, és azzal összefüggésben a 2010-es évek elejétől elkövetett bicskei gyermekbántalmazási esetek országos botrányt keltettek. A vizsgálat részét képező, számos magánéleti vonatkozású kérdést tartalmazó kérdőívet júniusban kapták kézhez az állami ellátásban dolgozó gyermekvédelmisek, és – elviekben – augusztus 29-ig kéne visszaküldeniük.
Ahogyan arról szintén beszámolt korábban a Mérce, szakmai szervezetek tiltakoznak a többek között a dolgozók hozzátartozóit, környezetében élőket is bevonó, szakmai egyeztetés nélkül bevezetett vizsgálat ellen, mivel az megteremti a munkavállalókkal szembeni szervezeti abúzus lehetőségét, tartalma pedig súlyos adatvédelmi, személyiségi jogi aggályokat is felvet. A hozzá kapcsolódó kérdőív olyan kérdéseket is tartalmaz, mint hogy mióta él együtt élettársával vagy házastársával valaki, milyen szabadidős tevékenységeket végez, milyen a sport- vagy kulturális érdeklődése, milyen szórakozóhelyeket látogat, illetve milyen gyakran jár oda a munkavállaló.
Megalázó és sértő
Megalázó és sértő – ez a leggyakoribb reakció, amit a „kifogástalansági” nyilatkozat kitöltésének megatagadását javasoló szakszervezethez eljutott eddig a dolgozóktól. Köves Ferenc, a SZÁD elnöke lapunknak szerdán elmondta, bár reprezentatív felmérésük nincs erről, de több olyan Facebook-csoportban vannak jelen a saját oldaluk és fórumaik mellett, ahol akár 20 ezres létszámmal vannak kollégáik. A szakszervezet közzétett egy dolgozói levelet is a hozzájuk érkező visszajelzések közül. Ebben egy gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó arról ír, nem attól fél elsősorban, hogy kiderül, melyik a kedvenc sorozata, vagy hogy milyen a szexuális irányultsága, hanem attól, hogy elveszíti hitét abban, hogy „bármi jobb lehet” a jövőben azon a szakmai pályán, amelyről még mindig úgy gondolja, hogy ez a neki való hivatás:
Köves Ferenc szerint az nem ördögtől való, hogy megvizsgálják, ki alkalmas segítő szakembernek, legyen az pszichológus, pszichiáter, orvos, tanár, szociális munkás, ápoló gondozó. Ennek a szűrése szerinte régi érdeke egyébként magának a szociális szakmának is. De határozottan úgy gondolja, erre nem alkalmas a „kifogástalan életviteli” vizsgálat. „Egy önkitöltős kérdőívből nem fog kiderülni, ha valaki pedofil. Ugyanakkor olyan érzékeny adatokra kérdeznek rá, hogy ha beírom a házastársam vagy a párom nevét, akkor ugye máris olyan érzékeny adatok kerülnek ki, amihez a munkáltatónak igazából semmi köze” – véli a szakszervezeti vezető. „Ez a rendszer arra alkalmas, hogy egy folyamatos kontroll és fenyegetettség érzetét keltse a dolgozókban” – teszi hozzá
Tényleg mindenkinek kötelező kitölteni?
Ráadásul a jogszabály szövege alapján a szakszervezet álláspontja szerint nem is lenne kötelező minden dolgozó életvitelét ellenőrizni, csak azokét, akiket újonnan vennének fel egy munkahelyre. A vonatkozó paragrafus szerint ugyanis „A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázó foglalkoztatása előtt kezdeményezi, továbbá a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottnál a foglalkoztatás időtartama alatt kezdeményezheti az érintett kifogástalan életvitelének ellenőrzését”. Tehát abban az esetben, ha a jogviszony már fennáll, csak akkor kellene intézkedni, ha a munkáltató tudomására jutott információkból a „kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni”.
„A tapasztalataink alapján azonban a munkáltatók úgy döntöttek, hogy mindenkivel kitöltetik, talán azért, mert attól félnek, hogy egyébként őket fogják kirúgni” – magyarázza Köves Ferenc. A SZÁD több ilyen visszajelzést kapott dolgozóktól arról, hogy már a kezükbe nyomták a nyilatkozatot annak ellenére, hogy több éve a mostani munkahelyén dolgoznak.
