Elméleti kicsiszoltság, hajlíthatatlanság, brilliáns stílus, kérlelhetetlen kritika – ezek jellemezték Robert Kurzot, a pontosan 10 éve elhunyt elméletírót, akinek az öröksége még sokáig fog gondolkodásra sarkallni bennünket.
A mélyállam nem anomália, nem visszaélés. Ezért marad kitartóan velünk.
Lehet-e úgy bírálni az inváziót, a háborúba átcsapó beállítottság aspektusait, hogy közben ne zuhanjunk bele a ruszofóbia vermébe?
200 esztendővel ezelőtt született Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, aki számottevő örökséget hagyott ránk.
Az ordoliberalizmus által nemcsak a kortárs német politika mozgásrendjére lehet magyarázatot nyerni. Ha egykor a németek a Kultúra fennkölt fogalmát mozgósították a politikával szemben, ma az ordoliberalizmussal dúsított erkölcs képezi ezt a közeget.
A kommunizmus az együttlét azon kerete, amelyben a szabadság felszabadítja magát – ezt írta, értelmezte Jean-Luc Nancy, a kontinentálisnak nevezett filozófia egyik utolsó jelentős alakja. Jean-Luc Nancy augusztus végén hunyt el.
A baloldali recepció mostohán bánt Rosa Luxemburg életművével. Pedig ha valakiről elmondható, hogy egész személyét elkötelezte a forradalom mellett, akkor az ő.
Még ha Lukács nem is jutott el a bürokrácia politikai gazdaságtanának teljes megformálásához, mégis a korai Lukács érzékenységét dicséri, hogy rálátást nyitott erre a perspektívára.
Bár George Orwell neve a digitális diktatúrával fonódott össze, a tech vállaltok korában kevéssé tud segítségünkre lenni. Viszont munkásságának – és az 1984-nek – van egy fontos üzenete a mai napra is.
A kapitalizmust újra kell formálni – olvashattuk a radikalizmussal semmi szín alatt nem vádolható Financial Times-ban, még jóval a jelenlegi járvány kitörése előtt. A kapitalizmus az ebek harmincadjára jutott, éltető eszméje pedig összeroppant.