Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szegénységi bizonyítvány a szegénységről – Fekete-Győr András vitázott a cigányság helyzetéről

A Momentumot és miniszterelnök-jelöltjüket, Fekete-Győr Andrást sokan vádolják azzal, hogy nincs tisztában a magyar vidék és a marginalizált csoportok problémakörével. Erre cáfolhatott volna rá Fekete-Győr kedd délután, az 1Magyarország Kezdeményezés első miniszterelnök-jelölti vitáján, ahol roma aktivisták szembesítették a politikust a roma közösségek legsürgősebb és legfontosabb kérdéseivel.

Az előválasztási kampányban több településen lakossági fórumot és jelölti vitákat is szervező Kezdeményezésnek egyelőre 4 miniszterelnök-jelölt tett ígéretet arra, hogy részt vesznek hasonló beszélgetésen. Ezeket a Mérce Facebook-oldalán élőben közvetítjük, a következőre, a tervek szerint Márki-Zay Péterrel, pénteken 17 órakor kerül sor.

A 2019-ben létrejött 1Magyarország Kezdeményezés célja a romák hangját is hallatni, a roma közösségek ügyeit láthatóvá tenni az előválasztás során. Az elmúlt hetekben szervezett fórumokon összegyűjtött és helyben végzett kutatásokkal is megerősített problématérképpel és közös ügyekkel a fórumokon választott roma szószólók szembesítik az adott választókörzet jelöltjeit a viták alkalmával.

A keddi beszélgetésen Szegedi Dezső szociológus és Rézműves Benjámin politológia szakos egyetemi hallgató, a Mérce rendszeres szerzője vettek részt, mindketten az 1Magyarország Kezdeményezés alapító tagjai. A vitát Szirmai Norbert újságíró moderálta.

A Momentum politikusa 5 percet kapott pártprogramjuk vonatkozó részének ismertetésére, amiből négyet arra használt fel, hogy saját tapasztalatairól meséljen, arról, hogyan próbált az elmúlt években személyesen is találkozni olyan emberekkel, akik a „rendszerváltás vesztesei”.

Az első pillanatoktól kezdve érződött, hogy Fekete-Győr nincs tisztában azzal, hogy pontosan miért alkot marginalizált csoportot a cigányság jelentős része.

Megnyilvánulásaiból az is kicsengett, hogy a magyar és a cigány két külön egység, akik több száz éve „osztoznak” az országon, és akiknek teljesen más az értékrendje. Elvégre a cigányoknál „a vándorlás, az improvizáció, a tánc, a zene, a család erősebb értékekként jelennek meg”, mint a magyaroknál.

Azt is felhozta példának, hogy amíg ő az életét próbálja a lehető legkiszámíthatóbbá tenni, igyekszik akár öt évvel előre tervezni, addig az általa megismert roma családok sokkal inkább napról napra élnek, terveznek, túlélnek. Persze, „ha van egy kezdő hatvan, vagy százezer forint, akkor az el fog fogyni a hó közepén”. Fekete-Győr számára az is dilemma, hogy ezeken a „kulturális különbségeken” kell-e, érdemes-e változtatni.

Szerencsére a politikus által feldobott magas labdákat gyorsan lecsapták beszélgetőtársai, elsőként Szegedi Dezső, aki magyar hazafiként, romaként és demokrataként definiálta magát, majd leszögezte, nem látja azt a kulturális különbséget, amiről vitapartnere beszélt, ez valójában egy romanticizált romakép, amelyet rengeteg író, rengeteg közéleti személyiség is elhisz.

Már az első, 1893-ban született romakutatás is megállapította, hogy a magyarországi romák több mint kilencven százaléka letelepedett.

Szegedi magyarázatként Illyés Gyula Puszták népe című művét említette, ahol a zsellérek, idénymunkások leírásában hasonló kulturális jegyek köszönnek vissza, mint amelyeket ma a romáknak tulajdonítottak. Bizonyítva, hogy ezek a jegyek nem valamiféle „cigányspecifikumból erednek”, hanem abból „a társadalmi léthelyzetből, amiben vannak az emberek”.

A Puszták népében leírtakhoz képest a magyar földműves réteg szerencsésebb integrációnak volt a részese, fel tudott emelkedni, ellentétben a cigányokkal, akiknek nagy tömege rekedt meg ezen a szinten.

„Az, amit mi kulturális különbségnek vélünk, a legtöbb esetben és alapvetően a társadalmi léthelyzetből következik.”

Rézműves Benjámin még határozottabban jelezte a politikusnak, hogy „erősen hiányos ismeretekre utal, ha megfogalmazódik benne az, hogy a romák más értékrend szerint szervezik meg közösségeiket”.

Rézműves szerint 1945 után vált jellemzővé ez az attitűd, amit Fekete-Győr vázolt, de „azt látni kell, hogy nem különbözünk annyira egymástól”. Vannak sajátos kulturális jegyeink, de ez semmiképpen sem utal más értékrendre.

Rézműves Benjámin és Fekete-Győr András az 1Magyarország vitáján. Fotó: Galyas Gyula.

A politológus hallgató szerint a magyarországi politikai elitnek sürgős dolga lenne, hogy tisztázzon alapfogalmakat, és így például azt is fontos látni, hogy nem minden roma szegény, és nem minden szegény roma. Viszont a szegénység logikája, a deprivált élethelyzet nem zárja ki, hogy az emberek távlati gondolkozásra legyenek képesek.