Egy névtelenséget kérő, gyermekvédelemben dolgozó olvasónk, akinek levelét nemrég a közültük a Mércén — és aki egyébként „kukkoldatörvénynek” keresztelte el a dolgozók magánéleti ügyeit firtató jogszabályt – , azt írta, tudomása szerint több munkáltató már informálisan jelezte, hogy ha nem írják alá a vizsgálatba való beleegyezést, azonnal megszűnik a munkaviszonyuk:
„A puha fenyegetés már elért azokhoz, akik jelezték, nem ilyen feltételekkel vállalták a munkát, és nem kívánják a reflektort behelyezni az életük minden apró sarkába. Az üzenet megérkezett, ne is álmodjanak arról a pályát emiatt elhagyók, hogy az alapellátás munkaerőhiánnyal küzdve, átveszi majd őket. Akinek nem tetszik, mondjon fel, mert ha nem írja alá a vizsgálatba való beleegyezést, azonnal megszűnik az alkalmassága, így a munkaviszonya is. Nevelőszülők esetén ezek megszűnésével nem jár végkielégítés sem. De tömeges munkajogi per sem támaszthatja alá a hitelességét és becsületét ennek a munkának.”
Új felháborodás, régi elégedetlenség
Míg más ágazatokban – például a pedagógusok esetében – a hasonlóan hátrányos törvényi szigorítások (ha megkérdőjelezhető formában is, de) béremeléssel is párosultak, a szociális ágazatban ez nincs így. A kontrollt erősítő vizsgálat eleve nehéz, egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetben találja a gyermekvédelmisek dolgozói csoportját.
A SZÁD most az életviteli ellenőrzést övező felháborodást igyekszik összekapcsolni a fizetés és a munkakörülmények miatt már régóta konstans fennálló elégedetlenséggel.
„Reméljük, most már lesz egyszer egy olyan csepp a pohárban, amikor túlcsordul végleg”
– mondja Köves Ferenc, aki arról beszélt a Mércének, hogy most a munkáltatói vegzálás apropóján próbálják meg a kollégákat rávenni a saját ügyeikért való kiállásra. A szakszervezet nemrég arról posztolt, felvették a kapcsolatot egy tavalyi őszi felmérés kitöltőivel, amelyben a dolgozók megbecsültségére, munkahelyi körülményeire, anyagi helyzetére kérdeztek rá. A szakszervezet kérdőívét több mint hétszázan töltötték ki országszerte, és nagy többségük panaszkodott egyebek mellett alacsony bérekre, létszámhiányra, túlterheltségre. Köves szerint a „kifogástalansági” vizsgálaton felháborodó dolgozók megszervezése jelenleg is folyik, ebben őszre juthatnak el a következő lépcsőfokig.
Köves hangsúlyozza, nagyon sokan kérnek jogi segítséget a kötelező ellenőrzés ügyében most a szakszervezettől, de a szakszervezet alapvetően a tagjai számára tud érdemi támogatást adni, ezért arra buzdít minden érintettet, hogy csatlakozzon hozzájuk.
A dolgozói elégedetlenséget az sem csillapította, hogy a dolgozókat megfigyelő és ellenőrző országos hálózat létrehozására 2024 második felére 1,5 milliárd forint pluszpénzt csoportosított át a kormány. Ezzel szemben konkrétan a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra ennek csak valamivel több mint 6 százalékát, 92 millió forint pluszköltséget tartott indokoltnak. A jövő évre pedig 2 milliárd forint plusz jut majd a belügyi igazgatásnak és a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak a dolgozók ellenőrzésére, és ennek mindössze nyolcada, azaz 244 millió forint megy gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatokra.
„Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy [a kormány] megint legelesettebb emberekbe – jelen esetben a kiszolgáltatott helyzetben levő szociális ágazatban dolgozókba – rúg bele” – fogalmaz Köves Ferenc. Aki úgy véli, a bicskei gyermekotthont övező, a magyar belpolitikát is felforgató botrány a dolgozók helyzetét nem javította, bár az, hogy a fókuszba kerültek az általuk ellátott emberek, gyerekek, közvetve pedig egész szociális ágazat, szerinte mindenképpen pozitívum.
