Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A homofób referendumon túl: az „elfelejtett” tóparti népszavazások 

Mindenképpen hírértékkel bírt a tatai lakosok számára, hogy az október 27-én a város jövőjét a következő harminc évre meghatározó településfejlesztési koncepcióról tartott lakossági tájékoztatón elhangzott sok más mellett a következő: a képviselő-testület idén még biztosan nem fogja elfogadni az új helyi építési szabályzatot. Az új HÉSZ, amely a lakossági fórum tárgyát képező településfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak alapján áll majd össze, érthető módon sok részlete miatt izgatja a tataiakat – úgy az elitturizmus tervezett felpörgetése, mind a Tatai-medence karsztvizeinek állapota miatt –, de leginkább mégiscsak az az országos nyilvánosságot is jó ideje lázban tartó kérdés érdekelte őket: lehet-e majd szállodát építeni az Öreg-tó partjára, vagy nem?

Márpedig ez az új szabályok részletein múlik majd. Az, hogy idén ez a kérdés még nyitva marad, azért jelentős fejlemény a komárom-esztergomi kisváros életében, mert mialatt az új építési szabályok megfogalmazása zajlik, a veszélyhelyzeti rendeletek miatt már több mint egy éve „kényszerszüneten” áll az a népszavazási kezdeményezés, amellyel a helyi civilek garanciát szerettek volna kapni arra, hogy a tópart megmarad olyannak, amilyennek most ismerik. Ám az aláírásgyűjtés a korai szakaszában abbamaradt, miután a koronavírus második hulláma miatt 2020. november 4-én fel kellett vele hagyni.

2020-ban közzétett, aláírásra buzdító kreatív a tatai aláírgyűjtés megkezdése előtt. Forrás: Stop Avalon! Tata Facebook-oldal

A városvezetés részéről egészen az októberi lakossági fórumig azt lehetett hallani, hogy nem várják meg a 2022-es évet az új HÉSZ elfogadásával. A magyar kormány 2012-ben hozta meg azt a rendeletet, amely arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy a helyi építési szabályzatukat felül kell vizsgálniuk. Tata önkormányzata 2018 őszén döntött úgy, hogy megkezdi a felülvizsgálatot, amelynek a határideje eredetileg idén decemberig kötelezte volna a tatai testületet az új szabályok elfogadására, de a veszélyhelyzetre tekintettel a kormány rendeletileg fél év „haladékot” adott, azaz az állam részéről papíron akár jövő júniusig is nyugodtan hatályban maradhatna a jelenlegi HÉSZ. Az önkormányzat ugyanakkor deklaráltan mihamarabb lezárná a folyamatot.

Míg tehát a HÉSZ halad, a népszavazás (legalábbis egyelőre) marad, az óra pedig ketyeg.

Arra hamarosan visszatérünk, hogy pontosan miért lenne fontos, hogy a népszavazást még az új HÉSZ elfogadása előtt tarthassák meg a helyiek, illetve hogy pontosan mennyi ideje maradna a tataiaknak a referendum lebonyolítására. Előtte azonban érdemes egy pillantást vetni arra az abszurd országos politikai helyzetre, amelyben a már így is biztosan sikeres aláírásgyűjtés után a tatai népszavazás vesztegel.

Pontosabban nem is csak a tatai népszavazás: a tóparti szálloda építése ellen  kezdeményezett referendum mellett ugyanis Gárdonyban is be kellett „fagyasztani” egy helyi népszavazási aláírásgyűjtést, amelyet a helyiek részben szintén a tóparti beépítések, részben pedig a fejér megyei város zöldterületeinek csökkentése ellen indítottak. Az élet – és legfőképpen a kormányzati akarat – úgy hozta, hogy a két kezdeményezés nemcsak a témája miatt került „sorsközösségbe”, hanem azért is, mert a veszélyhelyzeti szabályok a mai napig ugyanúgy tiltják a megtartásukat. Ezalatt pedig mindkét tóparti városban zavartalanul haladnak előre azok a folyamatok, amelyek ellen voltaképpen szavazni szeretnének a helyiek.

Tata, 2020. július 11.: A Stop Avalon Tata civil szervezet tünetése az Öreg-tó partjára tervezett ötcsillagos szálloda ellen / Fotó: Dián Ákos, Mérce

