Bár a 2021-es évet is végigkísérte a koronavírus-járvány, az oltások kérdése és a korlátozások határozták meg az életünket, a magyar politika is magához tért közel egy év után. Idén több alkalommal is tömegek tüntettek a kormány különböző döntései ellen, vagy éppen azért vonultak utcára, hogy megválasszák Orbán Viktor kihívóját a jövő évi választásokon.

A Mérce riporterei ott voltak a több tízezer főt megmozgató demonstrációkon mind a fővárosban, mind pedig számos vidéki helyszínen, ahogy az előválasztást, a nők elleni erőszak kérdését, a romák helyzetét vagy a lakhatási kérdéseket is tematizáltuk. Összeszedtük, hogy a koronavíruson túl milyen nagyobb ügyekről szólt a közbeszéd 2021-ben.

Fudan

Április elején tárta fel a Direkt36, hogy a kormány, korábbi ígéretével szemben a városkapu program keretében a többezer férőhelyesre tervezett diákváros helyére a kínai Fudan egyetem számára építene új kampuszt – mindezt 450 milliárd forintos kínai hitelből fedezve. Az ország egyik legértékesebb rozsdaövezetének felhasználásáról sem Ferencváros polgármesterével, sem a budapesti főpolgármesterrel nem egyeztettek. A Fudan Egyetem hitelből történő megépítése ellen, a diákváros létrehozásáért szervezett tízezer fős tüntetést Jámbor András, az ellenzék közös jelöltje a VIII. kerülteben. A Fudannak a területet odaítélő törvények ellen Karácsony Gergely kezdeményezett népszavazást, amihez az év utolsó napjaiban is gyűjtötték az aláírásokat az ellenzék aktivistái. Ha sikerül összeszedni a 200 ezer szignót, akkor jövőre az országgyűlési választásokkal egyidőben dönthetnek majd az emberek arról, szeretnék-e, hogy a Fudan-kampusz megépüljön.

Homofób törvény

A kormány a közbeszéd irányítása érdekében, alig három nappal a Fudan Egyetem tervének napvilágra kerülése után, az addig a teljes magyar Parlament által (így az ellenzék által is) támogatott, pedofilellenes gyermekvédelmi törvényhez biggyesztett hozzá az utolsó pillanatban egy homofób módosítást. A Selmeczi Gabriella által jegyzett kiegészítések értelmében Magyarországon a nyár közepe óta nem szabad gyermekeknek „homoszexualitást népszerűsíteni”.

A nyilvánvalóan melegellenes, oroszimport törvény ellen több alkalommal is tüntetést szerveztek, és ez határozta meg a járvány ellenére is többezer fősre duzzadt budapesti Pride-ot is. Budapesten kívül első alkalommal rendeztek hasonló felvonulást vidéken, Pécsett.

A nyáron kapott új lendületet a törvény körüli botrány, amikor nem sokkal azután, hogy kiderült, több kormánykritikus újságírót, ellenzéki politikust, sőt, kormányközelieket is megfigyeltek az izraeli Pegasus-kémszoftverrel, Orbán Viktor bejelentette, hogy népszavazást kezdeményeznek a kérdésben. A teljesen abszurd kérdésekben, amielyek egy létező törvényre kérdeznek rá, szintén a jövő tavaszi választásokkal egyidőben dönthetünk majd.

Előválasztás

Az ellenzék számára az idei év legmeghatározóbb politikai eseménye mindenképpen a történelmi jelentőségű előválasztás volt, ahol a választók első alkalommal dönthettek közvetlenül arról, ki legyen Orbán Viktor kihívója a jövő évi országgyűlési választásokon. A miniszterelnök-jelöltségért Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter szálltak versenybe.

A kezdeti nehézségek és hackertámadások ellenére végül több mit 800 ezren vettek részt a voksoláson. Az első fordulóban az egyéni jelöltek legtöbbjét a DK, a miniszterelnök-jelöltek versenyét pedig Dobrev Klára nyerte, a második fordulóban, Karácsony Gergely visszalépése után Márki-Zay Péter vált az egyesült ellenzék vezetőjévé és Orbán Viktor kihívójává. Az előválasztásnak köszönhetően az ellenzék hosszú ideig uralni tudta a közbeszédet, azonban annak végeztével szinte teljesen eltűntek.

1 Magyarország Kezdeményezés

Talán nyugodtan nevezhető történelmi jelentőségűnek az 1 Magyarország Kezdeményezés vitasorozata is, amelyben a miniszterelnök-jelöltségért küzdő politikusok roma aktivistákkal vitatkoztak az ellenzék roma programjáról és a jelöltek magyarországi cigányságot érintő ajánlatairól. Az 1 Magyarország meghívását egyedül Jakab Péter nem fogadta el, de Fekete-Győr András, Márki-Zay Péter, Dobrev Klára és Karácsony Gergely is kifejtette véleményét a kérdésben.

