TGM!
Kimondani az igazságot ǀ TGM!
Különös, hogy őt, aki hitte, hogy a gondolat, az eszme, a szellem szabadít föl és nem a szenvedély, épp a szenvedély – az igazság iránti szenvedély – tette példává és tanítóvá egy egész nemzedék számára.
Szerző: Kapelner Zsolt
2. oldal, összesen 13
A szerző
új szem
Elmélet és mozgalom
Mit mondhatnék a kérdésre: mi szükség van egyáltalán az elméletre?
társadalmi szerződés
Rousseau és a szabadság dilemmái
Jogos igényünk csakis arra lehet, amit szabad és egyenlő felekként megkövetelhetünk egymástól egy társulás, egy politikai közösség tagjaiként.
a modernitás legmélye
Titok és modernitás: az összeesküvés-elméletek filozófiájáról
Honnan és miért ez a mély vonzódás a korszellemben az összeesküvés-elméletek iránt, és mit árul el mindez a számunkra a társadalmi és politikai valóságról?
néphatalom
Lehet-e még demokrácia Magyarországon?
Újra fel kell fedeznünk a demokrácia radikális – a politikai elitek szemében veszélyes – fogalmát.
Hont András-dilemma
Reakciós szabadságvágy: autokrácia, járványkezelés és emancipáció
Mi a baloldal feladata mindezeket tekintve? Válasz Nefelejcs Gergőnek és Szijártó Imrének.
Rawls 100
Az antikapitalista Rawls
Az igazságosság elvei nem valósíthatók meg egy osztálytársadalomban: az igazságosság megköveteli, hogy életünk társadalmi termelésének eszközei ne összpontosuljanak egy meghatározott társadalmi osztály kezében.
Rawls 100
Az igazságosságtól az antikapitalizmusig
Száz éve született John Rawls, a 20. századi politikai filozófia egyik legjelentősebb alakja, és ötven éve jelent meg korai főműve Az igazságosság elmélete. Mit jelent számunkra munkássága ma?
Demokratikusak-e a pártalkuk az előválasztásban?
A demokratikus politika ma Magyarországon a demokrácia újjáélesztéséért folytatott küzdelem egy autokratikus hegemónnal szemben, ebben a küzdelemben pedig az előválasztásnak kulcsszerepe lehet.
koronavírus
Engedelmesség és szabadság a világjárványban
Engedelmességgel nem az észnek, az államnak vagy a köznek tartozunk, hanem egymásnak. Cselekvésünket egymás érdekeinek fényében alakítani nem főhajtás egy külső, idegen hatalom előtt, hanem társas lényként épp úgy legsajátabb lényegünk kifejeződése, mint a független önrendelkezés.