Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Beszántott egyetem, bedőlt gazdaság és belső harc – milyen megoldásokat kínál erre a baranyai ellenzék?

Péntek este tartotta meg a Partizán a Baranya 1-es és 2-es választókerületekben induló ellenzéki képviselőjelöltek vitáját. Délután öttől Dr. Mellár Tamás és Nemes Balázs vitázott, hét órától pedig dr. Keresztes László Lóránt és Dr. Szakács László csapott össze Pécsett, a Zsolnay Központban.

A 2022-es országgyűlési választásokon az egyik legnagyobb feladata az lesz az ellenzék jelöltjeinek, hogy ismét megnyerjék Pécset, illetve két ciklus után végre leváltsák Dr. Hoppál Pétert, a Fidesz egyik kulcsfontosságú emberét.

Baranya 1: Mellár kontra Nemes

Pécs városából leköszönt a Fidesz

A 2018-as országgyűlési választás kevés sikertörténete közül az egyik Dr. Mellár Tamás győzelme volt, aki független jelöltként győzte le a Fideszes Csizi Pétert, 39,26%-36,97%-os arányban. Mellár függetlenként indult a választáson, viszont több ellenzéki párt is beállt mögé a kampányban, név szerint az MSZP, a DK, a Párbeszéd és az Együtt. A PTE tanárjaként, közgazdaságtudományi professzorként népszerű jelölt volt a városban, a helyi kormányközeli média emiatt több lejárató kampányt is indított ellene. A közgazdász végül a Párbeszéd frakciójában kötött ki, de parlamenti munkájában szabad kezet kapott.

Nemes Balázs is részt vett a 2018-as országgyűlési választáson, ahol 1,81%-ot ért el, kevesebbet, mint a szintén külön induló Jobbik és LMP jelöltjei. Nemes jelenleg a pécsi önkormányzat tagja és innovációs biztosa, valamint a pécsi Momentum elnöke.

Dr. Mellár Tamás és Nemes Balázs előválasztási vitája, középen Gulyás Márton moderátor (Forrás: Partizán)

A 2019-es önkormányzati választások a Fidesz-KDNP számára újabb pofon volt Pécsett , ugyanis Péterffy Attilának, a helyi ellenzéket összefogó – az LMP kivételével – Mindenki Pécsért Egyesület színeiben sikerült legyőznie 53,15%-41,02%-os arányban a Fidesz-KDNP által, mondhatni az utolsó pillanatban kiállított jelöltet, a vízilabdázó Vári Attilát. Vári indítása kényszerhelyzet volt a Fidesz számára, mivel a választásokra a Pécset tíz éve vezető fideszes Páva Zsoltnak már meglehetősen rossz volt a megítélése, amit részében annak is köszönhetett, hogy hatalmas adósságot halmozott fel a városnak, több mint 23 milliárd forintot, amit később Péterffy Attila meg is erősített.

A 2022-es választásokon való indulásért a Baranya 1-es választókörzetben Dr. Mellár Tamás, a Párbeszéd jelöltje – akit az MSZP, a Jobbik, az LMP és az MMM is támogat – és Nemes Balázs, a Momentum jelöltje – akit a DK és a Liberálisok támogatnak – vitázott az este folyamán elsőnek.

Pécs legyen újra erős regionális központ

Baranya megye a rendszerváltás egyik nagy vesztese volt. A bányák bezárásának köszönhetően számtalan munkahely szűnt meg, rengeteg ember vesztette el addigi megélhetését. Ennek hatásait a mai napig érezni a régió településein. Először a térség megélhetési válságának megoldásáról kérdezte a jelölteket Gulyás Márton.

Mellár szerint a probléma abból fakad, hogy Pécsett hiányzik az az ipari bázis és ipari háttér, ami a város fenntartásához szükséges lenne. Erre a megoldást nem a külföldi nagybefektetők becsábításában, hanem a helyi kis- és középvállalkozók segítésében látja. Ennek kulcsa pedig a déli ipari park kiépítése lenne. Az ehhez szükséges forrásokat elsősorban nem a kormánytól, hanem EU-s pályázatokból szeretné megteremteni.

