Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szél Bernadett: alapvető információk és garanciák hiányában döntöttek az egyetemek a modellváltásról

Közérdekű adatigényléssel fordult Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a Pécsi Tudományegyetemhez, a Debreceni Egyetemhez és a Szegedi Tudományegyetemhez, utóbbi kettő azonban megtagadta azt.

A képviselő azt akarta látni, milyen információk alapján hoztak az egyetemek szenátusai pár hét leforgása alatt az egész hazai felsőoktatás jövőjét meghatározó, a hallgatókban és oktatókban is súlyos aggályokat okozó döntést, a válaszadást megtagadó egyetemek rektorai szerint azonban tikosak a kért anyagok, mert „további döntés megalapozását szolgálják”.

„Tehát bár már megszületett a döntés az egyetemek fenntartóváltásáról, mi, állampolgárok, nem ismerhetjük meg a döntés okait, majd csak ha már törvény lesz belőle — vagyis amikor már végképp senkit nem fog érdekelni, mit gondolunk. Szomorú.”

– kommentálja a helyzetet Szél.

A képviselő szerint adatigénylésére egyedül a Pécsi Tudományegyetem rektora válaszolt korrekt módon, és küldte meg a szenátusi ülésre készült előterjesztést, tájékoztató anyagot és magát a szenátusi határozatot.

A dokumentumokból kiderült többek közt, hogy nem az egyetemek kezdeményezték a modellváltást, hanem a fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), amely kemény tempót diktálva, egyetlen hónap alatt akart eljutni a rektorok berendelésétől a modellváltásról szóló törvényig: január 8-án volt az első megbeszélés, február 9-ére pedig már a parlamenti előterjesztést tervezték, amelyet még azelőtt akartak véglegesíteni, hogy döntést hozott volna a szenátus – mindezt úgy, hogy 10 nappal a szenátusi döntés előtt még nem volt kijelölt tárgyaló delegáció az egyetem részéről.

Szél arra is felhívja a figyelmet: semmi nem derül ki az elvileg tájékoztatónak szánt anyagból az olyan alapvető kérdésekről, mint az alapítványi kuratórium összetétele, a rektorválasztás szabályai, vagy a szenátus jogkörei.

„Garancia semmire nincs, mindent a majdani nagyhatalmú kuratórium dönt el és az általa elfogadott Alapító Okirat. „

– fogalmaz, azt pedig megmosolyogtatónak tartja, hogy az egyetem befolyástól mentes, szabad működésére az egyetemtől kapott válasz szerint az Alaptörvény a garancia.

Bár az eddigi tárgyalások szerint a kuratóriumba a rektor is javasolhat tagot, ez nem köti Palkovics László innovációs minisztert, megüresedés esetén pedig a kuratórium többsége dönt az új tagról, valamint a rektorválasztást és a szenátus jogait is majd a kuratórium által elfogadott Alapító Okirat és Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza. Ezek rögzíthetik a szenátus jelenlegi hatásköreit, de „rendelkezhetnek úgy is”, hogy a fenntartó dönt minden kérdésben, ideértve a rektori pályázatot is.

„Magyarul lehet, hogy megmaradnak a szenátus jogai, lehet, hogy semmi se marad belőlük”

– írja Szél.

Hasonlóan két végletben mozog a jelenlegi egyetemi struktúra jövője is: az egyik dokumentum szerint „a modellváltás lehetőséget teremt a jelenlegi szervezeti keretek újragondolására, de az alapító döntése szerint meg is maradhat a jelenlegi struktúra. Ennek részletei a tárgyalás későbbi szakaszában kerülnek előtérbe. Az Egyetem Alapító Okirata és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendezi ezeket a kérdéseket.”

Hogy változik-e az állami finanszírozással tanuló hallgatók aránya, az a válasz, hogy az egyetem reményei szerint „minimum az eddigi mértékben elérhetők lesznek továbbra is államilag finanszírozott helyek és lesznek ehhez kapcsolódó hallgatói juttatások is.” Vagyis garancia erre sincs, csupán remény.

Szél szerint az egész fenntartóváltás nettó anyagi zsarolással kikényszerített konstrukció, amire a bizonyíték, hogy a modellváltó intézmények esetében két lépcsőben 15 + 15% béremelést ígér a kormány. A képviselő szerint további „mézesmadzag” a 15-25 éves stratégiai finanszírozási szerződés az állammal és az 5 éves középtávú finanszírozási szerződés.

Bár a Pécsi Tudományegyetem szenátusi határozata ugyan több garanciát is kért a kormánytól, az eredeti szöveghez képest azonban egy módosítottat fogadtak el. Míg az eredeti így hangzott: „Az Egyetem alapító okirata megszövegezésének és módosításának során a kuratórium legyen figyelemmel a Szenátus véleményére”, a végül elfogadott változatban már ez áll: „Az Egyetem alapító okirata megszövegezésének és módosításának során a Rektor a Szenátus által jóváhagyott javaslatokat terjeszti a kuratórium elé.”

A kettő közt lényegi változás, hogy a szenátusi határozat így sehol nem kötelezi a fenntartó alapítvány kuratóriumát, hogy a mindent eldöntő Alapító Okirat kidolgozása során vegye figyelembe a javaslataikat. Szél szerint mindezek alapján vakon került döntéshelyzetbe a Pécsi Tudományegyetem (és feltehetően a többi egyetem) szenátusa.

„Én azt látom, úgy bólintottak rá a még nem ismert összetételű mindenható kuratóriumra, hogy semmilyen garanciát nem kaptak arra, hogy megmaradnak a jogosítványaik, sőt, hogy beleszólhatnak bármilyen döntésbe”

– fogalmaz a képviselő.

Szerinte valójában biztos csak az, hogy Palkovics nevezi ki a kuratóriumot, aki majd elfogadja az alapító okiratot, az pedig csupán a szerencsén múlik, hogy egyes pontokon figyelembe veszik-e a szenátus javaslatait.

A képviselő posztja végén elítéli a kormányt, amiért az tíz évig hagyta lepusztulni az egészségügyet és az oktatást, majd egy világjárvány kellős közepén kezd neki a rendszerszintű átalakításoknak, bármiféle egyeztetés, társadalmi, szakmai, politikai vita nélkül, amikor minden figyelem máshol van, és nem lehet összeülni, vitákat szervezni, tiltakozni.

A képviselő információi szerint kedden terjeszti be a kormány az újabb egyetemek modellváltásáról szóló törvényeket.

A Szegedi Tudományegyetem botrányos szentárusi üléséről és a Pécsi Tudományegyetem modellváltásáról itt számoltunk be korábban.

Címlapkép: Free PTE / Facebook