„Egy új korszak kezdete” – értékelte Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a kormány nőjogi és szakmai szervezetekkel, egészségügyi és segítő szakemberekkel folytatott csütörtöki egyeztetését. Az elmúlt 16 évben valóban nem tapasztaltunk ehhez fogható nyitottságot a kormány részéről arra, hogy a nőket is bevonják az ő testüket, életüket, jóllétüket érintő döntésekbe. A nők reproduktív jogaira az előző kormányok kizárólag politikai – vagy bizonyos esetekben teljesen lényegtelen – kérdésként tekintettek. Így jutottunk odáig, hogy 2022-ben a szívhang meghallgatásához kötötték az abortusz elvégzését; hogy nem lehet recept (és megalázás) nélkül hozzájutni a sürgősségi fogamzásgátlóhoz (Európában csaknem utolsóként ragaszkodik ehhez a magyar kormány), és hogy az abortuszt kizárólag műtéti úton engedélyezik, pedig van ennél sokkal kevésbé megterhelő, biztonságos megoldás is. Miközben rendkívüli szigorral, büntetőleg lépnek fel azokkal a nőkkel szemben, akik valamilyen okból nem akarják vagy tudják vállalni a terhességüket, a bánásmód gyakran a szülő nőkkel szemben sem különb. Bántalmazásuk a kórházakban, jogaik rendszerszintű megsértése meg sem ütötte korábban a döntéshozók ingerküszöbét.

Az egyeztetés ennek fényében nemcsak az elmúlt hetekben a politikai viták középpontjában álló szívhangrendeletről szólt, hanem a nők szélesebb körű reproduktív jogairól.

Hegedűs egy parlamenti felszólalásában jelentette be, hogy egyeztetésre hívja „a szakmát”, ami érthető módon felháborodást keltett azoknak a szervezeteknek a körében, akik segítséget nyújtanak a nőknek, amikor a rendszer eltiporja őket, az elmúlt 16 évben mégis hiába bombázták a kormányt javaslatokkal, nekik nem jutott hely az asztalnál. Miután 18 szervezet nyílt levélben kérte, ne csak az orvosokat, hanem a nők problémáit testközelből ismerőket is vonják be az egyeztetésbe, a miniszter közölte, hozzájuk is meg fognak érkezni a meghívók.

És valóban így is lett, az egyeztetésen részt vett többek közt a Másállapotot a Szülészetben! Mozgalom, az EMMA Egyesület, a PATENT Egyesület, roma női csoportok, dúla és bába szervezetek, valamint a TASZ és az Amnesty International jogvédő szervezetek is.

Petrás Boglárkától, a PATENT Egyesület munkatársától megtudtuk, a miniszter és kollégái a nap folyamán nem egyszerre, hanem külön időpontokban beszélgettek az orvosokkal és a civilekkel, segítő szakemberekkel, de ígéretük szerint később lesz olyan alkalom is, amikor a két csoport találkozik majd. A civilek közös közleményükben is hangsúlyozzák, a párbeszéd csakis akkor lehet eredményes, ha a terepen szerzett tapasztalatok is megjelennek a döntéshozatalban, és a minisztérium részéről ígéretet is kaptak arra, hogy ez nem egy egyszeri alkalom volt, hanem egy tartós együttműködés és széles körű társadalmi párbeszéd első lépése.

Fontos, hogy a miniszter leszögezte már a megbeszélés elején:

nem akarják kinyitni az abortuszvitát – vagyis ezek szerint semmiképp sem akar teret adni a kormány például a Mi Hazánk és a KDNP abortuszkorlátozó törekvéseinek.

A megbeszélésen szóba került a szívhangrendelet visszavonása, a sürgősségi fogamzásgátlás jobb elérhetősége, különösen a 72 és 120 órás készítmények vénykötelességének feloldása, valamint a gyógyszeres terhességmegszakítás szabályozása is. Petrás elmondta, Svéd Tamás államtitkár arról is beszélt, a kormány pontosan tudja, hogy sok nő rendel online külföldről abortusztablettát, így a szürkezónás terjesztést „ki kell fehéríteni” Magyarországon.

Ezek olyan, tudományos bizonyítékokon alapuló eljárások, amelyek a nők egészségét és biztonságát szolgálják, és amelyek korszerű szabályozása már régóta esedékes lett volna – ezekben a kérdésekben alapvetően szakmai konszenzus alakult ki.

Kérdésünkre Petrás elmondta, ez azt jelenti, hogy a civilek mellett mindhárom ügyet támogatják a szülész-nőgyógyász szakma képviselői is.