Az ellenzék vezetéséért küzdő politikusok mellett több vidéki körzet képviselőjelöltje is részt vett a vitákban, amelyeket a Mérce közvetített Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Csongrád megyéből és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből. Ott volt riporterünk akkor is, amikor az Idetartozunk egyesület a Józsefvárosi Mi Hazánk irodája elé szervezett demonstrációt, a párt vidéki vonulgatása, majd uszító, rasszista plakátjai ellen.

Nélkülözhetetlen dolgozók

A járvány elleni küzdelemben új lépést jelentenek az oltások, a korábban a kormány által hősként ünnepelt frontvonalban harcolóknak viszont még mindig nem sikerült elégséges körülményeket teremteni. A közel két évig távoktatásban dolgozó, kiégésközelbe kerülő tanárok az év eleje óta küzdenek vállalható bérekért, ahogy a járvány hatásait a leginkább megszenvedő egészségügyi dolgozók is tömegesen vonultak utcára, hogy az élhető fizetésekért szólaljanak fel.

Nők

A családpolitika mindenképpen a Fidesz zászlóshajójának számít, de amint arról már sokan, sok alkalommal írtak a Mércén, a nők jogairól és a méltányos gyermeknevelésről a kormány rendre megfeledkezik. A Kossuth térre vonultak anyák, szülők, és gyermekek százai, akik a szülészet megreformálást követelték, hogy az valóban élmény és ne életre szóló trauma legyen.

A Nők a Nőkért az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) pedig idén is megszervezte az immár 30 éves 16 akciónapot, amelynek minden évben célja felhívni a figyelmet a nőkkel szembeni erőszakra és a nőgyilkosságokra. A Nők Egymásért Mozgalom pedig a láthatatlan munka láthatóvá tételéért küzdött idén.

Nagy tavak

A járvány alatt sem álltak le a kormánypártok az olyan közkincsek pusztításával és kisajátításával, mint hazánk nagy tavai. A Fertő-tó partján álló cölöpházakat Mészáros Lőrinc gigaberuházása miatt lerombolták, folyamatosak a természetkárosítások, ami ellen többek között Udvaros Dorottya is tüntetett – az állami luxusberuházás közbeszerzését akkor egy időre le is állították, azonban szenteste leple alatt újraindították. A projekt ellen a Magyar Tudományos Akadémia és a tavon velünk osztozó Ausztria is felszólalt.

A civilek harca a tatai Öreg-tó partjára tervezett Hell érdekeltségű Avalon giga-szállodaberuházás ellen az idén is tovább folytatódott, a terveket már az önkormányzat is kifogásolja. Miközben homofób célokra az országos népszavazásokat engedélyezték, addig Tatán nem tarthatják meg ahelyi voksolást az ügyben – ahogy több tóparti népszavazás is a feledés homályába látszik veszni. Eközben a NER köre Aligán elkezdte beépíteni a Club Aliga területét – az állam és a beruházó pedig egymásra mutogat, senki sem vállal garanciát az aligai Balaton-part szabadságáért. 

Lakhatás

A Mércén 2021-ben is követtük a Magyarországi lakhatási válság alakulását. Így ott voltunk, amikor az A Város Mindenkié csoport aktivistái felmásztak a Lendvay utcai Fidesz-székház erkélyére, hogy a kilakoltatási moratórium megszüntetése ellen tiltakozzanak, sikerrel. A járvány következtében az eddiginél is többen kerültek olyan nehéz helyzetbe, hogy az otthontalanná válás lehetősége mindennapjaik realitása. Mindeközben a kormány valós segítség helyett egy olyan lakástörvényt terjesztett a parlament elé, amely lehetőséget adott volna a korábban önkormányzati lakást kapó kádereinek azok megvásárlására. Ezt végül az Alkotmánybíróság visszadobta. 

Klímaváltozás

Az is nyilvánvalóvá vált az idén, hogy ugyan a koronavírus miatti leállásoknak köszönhetően időszakosan csökkent a károsanyag-kibocsátás, a feloldásokat követően a régi kerékvágásban oda jutottunk vissza, ahonnan indultunk, nap mint nap közeledve a Föld élhetetlenné válása felé. A kormányok elégtelen intézkedései ellen idén is több százan vettek részt Budapesten a globális klímasztrájk alkalmával tüntetve. A Mérce tudósítója jelen volt akkor is, amikor a Greenpeace a vadászati kiállítás ellen akciózott – az állatgyilkos halálfetisiszta rendezvények helyett valós megoldásokat követelve.