A magyarországi cselédség sanyarú helyzetétől Kádár János feminizmusáig
Hova jutottak a nők jogai bő egy évszázad alatt?
Hova jutottak a nők jogai bő egy évszázad alatt?
„Rettenetes nyomorban, (…) nyílt és lappangó harcok közt élt az ország, de egy új élet ígéretével is, azzal a bizakodással, hogy kilábalunk hamarosan a különféle nyomorúságokból.”
A tőkésekkel és a nagyiparral szemben alakultak meg, minden döntést maguk közt hoztak, alternatív termelési szervezetet teremtettek az első szövetkezetek. Később azonban hézagmentesen beilleszkedtek a tőkés termelés kereteibe. Mi a szövetkezet problémája, mi újat tudnak nekünk mutatni ma?
Ladányi Szerénától és Kéthy Annától a virágcsokrokig: a szociáldemokrata nőnap magyarországi történetét foglaljuk össze.
1920. február 17-én gyilkolták meg Somogyi Béla és Bacsó Béla népszavás újságírókat Horthy különítményesei. Kik voltak ezek a szociáldemokrata emberek, a gyilkosság után 5, 50 és 100 évvel mit jelentett az emlékezetük? Feitl István történész esszéje.
A rendszerváltás után csak nagyon lassan ébredt rá Magyarország, hogy 1956 legfőbb sajátosságainak egyikét a jugoszláv példa alapján megalakult munkástanácsok képezték.
Fáradhatatlanul foglalkozott a nőket érintő szociális kérdésekkel.
A folyóirat nemcsak az első fiatalok által jegyzett vállalkozás volt 1934-ben, de baloldali humanista arculata miatt a jobbratolódó világban egy üde progresszív sziget is.
Budapest 150. születésnapján a munkásság történetére kívánjuk az olvasó figyelmét felhívni.
75 éve jött létre a Magyar Dolgozók Pártja.