Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A DK győzelmet hirdetett, Karácsony holnap kezd tárgyalni Márki-Zayjal a visszalépésről – percről percre a Mércén!

Kedden este véget ért az ellenzéki előválasztás első fordulója. Szerdán nem derült ki, hogy az öt miniszterelnök-jelölt közül ki lesz az a három, aki a következő fordulóban is megmérettetheti magát, de az egyéni képviselőjelöltek nyerteseinek egy részét még a szavazatszámlálás első napján megismerhettük. Szerda délelőtt tíz óta minden megyében zajlik a szavazatszámlálás, az eredményhirdetés azonban a tervezettnél lassabban, a késő délutáni órában kezdődött, és egészen csütörtök hajnalig tartott. A számolás kis pihenő után ma reggeltől folytatódik. Az egyéni választókerületek győzteseiről és a miniszterelnök-jelölti verseny állásáról rendszeresen ad friss tájékoztatást az Országos Előválasztási Bizottság és az aHang, az eredményekről és egyéb fejleményekről is beszámolunk.

A kezdeti nehézségeket követően – ami az előválasztást lebonyolító aHang és az általa megbízott kiberbiztonsági szakember szerint minden kétséget kizáróan egy támadássorozatnak tudható be – szeptember 20-án startolt el az előválasztás, a szavazók lelkesedése pedig nem lankadt egész héten: szinte naponta újabb részvételi rekord dőlt meg, és végül összesen több mint 630 ezren állták ki a sort a sátraknál vagy az online térben.

Az előválasztási kampány alatt idén is számos vitán mérettethették meg magukat a képviselőjelöltek a Partizán jóvoltából, a miniszterelnök-jelöltek pedig először az ATV-n, majd az RTL Klubon vitáztak élő adásban. Ezen kívül az 1 Magyarország Kezdeményezés élő vitáit is követhettétek a Mércén, ahol roma szószólók szembesítették az adott választókörzet jelöltjeit az elmúlt hetekben szervezett fórumokon összegyűjtött és helyben végzett kutatásokkal is megerősített problématérképpel és közös ügyekkel.

Miközben előkerült jobbikos karlendítés, DK-s offshore-vád és még Tóth Csaba is visszalépett Zuglóban, miután az MSZP-n kívül minden párt kihátrált mögüle, a miniszterelnök-jelöltek és pártok összefogása egészen egyben maradt, ami nagy szó 2018-hoz képest, amikor nemhogy előválasztás nem volt, de a jelöltek koordinációja is nagyrészt kudarcba fulladt, így a legtöbb helyen nem tudott megvalósulni a már akkor is sokak által szorgalmazott egy az egy elleni küzdelem az ellenzék és a Fidesz-KDNP között.

Szerdán és csütörtökön tehát először hallhatjuk azoknak a képviselőjelölteknek a nevét, akiket a pártok megegyezése szerint a Fidesz jelöltjével szemben a teljes ellenzéki összefogás támogat 2022-ben.

Címlapkép: Mérce
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Az utolsó egyéni választókerületek eredményeinek közlésével véget ért az előválasztás első fordulója. Az összkép vegyes, az összellenzék szempontjából biztosan nem volt kudarcos a kísérlet.

633 ezren szavaztak, a nehézségek ellenére

Nem kezdődött szépen a történet: az első nap rögtön azzal indult, hogy a szavazást két napra- egy külső támadásnak, és a rendszer felkészületlenségének köszönhetően – fel kellett függeszteni, és azt sem sikerült a szervezőknek belőni, hogy mennyi embert és időt vesz majd igénybe a szavazatok megszámlálása, ahogyan az onlájn szavazás is az előválasztás nagy részében akadozott. A folyamatban felmutatott infrastrukturális felkészületlenség biztosan figyelmeztető jel kell legyen az ellenzék számára.

Az egyéni és a miniszterelnök-jelölti viták gyakran inkább tükrözték az ellenzéki jelöltek ötlettelenségét és világnézeti kérdéseket illető szemérmességét, mint retorikai és szakpolitikai felkészültségét, és olykor a leginkább arra voltak jók, hogy a napnál is világosabbá tegyék, ha az ellenzéki jelöltek magyar valósághoz való viszonya leginkább a tagadás fogalmával írható le. És olyan vitákat is láthattunk, nem is egyet, amelyeken világnézetek és értelmes szakpolitikák csaptak össze, annak rendje és módja szerint.

A legfontosabb tény, hogy a szavazás 9 napjában azonban nagyon nagy számban érkeztek a választók országszerte az urnákhoz. Végül több mint 633 ezren vettek részt, ami minden előzetes várakozást felülmúlóan magas szám.

Az előválasztás biztosan előrelépést jelent a jelöltállítás demokratikusságában is. A folyamat végeredményét – akármit is harsognak a fideszes médiák – mégiscsak több százezer választó döntötte el, a szavazók számos helyen voksoltak olyan jelöltek mellett, akik a „füstös szobákban” alulmaradtak volna, vagy fel sem merülhettek volna, de karakteres üzenetekkel és – helyenként kőkemény – mozgósítással mégis érvényesülni tudtak. Külön meg kell emlékeznünk Jámbor András budapesti 6. OEVK-ban folytatott  kampányáról, amely vélhetően a legnagyobb aktivistabázist mozgatta az egész országban, és a nyilvánosságban marginális, a magyar politikából nagyrészt kikopott, egyenlőségelvű, az ellenzéki fősodort is kikezdő üzenetekkel ért el sikert.

Alátámasztást nyert az is, hogy a pártok erkölcsének legjobb őrzői maguk a választók:

a legvállalhatatlanabb jelöltek nagy részét a nyilvánosság ereje és a szavazók bölcsessége nem engedte rajtvonalhoz állni: sem Tóth Csaba nevével, sem karlendítős figurákkal nem találkozhatunk majd a szavazólapon.

Az az alapvető cél is teljesülni látszik, hogy az ellenzék őszre „csatasorba álljon”. Már amennyiben a második fordulót – aminek dátumáról még ma is aggasztóan keveset tudni – sikerül időben megszervezni.

A DK nyert, de a miniszterelnök személye nyitott

Ami az ellenzéki versenyt illeti, a DK – joggal, noha némileg előreszaladva – győzelemről beszél, ami annyiban biztosan igaz, hogy akárhogyan is alakul az előválasztás második fordulója, és a 2022 áprilisi eredmények, a DK domináns szerepe az ellenzéki oldalon bebiztosítottnak mondható. 32 jelölttel a DK frakciójába igyekvő jelöltek állnak majd a legtöbb helyen szembe a fideszesekkel, ehhez megközelítő számmal csak a Jobbik büszkélkedhet, Jakab Péter jelöltjei azonban keményebb terepen küzdenek majd jövő tavasszal.

A miniszerelnök-jelölti versenyben a következő napokban vélhetően pártok és jelöltek közti alkuk vagy alku-kísérletek jönnek, a miniszterelnök személye a második fordulóban fog eldőlni. A DK mozgósításban nagyon erősnek bizonyult, szakpolitikai/ világnézeti különbségek elsikkadása miatt a döntő kérdés az lehet, hogy meg tudja-e győzni Karácsony Gergely az ellenzéki szavazókat arról, hogy a teljes népesség körében neki van a leginkább esélye Orbán Viktor ellen.

Az előválasztásról szóló közvetítésünket is olvasói támogatásból valósítottuk meg.

Ha szívesen olvastad a közvetítésünk, tetszenek a cikkeink és lehetőséged van rá, támogasd munkánkat!

Annak ellenére, hogy a figyelem most leginkább azokra a körzetekre összpontosul, ahol az ellenzéki pártok a  Fidesz-KDNP egyéni országgyűlési képviselőinek jövő évi kihívóit keresik, az előválasztás azokban a körzetekben is megmozgatta az embereket, ahol már most is valamelyik ellenzéki párt adja a képviselőt.

Budapest 1-es számú választókerületében (I., V.kerület, VIII és XIX kerület egy része) páldául az LMP az egyetlen jelenlegi egyéni választókerületének megőrzéséért küzdött, igen nagy sikerrel. A párt politikusa, Csárdi Antal 20 százalékkal szerzett többet momentumos kihívójánál, Gelencsér Ferencnél, aki az I. kerület alpolgármestere

Csárdi Antal (LMP, MSZP, Párbeszéd, Jobbik, DK, ÚK, ÚVNP): 5437 szavazat-60%

Gelencsér  Ferenc (Momentum, Mindenki Magyarországa Mozgalom): 3625-40%

Budapest 5-ös számú, a VI. és VII. kerületeket magába foglaló választókerületében a DK-s Oláh Lajos végzett az élen, az ellenzéki választók úgy tűnik értékelték a körzetet 2014 óta képviselő politikus munkáját.

Oláh Lajos (DK-MSZP-P-Liberálisok) 4 221 szavazat-45,51%

Tompos Márton (Momentum) 3 519 szavazat-37,94%

Beleznay Zsuzsanna (Jobbik-MMM-ÚVNP-LMP) 1534 szavazat-16,54%

Budapest hetes választókerületében nem született nagy meglepetés: a Budapest XIII.kerületét magába foglaló körzet országgyűlési képviselője, az MSZP-s Hiszékeny Dezső újrázhat, és a választókerület eddigi eredményeit ismerve nem kell komoly versenyre számítania a választásokon, hiszen a XIII. kerületben 1994 óta minden egyes választáson az MSZP aratott győzelmet.

Hiszékeny Dezső (MSZP-P-MMM-Jobbik) 7797 szavazat

Naszádos Zsófia (Momentum) 3191 szavazat

Keszthelyi Dorottya (DK-Liberálisok) 3064 szavazat

A szomszédos Zuglóban (8-as választókerület) a körzetet 2014 óta képviselő MSZP-s Tóth Csaba számára nem alakult ennyire jól az előválasztás, hiszen a hozzá köthető korrupciós vádak miatt az MSZP-n kívül az összes támogató párt kihátrált mögüle, így még a választás vége előtt visszalépni kényszerült. Azonban feltételezhetően az sem segített volna Tóthon, ha végig versenyben marad, mivel egyetlen kihívója, a Momentum által támogatott Hadházy Ákos óriási fölénnyel nyert a körzetben.

Hadházy Ákos (Momentum, MMM, Civil Zugló): 11070 szavazat-80,72%

Tóth Csaba (MSZP): 2644 szavazat-19,28% (VISSZALÉPETT)

A szomszédos, 9-es körzetben (Kőbánya nagy része és Kispest egyik fele) egy másik szocialista veteránnak kellet búcsúznia, a XIX. kerületet négy éven kívül 1994 óta megszakítás nélkül képviselő Burány Sándort legyőzte egykori párttársa, Arató Gergely, aki jelenleg a DK parlamenti képviselője.

Arató Gergely (DK): 3571 szavazat-43,5%

Burány Sándor (Párbeszéd): 2886 szavazat-35,1%

Paróczai Anikó (Momentum): 1741 szavazat-21,4%

A főváros 10-es (Óbuda) és 11-es (Újpest) körzeteiben a két hivatalban lévő jelölt (Szabó Tímea Óbudán, Varju László Újpesten) biztosak lehettek a győzelemben hiszen nem akadt más ellenzéki kihívójuk, ám ennek ellenére is sok ezer ember tudtak elvinni a fizikai és virtuális szavazóurnákhoz.

Budapest 12-es, Rákospalotát (XV. kerület) és Újpest egy kisebb részét magába foglaló körzet az egyetlen az országban, ahol a hivatalban lévő ellenzéki képviselő visszavonul: a DK-ben politizáló Hajdu László (aki két évtizedig vezette Rákospalotát előbb MSZP-s majd DK-s színekben) úgy döntött, nem indul el a jövő évi választáson. Ám az előválasztáson a körzetben élők ellenzéki szavazók egy pártását, Barkóczi Balázs találták a legalkalmasabbnak  képviselő-jelöltségre.

Barkóczi Balázs (DK, Jobbik, MSZP, Párbeszéd, LMP, Liberálisok): 6162 szavazat

Palocsai Béla (Momentum, ÚK, MMM, MARÉG): 2439 szavazat

Budapest 15-ös számú választókerületében (XVIII. kerület) az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes könnyedén nyerte a körzetét, az előválasztók több mint 68 százaléka támogatta őt.

Kunhalmi Ágnes (MSZP-P-LMP-Jobbik-Momentum): 6 295 szavazat-68,67%

Ferencz István (DK-Liberálisok): 2 872 szavazat-31,33%

Az MSZP egykori elnökének, a korábban oktatási miniszterként is tevékenykedő Hiller Istvánnak nem okozott gondot hoznia Budapest XX. kerületének egészét és a XIX. kerület egyik felét magába foglaló 16-os választókerületét.

Hiller István (MSZP-P-DK-LMP-Jobbik-Momentum): 6 935 szavazat-84,42%

Vidákovics László (ÚVNP-Momentum): 1 280 szavazat-15,8%

A Csepelt és Soroksárt magába foglaló 17-es körzetben jövőre is az a Szabó Szabolcs fog indulni ellenzéki jelöltként, aki korábban már kétszer is legyőzte a Fidesz egyik legismertebb politikusát, Németh Szilárdot. Kihívója a karakteres baloldali politikát képviselő egykori szakszervezeti vezető, Komjáthi Imre volt, kettejük pártharcáról részletesen beszámoltunk.

