Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A pécsi egyetemisták nem kérnek a modellváltásból

„A PTE olyan polgárainak összefogása, akik kiállnak a szabad felsőoktatás mellett és elutasítják az alapítványi fenntartású intézményi modell kialakítását” – így határozta meg magát az a Free PTE nevű  Facebook-oldal, amelyen a Pécsi Tudományegyetem hallgatói tiltakoznak az egyetemeket fenyegető modellváltás ellen.

Az ellenállás azonban nem merül ki az oldal létrehozásában: kérdőívet szerkesztettek, amelyben azt kívánják felmérni, hogy az egyetemi polgárokat milyen mértékben tájékoztatták a modellváltásról, valamint online plénumot (fórum) tartanak kedden este hat órakor.

Az összegyetemi fórum első részében – ahogyan az esemény leírásában áll –tájékoztatók hangzanak el más egyetemeknek az átalakítással kapcsolatos tapasztalatairól, valamint szó esik a munkajogi és szakszervezeti kérdésekről. Az ezt követő plénum során pedig az egyetemi hallgatók közösen fogják megvitatni a körülményeket, a lehetőségeket, és azt, hogy mi a teendő.

A mai plénumon Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora is jelen lesz.

A Mérce szerkesztősége úgy értesült, hogy az egyetem szenátusa január 21-én, csütörtökön fog dönteni arról, hogy a PTE alapítványi fenntartású intézménnyé válik-e. De megtörténhet az is – ahogyan a Szegedi Tudományegyetem esetében is történt –, hogy végső döntés csak január végén születik.

Frissítés: 16:00

A Hallgatói Szakszervezet úgy értesült, hogy a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Kari Tanácsa kedden délelőtt elutasította az alapítványi átalakulás támogatását. Ugyanakkor a Hallgatói Önkormányzat támogatta a javaslatot.

A napokban az egyetem különböző karai döntenek arról, hogy a Szenátusba küldendő delegáltjaik igennel vagy nemmel fognak szavazni. Ugyanakkor a szenátusi szavazás eredményére hatalmas befolyással bír az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK), amely tíz fővel képviselheti magát a Pécsi Tudományegyetem Szenátusában, de még határozatlannak tűnik a modellváltás kérdésében.

Az egyetem modellváltásával kapcsolatos elégedetlenség újabb hulláma január 7-én csapott fel, amikor a Magyar Narancs megírta, hogy – a Budapesti Corvinus Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem példájára – alapítványi fenntartásba kerülhet a Debreceni Egyetem és Szegedi Tudományegyetem mind a négy orvos- és egészségtudományi egyetemmel együtt. Később kiderült, hogy a Pécsi Tudományegyetem is hasonló sorsra juthat.

Az alapítványi modell értelmében az intézmények élére kinevezett kuratóriumok akár teljhatalmat is kaphatnak az egyetemi irányítás fölött, az egyetemi szenátusok jogköreit erősen leszűkítve: a szenátustól elveszik a rektori pályázatokkal, a szervezeti és működési szabályzattal, az intézményfejlesztési tervvel és a költségvetéssel kapcsolatos jogköreit.

Polónyi István oktatáskutató, a Debreceni Egyetem munkatársa az Azonnalinak úgy nyilatkozott a modellváltással kapcsolatban, hogy: „Itt egyfelől a felsőoktatás privatizációja zajlik, másfelől az intézmények működésének átalakítása a neoliberális oktatáspolitika jegyében”.

Ráadásul egy sajátos magánosításról van szó, hiszen a kuratóriumokba kormánytagokat, illetve Fidesz-közeli embereket neveznének ki.  Így például Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, a Fidesz alelnöke és Nemesi Pál vállalkozó is tagja lehet a modellváltás után a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE) irányító kuratóriumnak. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kuratóriumában Lázár János kaphat helyet. Varga Judit igazságügyi miniszter a Miskolci Egyetem kuratóriumának lesz elnöke, Szijjártó Péter külügyminisztert pedig a Széchenyi István Egyetemért Alapítványban kapott helyet.

Az így kialakított egyetemeket továbbra is az állam fogja finanszírozni, de az államtól a fenntartói jogot az alapítványok kezébe helyezik át. Ennek értelmében az alapítványi kuratóriumok rendelkeznek majd az intézmények költségvetése, éves beszámolója, szervezeti és működési szabályzata, intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási terve fölött.

A modellváltással kapcsolatban A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete(PDSZ) úgy nyilatkozott, hogy az átalakítás jelentős munkaügyi hátránnyal jár.

Ráadásul félő, hogy a piaci logikát követő modellváltás legfőként a szegényebb sorsú egyetemistákra lesz kedvezőtlen hatással.

Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem BTK szenátusi képviselője az SZTE Szenátusának január 18-i ülésén így beszélt a modellváltásról:

„Meggyőződésem, hogy valódi biztonságot az egyetem számára nem adhat más, mint a valódi autonómiájához való ragaszkodás. Ebből a rendszerváltáskor kialakult és törvénybe foglalt autonómiából – változó kormányok alatt – már sokat veszítettünk, de most a maradékot is könnyen elveszíthetjük. […]

Szeretném szenátortársaim figyelmét felhívni a felelősségünkre: a döntés, amelyet majd meghozunk, nemzedékek tanulási, oktatási, kutatási lehetőségeit határozza meg, így döntésünk egyértelműen történelmi, és a történelem ítélőszéke előtt tartozunk felelősséggel érte.”

Az egyetemi modellváltásokhoz kapcsolódó friss hír az is, hogy a mai napon elkezdték letörölni az SZFE hallgatók korábbi osztályzatait és gyakorlati eredményeit. Nem csak az elmúlt félév jegyeiről van szó – a Hvg.hu értesülései szerint:

olyan vizsgák eredményeit is törölték, amelyekre nem is a mostani félév végén, hanem már korábban került sor.

A hallgatók jogorvoslattal fognak élni.

(Free PTE, Hvg.hu, Azonnali.hu, Mérce)

 

 

 

Címlapkép: Free PTE / Facebook