Az előválasztást mint politikai jelenséget a leggyakrabban az Egyesült Államokhoz kötjük, hiszen ott már az 1910-es évek óta bevett gyakorlat, hogy a választók közvetlenül dönthetnek a pártok jelöltjeinek személyéről és az előválasztás annyira a részese lett a politika mindennapjainak, hogy külön törvények szabályozzák a lebonyolítását (igaz, a ma ismert formátuma az amerikai előválasztások csupán néhány évtizede nyerték el).
Azonban Európában is több olyan ország található, ahol egyes pártok többé-kevésbé nyílt előválasztásokon döntenek a jelöltjeikről. Franciaországban a 2017-es elnökválasztások előtt például a szocialisták, a zöldek és a konzervatív Republikánusok is előválasztáson döntöttek az elnökjelöltjükről.
A francia zöld párt, az Europe Écologie Les Verts által szervezett előválasztáson négy éve csupán 13 ezren vettek részt, ám az idei megmérettetésen már több mint 100 ezren vettek részt, a zöldek idén is azt a Yannick Jadot-t választották elnökjelöltjüknek, akivel már 2017-ben is indulni kívántak a választásokon, ám végül visszaléptek a Szocialista Párt jelöltjének, Benoît Hamon javára.
A Parti Socialiste idén nem tart előválasztást, helyette a párttagság dönthetett arról, hogy más induló hiányában támogatják Anne Hidalgo párizsi főpolgármester jelöltségét a 2022-es elnökválasztáson. Azonban a PS már 1995 óta szervez előválasztásokat, amelyeken rendre a választók jelentős tömege vesz részt. Még 2017-ben is valamivel több mint kétmillió választó vett részt a szocialisták előválasztásán, miközben egyébként a párt addigra már annyira meggyengült, hogy a rendes választáson végül kevesebb mint 2 millió 300 ezer szavazott a szocialista jelöltre, Benoît Hamon egykori oktatási miniszterre.
A jobboldali Republikánusok 2016 novemberi előválasztásán ennél jelentősen többen, több mint 4 millió 400 ezren vettek részt, és választották a jobboldal jelöltjének azt a François Fillont, akit azóta a korrupciós botrányai miatt első fokon börtönbüntetésre is ítéltek.
Ha összehasonlítjuk a magyar és francia előválasztásokon részt vevők arányát a választópolgárok összlétszámához képest, akkor azt mondhatjuk, hogy a hatpári ellenzék által szervezett első előválasztás igencsak jól vizsgázott a maga 8 százalékával: Franciaországban a szocialisták előválasztásán az összes szavazókorú állampolgár 4,5 százaléka vett részt, a jobboldal házi versenye pedig a szavazók 9 százalékát mozgatta meg.