Szegedi Dezső a Momentum programját alapvetően jónak ítélte, úgy vélte, szemléletmódjában, tartalmában konzisztensen egymásra épülő, jó szellemiségű. Azonban úgy érezte, erkölcsi kötelessége sok százezer roma testvére, meleg, illetve zsidó honpolgártársa nevében is, hogy a Jobbikhoz való viszonyáról kérdezze a Momentum elnökét:

„Ha már a Jobbik néppártosodik, és szeretné lerázni magáról ezt a terhet, múltat, ami végtelenül szélsőséges, ami végtelenül rasszista, nem lett volna szerencsés egy olyan kiállást tenniük, amiben a Jobbik bocsánatot kér a cigányoktól, a zsidóktól és a melegektől? Mert amit mi kaptunk tőle, az embertelen.”

Egy ilyen kiállásra szerinte még van mód és idő, és ez az ellenzéki koalíció érdeke, és így a Momentum érdeke kellene, hogy legyen.

Fekete-Győr válasza igen sekélyesre sikerült, a Jobbik dilemmát Gyurcsány dilemmájához hasonlította, illetve szivárványkoalíciónak nevezte az összefogást, amire büszkék lehetünk.

Arra, hogy miért nem szorgalmazza a fentieket Jakab Péternél, azt válaszolta, hogy nem foghatja meg a kezét, és vezetheti egy mikrofon elé, de bízik benne, hogy a Jobbik miniszterelnök-jelöltje is elfogadja az 1Magyarország meghívását, és majd válaszol a kérdéseikre.

Továbbá biztosított mindenkit arról, hogy jobb lesz mindenkinek ebben az országban – legyen az zsidó vagy cigány vagy meleg –, ha az ellenzéki összefogás és benne „negyedrészt” a Jobbik fogja irányítani az országot.

Morális felelősséget nem érez ezzel kapcsolatban a Momentum elnöke.

A szakpolitikai kérdésekre áttérve kiderült, hogy a közmunkaprogramot megtartaná a Momentum a jövőben, a program legnagyobb hibáját abban látják, hogy az abban résztvevők mindösszesen öt százaléka lép be később a munkaerőpiacra. Mindezek ellenére a közmunkával élők „valamivel jobban meg tudnak élni”, mint munkanélküli társaik.

Erre elsőnek Rézműves Benjámin reagált, aki szerint a közmunkaprogram „refeudalizálja a vidéki közösségeket”, hiszen a helyi kiskirályok jobbágyként tekintenek ezekre az emberekre. Elmondása szerint borzasztó, hogy a „legelesettebbeknek adjuk a legkevesebbet”, ami a közmunka esetében nagyjából 54 ezer forintot jelent. Az előbbiek politikai autonómiája azért sem működhet, mert gazdasági függés van, félnek az emberek kimondani, amit gondolnak.

Arról nem is beszélve, hogy egy új politikai kort hirdető, a harminc éves beidegződéseket levetni kívánó párt, mint a Momentum, miért akar megtartani egy 2011 előtti, szakpolitikailag elavult programot, ami Benjámin szavaival élve, „konzerválja a nyomort, nem felszámolja”.

Szegedi Dezső ellenben úgy vélte, hogy mivel az ország egyes területein csupán a közmunka ad munkalehetőséget, fel lehetne vetni a jelenlegi rendszer reformját is, a bérek és a munkajogi feltételek átalakításával.

Szegedi Dezső az 1Magyarország vitáján. Fotó: Galyas Gyula.

Az oktatással kapcsolatban is voltak érdekes meglátásai a Momentum miniszterelnök-jelöltjének, miszerint nincs elég tanár az országban, viszont túl sok az iskola, amit úgy oldanának meg, hogy megszüntetnék a felső tagozatokat a vidéki iskolákban, és az ott élő tizenéveseket ingyenes iskolabuszokkal szállítanák be a legközelebbi középiskolákba.

Az is elhangzott, hogy szerinte vidéken az iskolaőröknek van relevanciájuk, illetve szükség van sok esetben az autoriter jelenlétükre.

Vitapartnerei azonban rámutattak arra, hogy vidéki településeken a közösségi életnek és az összetartó közösségeknek középpontját sok esetben az ott dolgozó és ott élő tanárok alkotják. Nélkülük nincs se kohézió, se kultúra, és ezért így még jobban leszakadnának a vidéki iskolák és diákjaik. Az iskolaőrök helyett pedig sokkal inkább szociális munkásokra és mentálhigiénés szakemberekre lenne szükség az iskolákban.

A beszélgetés végül egy pozitív gesztussal zárult, mikor Fekete-Győr András első miniszterelnök-jelöltként írta alá az 1Magyarországért Kezdeményezés petícióját.

Mindent összevetve azonban úgy tűnik, a Momentum miniszterelnök-jelöltje sem tudományos, sem pedig emberi szempontból sincsen tisztában azzal, hogy a magyar cigányság milyen problémákkal küzd országszerte.

Programjuk, ahogy Szegedi Dezső fogalmazott, némi finomhangolással, jó kiindulópont lehet. Azonban aggasztó, hogy egy kormányzásra és „új rendszerváltásra” készülő politikus eddig ilyen kevéssé merült el társadalmunk egyik legfontosabb problémakörében.

Ahogy az is, hogy nem érez morális felelősséget egy olyan kérdésben, amely nem csak roma, meleg és zsidó honfitársaink százezreit foglalkoztatja, miszerint hogyan hunyhat szemet afelett az ellenzéki összefogás, hogy annak egyik pártja nem hajlandó nyíltan elkötelezni magát a demokratikus alapértékek mellett, és ezt alátámasztandó elhatárolódni rasszista, szélsőséges múltjától?

Kiemelt kép: Rézműves Benjámin, Fekete-Győr András és Szegedi Dezső az 1Magyarország kezdeményezés vitáján, 2021. szeptember 14-én. Fotó: Galyas Gyula.