Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Pécs és Szeged polgármestere is arra kéri az egyetemek szenátusait, ne támogassák a modellváltást

„Ma ki fog derülni, hogy 12 nap alatt tudott-e dönteni a Szenátus a következő – tán nem túlzás – évszázadunkról” – írja a Veritas Virtus Libertas szegedi egyetemistákat tömörítő csoport Facebook-oldalán. A Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem szenátusai is a mai nap folyamán hoznak döntéseket az alapítványi modellre való áttérés tárgyalásainak a megkezdéséről, előbbi ülése 12-kor, utóbbié délután kettőkor kezdődik.

Mindkét egyetem esetében jelentős tiltakozásnak adtak hangot hallgatók és oktatók is, ehhez a két város ellenzéki polgármesterei is csatlakoztak: Botka László szegedi polgármester már szerdán kifejezte a modellváltással kapcsolatos ellenérzéseit. Ahogy azt ezzel kapcsolatos Facebook-bejegyzésében írta,

„Ha Klebelsberg tudta volna, hogy 100 év múlva ez lesz, akkor nem Szegedre hozza Trianon után a Kolozsvári Egyetemet. Ha Szent-Györgyi Albert tudta volna, hogy 100 év múlva ez lesz, akkor nem jött volna Szegedre Cambridge-ből.”

Botka szerint a fő probléma egyrészt az, hogy a modellváltással az egyetem szenátusa és hallgatói önkormányzata arról döntene, hogy a Fidesz által öt élethossziglan kinevezett és visszahívhatatlan kurátor tulajdonába adja a Szegedi Tudományegyetemet, másrészt az egyetem évi közel 100 milliárdos költségvetése elszámoltathatatlanná válna, elveszítené „közpénz jellegét”. Emellett azt is problematikusnak tartja, hogy minden egyetemi dolgozó elveszíti közalkalmazotti státuszát, és hatalmas létszámleépítésre lehet számítani.

Péterffy Attila, Pécs polgármestere péntek reggel szintén Facebook-bejegyzésben részletezte, miért nem ért egyet a modellváltással. A polgármester szerint egyrészt a helyzet átláthatóságával van probléma: „a Pécsi Tudományegyetem tervezett modellváltása kapcsán az elmúlt hetekben sem kristályosodott ki a pontos kormányzati szándék, egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot” – írja.

Másrészt a „néhány hét alatt történő, erőltetett és az érintettek bevonása nélkül levezényelt átszervezése” ellentétes az önrendelkezéssel, az egyetemi autonómiával és a demokrácia működésével. Péterffy azt is megemlíti, hogy az egyetem és a város közössége is megosztott a modellváltás kérdésével kapcsolatban, a felmérések alapján

„a hallgatók többsége ellenzi a modellváltást, az egyetemi oktatók és dolgozók pedig nehezményezik, hogy véleményüket nem kérik ki, a tervezett átalakításról nem folynak egyeztetések”.

Botka reméli, hogy „az SZTE szenátusának minden tagja tisztában van személyes felelősségével”, Péterffy pedig arra kéri „a Szenátus Pécs városért felelősséget érző tagjait, hogy mai ülésükön az intézmény modellváltását ne támogassák.”

A Pécsi Egyetem polgárai január 25-én online plénumot tartottak, amelyen közel 900 ember vett részt. A plénumon elfogadott egyetemi nyilatkozat kifejezte, hogy az egyetem közjó, és különleges, létfontosságú szerepet tölt be a leszakadó dél-dunántúli régióban, ezért magánosítását és az alapítványi modellt egészében elutasítják. A Free PTE Facebook csoport által végzett felmérésből az derült ki,

a hallgatók többsége ellenzi a modellváltást: az 1009 válaszadóból 816 ellenzi, 44 támogatja, 150 pedig bizonytalan.

Ehhez képest a szenátusi ülést megelőző kari tanácsülések egyikén, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán a Hallgatói Önkormányzat öt szavazatával támogatta a modellváltást, annak ellenére, hogy az egyetem diákjait semmilyen módon nem kérdezték meg a döntéssel kapcsolatban, előzetes kutatásokat se végeztek arról, hogy az általuk képviselt hallgatók hogy viszonyulnak az alapítványi rendszerhez. Ugyanígy a Debreceni Egyetemen, melynek Szenátusa múlt csütörtökön döntött arról, hogy a kormány javaslatának megfelelően követi a Corvinus-modellt, az egyetem Hallgatói Önkormányzata egyhangúlag támogatta a döntést anélkül, hogy arról kikérte volna a hallgatók véleményét előzetesen.

A Semmelweis Egyetem csütörtök este szavazta meg a modellváltást, ráadásul mindössze egy tartózkodó szavazat mellett a 41 igennel szemben.

A Szegedi Egyetemen a mai szenátusi ülést megelőzően négy karon, a Gazdaságtudományi Karon (GTK), a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon (BTK), az Állam- és Jogtudományi Karon (ÁJTK), valamint a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon (JGYPK)) tartottak ülést csütörtök délután.

A négy említett kar közül kettőn született nemleges döntés a modellváltást illetően, a GTK-n és az ÁJTK-n a 24.hu információi szerint.

Ma reggeli interjújában Orbán Viktor arról beszélt, ő minden egyetemet arra biztat, döntsön az alapítványi modellre áttérés mellett, mivel a gazdaság-újraindítási akcióterv fontos részét – 1500 milliárd forintot – teszi majd ki a felsőoktatás fejlesztése, és a miniszterelnök szerint  a jelenlegi struktúrában csak kis mértékben tudna megtérülni a befektetett összeg.

A miniszterelnök később Facebook-oldalán azt is bejelentette, hogy Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt 1998 és 2002 között vezető miniszter fogja a felsőoktatás modellváltását koordinálni. Orbán Viktor szerint ez egy „egész embert igénylő munka”.

Az egyetemek modellváltásával kapcsolatos elégedetlenség újabb hulláma január 7-én csapott fel, amikor a Magyar Narancs megírta, hogy – a Budapesti Corvinus Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem példájára – alapítványi fenntartásba kerülhet a Debreceni Egyetem és Szegedi Tudományegyetem mind a négy orvos- és egészségtudományi egyetemmel együtt. Később kiderült, hogy a Pécsi Tudományegyetem is hasonló sorsra juthat. A Pannon Egyetem alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása pedig már decemberben átadásra került „Pannon Egyetemért Alapítvány” részére.

Az alapítványi modell értelmében az intézmények élére kinevezett kuratóriumok akár teljhatalmat is kaphatnak az egyetemi irányítás fölött, az egyetemi szenátusok jogköreit erősen leszűkítve: a szenátustól elveszik a rektori pályázatokkal, a szervezeti és működési szabályzattal, az intézményfejlesztési tervvel és a költségvetéssel kapcsolatos jogköreit. A kuratóriumokba pedig több esetben is kormánytagokat, illetve Fidesz-közeli embereket neveznek ki. Az SZTE-t irányító kuratórium tagja lesz például Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Az így kialakított egyetemeket továbbra is az állam fogja finanszírozni, de az államtól a fenntartói jogot az alapítványok kezébe helyezik át. Ennek értelmében az alapítványi kuratóriumok rendelkeznek majd az intézmények költségvetése, éves beszámolója, szervezeti és működési szabályzata, intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási terve fölött.

Címlapkép: MTI / Ujvári Sándor