Tevékkel tüntettek Budapesten a vízmegtartás népszerűsítéséért. A 2026. július 23. csütörtöki rendezvényt a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) szervezte meg immár harmadik alkalommal a fővárosban, a délután során nagyjából 100 fő részvételével az Erzsébet térről vonultak át a Vörösmarty térre.
Résztvevők tevékkel a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) harmadik budapesti tevekaravánján. A rendezvény keretében az aszályos időjárás, valamint a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően az ország elsivatagosodásának veszélyeire és a vízmegtartó módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet Budapesten 2026. július 23-án. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce
A tevekaravánon természetesen a tevék vitték a prímet. (Az egyik néha köpködött, amit majdnem megúsztam, kollégám – és a fényképezőgépe – szerencsére nem kapott.)
Tevék a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) harmadik budapesti tevekaravánján. A rendezvény keretében az aszályos időjárás, valamint a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően az ország elsivatagosodásának veszélyeire és a vízmegtartó módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet Budapesten 2026. július 23-án. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce
A látványos rendezvényen voltak gólyalábasok,
Résztvevők a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) harmadik budapesti tevekaravánján. A rendezvény keretében az aszályos időjárás, valamint a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően az ország elsivatagosodásának veszélyeire és a vízmegtartó módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet Budapesten 2026. július 23-án. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce
zenészek síppal, dobbal, nádihegedűvel,
Résztvevők a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) harmadik budapesti tevekaravánján. A rendezvény keretében az aszályos időjárás, valamint a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően az ország elsivatagosodásának veszélyeire és a vízmegtartó módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet Budapesten 2026. július 23-án. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce
valamint a posztapokaliptikus Mad Max filmek világát megelevenítő jelmezesek.
Sivatagi vándorok a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) harmadik budapesti tevekaravánján. A rendezvény keretében az aszályos időjárás, valamint a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően az ország elsivatagosodásának veszélyeire és a vízmegtartó módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet Budapesten 2026. július 23-án. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce
A nagyjából 100 fő jelenlétében megtartott rendezvényen felszólalt mások mellett Kulcsár László, a Zöld Gerilla Mozgalom aktivistája.
Kulcsár László agárral és tevékkel a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) harmadik budapesti tevekaravánján. A rendezvény keretében az aszályos időjárás, valamint a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően az ország elsivatagosodásának veszélyeire és a vízmegtartó módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet Budapesten 2026. július 23-án. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce
Az agárral megjelenő alföldi gazdálkodó a bőrén érzi az ország elsivatagosodásának hatásait.
A Zöld Gerilla Mozgalom aktivistája felfújható tevét sétáltat az aszályos Homokhátságon alkalomhoz illő, sivatagi viszonyokra optimalizált ruházatban 2021 nyarán. Fotó: ZGM / Youtube
Balogh Péter gazdálkodó geográfus, a Vízválasztó Mozgalom elnöke a Kárpát-medence „Kárpát-sivataggá” változása kapcsán a vízügyi rendszerváltás fontosságáról beszélt, amelynek a társadalmi aktivizmus és a szabályozások átalakítása egyaránt fontos részei.
Balogh Péter gazdálkodó geográfus, a Vízválasztó Mozgalom elnöke a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) harmadik budapesti tevekaravánján. A rendezvény keretében az aszályos időjárás, valamint a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően az ország elsivatagosodásának veszélyeire és a vízmegtartó módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet Budapesten 2026. július 23-án. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce
Az elmúlt évszázadokban alkalmazott tájhasználat ugyanis a vízkészletek drasztikus megcsappanásával járt. A folyószabályozások, a vízelvezetésre optimalizált csatornarendszerek és a nagytáblás, mélyszántásos földművelés, valamint az elavult vízügyi szemléletrendszer és gyakorlatok mind-mind a sivatagosodáshoz járulnak hozzá.
Tevék a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) harmadik budapesti tevekaravánján. A rendezvény keretében az aszályos időjárás, valamint a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően az ország elsivatagosodásának veszélyeire és a vízmegtartó módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet Budapesten 2026. július 23-án. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce
A Kárpát-medence ráadásul különösen kitett, Európa egyik leggyorsabban melegedő régiója. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében tehát sokszor a szó szoros értelmében égető szükség lenne a tájhasználat módváltására.
Ehhez nemcsak a nagytáblás földművelést, valamint az olyan, klimatikus és vízügyi viszonyaink mellett fenntarthatatlan szemes növények mint a kukorica termesztését kellene drasztikusan visszaszorítani, de a vízhez való viszonyunkat is át kell alakítani.