Semmi sem tiltja már azonban az országos referendumok megtartását, amelyekre a vidéki kezdeményezésekkel ellentétben meglehetősen komoly figyelem hárult az elmúlt hónapokban. Orbán Viktor a Pegasus-botrány kellős közepén, egy napsütéses júliusi napon ötkérdéses országos népszavazást jelentett be, ami által rögtön értelmet nyert az is, hogy a Magyar Közlönyben éppen aznap reggel jelent meg a kormányrendelet arról, hogy hirtelen újra lehet országos népszavazást tartani, hiába beszéltek korábban kormánytagok  a Fudan-ügy kapcsán arról, hogy ilyesmire leghamarabb az őszi ülésszak kezdete után lesz lehetőség. A névleg gyermekvédelmi, a gyakorlatban homofób kérdésekből álló referendum – bár annak rendje s módja szerint megtámadták pártok és civilek egyaránt, egy kérdést pedig már elkaszált a bíróság – összességében viszonylag simán halad a maga útján, és most már törvényi akadálya sincs annak, hogy az országgyűlési választással egy napon tartsák meg, megágyazva ezzel egy teljes félévnyi gyűlöletkampánynak. Merthogy Orbán Viktor kérdéseinek a legfőbb, sőt az egyetlen igazi értelme a választási mozgósítás. Efelől nemigen lehet kétségünk legalábbis azóta, hogy a kormányfő az október 23-i Békemenet résztvevőinek színe előtt harsogta el, hogy a Fidesz megállítja az iskolák falánál az LMBTQ-propagandát.

Budapest, 2021. október 23.
Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján tartott megemlékezésen az Erzsébet téren 2021. október 23-án.
MTI/Balogh Zoltán

Ilyen grandiózus cél mellett persze bagatellnek tűnhet két vidéki kisváros polgárainak akarata. Pedig ha belegondolunk, a tantermeket kísértetként bejáró melegobbinál valamivel valóságosabb beépítések várhatnak a két tópartra. Ehhez képest az elmúlt hónapokban azt láttuk, hogy Orbán Viktor népszavazása mellett Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is beadott egy népszavazási kezdeményezést – akkor még részben ellenzéki miniszterelnök-jelölti minőségében – a Fudan budapesti campusának tervezett megépítése ellen, valamint az álláskeresési járadék meghosszabbításáért; a Fidesz emellett végigcsinált egy Stop Gyurcsány, stop Karácsony! címet viselő aláírásgyűjtést az utcákon; az ellenzék pedig megtartott egy komplett előválasztást –

csak a tataiak és a gárdonyiak vannak továbbra is a sarokba állítva úgy, mintha helyi referendumok esetén virgoncabbul terjedne a járvány.

A döntéshozóktól a helyi népszavazások késleltetésének  pontos okairól azonban sem a nyáron nem tudtunk meg semmit, sem pedig azóta. Az utolsó vonatkozó információmorzsa szeptemberben látott napvilágot, amikor a Magyar Hang munkatársának hála legalább annyit megtudott a nyilvánosság Gulyás Gergelytől, hogy a miniszterelnökséget vezető miniszter „utánanéz”, miért nem lehet helyben népszavazni, de többet azóta sem sikerült kisajtolni a kormány tagjaiból a témában.

Azoknak tehát, akik véleményt szeretnének nyilvánítani az ország nagyobb tavainak védelmében, marad a Nagy Tavak Koalíció konzultációja, de a jogi értelemben is kényszerítő erejű szavazásra várniuk kell. A történetben kiemelten fontos az az „apróság”, hogy a kormány bár országos népszavazás megtartását  engedélyezte, az aláírásgyűjtést továbbra sem tette lehetővé. Ezzel nyilvánvalóan a saját malmára hajtotta a vizet, hiszen a kormány által kezdeményezett népszavazáshoz nem kell aláírásokat gyűjteni, választói kezdeményezések – így például Karácsony Gergely főpolgármester országos népszavazása – esetén azonban igen.

Nem elhanyagolható körülmény a történet alakulásában, hogy a múlt héten Semjén Zsolt a koronavírus-járvány tartóssá váló jelenléte miatt a veszélyhelyzet újbóli meghosszabbítására tett javaslatot, a részletekből pedig az is kiderült, hogy helyi népszavazásokra a következő év első felében sem lehet majd számítani, miközben afelől nemigen lehetnek kétségeink, hogy a választás előtti kampányt a Fidesz sem csak home office-ból fogja vezényelni.

Hogy meddig kell tétlenül várakozniuk a népszavazást kívánó civileknek, az azért sem mindegy, mert kérdéses, hogy mire a kormány kegyéből újra az urnákhoz lehet majd járulni helyi szinten is, mind a tatai Öreg-tó, mind a Velencei-tó partján marad-e még bármi értelme a referendumnak.

Ezen a ponton érdemes visszatérnünk  az október végi tatai lakossági tájékoztatóhoz, amelyre mi is ellátogattunk. Bár nem telt meg a városháza díszterme, de így is sokakat foglalkoztatott a kérdés, hogy a város fejlesztési koncepciója hogyan kezeli az obskúrus szállodaügyet.

„Az emberek nem akarnak szállodát, ezt ti is tudjátok”

A jelenlévő helyiek hozzászólásai hűen tükrözték az elmúlt másfél évben kialakult, feszült közhangulatot az Avalon-beruházás kapcsán. Világossá vált, hogy a városvezetés hiába állítja, hogy nem variálnak a tóparti telek besorolásán, a civilek immár olyan szinten bizalmatlanok a polgármesterrel és a fideszes többségű testülettel szemben, hogy csak a jogszabályi garanciákkal lennének elégedettek, ennek kulcsa pedig a folyamatban levő népszavazás lefolytatása.