Egy másik kiaknázatlan lehetőség Pécs tekintetében a turizmus, melyre jóval több pénzt kellene fordítani a jövőben. „A művészet , a zene, a tudomány és a bor” lehetne a négy alappillére ennek a turisztikai reneszánsznak Mellár szerint, de szó esett a Fidesz által már régóta beígért pécsi aquaparkról is. A legfontosabb feladat Mellár szerint mégis az lenne, hogy Pécsből újra erős regionális központ váljon:

„Ne csak maga a város tudjon gazdálkodni, hanem ennek az egész dél-dunántúli régiónak legyen egy olyan központja, amely egy életerős és hatékony cserekereskedelmet és munkamegosztást tud megfogalmazni, biztosítani”.

Nemes szerint azonban Pécs nemcsak az erős ipar hiánya miatt veszített erejéből, hanem az előző fideszes városvezetés alkalmatlansága miatt is. Ugyanis mikor 2019-ben az ellenzék átvette a várost, „8 milliárd forint tartozás volt a kasszában”. Ennek kiküszöbölésére a jövőbeli ellenzéki kormány segítségét kérné a képviselőjelölt. Szerinte 10 milliárd forintra lenne szüksége Pécsnek ahhoz, hogy újra lábra tudjon állni:

„A kormánynak nem büntetnie, hanem segítő kezet kellene nyújtania egy súlyos strukturális válságtól szenvedő városnak”.

Új gazdasági lehetőségeket pedig elsősorban az informatikai és az innovációs iparban lát a Momentum jelöltje. Nemes a 2019-es ellenzéki győzelem után ezen a területen kezdett el dolgozni az önkormányzatban, és a város jövőjét is ebben a digitális és informatikai fordulatban látja:

„Bízom benne, hogy a további években az önkormányzati és a cégek közötti partnerség tovább tud majd szélesedni, ami be tudja majd vezetni Pécset a digitális transzformáció korába és a harmadik évezredbe, és lesz végre egy olyan ipari forradalom, melyről Pécs nem lemarad, hanem az élharcosa és a nyertese tud majd lenni”.

Az alacsony iparűzési adó is hozzájárult ahhoz, hogy Pécs városa több milliárd adósságot halmozott fel az évek során. Mellár elmondása szerint ebből adódóan Pécs évente 2-3 milliárd forintnyi deficittel kezdi a költségvetését, amin a vírushelyzet csak tovább ront.

Pont ezért gondolja Nemes az informatikai szektort a tökéletes megoldásnak erre a problémára, ami a covid-járvány alatt – a többi szektorral ellentétben – nőni tudott és közel 30 milliárd forintnyi bevételt hozott a városnak.

Abban mindkét jelölt egyetértett, hogy az egyetem bevonása nélkül nem lehet elképzelni Pécs gazdaságának helyreállítását. A felsőoktatás fejlesztésében, a „leuralt” egyetem visszaszerzésében és a lakásprogramok bevezetésében látják mindketten a város és egyetemének jövőjét.

Szabad ország, szabad egyetem: állami vagy alapítványi?

Az SZFE után a PTE is az alapítványosodás sorsára jutott. A pécsi egyetem modellváltása összesen 3-4 hetet vett igénybe, melyből gyakorlatilag teljesen kihagyták az intézmény tagjait. Az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát pedig semmi sem kötelezte arra, hogy figyelembe vegye az Alapító Okirat kidolgozása során az egyetem szenátusának javaslatait. A modellváltást a demokráciával és az egyetemi autonómiával ellentétesnek gondolta Péterfy Attila polgármester is, a szenátus mégis megszavazta azt.

A vita egyik központi kérdése így a Pécsi Tudományegyetem jövője és az alapítványi modell volt. Utóbbi témával kapcsolatban volt először tényleges véleményütközés a jelöltek között.

Nemes az alapítványi működést nem nem tartja rossz formának, a Fidesz módszerét azonban „rablásnak” tekinti. Az egyetem autonómiája mellett ugyanakkor kiállt, szerinte a döntést a rektoroknak, a hallgatóknak és az egyetem foglalkoztatottjainak együtt kellett volna meghozniuk. A Momentum jelöltje a Hallgatói Önkormányzatot is bírálta, amiért ellehetetlenítették, nem pedig elősegítették, hogy szabad párbeszéd folyjon a kérdésről.