Ezt jelzi az is, hogy a Magyar Orvosi Kamara is határozottan kiállt a nők mellett péntek délutáni közleményében.

„A szívhangrendeletet erkölcstelen és embertelen jogszabálynak tartjuk és javasoljuk annak kivezetését”

– szögezik le, az ugyanis álláspontjuk szerint ütközik az első számú orvosetikai elvvel, a primum nil nocere intelmével. Ez az elv kimondja, hogy az orvosnak minden cselekedete során szemmel kell tartania, hogy az azzal okozott haszon meghaladja a beavatkozással járó esetleges kárt.

„A terhesség megszakításának számos oka lehet az anya részéről, az abortusz mentálisan és testileg is megterhelő esemény. A jogalkotó a rendelettel az orvost arra kényszeríti, hogy egy feltételezett következmény (a magzat megtartása) céljából a páciens számára potenciálisan ártalmas pszichés hatást alkalmazzon” – írják.

Emellett javasolják, hogy az esemény utáni tabletták a gyógyszertárakban elérhetőek legyenek orvosi vény nélkül is, „de a kiadásuk precíz protokoll betartása mellett történjen és ténye kerüljön fel az egészségügyi felhőbe.” Egyetértenek azzal is, hogy a gyógyszeres terhességmegszakítás szakmai szempontból alternatívája lehet a művi-eszközös terhességmegszakításnak.

„Társadalmi és népegészségügyi szempontból a legfontosabb az okok kezelése: a nem kívánt terhességek megelőzése (pl. felvilágosítás, fogamzásgátló eszközök elérhetősége, családgondozás) illetve olyan egzisztenciális, lakhatási, egészségügyi és oktatási körülmények teremtése, melyek segítik a gyermekvállalást” – zárják a közleményt.

Ez valóban áttörést jelent, miután egészen eddig hiába várta a nyilvánosság például a szakpolitikai kérdésekben a kormánynak javaslatokat tevő szervezetnek, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészet és Nőgyógyászat Tagozatának kiállását, miután már két évvel ezelőtt kiszivárgott, hogy nem tartják indokoltnak az esemény utáni tabletta receptkötelességét. Az pedig már Hegedűs Zsolt kutakodása nyomán derült ki idén, hogy a szívhangrendelettel sem értettek egyet – a miniszter a hallgatásukat úgy értékelte, „a politika megerőszakolta a szakmát”.

Óriási előrelépés tehát, hogy az orvosok végre a nemzetközi ajánlások, a tudományos tények és a pácienseik oldalára állnak a reprodukciós jogokat illetően.

Ugyanakkor a kérdés továbbra is fennáll: mindeddig miért nem próbáltak meg nyilvánosan kiállni a kiszolgáltatott helyzetű nőknél több szempontból nagyobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező orvosok a politikai célú lelki terror és megalázás ellen?

A civilek kiemelték, hogy az egészségügyi ellátórendszer hatékonysága szempontjából sem indokolt olyan kötelező vizsgálatok fenntartása, amelyek nem csökkentenek valódi egészségügyi kockázatot, viszont tovább terhelik az infrastruktúrát.

Ezzel szemben olyan strukturális változások szükségességét hangsúlyozták, amelyek az átfogó szexuális nevelést és oktatást célozzák, továbbá olyan lépések megtételét sürgetik, amelyek biztosítják, hogy a reprodukciós jogok gyakorlása az anyagi helyzettől függetlenül minden nő számára elérhető legyen. Emellett a nők egészségügyi rendszerben és családvédelmi konzultációk – vagyis az abortuszt megelőző kötelező elbeszélgetések – során tapasztalt hátrányos megkülönböztetésének felszámolását is sürgetik.

„A nők minket hívnak fel, nekünk írnak, hozzánk fordulnak segítségért, amikor az ellátórendszerben elakadnak. Mi nap mint nap látjuk azokat a problémákat, kérdéseket, amelyek statisztikákban gyakran nem jelennek meg. Ezért nélkülözhetetlen, hogy ezek a tapasztalatok is eljussanak a döntéshozókhoz”

– hangsúlyozták a résztvevők.

A minisztérium az egyeztetések alapján szakpolitikai javaslatcsomaggal fog jelentkezni, amit társadalmi egyeztetésre is bocsátanak, ősszel pedig már a parlament elé kerülhetnek a konkrét törvénymódosítási javaslatok. Hegedűs az RTL-nek nyilatkozva azt mondta, a szívhangrendelet eltörlése is ekkor történhet meg.