Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kőbánya-kispesti ellenzéki jelöltek vitáján bebizonyosodott, hogy az ellenzéknek nem csupán a korrupció és a jogállamiság területén kell alternatívát mutatni

Az ellenzéki előválasztással kapcsolatos diskurzust elsősorban az olyan körzetekből érkező hírek dominálták, ahol az ellenzéki szavazók arról dönthetnek, kit tartanak a leginkább alkalmasnak arra, hogy helyben leváltsák a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőit. Azonban – néhány kivételtől eltekintve – abban a 15 körzetben is komoly előválasztási küzdelemre számíthatunk, amelyekben 2018-ban az ellenzéki pártok jelöltjei kerekedtek felül a kormánypártokon.

Az egyik ilyen körzet Budapest 9-es számú egyéni választókerülete. Hét szavazókörzet kivételével a választókerülethez tartozik Budapest X. kerületének (Kőbánya) teljes területe, valamint a szomszédos XIX. kerület (Kispest) 28 szavazóköre. Szeptember 16-án a Partizán szervezésében a választókerületben induló ellenzéki jelöltek egy vita keretében ütköztethették az elképzeléseiket.

A vitát alapvetően olyan helyi problémák dominálták, amelyeken keresztül feltárultak azok a rendszerszintű gondok, amelyek a rendszerváltás óta szűnni nem akaróan nehezítik meg a Kőbányához és Kispesthez hasonló társadalmi helyzetű térségek lakóinak mindennapjait.

A választókerület, ahol a Fidesz van ellenzékben

A körzetet 2014-es létrehozása óta Burány Sándor képviseli az Országgyűlésben, a több évtizednyi MSZP-s politizálás után három éve a Párbeszéd frakciójába beülő Burány 2018-ban másfél százalékos előnnyel győzött Kőbánya egykori fideszes polgármestere, Dr. György István ellen.

Budapest, 2020. október 12.
Burány Sándor, a Párbeszéd képviselõje napirend elõtt szólal fel az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. október 12-én. MTI/Kovács Tamás

A kettejük közötti szoros verseny azonban részben az ellenzéki szavazatok szétforgácsolódásának köszönhető. Burány Sándor 40,78 százaléka mellett a jobbikos Tubák István a szavazatok 10,07 százalékát szerezte meg, míg az akkor még LMP-s színekben politizáló (és jelenleg a VIII-IX. kerület nagy részét magába foglaló választókerületben jobbikos színekben induló) Demeter Márta 6,53, illetve az azóta az I. kerületi képviselőtestület tagjává választott momentumos Tölcsér Borbála 2,11 százalékos eredményt ért el Kőbánya-Kispesten. Az ezen jelöltek által elért 59,49 százalékos eredmény pedig már bőven meghaladja a fideszes aspiráns által begyűjtött 39,23 százalékot.

Az ellenzék nyilvánvaló erőfölénye ellenére a 2019-es önkormányzati választások csak részben adhattak örömöt az Orbán Viktor kormányát leváltani kívánó pártoknak. Kispesten újraválasztották a kerület szocialista polgármesterét, Gajda Pétert, aki már 2006 óta vezeti a XIX. kerületet, hatalmát még a kormánypártok 2010-es tarolása sem ingatta meg. Kőbányán azonban az ellenzék hiába szerzett meg a kerület 12 önkormányzati választókerületéből hatot (ami a kompenzációs mandátumokkal együtt már ellenzéki többséget jelent a 17 fős képviselőtestületben), a fideszes polgármester, Dr. Kovács Róbert 51,48 százalékot szerzett a Jobbik kivételével minden ellenzéki párt által támogatott MSZP-s Somlyódi Csaba 44,73 százalékával szemben.

Az előválasztáson három ellenzéki aspiráns mérkőzik meg a jelöltségért, akik mind sok szálon kötődnek Kőbányához és Kispesthez, valamint jelentős politikai tapasztalattal rendelkeznek. Ők név szerint: Burány Sándor, Arató Gergely és Paróczai Anikó.

