Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
A nemzetállami eszme populista képviselőinek eszükben sincs védelmet nyújtani, vagy akár távolságot tartani a tőke és a korporatív hatalom mindent behálózó hatásával szemben. A magyar állam kiváló példa erre.
Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a dolgozói szegénység az összes EU-s tagállamhoz és a csatlakozni kívánó országokhoz képest, 2012 és 2017 között. Ez másutt nem tapasztalt mértékben sújtotta a magyar nőket.
Vagy legalábbis ne nevezzék függetlennek.
Útmutató már van ahhoz, hogy milyen lépéseket kellene megtennie a divatipar szereplőinek a klímavédelem érdekében, változások helyett azonban maradtak a reklámszagú fenntarthatósági jelentések.
Vajon a rabszolga és a rabszolgatartó gyűlölete egyforma?
A közelmúlt filmsikerei több-kevesebb érzékenységgel reflektálnak az egyenlőtlenség egyéni emberi következményeire, politikai álláspontjuk azonban igencsak problematikus.
A fake news már a kormányzati Facebook-oldalakon is megjelent!
Sem Schönberger néni, sem a hat hónapos unokája, sem Heydrich és Himmler nem élte túl.
A kitörési kísérletet bármilyen értelemben kapcsolatba hozni bárkinek a becsületével, olyan arcpirító hazugság, hogy az ember nem is tudja eldönteni, felháborodjon-e rajta vagy nevessen.
A gyergyóditrói eset először muris kis színesnek indult. Azután lett belőle egy olyan konfliktus, ami tökéletes esettanulmányként zanzásítja magába a rendszerváltás utáni Kelet-Európa minden búját, bánatát.
