felszabadulás
Baloldali pedagógiák: egyenlőség vagy felszabadulás?
A kapitalizmus okozta sebeket nem lehet kizárólag szociális és egyenlőségi eszközökkel orvosolni, ami nem jelenti, hogy ezek ne lennének létfontosságúak.
Szerző: Borbély András
A szerző
Társadalmi- és öntermelés
Borbély András: Munka és identitás Töredékek a munkáról – II. rész
A munka társadalmi tartalmának megszűnése az, ami erodálja, sőt felszámolásra ítéli a politika értelmét és funkcióját.
A munka depolitizálása
Borbély András: A munka halála Töredékek a munkáról – I. rész
A munka kritikája nem tűnik lehetségesnek, a munka létét el kell fogadnunk, és örülnünk kell a szerencsének, ha nekünk jobb jutott.
Borbély András: „Előre költők, proletárok!”
A mozgalmi esztétika a létező, a valóságos mozgalomnak van címezve, nem a nagyvilágnak, nem az utókornak, nem a szocializmus polgári vagy más kritikusainak, nem az úgynevezett nagyközönségnek. De mi marad ebből érvényes, ha maga a mozgalom eltűnt?
Bűvésztrükk
Ellenforradalmak (egy kis ideológiakritika)
Orbán ellenforradalmisága abban áll, hogy igenli a Nyugatot, de csak „libernyák” és demokrácia nélküli formájában, vagyis a „hódító és férfias Nyugat” az ideálképe.
a kapitalizmus bennszülöttjei
Nincs politika
A szocialista politika heroizmusa, amíg létezett, azt jelentette, hogy az ember megválaszthatja politikai sorsát. Az etnicista antipolitika azt kéri tőlünk, arra kényszerít, hogy válasszuk a sorsot a politika helyett.
Az archivált élet: búcsú 2020-tól
Az archiválás bármit egy intézmény (archívum) részévé tesz. Ám minden intézmény hatalmat hoz létre. A hatalom pedig: archivált idő. Csak ugye archívumok nélkül nincsen társadalom. Az archivált életbe!
román választás 2020
Fasiszták a házban
A minap lezajlott romániai parlamenti választásoknak két látványos, látszólag meglepő eredménye volt. Az egyik a román szélsőjobboldal előretörése, a másik a nagyon alacsony választói részvétel.
irodalom
Kolozsvár, Berlin, Felicia Sieburth
Felicia Sieburth-ról annyit tudunk, amennyit Méliusz József följegyzett róla. Ez nem elég ahhoz, hogy személyét akár csak körvonalszerűen is megidézzük, s amit megsejthetünk, abba is belejátszik a költő és az emlékező szubjektív szűrője.
Kisebbség és emancipáció
Románia sohasem ismerte el, hogy a magyarság mint kollektív szubjektum lenne nemzetalkotó tényező. Mindig azon az állásponton volt, hogy a magyarokat egyénileg tekinti, azaz magyar nemzetiségű román állampolgárként kívánja „integrálni”.