Mellár viszont kifejtette, nem ért egyet azzal, hogy a PTE-nek alapítványi kézben kellene működnie. Elmondása szerint „mindenképpen szükséges, hogy az egyetem állami tulajdonban maradjon”, ugyanis a PTE egy regionális központ:

„Magyarország számára nagyon fontos lenne az, hogy az egyetemeknek ez a regionális jellege megmaradjon. A nagyvárosokban legyenek olyan nagy állami egyetemek, amelyek olyan funkciókat is felvállalnak, melyeket a magánegyetemek nem. Ez az esélyegyenlőséget biztosítaná azon szegényebb gyerekek számára, akik nem tudják vállalni azt, hogy Budapestre menjenek”.

LMBTQ-jogok és politikai szerepvállalás

Múlt szombaton rendezték meg az első pécsi Pride felvonulást. Az eseményen több mint 1000 ember vett részt, azonban a békés tüntetést nem mindenki nézte jó szemmel. Délelőtt a Fidesz tartott ellentüntetést, amin Dr. Hoppál Péter, a Fidesz pécsi szervezetének elnöke is részt vett; a felvonulás idején pedig a betyársereg demonstrált ellene.

Mióta a Fidesz megszavazta a homofób törvényt, az LMBTQ-közösségek jogai komoly veszélybe kerültek Magyarországon, a kormány és propagandagépezete pedig folyamatosan igyekszik összemosni a szexuális felvilágosítás kérdését a pedofília témakörével.

Pontosan ezért kérdezte meg Mellárt Gulyás, hogy miért nem vett részt a pécsi eseményen, illetve miért nem posztolt róla Facebook-oldalán.

Az országgyűlési képviselő erre azt válaszolta, hogy kiáll minden kisebbség jogaiért, többek között a melegek és a leszbikusok vitathatatlan jogaiért is. Országgyűlési képviselőként pedig nem szavazta meg a homofób törvényt és kormányváltás esetén az azonnali megsemmisítését fogja szorgalmazni a törvénynek, a tüntetéstől való távolmaradását habitusával és korával magyarázta, de hozzátette:

„ha valóban, igazi veszély fenyegette volna ezeket a kisebbségeket, akkor nyilván én is felkeltem volna a székemből”.

Nemes szerint, akinek egyébként 2018-ban bocsánatot kellett kérnie korábbi homofób megjegyzéseiért, jelenleg is valódi veszély fenyegeti a meleg kisebbségeket, és arra emlékeztette Mellárt, hogy két hónappal ezelőtt Pécsett eszméletlenre vertek két meleg orvost.

„Egyenlőek vagyunk, nem pedig egyformák. Mi abban hiszünk, hogy minden embernek Magyarországon, és bárhol máshol a világban, van joga a boldoguláshoz a saját életstílusa szerint. Hiszen az állam az nem egy ízlésrendőrség, hanem egy intézmény, ami minket véd. Az, hogy egy elnyomó államban élünk, az nagyon szomorú, éppen ezért meg kell ragadnunk minden lehetőséget arra, hogy demonstráljuk mi, közszereplők, azt a felelősséget, amit érzünk minden választónk irányába.”

A moderátor felidézte, hogy az ellenzéki koalícióban lévő Jobbik és elnöke, Jakab Péter a napokban szexuális erőszakkal „viccelődött”, homofób kijelentéseket tett a parlamentben. Gulyás arról kérdezte Nemest, hogy a jövőben, ha megtörténik a kormányváltás, a Momentum hogyan tervezi kezelni a Jakab megnyilvánulásaihoz vagy Mellár tétlenségéhez hasonló „kilengéseket”?

Nemes teljes mértékben elfogadhatatlannak tartotta Jakab kommunikációs stílusát ebben a témában, és csalódottan konstatálta, hogy ezen a téren nem túl egyszerű az együttműködés. A garanciát pedig abban látta a szélsőséges elemek kezelésére, ha a választásokon a Momentum jelöltjeit juttatják be a szavazók a Parlamentbe, mert szerinte „a Momentum a garancia a változásra”.

Péterffy Vs. Mellár Vs. Nemes

Mellár 2018-as győzelme ellenére korántsem volt biztos, hogy ő fog indulni Nemessel szemben az előválasztáson, sőt, nagyjából egy hónappal ezelőtt még visszalépéséről számolt be a SzabadPécs. A visszalépés hátterében elsősorban az állt, hogy a város polgármestere, Péterffy Attila és Mellár között nem mondható barátinak a viszony.

