Nem kellene eltávolítani a filozófiából a radikalizmus tüskéit, mert abból csak a „transzcendencia” elhallgattatása és a jámbor filozófiatörténeti értelmezésekbe való menekülés következik. Losoncz Alpár Tamás Gáspár Miklósról.
Hiány, szűkösség, bőség – ezek a fogalmak a feltörekvő és konszolidálódó polgárság gazdaságfilozófiai zsargonját képezték a kibomló kapitalizmus kontextusában. Sokatmondó fogalmak ezek…
Elméleti kicsiszoltság, hajlíthatatlanság, brilliáns stílus, kérlelhetetlen kritika – ezek jellemezték Robert Kurzot, a pontosan 10 éve elhunyt elméletírót, akinek az öröksége még sokáig fog gondolkodásra sarkallni bennünket.
A mélyállam nem anomália, nem visszaélés. Ezért marad kitartóan velünk.
Lehet-e úgy bírálni az inváziót, a háborúba átcsapó beállítottság aspektusait, hogy közben ne zuhanjunk bele a ruszofóbia vermébe?
200 esztendővel ezelőtt született Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, aki számottevő örökséget hagyott ránk.
Az ordoliberalizmus által nemcsak a kortárs német politika mozgásrendjére lehet magyarázatot nyerni. Ha egykor a németek a Kultúra fennkölt fogalmát mozgósították a politikával szemben, ma az ordoliberalizmussal dúsított erkölcs képezi ezt a közeget.
A kommunizmus az együttlét azon kerete, amelyben a szabadság felszabadítja magát – ezt írta, értelmezte Jean-Luc Nancy, a kontinentálisnak nevezett filozófia egyik utolsó jelentős alakja. Jean-Luc Nancy augusztus végén hunyt el.
A baloldali recepció mostohán bánt Rosa Luxemburg életművével. Pedig ha valakiről elmondható, hogy egész személyét elkötelezte a forradalom mellett, akkor az ő.
Még ha Lukács nem is jutott el a bürokrácia politikai gazdaságtanának teljes megformálásához, mégis a korai Lukács érzékenységét dicséri, hogy rálátást nyitott erre a perspektívára.