Szabó Szabolcs (Momentum-Jobbik-ÚK-MMM) 5 550 szavazat-65%

Komjáthi Imre (MSZP-P-DK-LMP) 2 979 szavazat-35%

Budapest 18-as, Budafokot (XXII. kerület) és a XI. kerület egy részét magába foglaló választókerületben nem indulhat jövőre az inkumbens jelölt. Újbuda korábbi polgármestere, Molnár Gyula 2018-ban nyert itt egyéni mandátumot MSZP-s színekben a szocialisták elnökeként, idén azonban már a DK támogatásával indult, ám az 20 évnyi tapasztalat parlamenti képviselőként és a nyolc évnyi polgármesterkedés nem volt elég a sikerhez, Molnár alulmaradt Tóth Endrével, a Momentum jelöltjével szemben.

Tóth Endre (Momentum-Jobbik-MMM-ÚVNP) 5 706 szavazat-50,32%

Molnár Gyula (DK-Liberálisok) 5 633 szavazat-49,68%

A három nem-fővárosi ellenzéki körzetben sem kell nyugdíjba vonulniuk az inkumenseknek. A jobbikos Kálló Gergelynek Dunaújváros térségébe (Fejér 4-es körzet) még kihívója sem akadt, minden ellenzéki párt támogatta az indulását.

Baranya megye 1-es számú, Pécs-központú körzetében akadt ugyan kihívója a Párbeszéd frakciójában ülő (ám független) Mellár Tamásnak a momentumos Nemes Balázs személyében, és kettejük párharca is elég szorosra sikeredett, de végül mégiscsak a Központi Statisztikai Hivatal egykori vezetője (aki korábban rövid ideig a Fidesz színeiben volt önkormányzati képviselő a baranyai megyeszékhelyen) újrázhat ellenzéki jelöltként. Kettejük párharcával szintén részletesen foglalkoztunk.

Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd, MSZP, Jobbik, LMP, MMM): 4563 szavazat-54,78%

Nemes Balázs (Momentum, DK, Liberálisok): 3767 szavazat-45,22%

Szegeden is újrázhatott Csongrád-Csanád megye egyes számú körzetének hivatalban lévő képviselője, a szocialista Szabó Sándor.

Szabó Sándor (MSZP-P, Momentum, LMP, MMM): 6588 szavazat-73,17%

Binszki József (DK, Jobbik): 2416 szavazat-26,83%

A végére maradt négy budapesti választókerület, Hajdú-Bihar megye 6, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye 4 OEVK-k. Az eredmények bejelentése előtt köszönetet mondtak az előválasztás valamennyi résztvevőjének, ennek ismertetésétől azonban ezúttal eltekintünk, aki kívánja, itt megnézheti az egész műsort.

Budapest 14-ben az MSZP városi politikusa a Jobbik veterán képviselője ellen indult, aki az MSZP-P-n kívül valamennyi formáció támogatását bírta.

Szilágyi György (Jobbik-LMP-Momentum-DK-ÚVNP-MMM) 5 132 szavazat

Lukoczki Károly (MSZP-P) 3 098 szavazat

Budapest 15-ben az MSZP társelnöke, a helyben és országosan is népszerű Kunhalmi Ágnest számos párt támogatta sajátján kívül, így kiugró, több, mint kétharmados győzelme sem volt különösen meglepő.

Kunhalmi Ágnes (MSZP-P-LMP-Jobbik-Momentum) 6 295 szavazat

Ferencz István (DK-Liberálisok) 2 872 szavazat

Budapest 16-ban szintén egy igazi nagyágyút, a párt országosan ismert oktatáspolitikusát, volt minisztert indította az MSZP, ellene csak az ÚVNP és a Momentum indított közös jelöltet. Nem sok sikerrel.

Hiller István (MSZP-P-DK-LMP-Jobbik-Momentum) 6 935 szavazat

Vidákovics László (ÚVNP-Momentum) 1 280 szavazat

Budapest 18-ban pedig a Momentum oktatáspolitikusa gyűrte le szoros versenyben az MSZP volt elnökét, aki jelenleg a körzet országgyűlési képviselője.

Tóth Endre (Momentum-Jobbik-MMM-ÚVNP) 5 706 szavazat

Molnár Gyula (DK-Liberálisok) 5 633 szavazat

Vidéki vizekre evezve Hajdú-Bihar 6-os körzet eredményeit ismerhettük meg. Itt Polgár DK-s és Balmazújváros jobbikos polgármesterei, valamint egy – momentumost támogatottságú – civil jelölt küzdöttek meg egymással.

Hegedüs Péter (Jobbik-LMP-Momentum-MSZP-P-ÚK-MMM) 2 118 szavazat

Tóth József (DK-Liberálisok) 1 956 szavazat

Tömöri Zsolt Sándor (Független-Momentum) 1 092 szavazat

Végül pedig Jász-Nagykun-Szolnok négyes körzet jobbikos jelöltjének kimagasló, száz százalékos szavazatarányú győzelméről számolhattak be az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón, ebben a körzetben ugyanis egyedüliként indult. Ettől függetlenül számosan adták le rá voksukat.

Csányi Tamás (Jobbik-DK-LMP-Momentum-MMM) 4 135 szavazat

Ezzel pedig le is zárult az első, országos ellenzéki előválasztások első fordulója, és kiderült, hogy kik lesznek azok, akik az ellenzéki összefogás jelöltjeiként szembeszállnak a Fidesz – és vélhetően számos, apróbb párt – jelöltjeivel a 2022-es országgyűlési választásokon. A miniszterelnök-jelölti megmérettetés pontos eredményeiről külön posztban számolunk be.

Véget ért a miniszterelnök-jelölti verseny, amelyen Fekete-Győr András jócskán lemaradva, 5. helyen végzett riválisai mögött, összesen 20 944 szavazattal.

Ez nagyon kevésnek tűnik, tekintve hogy a Momentum elnökét több mint 25 ezren ajánlották annak érdekében, hogy egyáltalán elindulhasson az előválasztáson.

Lezárult az ellenzéki előválasztás első fordulója, a voksoláson részt vevő 663 ezer választó amellett, hogy kiválaszthatta azt a 106 egyéni képviselő-jelöltet, akik 2022-ben megmérkőznek a Fidesz-KDNP-vel, arról is dönthetett, hogy ki lesz az a közös miniszterelnök-jelölt, aki Orbán Viktort követné a kormányfői székben egy ellenzéki győzelem esetén.

A legtöbb szavazatot a Demokratikus Koalíció jelöltje, Dobrev Klára EP-képviselő kapta. Őt Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely követte, akinek indulását pártja, a Párbeszéd mellett a Magyar Szocialista Párt és a Lehet Más a Politika is támogatta. Az öt miniszterelnök-jelölt eredménye a következőképpen alakult.

Dobrev Klára (DK): 214 319 szavazat- 34,76%

Karácsony Gergely (Párbeszéd, MSZP, LMP): 168 396 szavazat-27,31%

Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom): 123 453 szavazat-20,02%

Jakab Péter (Jobbik):  86 909 szavazat szavazat-14,1%

Fekete-Győr András (Momentum): 20 944 szavazat-3,4%

Az eredmények alapján tehát Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter jutott be a második fordulóba, amelyet egyes pártok az október 4-10. közötti eredeti időpont helyett október 9-16. között szeretnének megtartani. A második fordulóban már csak a miniszterelnök-jelölt személyéről dönthetnek majd az ellenzéki szavazók.

A Mérce az elmúlt hetekben több alkalommal is közelről követte az 1 Magyarország kezdeményezés által szervezett előválasztási jelölti vitákat. Ezekenek az alkalmaknak más jelölti vitákhoz képest az volt a sajátosságuk, hogy roma szószólok „szorongatták” a gyakorta fideszes vagy jobbikos körzeteknek elkönyvelt választókerületek képviselőit, szembesítve őket a cigány közösség legégetőbb problémáival, vagy éppen a Jobbik múltjának -vagy éppen jelenének -feldolgozatlanságával.

Mint arról riportunkban is beszámoltunk korábban, Nyíregyházán volt az egyik első ilyen alakalom, itt Szabolcs 1. és Szabolcs 2. jelöltjei mutathatták volna meg tudásukat,  ám a kétkörzetből összesen mindössze három jelölt vállalta a megmérettetést.  Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke részt vett a vitán, az előválasztáson pedig jócskán alulmaradt riválisával, Aranyos Gáborral (MSZP) szemben a Szabolcs 2-ben. szabolcs 1-ben viszont Lengyel Máté fölényesen lehagyta momentumos vetélytársát, aki a győztessel szemben elfogadta az 1 Magyarország meghívását.


Tóth Péter, akinek a múltja az ellenzéki térfélen szintén gyakori beszédtémát szolgáltatott, a vitasorozat legemblematikusabb gesztusát gyakorolta a cigányság felé azzal, hogy bocsánatot kért korábbi rasszista megnyilvánulásaiért, ám ez is kevésnek bizonyult a győzelemhez: Csongrád 2-ben a momentumos Mihálik Edvin diadalmaskodott.

Szűcs Ildikó, a Jobbik Csongrád 3-as jelöltje végül jól járt azzal, hogy kihúzta magát a vitaszituáció alól: az ópusztaszeri fórum nélküle zajlott, a két – mint utóbb kiderült – vesztes jelölttel.

Borsod 2-ben csak egy jelölt fogadta el a meghívást, aki nyert is, dr. Varga László, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum és az LMP által is támogatva. Borsod 4-ben a Jobbik frakcióját megjelölő független hernádszentandrási polgármester, Üveges Gábor színvonalas párbeszédet mutatott be momentumos jelölttársával, Hornyák Evelinnel, a választáson pedig meggyőző fölénnyel győzött a momentumos politikussal szemben.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztáson előreláthatólag 20 százalék körüli eredménnyel harmadik helyezést elért Márki-Zay Péter szokásos harcias, egyszersmind határozott stílusát hozta magával a Partizán stúdiójába, ahol a harmadik helyezett magabiztosságával fejtette ki, miért ő a legalkalmasabb Orbán leváltására. Azon kívül azonban hogy levált, elszámoltat, és felszámolja a korrupciót, nem mondta el, hogy kormányzása miben különbözne Orbán Viktorétól – bár mint a Fidesz-árvákat és jobboldaliakat megszólító jelölt, erre minden bizonnyal nincs is szüksége.

A hódmezővásárhelyi jelölt többször hangoztatta, hogy ő az az integratív személy, aki mindenkivel együtt tud működni – ezzel szemben Jakab viselkedése nem elég „miniszterelnöki”, Karácsonynak pedig kisebb esélye van megverni Orbánt, mint neki. MZP az önmagában rejlő együttműködési potenciált a többi pártra, valamint tagságukra is igaznak látja – véleménye szerint még a DK aktivistái is egyetértenek azzal, hogy Dobrev túlságosan megosztó.

Márki-Zay Péter úgy látja, hogy a kiábrándultakat, Fidesz-árvákat, és a momentumosokat, jobbikosokat, vagyis a jobboldaliakat akik immár jelölt nélkül maradtak, csak ő tudja igazán megszólítani.

Vagyis hatalom- és választástechnikai szempontból ő az esélyesebb jelölt a legtöbb választó képviseletére, bár véleménye szerint neki jobboldaliként akkor van a legjobb esélye a második fordulóban, ha két balos jelölt marad mellette. Az újabb Orbán-kormány elkerülésére azonban véleménye szerint akkor van a legjobb esély, ha kompromisszumra tudnak jutni Karácsonnyal.

Természetesen vannak feltételei a megállapodásoknak, visszalépéseknek, de ezekről bővebben nem beszélt; Gulyás Márton műsorvezető kérdésére annyit fejtett ki, hogy mindenféleképp szeretne valamiféle garanciát látni arra, hogy Karácsony új kormányzási kultúrát honosít meg, ezzel finoman régigarnitúrázva egy kicsit.

Az új kultúra alatt a korrupció elleni kemény és valódi fellépést érti, ahogy az elszámoltatást is fontosnak tartja. Vagyis nem akar irányított beszerzéseket, a lopás eltűrését, valamint hogy szakmai alapon kerüljenek pozícióba emberek, kimondatlanul is azt a kritikát fogalmazva meg, hogy ez Karácsony vezetése mellett épp így történne. Ezután rátért Hadházy méltatására, örömét fejezve ki afelől, hogy nem Tóth Csaba lett a zuglói jelölt. Hadházy Ákosra az elszámoltatás és a korrupció elleni küzdelem terén is számítana.

Márki-Zay azt is elmondta, Karácsony és közte nincs komoly törés, inkább kulturális különbséget lát. Mondandójából összességében kiderült, hogy önmagát a korrektség mintapéldányának látja, míg Karácsony véleménye szerint nem jeleskedett eddig az elszámoltatásban.

Az új kultúra az egész beszélgetés során fontos kérdés volt Márki-Zay számára, mindazonáltal közpolitikai különbségeket nemigen sorolt fel.

Mindazonáltal az új politikai kultúra emlegetését nemigen lehetett másképp értelmezni minthogy a jelölt szembeállítja a korrupt „régit” a tiszta „újjal”. Azt is elmondta, hogy a visszalépés kérdése pragmatikus lesz Karácsony és közte, mindazonáltal megjegyezte, hogy noha tudja, hogy indítottak már egy kutatást,

„ha Karácsony Gergely fizetett egy kutatást, azt ki lehet dobni abban a pillanatban”.

Kifejtette, hogy csak független felek által végzett kutatásokban bízik. Ilyennek tartja az előválasztást, amiből – noha harmadikként végzett – azt szűrte le, hogy a három talpon maradt jelölt közül neki van a legnagyobb esélye megszólítani a választókat.