A Mellár-Péterffy szembenállásnak volt egy harmadik szereplője is, Dr. Bodnár Imre személyében, aki Péterffy szövetségeseként lépett volna be a képviselőjelölti harcba. Dr. Bodnár azután szállt volna be a versenybe, miután az ellenzéki pártok már 4:2 arányban leosztották Dr. Mellár Tamás és Nemes Balázs támogatását. Bodnár az MSZP jelöltjeként indult volna, azonban mivel az MSZP választási szövetséget kötött a Párbeszéddel és az LMP-vel, a Mellárt indító Párbeszéd megtámadta a Bodnár jelölését jóváhagyó döntést. Az egész huzavonának az lett a vége, hogy Mellár végül visszavonta visszalépését, Bodnár pedig visszavonult, annak ellenére is, hogy Péterffy még egy közös videót is készített vele arról, hogy támogatja indulását.

Ennek a zűrös pécsi belső harcnak a tisztázását szerette volna hallani Gulyás első körben Mellártól.

Mellár elmondása szerint nincsen közte és a polgármester között személyes ellentét, csupán „meglátásbeli”. Arról is beszámolt, hogy Péterffy írt neki egy levelet, melyben támogatását fejezte ki indulásával kapcsolatban. Szembenállásuk forrását abban látja Mellár, hogy míg Péterffy vállalti szférából „utasításos stílust” hoz, ő az egyetemi szférából érkezett a politikába, és „egy demokratikus, konszenzusos módszernek a híve”.

„Lesznek majd még olyan ügyek, amit meg kell beszélnünk, de a demokrácia erről szól. Van egy másik párt, ahol nincs ilyen, ott az van, amit Orbán Viktor mond.”

Továbbá azt is kifejtette, hogy a Mindenki Pécsért Egyesület alapítójaként azon dolgozik, hogy a pécsi polgárok problémáit eljuttassák az országgyűléshez. Ilyen volt például a haknigazdaságban dolgozók áfájának csökkentése a pandémia idején, amit az ő közbenjárásának köszönhetően szavazott meg az országgyűlés.

Nemes Balázs ezzel szemben nagyon jó viszonyt ápol Pécs polgármesterével, sőt, az is többször előfordult már, hogy a Momentum országos pártérdeke helyett a helyi, önkormányzati érdekek szerint cselekedett a párt jelöltje. Nemes ezt azzal magyarázta, hogy ő „első sorban pécsi, és másodsorban politikus”.

Nemes egy ponton azzal vádolta Mellárt hogy a „fideszes HírTV-be jár szídni az ellenzéki együttműködést”. Ez a jól tervezett támadás nagyon gyorsan öngólnak bizonyult, mert nagy meglepődése után Mellár közölte Nemessel, hogy évek óta nem járt a HírTV-ben. Ezek után Nemes azt válaszolta, hogy „emlékeim szerint volt, de ha tévedek, akkor természetesen elnézést kérek”.

A félresikerült akciót úgy próbálta menteni, hogy szerinte ellenzékiként nem lenne szabad semmilyen fideszes sajtóorgánumnak nyilatkozni. Mellár szerint azonban ez közszereplőként kötelessége:

„Ha valaki országgyűlési képviselő, akkor ha bármilyen sajtó megkeresi, illik rá válaszolni. Legalább is én ezt így tanultam és így gondolom”.

Közösek az érdekeik, de akkor mi a különbség?

A választókerületben – amint erre Nemes is rámutatott – a Fidesz igen gyenge, és mindkét jelölt jó eséllyel indul a tavaszi választásokon. A Momentum jelöltje maga és pártja mellett fiatalságát és fiatalos, aktív politikai szerepvállalását hozta fel, és hozzátette, hogy országszerte és Pécsett is a legtöbb tüntetést Momentumosok szervezik meg, mint például a pécsi rabszolgatörvény elleni demonstrációt.

Mellár pedig feddhetetlenségére hivatkozott, mivel ő nem „megélhetési politikus”. Megvan a saját egzisztenciája és egy szakmai háttere, amibe, ha kell, vissza tud vonulni. Illetve 2018-as győzelméről is beszélt, amit akkor még a megosztott ellenzék idején nyert meg.