Résztvevők a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) harmadik budapesti tevekaravánján. A rendezvény keretében az aszályos időjárás, valamint a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően az ország elsivatagosodásának veszélyeire és a vízmegtartó módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet Budapesten 2026. július 23-án. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce
Így vízmegtartásra kellene használni például a meglévő mezőgazdasági csatornarendszereket. Nagyon fontos ugyanakkor más módszereket is visszavezetni.
Résztvevők a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) harmadik budapesti tevekaravánján. A rendezvény keretében az aszályos időjárás, valamint a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően az ország elsivatagosodásának veszélyeire és a vízmegtartó módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet Budapesten 2026. július 23-án. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce
Ilyen lehet például az ártéri gazdálkodás, amelynek keretében időszakos elárasztásokat tűrő növényeket kellene termeszteni, de az állattartás is az ilyen jellegű tájhasználat eszköztárába tartozik. De a megváltozott klimatikus és időjárási viszonyokhoz olyan állatokat is ki kell tenyészteni, amelyek jobban bírják ezeket. Kulcsár László például a zsírfarú juh kitenyésztésén is dolgozik.
Tevék a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) harmadik budapesti tevekaravánján. A rendezvény keretében az aszályos időjárás, valamint a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően az ország elsivatagosodásának veszélyeire és a vízmegtartó módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet Budapesten 2026. július 23-án. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce
A folyókon jelenleg még lezúduló árvizeket pedig meg kell fogni az egykori árterek vagy a szabályozott folyók melletti földek elárasztásával. Ennek lehetőségét – a tulajdonosokra kiszabott kötelezettségekkel – szabályozói szinten kellene megteremteni. Jelenleg ugyanis semmi sem kötelezi a gazdákat arra hogy kiengedjék földjeikre a vizet.
Nem utolsó sorban pedig hosszú távon fel kell adni a jelenlegi nagytáblás földművelés által dominált mezőgazdasági modellt. Az ugyanis míg a nagygazdák számára profitábilis, a gazdatársadalom túlnyomó többsége, valamint voltaképpen az egész társadalom számára hatalmas károkat okoz a sivatagosodás és általában a jelenleg is zajló ökológiai katasztrófa súlyosbításával.
Résztvevők a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) harmadik budapesti tevekaravánján. A rendezvény keretében az aszályos időjárás, valamint a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően az ország elsivatagosodásának veszélyeire és a vízmegtartó módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet Budapesten 2026. július 23-án. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce
Kulcsár Lászlóval korábban részletesebben beszélgettünk arról, milyen – többek között a feljebb említett – jó gyakorlatokat kellene meghonosítani, és mely rosszakat kellene elhagyni a felelős, fenntartható vízgazdálkodás érdekében – és hogy mit tehetnek ennek érdekében az egyes aktorok, mint a hatóságok, politikusok, gazdálkodók, civilek.
Résztvevők a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) harmadik budapesti tevekaravánján. A rendezvény keretében az aszályos időjárás, valamint a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően az ország elsivatagosodásának veszélyeire és a vízmegtartó módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet Budapesten 2026. július 23-án. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce
Ahhoz, hogy a tevék ne váljanak a magyar vidék meghatározó részeivé, a Zöld Gerilla Mozgalom – valamint olyan szervezetek, mint a WWF – által szorgalmazott megoldásokat minél hamarabb be kell építeni a vízügyi gyakorlatokba. Ehhez széleskörű társadalmi együttműködésre és nyomásgyakorlásra van szükség.
Ugyanis hiába a nagy szavak, a döntéshozók végső soron a nagytőke, a latifundiumok tulajdonosainak az érdekeit fogják szem előtt tartani addig, ameddig a társadalom ki nem kényszeríti ennek ellentétét.
És mivel mindenki ezért jött, itt van még egy kép tevékről. Az egyik a szájtartásából ítélve épp köpni készül.
Tevék a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) harmadik budapesti tevekaravánján. A rendezvény keretében az aszályos időjárás, valamint a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően az ország elsivatagosodásának veszélyeire és a vízmegtartó módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet Budapesten 2026. július 23-án. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce
Kiemelt kép:Kulcsár László agárral és tevékkel a Zöld Gerilla Mozgalom (ZGM) harmadik budapesti tevekaravánján. A rendezvény keretében az aszályos időjárás, valamint a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően az ország elsivatagosodásának veszélyeire és a vízmegtartó módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet Budapesten 2026. július 23-án. Fotó: Bulecza Noémi / Mérce