Márki-Zay mondandója alapján elmondható, hogy az elkövetkezendőkben stratégiája sarokköve továbbra is a virtigli antiorbánizmus lesz, elvekről mindazonáltal továbbra is kevesebb szó esett, mint a technikai megvalósítás részleteiről. Hovatovább a jelölt kifejtette, hogy az olyan elveket is érdemes sutba vágni, mint a progresszív jövedelemadó hirdetése, ezzel szemben meg kell ígérni, hogy nem lesz adóemelés, különben a Fidesz az egész kampány során ezzel fog fenyegetni. Adócsökkentésről véleménye szerint lehet beszélni, ezt ugyanakkor korlátozhatja az ország gazdasági állapota.

Az euróhoz továbbra is ragaszkodna, holott értelemszerűen rosszul járnak vele az alacsonyabb termelékenységű országok, mint amilyen Magyarország is. Ezt ugyanakkor nem látja egy-két éven belül bevezethetőnek, amit az orbáni lopással indokolt, de medgyessyzett is egy sort a kiegyensúlyozottság jegyében.

Gulyás kérdésére válaszul a hódmezővásárhelyi jelölt igyekezett számadatokkal bizonyítani, hogy a Fidesz jóval többet támadta őt, mint Karácsonyt. Ezután emlékeztetett, hogy Hódmezővásárhelyen valamennyi ígéretét teljesítette, ezzel szemben Budapest vezetése sokkal nehezebben halad, pedig véleménye szerint rengeteg pénzt örökölt Tarlóséktól.

Márki-Zay szinte az alkalmatlanozásig szidta a polgármestert, újfent kifejtve véleményét, miszerint ő sokkal alkalmasabb jelölt, többek között mert kevesebb pénzből is sikeresebb kampányt csinált.

Blokkja végén Dobrev Klárát kritizálta, mert nem kíván visszalépni. Közölte, hogy javára ő sem kíván.

A Momentum miniszterelnök-jelöltje, Fekete-Győr András volt Gulyás Márton vendége a Partizán eredményváró műsorában. A jelen állás szerint kevesebb mint 3 és fél százalékos eredménnyel az utolsó helyen végző Fekete-Győr ambivalensként értékelte pártja előválasztási szereplését. Egyrészt örül annak, hogy számos fontos körzetben végeztek élen a Momentum által támogatott jelöltek, másrészt viszont saját eredményét „nagyon pocséknak” és „abszolút kudarcnak” tartja. A miniszterelnök-jelöltek közötti erősorrend számára nem okozott meglepetést, már hetek óta számított rá, hogy végül Márki-Zay Péter fog a harmadik helyre befutni.

A párt elnöke szerint már csak azért is nagy szükség van a kampány alatt elkövetett hibák kiértékelésére, mert a „Momentum egy tanuló párt”, amely mögött nem áll több évtizedes tapasztalat.

Fekete-Győr szerint a választók neki személyesen azt üzenték, hogy „András, neked még tanulnod kell”, és még nem látták benne azt a politikust, aki hatékonyan tudná vezetni az országot.

Gulyás Márton többször is megkérdezte Fekete-Győr Andrást, hogy a rossz szereplés vezethet-e a pártelnöki pozícióról való lemondáshoz. A Momentum elnöke szerint erről a tagságnak kell döntést hoznia, ám emlékeztette a hallgatóságot, hogy ő tavaly arra kapta a pártvezetői felhatalmazását, hogy bevigye a Momentumot az Országgyűlésbe, valamint hogy a párt tagja legyen a következő kormánynak. Szerinte most éppen ez zajlik, hiszen az előválasztás eredményének hála, már garantált a Momentum parlamenti jelenléte 2022-től.

A Partizán műsorvezetője arra is kíváncsi volt, hogy melyik versenyben maradt jelölt támogatására biztatná a szavazóit a Momentum. Fekete-Győr szerint erről az elkövetkezendő néhány napban fog döntés születni, azonban azt már megelőlegezte, hogy nehezen tudnák támogatni Dobrev Klárát, mivel szerintük a DK jelöltjének magas elutasítottsága gátja a kormányváltásnak.

Nem sokkal fél tíz előtt kezdődött a 20. előválasztási tájékoztató, ahol öt újabb körzet eredményeit ismerhettük meg. Budapest 17-ről, vagyis Csepelről, ahol Komjáthi Imre csapott össze Szabó Szabolccsal, külön posztban számoltunk be.

Veszprém 3-ban, vagyis Tapolca körzetében Rig Lajos, a Jobbik népszerű politikusa indult az ellenzék színeiben. A volt ápoló egyedüli indulóként sikeresen szerezte meg a leadott szavazatok száz százalékát.

Rig Lajos (Jobbik-MMM-LMP-ÚVNP) 3 598 szavazat

Veszprém négyes, vagyis Pápa választókerületének eredményét is megismerhettük. Itt az MSZP helyben nagy ismertségnek és népszerűségnek örvendő, tanárként dolgozó jelöltje a szavazatok csaknem kétharmadát kapta meg.

Grőber Attila (MSZP-P-DK) 2 042 szavazat

Süle Zsolt (Jobbik-LMP) 760 szavazat

Jádi István (Momentum-MMM) 384 szavazat

Baranya 4-ben a DK jelöltje párt kerekedett felül, bár szoros versenyben győzte le a két másik jelöltet.

Szarkándi Lajosné (DK-Liberálisok) 1 392 szavazat

Koltai Péter (MSZP-P) 1 285 szavazat

Alpár György (Jobbik-MMM) 1 021 szavazat

Budapest 13, vagyis a Zugló egy részét és a XVI. kerületet magába foglaló OEVK viszont úgyszint a népes mezőnyben induló – ugyanakkor széles támogatásnak örvendő – szocialista jelölté lett.

Vajda Zoltán (MSZP-P-LMP-MMM-ÚK-Magyar Régiókért Egyesület) 4 328 szavazat

Nemes Gábor (DK-Jobbik-Liberálisok) 2 663 szavazat

Moldvai Gábor (Momentum) 2500 szavazat

Palotás János (ÚVNP) 675 szavazat

A csepeli, Budapest 17-es választókerületben Szabó Szabolcs, a Momentum jelöltje fölényesen, 5 550 szavazattal legyőzte Komjáthi Imrét, a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettesét, aki 2 979 voksot tudott begyűjteni.

Szabó Szabolcs (Momentum-Jobbik-ÚK-MMM) 5 550 szavazat

Komjáthi Imre (MSZP-P-DK-LMP) 2 979 szavazat

Szabó Szabolcs egyetemi oktató 2014-ben és 2018 is a Bajnai Gordon-féle Együtt színeiben nyert a körzetben országgyűlési választáson, 2018-ban az utolsó napokban léptette vissza mellőle az MSZP Bangóné Borbély Ildikót. Szabó most a Momentum Mozgalom képviselőjelöltjeként indult. Ellenfele, Komjáthi Imre borsodi származású politikus, 2018 óta az MSZP elnökhelyettese, országos ismertséget a szakszervezeteket támogató akcióival szerzett. Komjáthit az MSZP indította, őt támogatta továbbá helyben a Párbeszéd, a DK és az LMP is.

A két jelölt a Partizán által rendezett előválasztási vitán is megmérkőzött. A vita alapján konkrét intézkedésekben a két jelölt között több volt a közös pont, mint az a hozzáállásbeli különbségeikből következne, mégis karakteres világnézeti különbségeket kirajzoló vitát láthattunk.

Szabó Szabolcs elmondta, ő a szociális piacgazdaságban hisz, szerinte egy jóléti kapitalista berendezkedés lenne az ideális, hisz nem érdemes olyan mértékig beavatkozni a piaci folyamatokba, hogy azzal bizonyos országok vállalatai lehetetlenüljenek el. Komjáthi Imre azt hangsúlyozta, be kell avatkozni a piaci viszonyokba, szerinte a munkavállalók nem válhatnak kiszolgáltatottá. Komjáthi a dolgozók védelmét látja elsődleges prioritásnak.

A kerületi fejlesztések kapcsán is meglehetősen eltértek prioritásaik. Komjáthi figyelme elsősorban a dolgozókra és a kiszolgáltatottabb társadalmi rétegekre összpontosul, míg Szabó Szabolcs inkább az általánosabb, presztízsnövelő fejlesztésekben, a lakosság általános életszínvonalának emelésében gondolkodna.

A kerületben a Fidesz valószínűleg Németh Szilárdot indítja, akit Szabó már kétszer is legyőzött, a 2018 választásokon 42-37% arányban. A budapesti 17-es nyerhető választókerületnek számít.

A vitáról szóló részletes írásunk itt olvasható.

Partizán stúdiójában reagált először a médiának Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt az előválasztási eredményekre. A beszélgetés kezdetekor 90 körzetet számoltak össze, ekkor nagyjából 7 százalékkal volt Karácsony lemaradva Dobrev Klára mögött.


Gulyás Márton moderátor kérdésére, hogy hogyan értékeli az eredményeket, Karácsony először arról kezdett beszélni, hogy általánosságban nagy siker az előválasztás és a nemzetközi szinten is magasnak számító részvétel.

A saját eredményével kapcsolatban azt mondta, az a körülbelül 30 százalék, amit szerinte a számlálás végeztével el fog érni – bízva a maradék hat budapesti körzetben -, megfelel a saját előzetes várakozásainak. (95 körzet után 27, 15 százaléknál áll, de még 6 fővárosi körzet hátra van a beszélgetés idején – a szerk.).

Karácsony arról is beszélt, hogy az előválasztási szavazatok megoszlásában is szerinte az a törésvonal rajzolódik ki, hogy vannak, akik kevésbé kritikusak a 2010 előtti MSZP-SZDSZ kormányzással (ők a mostani DK-szavazók), és van ezzel szemben egy pártszimpátiájában heterogén csoport, akik teljesen új hatalmat szeretnének 2022-től. Karácsony szerint az utóbbi csoport nagyobb, „kétharmados ” többségben van a DK-szavazókhoz képest.

A főpolgármester elmondta, úgy érzi, nagy ellenszélben csinálta végig a kampányt, és a Fidesz propagandája szerinte sok szavazatot elvett tőle.

Gulyás Mártonnak arra a felvetésére, hogy látszólag nincs konszenzus arról, hogy Dobrevvel szemben Karácsonynak vagy Márki-Zaynak kellene visszalépnie, Karácsony úgy reagált, ő arra számít, hogy ő maga akár olyanoktól is tud majd szavazatokat szerezni a második fordulóban, akik az elsőben Dobrev Klárát választották. Ezt azzal magyarázta, hogy bár ezek a szavazók most még Dobrevre szavaztak, de tudják, hogy Orbán Viktor ellen neki lenne a legnagyobb esélye, ezért hajlandók lennének átszavazni.

A főpolgármester szerint tehát az ő visszalépése nem feltétlenül Márki-Zay győzelmi esélyeit javítaná. Bár nem tartja kizártnak, hogy hárman maradnak állva a második fordulóra, de ő szíve szerint elkerülné ezt, mert szerinte „nem taktikus az ellenzéki térfélnek ezt a felét megosztani”.

A Márki-Zayjal való kollaborációról Karácsony elárulta:

„Úgy készülünk a második fordulóra, hogy közösen tudjunk valamilyen alternatívát kikovácsolni.”

„A DK az ellenzéki előválasztást megnyerte”

–  hangzott el több alkalommal a DK esti sajtótájékoztatóján, miután a DK jelöltei nyerték a legtöbb egyéni körzetet.

A párt győzelmét estére 31 helyen hirdették ki, Dobrev még ennél is jóval több helyen szerezte meg a legtöbb szavazatot – mondta Molnár Csaba, a DK alelnöke. Míg Karácsony és Márki-Zay a saját városaikban nyertek, Dobrev Klára mindenhol máshol, 19-ből 19 megyében. Molnár azt hangsúlyozta, hogy

Dobrev számos olyan vidéki választókerületben nyert, ahol egyéniben más párt jelöltje fog indulni.

Molnár szerint ez azt bizonyítja, hogy a bizonytalanok Dobrev mellett állnak.

Gyurcsány Ferenc is felszólalt röviden. A DK elmúlt tíz évét sikerként értékelte, ennek oka szerinte az, hogy a párt nem alkuszik meg a Fidesszel, és a közösség tagjai kiállnak egymásért. A volt miniszterelnök ez után arról beszélt, hogy a DK – mint konzervatívok, liberálisok és baloldaliak szövetsége – a politika centrum közepén áll.

Dobrev megköszönte aktivistáinak a munkájukat és az előválasztás minden résztvevőinek köszönetet mondott. Név szerint gratulált azoknak a női jelölteknek, akik győztek az előválasztáson „abban az országban, ahol a miniszterelnök szerint a politika nem a nők dolga”, majd vetélytársainak is megköszönte a részételt.

„Lesznek-e tárgyalások a visszalépésekről” – kérdezte a 444, de Dobrev szerint ez a kérdés nem érinti a politika lényegét, a visszalépések kérdésével „nem foglalkozik”. A kérdés ugyanakkor adja magát, hiszen a harmadik helyezett Márki-Zay Péter már jelezte, hogy kész Karácsony Gergellyel tárgyalni a visszalépésekről, és Jakab, illetve Fekete-Győr is jelezték, hogy nem Dobrevet preferálnák jelöltként.

A sajtótájékoztatóról készült felvételünk itt nézhető vissza.

Bár Jakab Péter nem lesz ott az előválasztás második fordulójában (ahol eldől, melyik aspiráns lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje), de a Jobbik így sem lehet teljesen elégedetlen, egyéni jelöltjeik több körzetben is diadalmat arattak.

