Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Paróczai Anikó: Kispesti korrupció – 9 hónap helyben állás

9 hónapja vagyok önkormányzati képviselő Kispesten. Előtte is tudtam, hogy a magyar politikától nem idegen, hogy a problémákat a szőnyeg alá söprik, sőt, azokat próbálják tönkretenni, akik a közös problémáink megoldására törnek. Tudtam, hiszen 10 éve a NER-ben élek. Ahhoz viszont, hogy valóban leválthassuk a NER-t, az ellenzéknek ennél jobbnak kell lennie. Nem lehet olyan része az ellenzéki együttműködésnek, amely a Fidesz módszereivel él.

A kispesti vezetés az október 13. óta eltelt 9 hónapban a választások előtt napvilágot látott Lackner-botrány kapcsán semmilyen érdemi előrelépést nem tett. A türelmemet és a hallgatásomat már sokszor kérték.

De már nincs türelmem tovább várni. Nincs türelmem tovább hallgatni az állítólagos „egyeztetésekről”, sőt ahhoz sincs tovább türelmem, hogy nyilvánosan lehazugozzanak a tények elferdítése mellett, vagy éppen rabosítsanak, amiért a munkámat végzem.

A következő hónapokban az eddig zárt ajtók mögött, tárgyalóasztalnál tett kísérleteket ki fogjuk költöztetni az utcára és a testületi ülések nyilvánossága elé.

De mi is történik a kerületben, ahol 2010-ben is kispadon maradt a Fidesz?

Nagyjából egy hónapja a 18. kerületi rendőrkapitányságon rabosítottak, mert a vád szerint megsértettem Kránitz Krisztián becsületét és személyes adatokkal éltem vissza, amikor videósorozatomban bemutattam a 2018-as vagyonnyilatkozatából kifelejtett spanyol villáját. Miként jutottunk oda, hogy momentumos önkormányzati képviselőként engem rabosítanak egy volt MSZP-s önkormányzati képviselő és a vagyonkezelő igazgatójának feljelentése nyomán?

Így zajlott az elmúlt 9 hónap

Ahogy már említettem, az ellenzéki együttműködés a lényegi dolgokat tekintve jól működött, egészen 9 nappal a választások előttig, amikor is kitört a Lackner-botrány. Vélelmezhetően Lackner Csabáról jelentek meg kép- és hangfelvételek kormányközeli oldalakon. A korrupciógyanús ügyekről fennhangon magyarázó fehér poros zacskókat ventilátor előtt lobogtató – az MSZP-ből azóta kizárt – Lackner láttán a Momentummal mi akkor meghúztuk a saját vörös vonalainkat: az együttműködés feltételévé a Lackner-ügy tisztázását tettük. Arra tettünk javaslatot, és ezt azóta is következetesen képviseljük, hogy érdemben világítsuk át a kerületi cégeket és intézményeket, ennek eredménye alapján szervezzük át a céges és intézményi struktúrát egy átláthatóbb formába, és amennyiben indokolt, vonjuk felelősségre az érintetteket – természetesen a jogi kereteket nem túllépve.

Tartottuk ezt akkor, és azóta is, mert valljuk: nem elég tisztának látszani, annak is kell lenni.

A választásokat követően engem kineveztek a kerület Egyenjogúsági és Átláthatósági Tanácsnokává, az alakuló ülésen pedig a testület lassú, de kétségtelenül pozitív lépéseket tett egy átlátható Kispest irányába: elfogadtunk több határozatot, amelyekben 2020. január 31-ig (!) adtunk időt a polgármesternek arra, hogy (1.) előkészítse az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek visszahívását és új nyílt vezetői pályázatok kiírását, (2.)  cégátvilágításokra és ezek alapján cégátalakításokra tegyen javaslatot; és végül de nem utolsó sorban (3.) megvizsgálja annak a jogi lehetőségét, hogy azok a kispesti lakosok, akik kiemelt figyelemmel szeretnék követni a kerületben zajló folyamatokat, sorsolásos alapon képviseltethessék magukat a kerületi cégek felügyelőbizottságaiban, illetve a szakbizottságokban, nagyobb átláthatóságot biztosítva ezzel a kispestieknek. De ez az időszak nem tartott sokáig.

