Rend és erőszak: az amerikai tüntetésekről
Ahhoz, hogy az államhatalomnak mind alávessük magunkat, az államhatalomnak értünk és nem ellenünk kell dolgoznia.
Szerző: Kapelner Zsolt
2. oldal, összesen 12
A szerző
Globalizáció és nemzetköziség a világjárvány után
A járvány és az annak nyomán kialakuló válság rámutattak a fennálló rend elégtelenségeire és darabokra zúzták a globális világrend legitimációját – a kérdés most az, miként képzeljük el azt a világot, amelynek létrehozására a jelenkor kihívásai alkalmat teremtenek.
Járványkezelés
Világjárvány, autokrácia és társadalmi igazságosság
Egy olyan kormányzat, amely a vészhelyzetet saját hatalmának önkényes kiterjesztésére és zsarnoki hatalom megszerzésére használja fel, aláássa a politikai intézményekkel való együttműködés szándékát is, amely létfontosságú egy vészhelyzet esetén.
alerta alerta
Antifa: a polgári társadalom rossz lelkiismerete
Az antifasizmus központjában nem valamiféle artikulálatlan gyűlölet- és erőszakpolitika áll, mely tárgyát véletlenszerűen az általa „fasisztának” titulált ellenségben találja meg, hanem az adott történelmi szituáció egy specifikus értelmezése.
A szegények meg fognak enni minket: három film a szociális kérdésről
A közelmúlt filmsikerei több-kevesebb érzékenységgel reflektálnak az egyenlőtlenség egyéni emberi következményeire, politikai álláspontjuk azonban igencsak problematikus.
A Mérce
Mi értelme van tüntetni a kurdok mellett? Gondolatok a nemzetköziségről
Ezekre az eseményekre igenis úgy kell tekintenünk, mint a saját ügyünkre, saját történelmünk egy fejezetére.
Pánik a fedélzeten
Rettegés és remény között: a klímaváltozás érzelempolitikája
Mi volna a klímaváltozással kapcsolatos helyénvaló érzelmi reakció, és mi ezeknek az érzelmeknek a politikai jelentősége?
Európa
Erdoğan fenyegetése
Ha nem asszisztáltok a háborús bűneimhez, én nem asszisztálok többé az emberjogi bűneitekhez” – ez Erdoğan fenyegetése.
általános emberi emancipáció
Szabadság vs. egyenlőség: kell-e választanunk?
A francia forradalmárok 1789-ben úgy vélték, nincs köztük feszültség, de még ha van is, akkor sem annyira számottevő, hogy a két fogalom ne férjen bele ugyanabba a híres, háromszavas mottóba. Ebben persze sokan kételkedtek, és sokan kételkednek ma is.
Nemzetállami szuverenitás: van ennek még bármi értelme?
A nép- és nemzeti szuverenitás elve a jobb és a baloldalon egyaránt népszerűségnek örvend. Jó-e ez így?