Rousseau és a szabadság dilemmái
Jogos igényünk csakis arra lehet, amit szabad és egyenlő felekként megkövetelhetünk egymástól egy társulás, egy politikai közösség tagjaiként.
Jogos igényünk csakis arra lehet, amit szabad és egyenlő felekként megkövetelhetünk egymástól egy társulás, egy politikai közösség tagjaiként.
Honnan és miért ez a mély vonzódás a korszellemben az összeesküvés-elméletek iránt, és mit árul el mindez a számunkra a társadalmi és politikai valóságról?
Újra fel kell fedeznünk a demokrácia radikális – a politikai elitek szemében veszélyes – fogalmát.
Mi a baloldal feladata mindezeket tekintve? Válasz Nefelejcs Gergőnek és Szijártó Imrének.
Az igazságosság elvei nem valósíthatók meg egy osztálytársadalomban: az igazságosság megköveteli, hogy életünk társadalmi termelésének eszközei ne összpontosuljanak egy meghatározott társadalmi osztály kezében.
Száz éve született John Rawls, a 20. századi politikai filozófia egyik legjelentősebb alakja, és ötven éve jelent meg korai főműve Az igazságosság elmélete. Mit jelent számunkra munkássága ma?
A demokratikus politika ma Magyarországon a demokrácia újjáélesztéséért folytatott küzdelem egy autokratikus hegemónnal szemben, ebben a küzdelemben pedig az előválasztásnak kulcsszerepe lehet.
Engedelmességgel nem az észnek, az államnak vagy a köznek tartozunk, hanem egymásnak. Cselekvésünket egymás érdekeinek fényében alakítani nem főhajtás egy külső, idegen hatalom előtt, hanem társas lényként épp úgy legsajátabb lényegünk kifejeződése, mint a független önrendelkezés.
Ahhoz, hogy az államhatalomnak mind alávessük magunkat, az államhatalomnak értünk és nem ellenünk kell dolgoznia.
A járvány és az annak nyomán kialakuló válság rámutattak a fennálló rend elégtelenségeire és darabokra zúzták a globális világrend legitimációját – a kérdés most az, miként képzeljük el azt a világot, amelynek létrehozására a jelenkor kihívásai alkalmat teremtenek.