Komolyabb világnézeti eltérések híján a választók döntését a generációs és habituális különbségek, illetve pártszimpátiák mellett még egy tényező befolyásolhatja: Péterffy Attila személye. Nem túlzás azt állítani, hogy amíg Péterffy Nemes Balázst az emberének, Mellár Tamást a vetélytársának tartja. Mellár mellett ugyanakkor komoly fegyvertény, hogy négy évvel ezelőtt is legyőzte a Fideszt, amikor ez még keveseknek sikerült.

Dr. Mellár Tamás és Nemes Balázs az előválasztási vitán (Forrás: Partizán)

Baranya 2: Keresztes kontra Szakács

Verhető-e Hoppál Péter?

Ugyan 2018-ban megtörtént az első, baranyai „rendszerváltáshoz” vezető út, amikor Mellár Tamásnak sikerült leváltania Pécsett Csizi Pétert, azonban a Fidesz legfontosabb helyi embere még mindig bent ül a parlamentben.

Dr. Hoppál Péter, országgyűlési képviselő, a Fidesz pécsi szervezetének elnöke megújította ciklusát három évvel ezelőtt, győzelmét viszont elsősorban a megosztott ellenzéknek köszönhette. A 2018-as választásokon 40,11%-ot ért el, ezzel szemben az ellenzék jelöltjeire a szavazatok több mint 50%-a érkezett, igaz három felé osztva: Gyimesi Gábor (Jobbik) 22,15%-ot, Nagy Ferenc (DK) 20,85%-ot, Hohn Krisztina (LMP) pedig 9,15%-ot kapott.

Az előválasztásnak köszönhetően 2022-ben nem fog előfordulni egy ehhez hasonló helyzet. Hoppál leváltása hatalmas győzelem lenne a baranyai ellenzék számára, ugyanis nélküle a Fidesznek közel sem lesz akkora befolyása a dél-dunántúli régióban, mint az elmúlt évtizedben.

Dr. Keresztes László Lóránt, az LMP jelöltje – további támogatói az MSZP, a Párbeszéd, az ÚVNP – és Dr. Szakács László, a DK jelöltje, akit még a Jobbik támogat. Bár a 2018-as választáson nem indultak ebben a körzetben, mindketten „helyi” politikusok és számtalan szál köti őket a térséghez: Keresztes 8 évig volt önkormányzati képviselő Pécsett, Szakácsnak pedig fontos szerepe volt az összefogás megszervezésében a térségben 2019-ben.

Dr. Szakács László és Dr. Keresztes László Lóránt előválasztási vitája, középen Gulyás Márton moderátor (Forrás: Partizán)

Elfogyó vidék

Pécsnél talán csak a térség kisebb városaira voltak nagyobb hatással a bányák bezárásai. A vidéki városok, mint Komló vagy Kozármisleny népessége évről évre folyamatosan csökken, a megélhetési lehetőségek pedig, akárcsak a lakosság, szegényes. Gulyás Márton ennek a hatalmas gazdasági és szociális problémának a megoldásáról kérdezte a jelölteket az első blokkban.

A Fidesz tervei szerint Pécsen is épülni fog egy új stadion, méghozzá 20 milliárd forintból, amit a pécsi önkormányzat támogat. A kérdés, hogy a jelöltek is ezen a véleményen vannak-e, vagy van jobb helye is annak a 20 milliárd forintnak?

Szakács szerint azt kell megépíteni, amire szükség van, és a pécsiek már többször is kijelentették, hogy aquaparkot szeretnének, nem új stadiont. Azonban szerinte annak a feltétele, hogy valami megépüljön egy városban, amire szükség van, ki kell szolgálni a miniszterelnök hobbiját, a focit, amivel „egybe csomagolva” érkeznek csak meg a szükséges fejlesztések:

„A stadion nem illeszkedik bele abba a gazdaság és városfejlesztési képbe, amit Pécs közgyűlése nagyon helyesen és jól felvázolt. Le kell rakni először a város új gazdasági alapjait, legyen fenntartható a fejlődés, egészséges a környezet. Egy jó együttműködő kormányzás kell, nem pedig a városvezetés és a kormány között kell elvtelen alkukat kötni, mint amilyen a stadion is”.

A zöld, fenntartható város képe és az aquapark megépítésében Keresztes teljes mértékben egyetértett Szakáccsal. Az LMP volt társelnöke azt hangsúlyozta, hogy a közszolgáltatások helyzete siralmas állapotban van a térségben:

„Az ivóvíz-szolgáltatás fenntartásához, ahhoz hogy 10-15 év múlva is tiszta vizet ihassunk, 20 milliárd forint hiányzik a költségvetésből. Ha egy 20 milliárdos fejlesztésnek keressük a legjobb helyét, akkor annak a helye a víziközmű karbantartásában van”.

Baranya: az elmúlt 30 év vesztese

Baranya megyében az egy főre jutó GDP aránya nem haladja meg az országos átlag kétharmadát. Ennek orvoslására az elmúlt 30 évben a politikai elit nem tett elégséges lépéseket. Éppen ezért azt kérdezte a jelöltektől Gulyás, hogy mi az az ígéret, amit biztosan be fognak tartani, ha őket választják meg a következő négy évre.

Keresztes kiemelte, hogy nemcsak a 2010 utáni kormányzás hagyta cserben Baranyát, hanem a 2010 előtt baloldali kormányok is. A legjobb megoldást a jelenlegi gazdasági krízisre abban látja, ha megnyitnák a megyét a határ felől, a gazdaságfejlesztési célok feltétele az infrastruktúra fejlesztése:

„Az alapinfrastruktúrát végre ki kell építeni! Az M6-os autópályát meg kell hosszabbítani a határig, új határátkelési lehetőségeket kell biztosítani. Az alsóbbrendű úthálózat szintén borzalmas helyzetben van, ezt is fel kell újítani”.

A Pécsi Tudományegyetem ezen a vitán is szóba került mint gazdasági erő, mind a foglalkoztatottság, mind a munkaerőképzés szempontjából. Mindkét jelölt szerint fontos gazdasági szereplő a PTE a térségben, amit vissza kell szerezni a kormánytól.

Szakács az autópálya mellett a Pécs-Pogány reptér kihasználatlanságát is nagy problémának tartja, melyben nagy gazdasági lehetőséget lát a térség számára. Arról is beszélt, hogy igen furcsa jelenség, hogy Pécs környékén átlagosan több a diplomás, mégis alacsony a foglalkoztatottság:

„Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. Magyarán szólva nem azt keresik a munkáltatók, mint amilyen képzéseket elvégeztek az elhelyezkedni próbálók”.

A nyugdíjak kapcsán mindkét jelölt szerint vissza kell állni a svájci indexálás szerinti nyugdíjaztatásra, vissza kell állítani a Fidesz által megszüntetett nyugdíjszerű ellátásokat, elsősorban a rokkantellátás reformjára lenne szükség. Szakács azt is szorgalmazta, hogy kompenzálni kell a károsultakat egy egyszeri 100 000 forintos kifizetéssel. Keresztes szerint pedig a minimálbér alakulásához is igazítani kell a nyugdíjakat, és ösztönözni kell a fiatalokat az előtakarékosságra, hogy elkerüljük a jövőben azt a realitást, amiben „egyik napról a másikra élnek itt a nyugdíjasok”.

Rasszizmus, homofóbia, Jobbik

Úgy tűnik, hogy az előválasztás végére élesedtek ki azok az ellentétek és feszültségek az összefogáson belül, amit már az elejétől kezdve érezni lehetett. Jakab Péter parlamenti felszólalásai, homofób és szexuális erőszakkal kapcsolatos viccelődései rányomták a bélyegüket a koalíció egészére.

Gulyás a Jobbik elnökének megnyilvánulásaival és jelöltjük náci fotójával kapcsolatban kérdezte az indulókat az utolsó blokkban.

Szakács erre azt válaszolta, hogy komoly szembenállások vannak ezeket a kérdéseket illetően egy ilyen széles koalícióban, amiket meg kell vitatni:

„Ez nyilvánvaló értékválasztási és értékalapú vitát fog hozni a koalícióban. Orbán uralma viszont abban erősített meg, hogy koalíció-párti legyek. Ugyanis nem arra van szükség, hogy legyen egy vezető, aki megmondja, hogy hogyan legyen, és körülötte állnak gombnyomogató emberek”.