Heves megye Gyöngyös-központú 2-es számú választókerületében a párt jelöltjének, Dudás Róbertnek még kihívóktól sem kellett tartani, minden párt beállt mögé, de így is 4781 embert érdekelt az előválasztás a körzetben.

A párt egyetlen jelenlegi egyéni országgyűlési képviselője, Kálló Gergely nagy fölénnyel megnyerte az előválasztást Fejér 4-es számú, dunaújvárosi. Kálló 2020 februárja óta ül az Országgyűlésben miután megnyerte azt az előrehozott választást, amelynek kiírása azután vált szükségessé, hogy a térség előző képviselőjét, a szintén jobbikos Pintér Tamást Dunaújváros polgármesterévé választották. Kálló volt az első országgyűlési képviselőjelölt, aki mögött a teljes ellenzék felsorakozott.

Kálló Gergely (Jobbik, DK, LMP, MSZP, Párbeszéd, MMM ): 5349 szavazat

Kovács Janka (Momentum): 1037 szavazat

Karcagon és térségben (Jász-Nagykun-Szolnok megye 3-as körzet) a Jobbik szintén egy jelenlegi parlamenti képviselőjével indult az előválasztáson. Lukács László György pedig hatalmas előnnyel végzett az élen.

Lukács László György (Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd, MMM ): 3121 szavazat

Turó Vilmos (DK, Liberálisok): 593 szavazat

Kozma Dániel (Momentum): 184 szavazat

Hajdú Bihar 3-as, Debrecen központú választókerületében (Debrecen az ország egyetlen olyan vidéki nagyvárosa, ami kettőnél több választókerületre van osztva) szintén a Jobbik jelöltje örülhet.

Salamon Gergő (Jobbik, LMP): 1303 szavazat

Szörényi Károly (DK, Liberálisok): 1056 szavazat

Kosztin Mihály (Momentum, MMM): 844 szavazat

Szórádi Sándor (Párbeszéd, MSZP): 363 szavazat

Szabó Zsolt ( Civil Fórum Debrecen): 87 szavazat

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2-es, miskolci körzetében viszont az MSZP örülhet, jelöltjük, Varga László végzett az élen. Varga 2014 és 2018 között már képviselte egyszer ezt a körzetet az Országgyűlésben, ám 2018-ban a fideszes Hubay György legyőzte őt, köszönhetően az ellenzéki szavazatok elapródozásának.

Varga László (MSZP, Párbeszéd, Momentum, LMP): 4089 szavazat

Hegedűs Andrea (DK, Jobbik, Liberálisok, MMM): 3498 szavazat

 

Már mi is megírtuk, hogy Márki-Zay Péter tegnapi sajtótájékoztatón a Telex újságírójának kérdésére megerősítette, hogy előfordulhat, hogy a második forduló előtt visszalépnek egymás javára a Párbeszéd jelöltjével Karácsony Gergellyel. Mivel a szavazatok jelenlegi állása szerint Karácsony több szavazatra számíthat, így adná magát a lehetőség, hogy Márki-Zay lép vissza a budapesti főpolgármester javára.

Úgy tűnik azonban, hogy nem eszik olyan forrón a kását Hódmezővásárhelyen: Márki-Zay Péter ma reggel a Spirit FM-nek adott interjújában elmondta, csak akkor lépne vissza Karácsony Gergely javára, ha a Párbeszéd jelöltje vállalná, hogy teljesíti három feltételét.

Márki-Zay azt várja Karácsonytól, hogy kötelezze el magát az euró minél bevezetése mellett, mondja ki az Alaptörvény közjogi értelemben vett érvénytelenségét, és támogassa az elszámoltatást.

A 24.hu-nak Márki-Zay úgy nyilatkozott, hogy ezekben a kérdésekben inkább a DK-s Dobrev Klára az, aki egyetért vele, azonban szerinte Dobrev elutasítottsága jelentősen hozzásegítené a Fideszt a választási győzelemhez, így az ő javára nem szívesen lépne vissza.

Emellett hozzátette, hogy azt sem igazán látja, miért neki kéne visszalépnie Karácsony Gergely javára és nem fordítva. Állítása szerint ugyanis a Momentum-és Jobbik-szavazók rá szavaznának a második fordulóban, nem pedig az Párbeszéd, MSZP és LMP által támogatott Karácsonyra.

Úgy tűnik, nem maradtak következmények nélkül a választás hajrájában napvilágot látott botrányok amelyek az előválasztáson részt vevő szinte minden párt jelöltjét érintették.

A legtöbb problémás ügy a szocialista Tóth Csabához, Budapest 8-as számú, zuglói központú képviselőjéhez kötődött akinek kihívója Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő volt. Tóth-ot már a 2019-es önkormányzati választások kampánya óta sokan vádolják korrupcióval, egy emlékezetes, kiszivárgott hangfelvételen Karácsony Gergely arról beszélt, hogy Tóth Csaba fenyegette őt és a családját. Kihívója, Hadházy Ákos ezeket az ügyeket aktívan tematizálta, amelynek következtében igencsak eldurvult az előválasztási kampány Budapest XIV. kerületében. Az ellenzéki pártok nagy része által támogatott Tóth Csaba az utolsó pillanatban lemondta a közte és az Momentum színeiben induló Hadházy között szervezett Partizán-vitát és még a vitát szervező Gulyás Mártont is feljelentette.

A  két jelölt ezután a zuglói önkormányzati televízióban csaptak össze, ahol Hadházy Ákos azzal vádolta Tóthot, hogy kihagyott a vagyonnyilatkozatából egy általa tulajdonolt gyártelepet és egy többemeletes irodaházát. Ennek hatására a Jobbik etikai vizsgálatot kezdeményezett az MSZP-s jelölttel szemben, Karácsony Gergely pedig azt mondta, zuglói szavazóként nem támogatná Tóth Csabát. Ez egy olyan elhatárolódás-cunamit eredményezett az ellenzéki pártok részéről, ami már a helyben erős bázissal rendelkező Tóthnak is sok volt, szeptember 27-én bejelentette, hogy visszalép a jelöltségtől.

Így Budapest 8-as választókerületének következő ellenzéki képviselőjelöltje Hadházy Ákos lesz. A visszalépés ellenére az utolsó napig lehetett szavazni, Hadházy óriási többséggel győzte le Tóth Csabát.

Hadházy Ákos (Momentum, MMM, Civil Zugló): 11070 szavazat-80,72%

Tóth Csaba (MSZP): 2644 szavazat-19,28% (VISSZALÉPETT)

A DK-nak sem tett jót Székesfehérváron, hogy kiderült, jelöltjük, Ráczné Földi Judit több olyan cégben van érdekeltsége, amelyekbe székhelye az USA Delaware-államában található, amely két dologról ismert: Joe Biden amerikai elnökről, valamint azokról a kedvező adózási feltételekről, amelyek a világ egyik legfontosabb adóparadicsomává teszik az államot. Az offshore -cégekben való esetleges érdekeltség már csak azért is problémás, mert az ellenzéki jelölteknek a jelöltté váláshoz ki kell tölteniük egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, nem kötődnek hozzájuk vagy a velük egy háztartásban élőkhöz ilyen cégek. Ráczné tagadta a vádakat, de ez nem segített neki, elvesztette az előválasztást az MSZP-s Márton Rolanddal szemben.

Márton Roland (MSZP, Párbeszéd, LM): 3057 szavazat

Ráczné Földi Judit (DK, Liberálisok, Jobbik):2440 szavazat

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3-as számú, Ózd-központú választókerületében a Jobbik jelöltjének, Farkas Péter Barnabásnak a botránya borzolta a kedélyeket az elmúlt napokban.

Farkas Péter Barnabás érte el a legjobb eredményt 2018-ban Riz ellen, és jelenleg ő Ózd alpolgármestere. Őt látták sokan a legesélyesebbnek, azonban a Jobbik jelöltjéről előkerült egy kép múlt héten, amin náci karlendítést hajt végre egy lengyelországi holokauszt múzeumban, antiszemita feliratok előtt. A jelöltről előkerült kép története rányomta a bélyegét az egész előválasztásra.

Farkas azzal védekezett, hogy ez nem náci karlendítés volt, csupán barátainak integetett a képen. Szóba került, hogy vissza kéne léptetni az előválasztásból a Jobbik jelöltjét, illetve meg kéne vonni tőle a pártok támogatását. Jakab Péter ezt nem tette meg, kiállt jelöltjük mellett. Gulyás Márton több Partizán vitában is megkérdezte a jelölteket arról, hogy miként vélekednek Farkasról és Jakab homofób megnyilvánulásairól. Míg utóbbit nagyrészt minden jelölt elítélte, utóbbi kapcsán korántsem voltak ilyen egyhangúak a vélemények.

A Farkas Péter Barnabást övező botrány hozzájárulhatott, MSZP-s ellenfele, Kiss Sándor szoros, kicsivel több, mint 200 szavazatos győzelméhez.

Kiss Sándor (MSZP, Párbeszéd): 2734 szavazat

Farkas Péter Barnabás (Jobbik, DK, LMP, Momentum, MMM): 2517 szavazat

 

 

A nap végére felgyorsultak az események, újabb körzetekből érkeztek eredmények. Budapest 10-es számú , Óbudát magába foglaló választókerületében annak ellenére is nagy volt az érdeklődés az előválasztás iránt, hogy Szabó Tímeának, a Párbeszéd társelnökének nem akadt kihívója, 9033-en szavaztak a zöld párti politikusra.

Az MSZP politikusa, Bangóné Borbély Ildikó idén is megpróbálkozott az egyéni képviselő-jelöltséggel, ám míg 2018-ban Csepelen a pártközi megállapodások alapján vissza kellett lépnie a körzet független ellenzéki képviselőjének, Szabó Szabolcsnak a javára, addig idén Hajdú-Bihar megye 5-ös számú, Hajdúszoboszló-központú körzetében alulmaradt a Momentum jelöltjével szemben.

Kiss László (Momentum,Jobbik, LMP, ÚK, ÚVNP, MMM)-1655 szavazat

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP, Párbeszéd, DK)-1382 szavazat

A szomszédos berettyóújfalui, Hajdú-Bihar 4-es választókerületben szintén a Momentum örülhetett.

Szántai László (Momentum, Jobbik, LMP, ÚK, ÚVNP, MMM)-1655 szavazat

Szabó Patrik (MSZP, Párbeszéd, DK)-1382 szavazat

Bács-Kiskun megye 6-os számú, Baja-központú választókerületében igen kiélezett küzdelmet hozott az előválasztás, a Momentum jelöltje csupán 33 szavazattal előzte meg a második helyre befutó DK-s aspiránst.

Kiss László (Momentum, MSZP, Párbeszéd): 1 327 szavazat

László Károly (DK, Liberálisok): 1 294 szavazat

Preininger Rozália (Jobbik, LMP, MMM, ÚK): 970 szavazat

Vass Antal (Új Világ Néppárt): 277 szavazat

Fejér megye 5-ös számú, Sárbogárd-központú körzetében pedig a DK jelöltje aratott könnyű győzelmet.

Kertész Éva (DK, Liberálisok, Jobbik, MSZP, Párbeszéd): 1787 szavazat

Godócz Tibor ( ÚVNP, MMM): 343 szavazat

Orosvári Zsolt (független): 321 szavazat

Márki-Zay Péter Csongrád 4-ben aratott győzelme mellett további 4 választókerület végeredményét jelentette be az OEVB.

A Sárvárt és további 72 kistelepülést tartalmazó Vas megye 2-ben az MSZP-Párbeszéd jelöltje nyert a DK és a Momentum jelöltje előtt.

Hencz Kornél (MSZP): 1411 szavazat

Szilágyi Tamás (DK): 1063 szavazat

Bányai-Németh Gábor (Momentum): 502 szavazat

Pócs Jánost szintén egy MSZP-Párbeszéd-jelölt, Dr. Kertész Ottó hívhatja ki Jász-Nagykun-Szolnok megye 2. választókerületében (Jászberény).

Dr. Kertész Ottó (MSZP): 1642 szavazat

Dr. Gede József (DK): 1141 szavazat

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6. választókerületében szoros verseny alakult ki az MSZP és a Jobbik jelöltje közt, végül Tóth Viktor kerekedett felül.

Tóth Viktor (MSZP): 1255 szavazat

Bélteki Béla (Jobbik): 1222 szavazat

Czirják Alexandra (DK): 517 szavazat

Pradlik Mihály (Momentum): 123 szavazat

Borsod-Abaúj Zemplén megye 6. választókerületében egy jelölt indult csak. Ez az az OEVK, ahol Koncz Ferenc halála miatt időközi országgyűlési választást kellett kiírni 2020-ban, amit lánya, Koncz Zsófia nyert Bíró László jobbikos politikus előtt.

Jézsó Gábor (MSZP): 3052 szavazat

Az eredményesebb technikai felkészülés érdekében lehet, hogy az eredetileg tervezettel ellentétben nem október 4-étől, hanem csak október 9-étől kezdődik az előválasztás második fordulója – erről Magyar György, a választás lebonyolítását szervező Civil Választási Bizottság elnöke beszélt csütörtökön az InfoRádióban.

A második fordulót csak a miniszterelnök-jelöltek számára tartják, és közülük is csak azok vehetnek részt ebben a fordulóban, akik elérnek legalább 15 százalékot, és a három legtöbb szavazatot kapott jelölt közt foglalnak helyett.