Átláthatósági tanácsnoki munkámban folyamatosan akadályozva éreztem magam, elsősorban Kránitz Krisztián, a Vagyonkezelő már említett igazgatója által. Bár a szerződésekbe betekinthettem, azonban Kránitz nem engedte, hogy fénymásolatokat készítsek, ezeket végül csak egy másik szervezet kérésére adta ki. Amikor a VAMÜSZ szerződéseibe kértem betekintést, telefonon úgy fogalmazott, hogy „kiválogatott” nekem 18 szerződést 2019-ből, de személyesen már csak összesen ennyi szerződésről beszélt. Mire januárban a Momentummal nyilvánosságra hoztuk „Don Krisztián Kránitz” vagyonnyilatkozatából kifelejtett, ám Lackner Csaba által említett spanyol villáját, semmiféle kölcsönös bizalomról nem beszélhettünk már. Ekkor ő megtette a rabosításomhoz vezető feljelentését, mi pedig dolgoztunk tovább a korábban kitűzött három cél érdekében: az átvilágításért, a cégátalakításért és a felelősségre vonásért.

Februárra sikerült elérni, hogy a kerületi összefogás letegye a voksát ezen célok mellett, eddigre felállt a Lackner-ügyet tárgyaló tényfeltáró bizottság is. De éppen mielőtt valóban elindultak volna a folyamatok, beütött a vírus okozta válság, jelentősen átírva a hétköznapjainkat és prioritásainkat, így ennek okán meghosszabbítottuk az eredeti 30 napos türelmi időt, és bíztunk benne, hogy a járvány nem feledteti a kerület ügyeinek tisztázásának fontosságát. Tévedtünk.

A cégátalakítások és az átvilágítás kérdésére csak április elején tértünk vissza, amikor az szóba került, hogy hamarosan kiírják a pályázatot. Nem írták. Eközben a Lackner-ügyet vizsgáló bizottság mandátuma lejárt – úgy, hogy a működési idejének felében egyszer sem került összehívásra (egyedüliként a kerület bizottságai közül. Júniusban ismét ígéretet kaptunk rá, hogy most már tényleg biztosan teljesítve lesznek az október óta hangoztatott feltételek, ismét megegyeztünk abban, hogy lesznek cégátalakítások – melyek az októberi hangfelvételeken érintett cégeket, illetve az önkormányzat vagyongazdálkodását érintenék – és cégátvilágítások is, ami szintén a hangfelvételeken elhangzott, ott kétes ügyekbe belekevert önkormányzati cégek és költségvetési szerv gyakorlatait és belső folyamatait vizsgálná, hogy vajon mi lehetett igaz és mi nem a hangfelvételekből. Ekkorra már az a döntés is megszületett, hogy a Transparency Internationalt kérjük fel az átvilágítások elvégzésére. Talán beszédes, hogy ők ezt nem vállalták el, így ismét egy pályázat kiírásában egyeztünk meg.

Augusztus van, és érdemi előrelépés nem történt. Egy cégátvilágítási pályázatot ugyan kiírtak, amire indikatív ajánlatokat lehet adni, azonban a novemberi döntések ide, megállapodások oda, a cégvezetők és Kránitz még mindig a helyükön, újrapályáztatás nem történt, és azért, mert ezeket rendszeresen számon kértem, a Momentum lett kirekesztve az összefogásból.

A következő testületi ülés szeptemberben kerül megrendezésre, a cégátalakításokról szóló javaslatot ígéretek szerint ezen az ülésen fogjuk tárgyalni. A következő testületi ülésre már most beterjesztettem az Ez a Minimum! átláthatósági programot, illetve egy a cégátvilágításokról szóló előterjesztést is, bízva benne, hogy végre pontot tudunk tenni ennek a lassan egy éve húzódó ügynek a végére.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd