Úgy tűnt, Romániában a politikai válság nem lehet nagyobb, de jött Orbán, hogy tovább rontson a helyzeten
A szélsőjobboldal és az ultraliberalizmus közt kellene választani.
Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
A szélsőjobboldal és az ultraliberalizmus közt kellene választani.
Nézzünk szembe a tényekkel: a kedd éjjel megjelent „szuverén törvénytervezettel” a kormányzat előírná, hogy egyes témákról a sajtó és a civil szervezetek mit gondoljanak, tehát cenzúrázná őket.
Románia a hétvégén elnököt választ. Borbély András azokra a társadalmi okokra figyelmeztet, melyek George Simion felemelkedéséhez vezettek. Elemzés!
A személyes nosztalgia érthető lehet a 2000-es évek iránt. A politikai nosztalgia nem az. Nem kívánjuk, ne is kívánjuk azt a világot vissza.
Keserédes Gyurcsány-búcsúztató és némi múltidézés. Ezt hozta, és ezt viszi el az MSZP és a DK egykori vátesze.
A nyersanyag-megállapodás Pekinget Moszkva felé tolja minden eddiginél jobban, miközben konkrét védelmi garanciákat nem kapott Kijev.
Semjén Zsolt meghirdette a keresztény-nemzeti munkásmozgalmat. Bárcsak lenne még Internacionálé, hogy erre válaszoljon!
Nem az ukrán vendégmunkást kell gyűlölnünk, hanem azokat, akik szolgaságba kényszerítve hozták az országba őket (is).
A Fidesz új törvénye épp csak a települések önazonosságát valóban durván sértő beruházók és nagyvállalatok ingatlanvásárlását nem akadályozná.
Nem tudós pápa volt, nem diplomata pápa, nem progresszív pápa, nem konzervatív pápa, hanem plebejus pápa.