„Az informatikusaink fejlesztik a rendszert és fölkészülnek, mert látják, hogy nagy az érdeklődés, és a második forduló nagyon éles lesz, ezért is lehet, hogy pár napot csúsztatni fogják a második fordulót” – mondta Magyar György a az InfoRádió Aréna című műsorában. A Civil Választási Bizottság elnöke emlékeztetett, hogy eredetileg arról volt szó, az ellenzéki előválasztáson a miniszterelnök-jelöltek második fordulóját, ahova az első körben legalább 15 százalékot szerző legjobb három jelölt kerül be, október 4. és 10. között bonyolítják le, és utána hirdetnek eredményt.

A Mérce is beszámolt arról, hogy kedden a Karácsony Gergely mögött felsorakozott pártok hárompontos változtatási javaslatot tettek az előválasztás további menetével kapcsolatban. Csárdi Antal (LMP), Kunhalmi Ágnes (MSZP) és Tordai Bence (Párbeszéd) azt javasolták, hogy

  • Az internetes szavazás kapacitásbővítését a sorban állások elkerülése miatt, így akár meg is lehetne duplázni az online szavazók számát.
  • A miniszterelnök-jelölti szavazás második fordulójának pár nappal későbbre tolását, október 9. és 16. közé, hogy két hétvége is beleessen a voksolási időszakba, így könnyítve a részvételt.
  • Valamint azt is szorgalmazták, hogy egy, minden körzetet magába foglaló választókörzetté alakítva az ország területét, bárki bárhonnan szavazhasson.

Azt a pártok fogják eldönteni, hogy a halasztásról szóló hárompárti javaslatot végül befogadják-e, a választási bizottság elnöke jelezte, ebben a hat ellenzéki pártnak konszenzusos döntésre kell még jutnia.

(InfoRádió, via 444)

Márki-Zay hozta a papírformát, és toronymagasan győzedelmeskedett Hódmezővásárhely-Makó térségében.

Márki-Zay Péter (Párbeszéd, MMM, ÚVNP): 5070 szavazat

Mucsi Tamás (DK, Liberálisok, VKKP): 1138 szavazat

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere nyerte a helyi választókerületi előválasztást. A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje a DK-s Mucsi Tamással, makói önkormányzati képviselővel mérkőzött meg.

Márki-Zay Péter korábban azt ígérte, hogy a parlamentben vagy a Pálinkás József alapította Új Világ Néppárt frakcióját, vagy a baloldali Párbeszéd frakcióját gyarapítaná, valószínűleg utóbbi fog megvalósulni. Az átfogó Jobbik-DK megegyezés ellenére a Jobbik helyben Márki-Zay Péter jelöltségét támogatta.

A négyes csongrádi választókerületben a 2018-as országgyűlési választáson a legtöbb ellenzéki szavazatot kapó jelölt, a jobbikos Kiss Attila el sem indult az idei előválasztáson. 2018-ban Kiss Attila és Rója István, az MSZP-Párbeszéd jelöltje összesen se kapott annyi szavazatot, mint a térség fideszes országgyűlési képviselőjelöltje, Lázár János, nagy fordulat lenne tehát, ha mégis az ellenzék vinné a körzetet 2022-ben.

Miután 2018-ban, hat héttel a választások előtt Márki-Zay Péter meglepetésszerűen nyert a hódmezővásárhelyi önkormányzati választáson, az állami beruházások a térség másik városába, Makóra orientálódtak, a szóbeszéd szerint Lázár János kvázi „át is költözött” Makóra. Ezért a 2022-es választásokat nagy mértékben befolyásolhatja majd, hogy Makón vagy Hódmezővásárhelyen lesz magasabb a részvétel.

Az is hatással lehet a választásokra, hogy mit kezd az ellenzék a hírhedt makói Continental-gyár ügyével, ahol a szakszervezet munkáját akadályozandó engedélyhez kötötték a beszélgetést a különböző műszakokban dolgozóknak. Az előválasztási vitán – amelyet bár összességében Márki-Zay nyert – a DK-s Mucsi Tamás tájékozottabbnak mutatkozott a gumigyár ügyeiben. Helyi fideszes politikusok, Czirbus Gábor és Lázár János is kiálltak már a gumigyárosok mellett, Márki-Zay Péter egyelőre a Partizán vitáját leszámítva hallgatott a Continental ügyeiről. (A makói Continentalban történteket szorosan követjük a Mércén.)

A körzetről és az előválasztási vitáról itt olvashat bővebben.

Az előválasztás sok tekintetben egyedülálló esemény a magyar politikatörténetben és a korábbi példák hiányában (hiszen a 2019-es önkormányzati választások előtt szervezett budapesti előválasztások jellegükben és a résztvevők számát tekintve is sok tekintetben eltértek a mostani megmérettetéstől) sok helyen az eredmények ismertetéséig kérdéses volt, melyik jelölt fog az élen végezni.

Szép számban születtek ugyan előzetes közvélemény-kutatások, amelyek az egyéni körzetekben induló jelöltek támogatottságát igyekeztek felmérni, ám az eddig beérkezett eredmények sok helyen rácáfolnak ezekre a felmérésekre.

Pest megye 5-ös számú, Dunakeszi-központú választókerületében például a Republikon Intézet júliusi felmérése igen szoros küzdelmet jósolt a Párbeszéd jelöltje, Dorosz Dávid egykori főpolgármester-helyettes és a DK-s Tonzor Péter között, az adatfelvétel pillanatában Doroszt a választók 40, míg Tonzort 32 százalékuk támogatta. Ehhez képest Dorosz meggyőző többséggel, több mint 62 százalékos támogatottsággal győzött.

Dorosz Dávid (MSZP-P, LMP, Momentum, Jobbik): 6510 szavazat – 62,72%

Tonzor Péter (DK, Liberálisok, MMM): 3385 szavazat – 32,61%

Fekete László (Új Világ Néppárt): 483 szavazat – 4,65%

Az Iránytű Intézet júliusi közvélemény-kutatása igen könnyű győzelmet jósolt a Budapest 5-ös számú körzetét 2014 képviselő DK-s Oláh Lajosnak, a felmérés szerint a politikus a  választókerülethez tartozó mindkét kerületben (VI. és VII)  utcahosszal vezetett momentumos kihívója, Tompos Márton előtt. Az előzetes becslésekhez képest azonban a választás kifejezetten szoros volt ebben a belvárosi körzetben.

Oláh Lajos (DK-MSZP-P-Liberálisok) 4 221 szavazat

Tompos Márton (Momentum) 3 519 szavazat

Beleznay Zsuzsanna (Jobbik-MMM-ÚVNP-LMP) 1534 szavazat

Nem várt eredményt hozott az előválasztás a Budapest 3-as számú, a XII. kerület egészét és a II. kerület egy részét magába foglaló körzeten is. Itt júliusban a Závecz és az IDEA intézett által júniusban készített közvélemény-kutatása szerint a DK jelöltje, Komáromi Zoltán volt az esélyesebb, a szavazatok 54 százalékára számíthatott, míg a momentumos Hajnal Miklós csak 36 százalékot ért volna el a felmérés szerint. Ehhez képest végül szoros versenyben ugyan, de Hajnal Miklós futott be az első helyre.

Hajnal Miklós (Momentum-Jobbik-MSZP-P-ÚK) 5 381 szavazat

Komáromi Zoltán (DK-LMP-Liberálisok) 4 803 szavazat

Visi Piroska (ÚVNP-MMM) 1520 szavazat

Budapest 4-es számú,a II. kerület nagy részét és a III. kerület egy részét magába foglaló választókerületben akkor készítettek közvélemény-kutatásokat, amikor még a Momentum jelöltje, Berg Dániel is versenyben volt, ám ő később visszalépett a párbeszédes Tordai Bence javára. A visszalépések bizonyára segítettek abban, hogy Tordai végül kétharmados győzelmet arasson Kálmán Olga fölött, hiszen amikor még háromszereplős volt az előválasztási küzdelem, akkor a tévés műsorvezetőből DK-s politikussá lett Kálmán Olga tűnt a befutónak.

Tordai Bence: 6967 szavazat- 67,04%

Kálmán Olga: 3425 -32,96%

A közvéleménykutatók még augusztusban is momentumos sikert jeleztek előre Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4-es számú, Kazincbarcika központú választókerületében. A Publicus intézet becslése szerint a párt jelöltje, Hornyák Evelin 23 százalékos támogatottsággal két százalékponttal megelőzte a jobbikos Üveges Gábort (aki Hernátszentandrás polgármestere potenciális szavazóit, valamint a függetlenként induló Koleszár István is 5 százalékra számíthatott volna. Azonban a megkérdezett 636 választó 51 százaléka nem válaszolt arra kérdésre, melyik jelöltet támogatná, így talán nem meglepő, hogy a felméréstől teljes eltérő eredmény született a körzetben, a jobbikos jelölt a szavazatok 63 százalékát nyerte el.

Üveges Gábor (Jobbik DK, LMP, ÚVNP, MMM):2980 szavazat-66,3%

Hornyák Evelin (Momentum): 1224 szavazat- 27,2%

Koleszár István (független): 290 szavazat- 6,4%

 

 

26 választókerület eredményeit nem ismerjük még, de az előválasztás Facebook-oldalán írt bejegyzés szerint ez már nem sokáig lesz így. Azt ígérik, hamarosan jönnek a végeredmények.

Ahogy csordogálnak az előválasztási eredmények, úgy egyre biztosabbá válik azon ellenzéki jelöltek névsora, akik majd megmérettethetik magukat fideszes ellenfeleikkel  szemben a jövő évi országgyűlési választásokon. Ami azonban már most megfigyelhető, hogy a pártszimpátia alapján döntő ellenzéki szavazók mellett sokan új arcokat is szeretnének látni a parlamentben.

Számos kerületben győzedelmeskedtek olyan jelöltek, akik függetlenként indultak valamilyen párt vagy civil szervezet támogatásával (természetesen nekik is előre meg kellett jelölniük, melyik párt frakciójába ülnének majd be a parlamentben). Üveges Gábor Kazincbarcika független polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom egyik alapítója BAZ megye 4-es számú választókerületében győzedelmeskedett. Jámbor Andrást, a Szikra Mozgalom jelöltjét Budapest 6. számú választókerületében szavazták meg az összefogás közös jelöltjének, mögötte nem sokkal a Csordás Anett, a C8 jelöltje végzett.

Az MMM jelöltjei több kerületben is győzedelmeskedtek (Erdei Sándor Zsolt Borsod megye 5, Inotay Gergely Pest 4), Márki-Zay Péter pedig jelenleg a harmadik helyen, biztos befutó lehet a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulójába.

Jámbor András először a Mércének beszélt az előválasztáson elért győzelméről, és azt is elmondta, mit gondol a független jelöltek sikeréről. 

,,Egy olyan kampányt építettünk fel, ami minden korosztályban és társadalmi osztályban is tudott magának szavazatokat szerezni”

– értékelte saját teljesítményét a Szikra Mozgalom jelöltje. A politikus szerint a sikeréhez több tényező is hozzájárult, többek között a kerületek pártpolitikai megosztottsága. „Ferencvárosban a DK volt erősebb, Józsefvárosban pedig a Momentum, viszont amíg a két pártnak szórva voltak a szavazatai, addig én stabil, 40% körüli támogatottságot élveztem mindkét kerületben.”

Jámbor elmondta, a lakhatás az egyik legfontosabb üzenete volt kampányának, amely szerinte egy mindenkit érintő kérdés. „Kerületi és országos szinten is foglalkoztunk a témával, a gangos és panel lakások felújításával, valamint a Diákvárossal és a bérlakásépítéssel.” A képviselőjelölt szerint a kerületi beágyazottsága nem volt meghatározó a választók számára, úgy véli, inkább a befektetett munkán múlt a siker. Elmondta, rengeteg aktivistával dolgoztak, akik nagyon sok munkaórát fektettek a kampányba.

Fotó: Mérce.

,,Megmutattuk, hogy országos szinten tudjuk majd befolyásolni a politikát és leváltani a Fideszt.” Úgy véli, kulcsfontosságú volt, hogy sikerült érthetően átadni a választóknak az üzenetüket, és azt, hogy mit gondolnak a világról. Jámbor kihangsúlyozta, hogy ehhez a Partizán előválasztási vitája is nagyban hozzájárult.

,,Szerintem onnan, hogy én elindulok a választáson, már nem vagyok civil.”

A politikus úgy véli, azzal, hogy győzelmét civil sikerként könyvelik el, csak tovább erősödik az a káros narratíva, amit a Fidesz közvetít a társadalom felé. 

Jámbor szerint a kormánypártok az utóbbi években démonizálták a közügyekkel való foglalkozást, azzal, hogy összemosták a pártpolitikával a hatalommal szembeni civil kiállásokat. Emiatt viszont sokan elhatárolódtak a politizálástól, és magától a pártpolitikától, ami a tényleges cselekvést is akadályozta. A képviselőjelölt úgy véli, a civilek és a pártpolitika szembeállítása ezt a folyamatot erősíti és létrehoz egy „jó civilek” és „rossz politikusok” narratívát. Ez hátráltatja a politikába való belépést, a közügyek intézéséhez való hozzáférést, és növeli a távolságot a társadalom és a politikusok között.

,,Én azt gondolom, hogy senki nem azért szavazott rám mert civil jelölt vagyok, hanem a munka miatt, amit leraktunk az asztalra, és amit képviselünk” – fogalmazott Jámbor. Majd hozzátette, ő nem az elmúlt harminc év politikájából jön, ami szimpatikus a választók számára.