Burány Sándor (MSZP-Párbeszéd, LMP): Burány Sándor régi motoros a politikában, 1994 óta megszakítás nélkül tagja az országgyűlésnek, amelybe a 2010-es választások kivételével mindig egyéni körzetből jutott be: 16 évig a Kispestet magába foglaló egykori Budapest 28-as számú választókerületet képviselte, 2014-től pedig a főváros 9-es számú körzetét képviseli. 2007 és 2010 között Burány volt a szocialisták budapesti elnöke, valamint a politikus Medgyessy Péter kormányában foglalkoztatási és munkaügyi miniszter volt, a Gyurcsány és Bajnai-kormányokban pedig a Miniszterelnöki Hivalnál, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnál tevékenykedett államtitkárként. Miközben Burány Sándor továbbra is a MSZP tagja (és kispesti elnöke) 2018 óta a Párbeszéd frakciójában ül annak érdekében, hogy a legutóbbi választáson a szocialistákkal szövetségben induló zöld pártnak meglegyen a képviselőcsoport alakításhoz szükséges 5 képviselője.

Arató Gergely (DK, Jobbik, Liberálisok, Mindenki Magyarországa Mozgalom): A DK-s Arató sem ma kezdte a politikai pályafutását, a mostani ciklus előtt már két ízben volt parlamenti képviselő az MSZP színeiben 2002 és 2010 között, a 2006-os választásokon az első fordulóban szerzett mandátumot a X.kerületben. Arató korábban tanárként dolgozott, valamint 2004  és 2010 között az oktatási és kulturális minisztériumnak volt az államtitkára.

Paróczai Anikó (Momentum, Új Világ Néppárt): A 28 éves, közgazdász végzettségű Paróczai 2019 óta képviselő a kispesti önkormányzati képviselőnél, itt kiemelten foglalkozik a korrupció ügyével. Emiatt még Kránitz Krisztiánnal,egykori MSZP-s önkormányzati képviselővel és a kerületi vagyonkezelő korábbi igazgatójával is szembe került, miután a momentumos politikus egy videóban nyilvánosságra hozta, hogy Kránitznak van egy olyan nyaralója Spanyolországban, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A videó publikálása után Parócait feljelentették becsületsértésért és különleges adatokkal való visszaélés miatt, amelynek következtében a képviselőt rabosították is. Paróczai emellett egy kerületi vizsgálóbizottsággal kívánt fényt deríteni arra, hogy valóban igazak-e azok az állítások, amik abban a videóban hangzottak el, amin Lackner Csaba, a MSZP-ből 2019-ben kizárt önkormányzati képviselő kezében egy fehér poros zacskóval beszél olyan ügyekről, amelyek felvetik a korrupció gyanúját. A vizsgálóbizottság működését azonban a Fidesz mellett a helyi mszp-s, dk-s és párbeszédes képviselők is igyekeznek ellehetetleníteni.

A három politikus közt feltételezhetően igen kiélezett küzdelemre számíthatunk. Ezt támasztja alá a Medián tegnap publikált közvélemény-kutatása is, ami alapján az előválasztáson való részvételüket garantálók között Arató Gergely támogatottsága 36 százalék, Paróczai Anikóé 29, míg Burány Sándoré csupán 25 százalék. Az összes kormányváltó választó között Arató és Paróczai támogatottsága 31-31 százalék, míg Burányé csupán 20.

A panelházak válsága klíma- és megélhetési válság is

Az első, „A panelházak útja a 21. századba” című vitablokk szorosan kapcsolódott a választókerülethez, hiszen a X. és XIX. kerület Budapest azon külvárosi részei közé tartozik, amelyekben a kertes házak mellett jelentős a panelházak aránya is.

Ebben a vitablokkban Burány Sándor bizonyos tekintetben szakított azzal a számos párttársa által követett módszerrel, hogy nyilvános megszólalásaikban igyekeznek kerülni annak a 2002 és 2010 közötti időszaknak a megemlítését, amikor az MSZP vezette az országot. A kispesti politikus felelevenítette, hogy ő is dolgozott a szocialisták által ezen időszakban létrehozott „panelprogramban”, amely során számos társasház került felújításra.

Szerinte egy új panelprogram keretei között kéne korszerűsíteni az ilyen technológiával épült társasházak szigetelését és megvalósítani a nyílászárók cseréjét annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen azokat a rezsiköltségeket, amelyek a panelházak esetében hagyományosan magasak. Burány szerint azonban nem elengedő ezzel a környezetvédelmi szempontból is fontos felújítási programmal javítani a panelházakban lakók életkörülményeit: szükség lenne a panelekben élő, gyakran kiskeresetű vagy alacsony nyugdíjból élő lakók anyagi helyzetének javítására, valamint a lakóközösséget összefogó közösségi kezdeményezések és civil szervezetek kiemeltebb támogatására is.

Arató Gergely szintén emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy részt vett a panelprogram kidolgozásában és kőbányai népszerűsítésében. Azonban a DK-s politikus kritikát is megfogalmazott a 2010 előtti programmal szemben. Arató úgy véli, hogy az akkori programban sokan nem tudtak részt venni a viszonylag magas önrész miatt, ezért ő egy olyan programot kezdeményezne, amelyben az állam a felújítási munkálatok teljes költségét fizetné. Szerinte egy panelfelújítási program óriási mértékben csökkenthetné a lakosság energiafogyasztását, valamint hozzátette, hogy ez a probléma nemcsak a panelházakat, de a más technológiával épült, gyakran százéves bérházakat is kiemelten érinti.

A maga is panelházban élő Paróczai szerint a Momentum választási ígérete az évi 100 ezer felújított társasházról orvosolhatná a problémát a választókerületben is. Emellett a kispesti önkormányzati képviselő emlékeztette a hallgatóságot, hogy a panelházak élettartamát a szakemberek  ötven évre teszik, és a kerület panelház-állományának nagy része mostanság éri el ezt a kort, így kiváltképp időszerű egy nagyívű felújítási program.

Szerinte a lakótelepeken élők életkörülményeit javítaná az is, ha a jövőben nem történnek olyan zöldterületet csökkentő beruházások, mint az általunk is bemutatott kőbányai Ihász köz ügye, ahol lakosok a munkagépek útjának elállásával tiltakoztak egy tervezett útépítés miatt, amely szerintük jelentősen csökkentené a környéken amúgy sem túl jelentős zöldfelületek arányát.

Szó volt a Fidesz korábbi választási csodafegyveréről, a rezsicsökkentésről is, amelyet a képviselők annak ellenére kritizálták élesen, hogy szerintük is szükség lenne a közszolgáltatások árának csökkentésére. Paróczai a rezsicsökkentést a Fidesz egyik populista húzásaként értékelte, amely jelentős terhet ró a csökkentésből nem részesülő vállalkozásokra, valamint nem jut el a legnehezebb helyzetben élőkhöz, akik közül sokan fával vagy hulladékkal fűtenek.

Paróczai Anikó a kispesti Városháza előtt Kránitz Krisztián spanyol villájáról készült fotóval

Burány Sándor a kormány döntésének igazságtalan mivoltát nehezményezte, hiszen az vagyoni helyzettől függetlenül jár, így míg egy panelházban élő kisnyugdíjasnak a rezsicsökkentés „megváltás lehet”, addig azoknál, akik „a medencéjüket fűtik”, a luxus életmód fenntartásához adott állami támogatás. Szerinte ezen felül a rezsicsökkentéssel nem lehet megúszni a panelprogramot, amelyre azért lenne szükség, hogy már eleve alacsonyabbak legyenek a közüzemi számlák.

Arató Gergely tovább ment, szerinte a közszolgáltatásoknak egy adott mértékig ingyenesen kellene járniuk (ilyen ötlettel egyébként a francia radikális baloldali La France Insoumise elnökjelöltje, Jean-Luc Mélenchon kampányol, aki az első köbméter vizet díjmentessé tenné a háztartások számára), ráadásul szerinte ezen közszolgáltatások közé az internet-hozzáférést is be kéne emelni.

Meghaladni az embertelen rendpártiságot

A második, „Büntetni vagy segíteni” vitablokkban a képviselőjelöltek a kilakoltatás és a kerületben kiemelt problémának számító dizájnerdrog-használat témakörében oszthatták meg az álláspontjukat. Mindhárom jelölt egyetértett abban, hogy a lakhatás alapjog, és törvényileg kell tiltani az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat.

A jelöltek azokról a szociális problémákról is szót ejtettek, amelyeknek például a dizájnerdrogok pusztítása csak a következménye. Igen jelentős gond ez a kerületben, ennek felismeréséhez elég csak a X. kerülethez tartozó Bihari és Hős utcai nyomortelepekre gondolnunk. Burány Sándor, Arató Gergely és Paróczai Anikó egyaránt úgy vélték, hogy fel kéne hagyni a kormány rendpárti politikájával, és nem rendészeti-vagyongazdálkodási problémaként kéne tekinteni az itteni problémákra, hanem a magyar társadalom egy jelentős részét érintő szociális válság legsúlyosabb megjelenési formáiként.

Burány Sándor emellett elítélte azt, ahogy a közbeszédben a Hős utcáról egy „bűntanya” képe alakult ki, mivel meglátása szerint ez minden ott élőt stigmatizál, függetlenül attól, hogy milyen életmódot folytatnak.

Szerinte a Hős utcaiak kilakoltatása csak tovább fokozná azt a problémát, amelyet a Fidesz azon politikája szül, amely a szociális válság megoldása helyett csak egyre kijjebb tolja a városmagból a nehéz sorsú állampolgárokat – így ami néhány éve a ferencvárosi „Dzsumbuj” volt, az ma a Hős utca és néhány éven belül egy másik külvárosi városrész lehet. A probléma megoldására Paróczai és Arató is komplex rehabilitációs programot és erősebb szociálpolitikát javasolt.

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció vezérszónoka felszólal az egyes köznevelést érintõ törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2021. április 8-án. MTI/Kovács Tamás

A vita ezen részén elhangzottak azért voltak bizonyos szempontból meglepőek és üdítőek, mert a korábbi előválasztási vitákon rendre előfordult, hogy az elvben a Fidesz ellenpólusát megjeleníteni kívánó ellenzéki pártok jelöltjei ahelyett, hogy alternatívát mutattak volna fel a kormány nem túl hatékony, ráadásul embertelen szociálpolitikájával szemben, alapvetően érintetlenül hagyták a probléma alapjait. Ezzel egy olyan leegyszerűsítő és bizonyítottan eredménytelen politika mellett tették le a voksukat, amely szerint „ha egységnyi rendőr egységnyi szinten kezeli a szociális problémákat, akkor a rendőrség létszámának megsokszorozása szükségszerűen a problémák nagyobb számának megoldását eredményezi”.

Érthető, hogy a kőbánya-kispesti ellenzéki indulók nem támogatják ezt a politikát, hiszen a szavazóik ott élnek, ahová a kormány kiszorítani próbálja a szegényeket és kirekesztetteket, egyedül hagyva őket a problémáikkal.

Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani

Komolyabb vita a három ellenzéki képviselőjelölt-jelölt között csak az utolsó vitablokkban alakult ki, amely a „Kormányváltás vagy rendszerváltás” kérdésére kereste a választ. A vita moderátora, Gulyás Márton megkérte a kispesti korrupciógyanús ügyeket problémásnak tartó Arató Gergelyt, hogy reagáljon arra a bíróság elé is került ügyre, amely szerint Arató 2010 előtt egy országgyűlési irodát használt a szocialisták egykori ifjú titánjával, a különböző alapítványokhoz köthető csalások miatt a börtön is megjárt Zuschlag Jánossal. A vád szerint Aratónak tudnia kellett volna róla, hogy Zuschlag a közösen használt irodájukban is rendszeresen követett el számlahamisításokat. A DK képviselője szerint, látván az ügyészség eltökéltségét az ügyben, ha valóban részt vett volna a számlahamisításokban, arra minden bizonnyal fény derült volna.

A vita vége felé alakult ki kisebb csörte Paróczai Anikó és Burány Sándor között. A momentumos politikus azt vetette Burány szemére, hogy a szocialisták kispesti elnökeként többet tehetett volna annak érdekében, hogy a párt helyi képviselőinek korrupciógyanús ügyeit vizsgáló bizottság eredményesebben működjön. Burány alapvetően tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz, és azt javasolta Paróczainak, hogy „járjon a végére”, ehhez pedig sok szerencsét is kívánt neki.

Miközben a vitán résztvevő három jelölt igen hasonló szintű felkészültsége és sok tekintetben azonos elképzelései nem segítettek a bizonytalan ellenzéki szavazóknak, hogy eldöntsék, kit látnának szívesebben az Országgyűlésben 2022 után, abban a tekintetben mindenképp előremutató eszmecserét láthattunk, hogy bebizonyosodott, az egyesült ellenzéknek nem csupán a korrupció és a jogállamiság területén kell alternatívát mutatnia a Fidesz-KDNP szövetséggel szemben. A siker érdekében elengedhetetlen egy olyan átfogó társadalompolitika is, amely mer érdemben szakítani a rendpárti lózungokkal, és képes megteremteni annak a lehetőségét, hogy a társadalom legelesettebb tagjai számára is élhetőbb hellyé válhasson Magyarország.

Címlapkép: A Budapest 9-es választókerület ellenzéki jelötjenek előválasztási vitája. Forrás: Partizán Youtube-csatornája