Válaszával mintha próbálta volna megkerülni a kérdést, de végül kijelentette, hogy nem ért egyet Jakab kijelentéseivel és szerinte ki kell állni a kisebbségekért, mert „ez a többség felelőssége”.

Amikor azonban Farkas Péter Barnabásról, a karlendítős alpolgármesterről kérdezte Gulyás, lényegében a koalíciós megegyezésre hivatkozva nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a Jobbik jelöltje alkalmas-e politikusi feladatok elvégzésére, illetve meg kellene-e vonni tőle a pártoknak – köztük a Szakácsot is támogató Jobbiknak – a támogatásukat:

„Én a képviselő urat nem ismerem, egy mozdulat alapján én nem tudom eldönteni, hogy ő alkalmas vagy nem alkalmas”.

A levegőben hagyott magas labdára viszont Keresztes egyből lecsapott:

„Ha egy együttműködő partnerünk valami olyat tesz, amivel szemben zéró tolerancia van, akkor világosan kell fogalmaznunk. Én úgy gondolom, hogy ennek az alpolgármesternek, ennek a jelöltnek nincsen helye a közéletben. Nincs helye így az előválasztáson sem, vissza kell őt hívni, és kötelességünk ezt az üzenetet a koalíciós társainkhoz is eljuttatni”.

Jakab Péterrel kapcsolatban pedig azt mondta, hogy neki és a stílusának is van helye a magyar politikában: neki lehet menni keményen Orbánnak és a fideszeseknek, viszont nemi erőszakkal nem szabad viccelődni, „viktóriás” megszólalásával viszont „túlment egy határon”.

Gulyás azért Keresztest is sarokba szorította, mikor pártelnöki lemondásáról és pártja irrelevanciájáról faggatta a képviselőt. Miért kellene a szavazóknak megbízniuk benne, ha az LMP elnökeként nem tudta továbbvinni a párt 2018-as sikereit?

Keresztes szerint a jövőben, ha a kormányváltás sikerrel jár, az LMP-nek nagy szerepe lesz abban, hogy hosszú távon élhető és környezettudatos ország legyen Magyarország. Azt is hozzátette, hogy az LMP jelöltjei országszerte, helyileg nagyon fontos részét alkotják az önkormányzatoknak és a környezet védelméért vívott csatákban:

„El tudom mondani, hogy itt helyben az LMP az erős ellenzéki pártok között van, és helyben egy fontos politikai szereplő. A pécsi közgyűlésben is egyetlen párt van, ami saját maga erejéből jutott be oda, és az az LMP”.

Szakács integrál, Keresztes győzelemre készül

Akárcsak Baranya 1-ben, itt is két, helyileg nagyon ismert és népszerű jelölt küzdött egymással, így itt is jogos volt a kérdés, hogy miben is különböznek igazán.

Szakács legnagyobb erősségének azt tartotta, hogy ő képes „integrálni”, azaz összehozni a különböző érdekeket és pártérdekeket, amit a 2019-es önkormányzati választáson be is bizonyított:

„14 városból 10-ben ellenzéki siker lett a megyénkben, mondhatni újra itthon vagyunk. Integrálni kell, meg kell találni a megfelelő értékeket és érdekeket, békét kell hozni, harmonizálni kell”.

Keresztes is fontosnak tartja az együttműködést, viszont szerinte nem szabad elfelejteni, hogy ennek a körzetnek nem csak ellenzéki szavazói vannak, így mindenkit képviselniük kell. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Baranyát nem csak a mostani rendszer árulta el, Keresztes szerint ezért hitelesen csak olyan ember tudja képviselni a térséget, „aki nem volt része a 2010 előtti kudarcos kormányzásnak sem”.

Dr. Szakács László és Dr. Keresztes László Lóránt az előválasztási vitán (Forrás: Partizán)

Ki mentse meg Baranyát?

Péterffyn innen, Pride-on túl… Mit tudtunk meg a Baranya 1-es vitából?