Az előválasztáson olyan független és civil jelöltek is elindultak, akik eddig a pártpolitikán kívül tevékenykedtek a közügyekért. Ezen jelöltek mögé a legtöbb választókerületben pártok is felsorakoztak, akik plusz erőforrásokkal szolgáltak a kampányban, így a politikusok széles körben is megismerhetővé váltak. Az eredmények pedig egyre inkább azt bizonyítják, hogy az ellenzéki szavazók körében is igény van azokra a képviselőjelöltekre, akik az elmúlt évtizedek pártpolitikai csatározásaiból kimaradtak. 

Az elmúlt hetekben a Mérce többször beszámolt az 1 Magyaroszág Kezdeményezés vitaeseményeiről. Ma nem más, mint a miniszterelnök-jelölti előválasztást magabiztosan vezető jelölt, Dobrev Klára beszélget a roma szószólókkal. Élő közvetítésünk a Gödör klubból:

Újabb 5 körzetben ismertette az eredményeket az Országos Előválasztási Bizottság. Most is a DK örülhetett az eredményeknek.

Varju László MSZP-sből lett DK-s országgyűlési képviselőnek nem akadt kihívója Budapest 11-es választókerületében, melynek központja a IV. kerület (Újpest) és ahol Varju 2018 óta képviselő. Ennek ellenére Újpesten 9854 érvényes szavazatot adtak le az előválasztáson, ami országosan is kimagasló eredmény.

Budapest XV. kerületét magába foglaló, 12-es választókerületben a hivatalban lévő DK-s képviselő, Hajdu László utódját kereste az ellenzék, mivel a Rákospalotát 1994 és 2018 között négy év megszakítástól eltekintve folyamatosan vezető Hajdu jövőre visszavonul. Itt is a DK örülhetett, a párt szóvivője, Barkóczi Balázs végzett az élen.

Barkóczi Balázs (DK, Jobbik, MSZP, Párbeszéd, LMP, Liberálisok): 6162 szavazat

Palocsai Béla (Momentum, ÚK, MMM, MARÉG): 2439 szavazat

Győr-Moson-Sopron megye 2-es számú, Győrt és térségét magába foglaló körzetben is a DK jelöltje végzett az élen. Győrben egyébként két választókerület található, az előválasztáson mindkettőben a Demokratikus Koalíció végzett az élen.

Gasztonyi László(DK, LMP, Liberálisok): 2444 szavazat

Juhász István (MSZP, Párbeszéd, Jobbik): 1037 szavazat

Balla Jenő (Momentum, MMM): 769 szavazat

Németh Eszter (független): 447 szavazat

Bács-Kiskun megye 5-ös számú, Kiskunhalas-központú körzetben is a DK jelöltje végzett az élen.

Horváth Roland Károly (DK,Liberálisok, MMM):1868 szavazat

Papp Dénes (Momentum, MSZP, Párbeszéd): 783 szavazat

Kovács Erika (független): 690 szavazat

A Kaposvárnak otthon adó Somogy 1-es körzetben szintén a DK jelöltje örülhet. Az előválasztás kaposvári eseményeiről részletesebben is beszámoltunk)

Dr. Varga István (DK, MSZP, Párbeszéd, Liberálisok): 2844 szavazat

Horváth Ákos (Jobbik, MMM, LMP, ÚVNP, ÚK): 1580 szavazat

Bereczki Dávid (Momentum): 510 szavazat

 

 

A miniszterelnök-jelölti verseny első fordulója a finiséhez érkezik, érdemi változás nem állt be az elmúlt órákban. A 3. és 4. helyezett közti nagy különbség alapján továbbra sem kétséges, hogy a második fordulóba Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter jut be.

A DK jelöltje 80 választókerület után magabiztosan, bő 6,5%-kal vezet, a kérdés tehát egyre kevésbé az, hogy ki nyeri az első fordulót, mint az, hogy a második fordulóra mekkora előnnyel megy az EP-alelnök a főpolgármesterrel szemben, és hogy sor kerül-e visszalépésre Márki-Zay és Karácsony között, amint annak lehetőségére utalt tegnap a hódmezővásárhelyi polgármester?

Dobrev Klára (DK): 162 580 szavazat (34,41%)

Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd, LMP): 131 948 szavazat (27,93%)

Márki-Zay Péter (MMM): 94 618 szavazat (20,03%)

Jakab Péter (Jobbik): 64 315 szavazat (13,61%)

Fekete-Győr András (Momentum): 16 501 szavazat (3,49%)

A belső harcokban és feljelentésekben gazdag kaposvári előválasztásnak végül a Dk-s Varga István lett a nyertese.

Dr. Varga István (DK, MSZP, Párbeszéd, Liberálisok): 2844 szavazat

Horváth Ákos (Jobbik, MMM, LMP, ÚVNP, ÚK): 1580 szavazat

Bereczki Dávid (Momentum): 510 szavazat

Vargának Nem lesz könnyű dolga az országgyűlési választáson. Somogy megye és Kaposvár a Fidesz egyik legerősebb bástyája. Szita Károly több mint 25 éve Kaposvár polgármestere, Gelencsér Attila pedig harmadik ciklusát tölti az országgyűlésben.

Az előválasztás azonban itt is megfordíthatja a helyzetet. 2018-ban Gelencsér Attila a szavazatok 43,69%-át szedte össze, ekkor ez elég volt a győzelemhez. Ellenfelei közül Miháldinecz Gábor (Jobbik) érte el a legjobb eredményt 31.89%-kal, őt követte Dr. László Imre (DK) 12,79%-kal, végül pedig Dr. Busa József (LMP) 4,62%-kal. Az akkor még megosztott ellenzék összesített eredménye meghaladja Gelencsérét, így nem kizárt, hogy 2022-ben sikert tud aratni az ellenzék az előválasztásnak köszönhetően.

2019-ben megtörtént Kaposváron is az ellenzéki összefogás. A Kaposváriakért Egyesület zászlaja alatt egyesültek az ellenzéki pártok, Szita Károly kihívójának pedig Horváth Ákos Ervint választották, aki független jelöltként indult. Az önkormányzati választáson Szita 56,43%-ot ért el, Horváth pedig 38,75%-ot százalékot, emellett egyik egyéni választókerületet sem sikerült megnyernie az ellenzék – köztük Bereczki Dávidnak sem – jelöltjeinek. A vereség után a Kaposváriakért Egyesület feloszlott.

Három jelölt versenyzett Gelencsér kihívásáért a körzetben: Bereczki Dávid, a Momentum jelöltje, Horváth Ákos Ervin a Jobbik jelöltje – további támogatói: LMP, ÚVNP, ÚK, MMM – és Dr. Varga István a DK jelöltje –további támogatói: MSZP, Párbeszéd, Liberálisok.

A kaposvári előválasztást fenyegetések, feljelentések és belső harcok kísérték. Bereczki Dávidot feljelentették, majd megbírságolta a rendőrség, miután leragasztotta a Fidesz egyik politikai plakátját. Szeptember elején Horváth Ákost pedig egy névtelen e-mailben fenyegették meg, melyben az állt, ha nem lép vissza, akkor terhelő dokumentumokat fognak felszínre tárni a már megszűnt Kaposváriakért Egyesületről és költségvetéséről. Ezek után, nem sokkal a szavazások kezdete előtt dr. Takács Richárd, a helyi Jobbik és somogyi közgyűlés tagja, feljelentést tett költségvetési csalás vádjával a bíróságon Horváth Ákos ellen.

Horváthot egy kampányeseménye miatt közös, nyílt levélben ítélte el Bereczki Dávid és Varga István. A szóban forgó esemény után  – melyen több fiatal vett részt éjszaka, egy bevásárlóközpont parkolójában – egy férfi autóbalesetet szenvedett el. Ellenfelei elmondása alapján ez a személy is részt vett Horváth Ákos eseményén, melyben „illegális versenyzésre” buzdította a résztvevőket és hamis ígéreteket tett a résztvevőknek. Ezeket a vádakat Horváth többször is cáfolta.

Gelencsér Attila elmozdítása Somogyból az első lépés lenne a Fidesz által leuralt térség „felszabadítására”. A kérdés, hogy Varga István képes lesz-e egyesíteni az ellenzéki szavazatokat az előválasztás ideje alatt lefolyt belső harcok és vádaskodások ellenére is.

Újabb öt választókerület ből érkeztek végeredmények, ezzel a 106 OEVK-ból 80-ban már tudjuk, ki indul a 2022-es országgyűlési választáson az ellenzék színeiben.

Komárom-Esztergom megye 2. számú választókerületében (Esztergom) csak a miniszterelnök-jelölti versenynek volt tétje, Nunkovics Tibornak (Jobbik-DK-LMP-MMM) nem volt ellenfele a választókerületben.

Nunkovics Tibor (Jobbbik): 4841 szavazat

Nem így Csongrád-Csanád megye 3., Szentes központú OEVK-jában, ahol hárman is elindultak.

Szűcs Ildikó (Jobbik): 2786 szavazat

Borsik Viktor (Momentum): 1476 szavazat

Mészáros Gábor (ÚVNP): 877 szavazat

Közölték a maradék nyíregyházi körzetet is (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1.), a 2-es körzettel szemben, ahol Gyüre Csaba alulmaradt MSZP-s ellenfelével szemben, itt a Jobbik jelöltje nyert. Az OEVK-ban egyébiránt az 1 Magyarország Kezdeményezés szervezett vitát, amit a Mércén közvetítettünk.

Lengyel Máté (Jobbik): 4463 szavazat

Dr. Csipkés József (Momentum): 1103 szavazat

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3. választókerületében (Kisvárda) is eredményt hirdettek, itt is a Jobbik jelöltje indulhat jövőre.

Tóth Viktor (Jobbik): 1409 szavazat

Sárosy Zoltán (MSZP-Párbeszéd): 950 szavazat

Az ötödik bejelentés Somogy 4-ből érkezett, Potocskáné, a Jobbik alelnöke majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint ellenfele.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) 2987 szavazat

Dr. Kovács Miklós (DK): 1533 szavazat

Az előválasztás egyik legnagyobb meglepetése Hódmezővásárhely polgármesterének, Márki-Zay Péternek a szereplése. A Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjének az előzetes közvélemény-kutatások nem jósoltak különösebben jó eredményt, Márki-Zay azonban az eddig feldolgozott 75 körzet eredménye alapján több mint 86 ezer szavazatot és közel 21 százalékot szerzett. Így a hódmezővásárhelyi polgármester minden bizonnyal bejut a választás második fordulójába, ahol a három legtöbb szavazatot szerző miniszterelnök-aspiráns mérkőzik meg egymással.

Márki-Zay jó szereplését annak köszönheti, hogy szinte minden körzetben sikerült befutnia a harmadik helyre, megelőzve az előválasztás másik jobboldali jelöltjét, Jakab Pétert. Emellett több olyan budapesti körzet is volt (mint például a belvárosi 1-es, az újbudai 2-es, a hegyvidéki 3-as vagy éppen a II. és III kerületet magába foglaló 4-es), ahol Karácsony Gergely óriási többséggel nyert, az országosan első helyen álló Dobrev Klára viszont lemaradt Márki-Zay mögött, aki ezekben a körzetekben a második lett.

Most azonban a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjének szoros küzdelemben ugyan, de az első helyet is sikerült megcsípnie Vas megye 3-as számú, Körmend központú körzetében.

Márki-Zay Péter: 988 szavazat- 31,34%

Dobrev Klára: 983 szavazat-31,18%

Karácsony Gergely: 589 szavazat-18,68%

Jakab Péter: 485 szavazat-15,38%

Fekete-Győr András: 107 szavazat-3,4%

Itt egyébként az egyéni képviselőjelölti küzdelemben is az MMM által támogatott jelölt, a Jobbikból nemrég kilépő Bana Tibor nyert.

Bana Tibor (MMM-Közösen Vas Megyéért) 2107 szavazat

Pleva Dániel (Momentum-DK-ÚVNP) 1046 szavazat

 

Jakab Péter miniszterelnök-jelölt rövid videóban mondott köszönetet és gratulált az összes résztvevő önkéntesnek, az előválasztás szervezőinek és az összes induló képviselő- és miniszterelnök-jelölt társának.

A videóban azt is elismerte a Jobbik elnöke, hogy már nem fog továbbjutni a második fordulóba, a továbbjutó jelölteknek és szavazóiknak pedig azt üzente, hogy „bármelyikőjük is fog győzni, teljes mellszélességgel fogom támogatni a kormányváltást!”

Azt is kiemelte, hogy a többi párt a nagyvárosokban erős igazán, vidéken még mindig a Fidesz az úr. Saját és pártjának a feladata jövőben az lesz, hogy ezekben a térségekben még több ellenzéki szavazót gyűjtsenek össze a Fidesz leváltásának érdekében.

Péntek délután egy után nem sokkal megismerhettük Budapest 7, Vas 3, Fejér 3, Szabolcs-Szatmár-Bereg 2, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén 3-as körzet eredményeit. Az integetős jobbikos alpolgármester körzetéről külön posztban számolunk be.

Budapest hetes választókerületében nem született nagy meglepetés: a körzet országgyűlési képviselője újrázhat, és a választókerület eddigi eredményeit ismerve nem kell komoly versenyre számítania a választásokon.

Hiszékeny Dezső (MSZP-P-MMM-Jobbik) 7797 szavazat

Naszádos Zsófia (Momentum) 3191 szavazat

Keszthelyi Dorottya (DK-Liberálisok) 3064 szavazat

Vas hármas választókerületben szintén erős helyi jelölt indult. Noha Bana Tibor korábban a Jobbik országgyűlési képviselőjeként és Vas megyei elnökeként vált ismertté, ezúttal nem korábbi pártja támogatásával indult.

Bana Tibor (MMM-Közösen Vas Megyéért) 2107 szavazat

Pleva Dániel (Momentum-DK-ÚVNP) 1046 szavazat

Fejér háromban három jelölt is indult az ellenzéki összefogás közös jelöltségéért, Balázs Péter széles körben támogatott kommunikációs szakember (tehát nem a volt külügyminiszter) azonban toronymagas győzelmet aratott.

Balázs Péter (DK-Jobbik-MSZP-P-LMP-Liberálisok) 2823 szavazat

József András (Momentum) 825 szavazat

ifj. Bogdán János (MMM) 551 szavazat

Szabolcs kettőben pedig a szocialisták iparfejlesztést és a minőségi oktatás fontosságát propagáló jelölt nyerte el leginkább a választók bizalmát.

Aranyos Gábor (MSZP-P-Momentum-DK) 1389 szavazat

Gyüre Csaba (Jobbik-LMP) 956 szavazat

Kiss Krisztián (MMM-ÚVNP-ÚK) 514 szavazat

A Farkas Péter Barnabást övező botrány hozzájárulhatott Kiss Sándor szoros, kicsivel több, mint 200 szavazatos győzelméhez.

Kiss Sándor (MSZP, Párbeszéd): 2734 szavazat

Farkas Péter Barnabás (Jobbik, DK, LMP, Momentum, MMM): 2517 szavazat

2018-ban megújította ciklusát Riz Gábor, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője. 48,1%-ot szedett össze a választáson, őt követte a most az összellenzéki jelölti posztra pályázó Farkas Péter Barnabás (Jobbik) 36.72%-kal, Varga Gergő (DK) 8,03%-kal, végül pedig Koleszár István (LMP) 2,73%-kal. Ha összeállt volna az ellenzék, akkor 2018-ban verhető lett volna a Fidesz.

A 2022-es választáson való indulásért Farkas Péter Barnabás a Jobbik jelöltje –többi támogató: DK, LMP, Momentum, MMM – és Kiss Sándor az MSZP jelöltje – akit még a Párbeszéd támogat – csapott össze az előválasztáson.

Farkas Péter Barnabás érte el a legjobb eredményt 2018-ban Riz ellen, és jelenleg ő Ózd alpolgármestere. Őt látták sokan a legesélyesebbnek, azonban a Jobbik jelöltjéről előkerült egy kép múlt héten, amin náci karlendítést hajt végre egy lengyelországi holokauszt múzeumban, antiszemita feliratok előtt. A jelöltről előkerült kép története rányomta a bélyegét az egész előválasztásra.

Farkas azzal védekezett, hogy ez nem náci karlendítés volt, csupán barátainak integetett a képen. Szóba került, hogy vissza kéne léptetni az előválasztásból a Jobbik jelöltjét, illetve meg kéne vonni tőle a pártok támogatását. Jakab Péter ezt nem tette meg, kiállt jelöltjük mellett. Gulyás Márton több Partizán vitában is megkérdezte a jelölteket arról, hogy miként vélekednek Farkasról és Jakab homofób megnyilvánulásairól. Míg utóbbit nagyrészt minden jelölt elítélte, utóbbi kapcsán korántsem voltak ilyen egyhangúak a vélemények.

A 2018-as választás eredményei alapján Farkas Péter Barnabás tűnt a legesélyesebbnek a Fidesz legyőzésére, remélhetőleg Kiss Sándor is fel tudja majd venni a kesztyűt a Fidesszel szemben 2022-ben.

Hadházy Ákos hatalmas többséggel győzte le Budapest 8-as, zuglói központú körzetében a választókerület hivatalban lévő országgyűlési képviselőjét, az MSZP-s Tóth Csabát, aki néhány napja visszalépett az előválasztásról.

Hadházy Ákos (Momentum, MMM, Civil Zugló): 11070 szavazat-80,72%

Tóth Csaba (MSZP): 2644 szavazat-19,28% (VISSZALÉPETT)

Hadházy nagyarányú győzelme azonban nem független attól, hogy Tóth Csaba szeptember 27-én visszalépett a jelöltségtől.

Az előválasztás legnagyobb figyelmet kapó, tét nélkül véget érő választókerülete a zuglói volt.  

A főleg budapesti középosztály lakta, ellenzéki Zugló heteken át meghatározta a közbeszédet és remek alkalmat biztosított a miniszterelnök-jelölt aspiránsoknak, hogy odaszúrjanak egymásnak a viták során. Zugló akár az ellenzéki összefogás állatorvosi lova is lehetne, miként az ellenzéki politikát évtizedek óta meghatározó régi erők az új politikai pártokkal szemben egymásnak feszültek. 

Az országgyűlési előválasztás akkor vált izgalmassá a kerületben, amikor a második ciklusát töltő szocialista Tóth Csaba ellen a Momentum bejelentette, hogy elindítja a korrupcióellenes aktivizmusáról híres Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt. Az indoklás szerint a sajtóban túl sokszor vetült már gyanú árnyéka a kerület vezetésére, a kormánypárt leváltásához pedig elengedhetetlen a választói bizalom, arra vonatkozóan, hogy valódi változás lehetséges. Tóth Csaba mögé felsorakozott a bajtársias, régi összefogás, így a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért és a Jobbik, míg a CivilZugló Egyesület és a Mindenki Magyarországa Mozgalom Hadházy Ákost támogatta. 

 Tóth Csaba nem tudta érdemben levetkőzni a korrupciógyanús-vádakat. A Partizán YouTube csatornáján tavasszal közzétett interjúban Tóth tisztességtelenséggel és gyüttmentséggel vádolta kihívóját, míg nem tudott megnyugtató válaszokat adni a személyét övező kérdésekre. Gulyás Márton, a Partizán műsorvezetője később Karácsony Gergelyt kérdezte a zuglói képviselő szélsőségesen kiterjedt klientúrájáról és közpénzzel való visszaélésről, ám a főpolgármester tagadta a vádakat. 

 

 Tóth Csaba mindenesetre az előre beharangozott előválasztási vitán nem vett részt, ellenben rágalmazásért feljelentette Gulyás Mártont. Így viszont Hadházynak könnyű dolga volt nagy általánosságban beszélni a kerületet érintő ügyekről. Ilyenek voltak a Városligettel kapcsolatos fejlesztések háttere, a közbiztonság és köztisztaság helyzete, de behozott olyan valóban kerületi lakosokat érintő ügyeket is, mint a lakóterület feletti légifolyosó által keltett hangzavar, rossz minőségű utak, vagy éppen a sorra burjánzó jellegtelen lakóépületek, amelyek teljesen átszabják a környezetük viszonyrendszereit.  

 Az egyszemélyes előválasztási vita során főleg a sokat ismételt ellenzéki toposzok kerültek elő, de Hadházy visszakozott attól, hogy konkrétumokkal vádolja az ellenfelét. Nem úgy a pár nappal később a Zugló TV-ben megrendezett közös vitájuk során, ahol Hadházy Ákos egy Tóth Csaba vállalkozásához és érdekköréhez köthető zalaegerszegi alapítvány vagyonszerzési ügyleteiről faggatta a szocialista képviselőt. 

 A zuglói eset utána több választási vitán is központi téma lett. Az utolsó kegyelemdöfést a második miniszterelnök-jelölti vitán Karácsony Gergely adta azzal, hogy Hadházy Ákost támogatta a zuglói körzetben. A bejelentés után a támogató pártok sorra hátráltak ki a szocialista képviselő mögül, míg végül Tóth Csaba visszalépett a jelöltségtől

A legutóbbi választásokon fölényes győzelmet aratott az MSZP a zuglói országgyűlési és önkormányzati választásokon. Kérdés azonban fennmarad, hogy mennyiben zilálta szét az ellenzéki támogatottságot a Tóth személyét övező botrányok? Hadházynak mindenesetre jó kilátásai vannak Zugló országgyűlési képviselő pozícióra. Az országgyűlési választásokon a Fidesz a geográfus végzettségű, budapesti Fidelitas-elnök Borbély Ádámot indítja. A fiatal politikus az elmúlt évtizedben aktívan szerepet játszott a kerület önkormányzati tevékenységében, programja egyelőre nem ismert. Sejthető azonban, hogy zöld ügyek mentén kívánja majd előzni az ellenzéki jelölt programját. 

Hadházy győzelmével együtt további négy eredményt jelentettek be.

A Békés központú Békés megye 2. választókerületében a DK-s jelölt győzedelmeskedett.

Kondé Gábor (DK): 1252

Miskéri László (MSZP): 703

Gajdos Attila (MMM): 768

Maradunk Békésben, a 3. választókerületben (Gyula) így alakultak az eredmények.

Leel-Őssy Gábor (DK): 2348

Mikóné Hirth Beáta (Momentum): 1699

Ha – amint Fekete-Győr András az ATV-ben megjegyezte – Zuglóban egy kecske is eséllyel indulna a Fidesszel szemben, akkor Csornán és környékén (Győr-Moson-Sopron 3.) talán Göncz Árpád és Horn Gyula együtt is kevés lenne a Fidesz ellen. A közel lehetetlenre Kovácsné Varga Ildikó vállalkozik tavasszal.

Kovácsné Varga Ildikó (DK): 1630

Orbán Krisztián (Momentum): 1034

Heves megye 3. választókerületében (Hatvan) pedig ismét Korózs Lajos, volt szociális államtitkár próbálkozhat majd.

Korózs Lajos (MSZP): 2240

Lőcsei Lajos (Momentum): 1365

Varga Ferenc (ÚVNP): 508

A miniszterelnök-jelöltek közül továbbra is Dobrev Klára az, aki a legtöbb vidéki körzetben végez az élen. A DK jelöltje a frissen ismertetett öt körzetből négyet is elvitt.

Békés 1:

Dobrev Klára: 2248 szavazat-37,11%

Márki-Zay Péter: 1317 szavazat-21,74%

Jakab Péter: 1197 szavazat-19,76%

Karácsony Gergely:1168 szavazat-19,28%

Fekete-Győr András: 127 szavazat-2,1%

Dobrev végzett az élen Baranya megye 3-as számú, Mohács-központú körzetében is.

Dobrev Klára: 1323 szavazat-38,45%

Jakab Péter:904 szavazat-26,27%

Karácsony Gergely: 566 szavazat-16,45%

Márki-Zay Péter: 539 szavazat-15,66%

Fekete-Győr András: 109 szavazat-3,17%

Jakab Péter abban a Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes számú, miskolci választókerületben is alulmaradt, ahol 2018-ban országosan az egyik legkiélezettebb küzdelmet vívta a Fidesz-KDNP jelöltjével, még mint egyéni képviselőjelölt. Itt is Dobrev nyert.

Dobrev Klára: 2866 szavazat-37,03%

Jakab Péter: 2104 szavazat-27,18%

Karácsony Gergely: 1665 szavazat-21,51%

Márki-Zay Péter: 977 szavazat-12,62%

Fekete-Győr András: 128 szavazat-1,65%

Dobrev Klára egy másik borsodi körzetben, a Sátoraljaújhely-központú 5-ös számú körzetben is az élen végzett.

Dobrev Klára: 1062 szavazat-36,26%

Jakab Péter: 943 szavazat-32,2%

Márki-Zay Péter: 451 szavazat-15,4%

Karácsony Gergely: 416 szavazat-14,2%

Fekete-Győr András: 57 szavazat-1,95%

 

A Jobbik jelöltje cserébe elvitte Békés megye 4-es számú körzetét.

Jakab Péter: 1918 szavazat-32,4%

Dobrev Klára:1890 szavazat-31,93%

Karácsony Gergely: 1051 szavazat-17,76%

Márki-Zay Péter:955 szavazat-16,13%

Fekete-Győr András:105 szavazat-1,77%

 

Újabb 5 választókerület, jobbikos sikerek.

A Mohács központú Baranya megye 3. OEVK-ban a Jobbik jelöltje nyert.

Schwarz-Kiefer Patrik (Jobbik): 1 999 szavazat

Frey Benjámin (Momentum): 1 356 szavazat

Békés megye 4. választókerületében, Simonka György OEVK-jában szintén a Jobbik jelöltje hívhatja a Fideszt.

Szabó Ervin (Jobbik): 3 696 szavazat

Szelényi Zoltán (MSZP): 2 213 szavazat

A Békéscsaba központú Békés 1-ben a jobbikos  Stummer János országgyűlési képviselő próbálhat majd egyéni mandátumot szerezni.

Stummer János (Jobbik): 4621

Miklós Attila (MSZP): 1323

A Sátoraljaújhely központú Borsod-Abaúj Zemplén megyei 5. választókerületben a „Rokker Zsoltiként” ismert volt humorista, önkormányzati képviselő nyert, ő szintén a Jobbik frakcióját célozza meg.

Erdei Sándor Zsolt (Jobbik): 2 097 szavazat

Berger Zsolt (Momentum): 899 szavazat

A Miskolc központú Borsod 1-es választókerületben szintén jobbikos győzelem született.

Szilágyi Szabolcs (Jobbik): 4258

Dr. Simon Gábor (MSZP): 2900

Csabalik Zsuzsanna (független): 472

A mai napi második 5-ös csomagban tehát 5 jobbikos győzelmet jelentettek be.

Tovább folytatódik az eredmények ismertetése az ellenzéki előválasztáson. A most bejelentett körzetek eredményeinek a DK örülhet, képviselőjelöltjeik mind az öt most bejelentett körzetben az élen végeztek.