Mellár és Nemes is egyetértett abban, hogy Pécs gazdaságát újra talpra kell állítani és újra regionális központtá kell tenni, azonban míg Mellár elsősorban EU-s pályázatok, turizmus és helyi kis- és középvállalkozásokra építené Pécs új gazdaságát, addig Nemes az informatikai és innovációs szektorban látja a jövőt, és a külföldi cégek bevonásában.

A PTE esetében is voltak ellentétek, méghozzá abban, hogy pontosan mi is a funkciója egy vidéki, nagy egyetemnek, amivel kapcsolatban Nemessel ellentétben Mellárnak lényegesen több tapasztalata van. Az esélyegyenlőség pillérei a nagy, állami, vidéki egyetemek, és ezt a funkcióját a Pécsi Tudományegyetemnek meg kell őrizni, illetve majd a „rendszerváltás” esetén visszaállítani.

A Pride kapcsán mutatkozott meg igazán a generációs különbség a két jelölt között. Tény, hogy Mellár megtehette volna, hogy nemcsak a színfalak mögött dolgozik a melegek jogaiért, hanem ezt a nyilvánosság előtt is felvállalja. Viszont amíg Jakab Péter üvöltve „orbán viktóriázik”, és ellenzéki jelöltekről kerülnek elő náci karlendítéses fotók, addig van nagyobb baja is az ellenzéki összefogásnak, mint Mellár „tétlensége”.

Ennek az előválasztási vitának igazából volt egy harmadik tagja is, méghozzá Péterffy Attila. Nem túlzás azt állítani, hogy amíg Péterffy Nemes Balázst az emberének, Mellár Tamást a vetélytársának tartja. Így azt is el kell dönteniük a pécsi választóknak, hogy egy olyan embert szeretnének a parlamentbe juttatni, aki saját elmondása szerint is, ha úgy kívánja a „helyi” érdek, szembefordul pártjával, vagy egy olyan képviselőt, akivel az előválasztás kezdetének utolsó pillanatáig „háborúzott” Pécs polgármestere?

Arról is érdemes szót ejteni, hogy Nemes K.O.-nak szánt HírTV-s balhorgával leginkább csak saját magát vágta fejbe. Az ilyen tények nélküli vagdalkozások, és a sajtómegkeresést semmibe vevő politikusi magatartás pont az, amiből nincsen többre szüksége a magyar választópolgároknak.

A politikusi, azaz közszolga szerephez való abszolút demokratikus hozzáállása mellet azt sem lehet eltagadni Mellár Tamástól, hogy Pécs Fidesztől való „megtisztulása” nagyban neki és kezdeményezéseinek köszönhető. Három évvel ezelőtt, úgy, hogy mostani vitapartnere is elindult ellene az országgyűlési választáson, képes volt megverni a Fideszt, ezzel kirúgva a Baranyát lefedő Fidesz-sámlinak az egyik lábát.

Autópályán egyfelé, karlendítés-ügyben külön utakon… Mit tudtunk meg a Baranya 2-es vitából?

A vitából egyértelműen kiderült, hogy mind Keresztes, mind Szakács tisztában van a térség legnagyobb problémáival, így az sem volt meglepetés, hogy ezek orvoslására mindketten hasonló megoldásokat kerestek, legyen szó gazdasági – az M6-os meghosszabbítása, a közművek felújítása, az egyetem autonómiája – vagy szociális – a nyugdíj és rokkantnyugdíj összegének növelése, további szolgáltatások visszaállítása – problémákról.

Az egyetlen, igazi ellentét az ellenzéki összefogáson belüli konfliktusok kezelésével kapcsolatban mutatkozott meg a két jelölt között. Szakács többször is hangsúlyozta az összetartás fontosságát, és a nyilvános fellépés helyett a koalíción belül oldaná meg az ózdi jelölthöz hasonló problémákat. Ezzel szemben Keresztes szerint igenes kötelesek nyilvánosan állást foglalni és elítélni azokat a személyeket, akik átlépik azokat a morális határokat, melyek nem megengedhetőek, koalíció ide vagy oda.

A 2018-as választás eredményei megmutatták, hogy Hoppál verhető, ha az ellenzéki szavazók egy ellenzéki jelölt mögé sorakoznak fel, és Baranya 2-ben biztosak lehetnek abban a szavazók, hogy két hozzáértő és a térségért elkötelezett jelölt küzd a 2022-es indulásért.