Bács-Kiskun megye 1-es számú, Kecskemét központú választókerületében szoros küzdelemben,de nyert ugyan Szőkéné Kopping Rita, kecskeméti önkormányzati képviselő.

Szőkéné Kopping Rita (DK, Momentum, Liberálisok): 1669 szavazat

Lejer Zoltán (Jobbik, MSZP, Párbeszéd, LMP, MMM): 1560 szavazat

Zala megye hármas számú, Nagykanizsa székhelyű körzetébe is a DK végzett az élen.

Horváth Jácint (DK, MSZP, Párbeszéd, Liberálisok): 2956 szavazat

Berta Krisztián (Jobbik, LMP, Mometum, ÚVNP, MMM):1551 szavazat

Jász-Nagykun-Szolnok megye 1-es számú, szolnoki központú körzetében is Dobrevék örülhetnek.

Sziráki Pál (DK, Liberálisok, Jobbik, MMM): 4092 szavazat

Tóth Áron (LMP, Új Kezdet): 1175 szavazat

Kármán Irén (Momentum, MSZP, Párbeszéd): 114 szavazat

Pest megye 1-es számú, Érd-központú körzetében pedig a Liberálisok örülhetnek, akik a DK-val való szövetségüknek hála egy újabb körzetben indulhatnak ellenzéki jelöltként. A győztes Bősz Anett jelenleg is országgyűlési képviselő a DK frakciójában.

Bősz Anett (Liberálisok, DK, Jobbik, MMM): 5586 szavazat

Tetlák Örs (LMP, Új Kezdet, ÚVNP): 1956 szavazat

Ollero Marco (Momentum, MSZP, Párbeszéd): 1647 szavazat

Emellett ahogy már megírtuk, a Demokratikus Koalíció jelöltje Arató Gergely az előválasztáson kiütötte Burány Sándort, Budapest 9-es számú körzetének hivatalban lévő képviselőjét.

 

 

Jönnek az újabb eredmények, az OEVB 11 előtt nem sokkal 5 újabb körzet eredményét közölte.

Kőbánya-Kispesten trónfosztást hozott az előválasztás: a DK jelöltje és országgyűlési képviselője, Arató Gergely indulhat majd a választókerületben a körzet jelenlegi képviselője, a Párbeszéd frakcióban ülő MSZP-politikus, Burány Sándor helyett.

Először itt hibás grafikont közöltünk, olvasóinktól elnézést kérünk!

Arató Gergely (DK): 3571 szavazat

Burány Sándor (Párbeszéd): 2886 szavazat

Paróczai Anikó (Momentum): 1741 szavazat

Az előválasztási kampányban nem csak azokra a körzetekre volt érdemes figyeli, ahol a hivatalban lévő kormánypárti képviselők kihívóját kereste a hatpárti ellenzék, a jelenleg is ellenzéki körzetek is bőven tartogattak izgalmakat. Budapest 9-es számú, Kőbánya nagy részét és Kispest egyik felét magába foglaló választókerületben például kifejezetten nyílt verseny alakult ki a körzetet képviselő MSZP-s Burány Sándor és két kihívója, a DK-s Arató Gergely és a momentumos Paróczai Anikó között. Burány 1994 óta tagja az Országgyűlésnek, indulását a szocialisták mellett támogatja a Párbeszéd (akiknek egyébként a frakciójában ül 2018 óta a két párt között született megállapodás értelmében) és az LMP is. A 2006-ban MSZP-s színekben Kőbánya egykori választókerületében egyéni mandátumot szerző Arató Gergely mögé a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Liberálisok is beálltak. A momentumos Paróczai Anikó saját pártja mellett az Új Világ Néppárt támogatására számíthat.

Arató jó eséllyel indul a jövő évi választáson, hiszen az ellenzéki pártok támogatottsága 2018-ban is megközelítette a hatvan százalékot.

Burány Sándor ugyan csak másfél százalékkal győzte le a Fidesz-KDNP jelöltjét, Budapest korábbi főpolgármester-helyettesét,  György Istvánt (aki 1990 és 2002 között Kőbánya polgármestere is volt), de a Jobbik és az LMP is jól szerepelt a körzetben. Az ellenzéki összefogásnak hála pedig az előválasztás győztese minden jelentősebb ellenzéki párt támogatásával indulhat 2022-ben, ahol a kormánypártok Pap Sándor kőbányai fideszes alpolgármesterrel próbálják meg visszahódítani Kőbányát és Kispestet.

A választókerület egyike azoknak a térségeknek, ahol egyes ellenzéki pártokhoz is igen problémás ügyek kapcsolódnak. A XIX. kerületet (Kispestet) ugyanis 2006 óta vezeti MSZP-s színekben az a Gajda Péter, akinek több közeli szövetségese kapcsán is felmerült a korrupció gyanúja az elmúlt években. A 2019-es önkormányzati választás kampányának hajrájában került nyilvánosságra egy olyan videó, amin az MSZP-ből azóta kizárt önkormányzati képviselő, Lackner Csaba egy fehér poros zacskót lóbálva korrupcióra utaló állításokat tett a kerülettel összefüggésben. Ezt követően pedig a kerületi vagyonkezelő egykori vezetőjéről, Kránitz Krisztiánról derült ki, hogy nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában a spanyolországi nyaralóját. Az ügyről a Momentum előválasztási jelöltje, Paróczai Anikó egy videófelvételt is készített, ezért a a kispesti közgyűlésben ülő politikust Kránitz Krisztián fel is jelentette becsületsértésért és különleges adatokkal való visszaélés miatt, amelynek következtében Paróczait rabosították is.

A Partizán a budapesti 9-es választókerületben is szervezett előválasztási vitát. Ezen az  általánosabb témák (elszámoltatás, klímaváltozás, jogállami kérdések) mellett kiemelt szerep jutott a kormány szociálpolitikájának és rendpárti intézkedéseinek átfogó kritikájának. A három jelölt a többi ellenzéki jelölt-aspiránshoz képest sokkal élesebben helyezkedett szembe a fideszes irányvonallal, nem függetlenül attól, hogy a választókerületben található nyomortelepek, mint a Hős utca vagy a Bihari utca helyzete rámutatnak arra, mennyire fenntarthatatlan az a politika, amely nem megoldani akarja a szegénység és a kirekesztés mögött meghúzódó rendszerszintű problémákat, hanem pusztán elfedni szeretné őket.

A vitáról szóló elemzésünk itt olvasható el.

Éjjel kettő óra után nem sokkal kiderült, hogy az 50. választókerület eredményeinek bejelentése néhány óra erejéig az az utolsó volt: csak reggel 9-kor tudunk majd további eredményeket.

Hosszú, fárasztó napot tudhatnak maguk mögött mind a jelöltek, mind a kampánycsapatok, de főleg a számlálást végzző aktivisták és koordinátorok. Szerda délelőtt 10-től kezdődött a voksok megszámlálása, ám az első, előre jelezett délelőtti sajtótájékoztatók elmaradása után sejthető volt, hogy csúszás lesz a programban, bár elsőre az talán nem, hogy ekkora: ha ugyanis ebben a tempóban zajlik tovább az eredmények ismertetése, bőven belecsúszhatunk azzal a csütörtök estébe is.

Ami 50 körzetnyi eredmény ismeretében látszik: azt a forgatókönyvet sikerület elkerülnie Dobrev Klára riválisainak, hogy egyáltalán ne legyen második forduló, ezzel együtt sokáig úgy nézett ki, hogy így is jelentős lemaradást kell majd ledolgoznia a DK miniszterelnök-jelöltje mögött második-harmadik helyen szorosan egymás mellett haladó Karácsony Gergelynek és Márki-Zay Péternek. Az éjjeli órákban ismertetett körzetekkel aztán Karácsony viszonyag sokat dolgozott a hátrányán, az eredmények éjjeli „befagyasztása” után  pedig kevesebb, mint 5 százalék a lemaradása  (pedig néhány órával korábban volt az majdnem tíz is). A részeredmények értékelésébe a miniszterelnök-jelöltek közül szerdán egyedül Márki-Zay Péter bocsátkozott, aki világossá tette: Karácsony szövetségeseként készül a második fordulóra, akár ő kap több szavazatot, akár a főpolgármester.

Ami a listás helyekért való alkudást nagyban befolyásoló egyéni győzelmeket illeti, itt is a DK tarolt, majd később feljebb zárkózott a Párbeszéd (például Dorosz Dávid és Tordai Bence fölényes és Mellár Tamás valamivel szorosabb győzelmével) és a Momentum (például Mihálik Edvin szegedi, Orosz Anna fölényes újdbudai sikerével) is. Ezen a téren a következő a helyzet 50 választókerület után:

  • DK: 17
  • PM: 5
  • Momentum: 9
  • Jobbik: 11
  • LMP: 4
  • MSZP: 4

Szerdán a legtöbb szavazatot minden jelöltet egybevéve Szél Bernadett, a Momentum jelöltje kapta Pest 2-ben.

Nagyon fontos baloldali sikert is elkönyvelhettünk a nap végén – vagy elején, attól függ, honnan nézzük -, miután Jámbor András, a Szikra Mozgalom Párbeszéd-MSZP által támogatott civil jelöltje meglepő magabiztossággal húzta be Budapest 6-ot.

Izgalmakban csütörtökön sem lesz hiány tartsatok velünk akkor is!

A Mérce az olvasók támogatásának segítségével tud fennmaradni, és a fentihez hasonló közvetítések is a Ti segítségetekkel jönnek létre. Kérjük, ha a lehetőségetek van rá, támogassátok munkákat! Ezt erre a linkre kattintva tudjátok megtenni.

Az előválasztáson induló miniszterelnök-jelöltek sorrendje a részeredmények ismertetésének felfüggesztésekor továbbra is tükrözte a napközbeni állapotot, azonban a budapesti eredmények nagyobb arányú megjelenésével eltolódtak a hangsúlyok.

Míg Dobrev Klára, a DK jelöltjének szavazataránya 35,88 százalékról 33,98-ra esett vissza, Karácsony Gergely MSZP-P jelölt 26,17-ről 29,1-re jött fel.

47,01 százalékos feldolgozottság mellett Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa jelöltje továbbra is befutó helyen van, szinte azonos szavazataránnyal: 20,99-ről 20,68 százalékra esett. A jobbikos Jakab Péter 13,46-ról csaknem egy százalékpontot rontott, így 12,5 százalékon áll, míg a momentumos Fekete-Győr András 3,5-ről 3,74 százalékra kúszott fel.

Így állnak a jelöltek most:

Éjfél előtt közvetlenül pedig így álltak:

A csütörtöki napon elvileg reggel kilenckor folytatják az eredmények közlését, és míg az előző ötven körzet elsősorban a vidékről volt, most kezdenek majd el nagyobb számban bejönni a budapesti eredmények, ami további hangsúlyeltolódással járhat a nap folyamán.

Az eddigi körzetek túlnyomó többségében egyébként visszatükröződött a jelöltek jelenlegi erősorrendje. Jellemzően a Dobrev, Karácsony, Márki-Zay, Jakab, Fekete-Győr volt a jelöltek népszerűségi sorrendje, elvétve fordultak elő kivételek. Az eddig bejelentett 50 körzetből mindössze 8-ban volt Karácsony a legnépszerűbb jelölt, ezek mind budapesti vagy Pest megyeiek. Jakab két körzetben tudta megszerezni a szavazatok többségét, míg Márki-Zay és Fekete-Győr számára ez sehol sem sikerült.

A holnapi eredményekből fog kiderülni, hogy Karácsony le tudja-e hagyni Dobrevet, vagy a DK jelöltje végig megőrzi vezető pozícióját – ez nagyban függ majd attól, hogy a többi budapesti kerület is hasonlóan el fog-e térni az ország többi részére jellemző mintázattól. Ahogy arra is választ kapunk, hogy Márki-Zay megőrzi-e 15 százalék feletti eredményét, ugyanis amennyiben ez alá süllyed, úgy nem kerül be az előválasztás második fordulójába, melyen a legtöbb szavazatot kapott két vagy három miniszterelnök-jelölt közül lehet majd választani.

Ugyanígy arra is fény derül majd, hogy Hódmezővásárhely polgármestere milyen feltételekre gondolt, mikor arról beszélt hogy adott esetben visszalépnek egymás javára a főpolgármesterrel.

Éjjel kettőkor tartották az előválasztási eredményeket bemutató jubileumi, tizedik sajtótájékoztatót. Ennek keretében bemutatták a Baranya 1-es körzet eredményeit, melyeket már korábban ismertettünk, valamint Budapest négyes körzetet is, ahol a DK és a Párbeszéd nagyágyúi, Kálmán Olga és Tordai Bence mérték össze támogatottságukat – beszámolónk ezen a linken olvasható.

Jámbor András előválasztási győzelméről pedig itt számoltunk be.

Megismerhettük azonban Komárom-Esztergom hármas körzetének eredményeit is.

Nemes Andrea (MSZP-P-MMM-Momentum) 3 223 szavazat

Szanyi Gábor (Jobbik-DK-LMP-oroszlányi Lokálpatrioták-ÚVNP) 2 426 szavazat

Budapest 5-ös választókerületében a Demokratikus Koalíció nagyágyúja, országgyűlési képviselője aratott győzelmet a többi liberális jelölt fölött.

Oláh Lajos (DK-MSZP-P-Liberálisok) 4 221 szavazat

Tompos Márton (Momentum) 3 519 szavazat

Beleznay Zsuzsanna (Jobbik-MMM-ÚVNP-LMP) 1534 szavazat

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}