Lakossági tájékoztatató a tatai városházán 2021. október 27-én. Fotó: Mérce

A Miénk a Grund Városvédő Egyesület (MAG) és a Stop Avalon! Tata civil csoportok tagjai több érvet is felhoztak amellett, hogy miért van okuk a gyanakvásra a városvezetéssel kapcsolatban.

Felrótták a polgármesternek, hogy májusban a városvezetés amellett érvelt, hogy a népszavazási kérdésben érintett 1841. helyrajzi számú ingatlan „szálláshely” funkcióját is betöltheti, akár már a jelenlegi szabályozás szerint is. Aztán a friss településfejlesztési koncepcióban a város egészére vonatkozóan neuralgikus pontként feltűntek a „minőségi szálláshelyek”  létesítése és a „fenntartható szemléletű turizmus” kifejezések, amelyekről a civilek értelemszerűen a szállodaépítésre asszociáltak. A város jegyzője, Horváth József ezzel kapcsolatban azzal igyekezett hűteni a kedélyeket, hogy a „minőségi szálláshely” kifejezés nem szállodaépítésre utal, hanem arra, hogy minden, már meglévő egyéb típusú szálláshelyet – például diákszállásokat – komfortossá alakítanának, amelyekben nincsen fürdő, vagy egyéb megfelelő színvonalú infrastruktúra.

A civilek azt is számonkérték a város első emberein, hogy miért „kapkodnak” ennyire az új helyi építési szabályzat megalkotásával, hiszen arra a kormányrendeletek alapján jövő év közepéig lehetőségük lenne. Michl József polgármester szerint semmiféle sietségről nincsen szó, normál ügymenet szerint halad a két éve elkezdett folyamat, és ők is tudják, hogy 2022 nyaráig van idejük, de azt is hozzátette, hogy ha nem „hajtják” magukat, lehet, hogy a legkésőbbi határidőre sem készülnek el, és amíg nincsenek tervek, addig a városban jelen lévő cégek sem tudnak „tervezni, gondolkodni”. Ugyanerre a kérdésre reflektálva a város jegyzője példaként megemlítette, hogy a logisztikai parkba való kitelepüléshez szükséges van bizonyos fejlesztésekre a fuvarozócégek számára, de amíg nincs terv az új HÉSZ-re, nem tudnak pozitív válaszokkal szolgálni az ő igényeikre sem.

A civilek a konkrét szállodakérdést sem sokáig kerülgették a felszólalásaikban: a MAG tagjai kerek-perec megkérdezték Michl Józsefet, hogy amennyiben a kormány hirtelen engedélyezné a helyi népszavazások lefolytatását, hajlandó lenne-e a megvárni az új HÉSZ-szel a referendum eredményét. A Stop Avalon! és a MAG félelme az, hogy amennyiben új HÉSZ lép hatályba, logikai és jogi értelemben is értelmetlenné teszik a legfontosabb kérdésüket. Az új HÉSZ esetén ugyanis nem lehet majd arra hivatkozni, hogy a régi HÉSZ ne változzon, ezáltal de jure alkalmatlanná válik a népszavazási kérdésük arra, hogy meggátolják az új HÉSZ módosítását akkor, ha az Avalon mégiscsak építene egy luxusszállót a tópartra.

A tatai népszavazás három kérdése:

  1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlannal szomszédos telkeken gépjármű-közlekedésre alkalmas út ne épüljön, és az ott már meglévő utat se lehessen kiszélesíteni?
  2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlanra vonatkozóan a város településképi rendelete (29/2018. (XII.20)) és helyi építési szabályzata (38/2005.(XII.6.)) a 2020. február 28-án hatályos állapotában maradjon?
  3. Egyetért-e Ön azzal, hogy Tata Város Önkormányzata ne köthessen településfejlesztési szerződést a Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Területén létesülő beruházáshoz kapcsolódóan, megőrizve ezzel a terület természeti és épített értékeit.

A polgármester nem adott választ arra, hogy ha lehetősége lenne, akkor „bevárná-e” az új HÉSZ-szel a referendumot, ehelyett értetlenségét fejezte ki azt illetően, hogy a három jóváhagyott kérdés mégis mely pontokon érinti a jelenlegi szabályozást. Ő maga és a jegyző többször is elismételte azt az állítást, amely már május végén az önkormányzat Facebook-oldalán közzétett videóban is elhangzott, miszerint „a tópartot illető építési lehetőségeket nem kívánják változtatni”. Magáról a népszavazásról egyébként a polgármester azt mondta, hogy „áll elébe” és „tiszteletben fogja tartani”. Michl Józsefet mi is igyekeztünk szóra bírni a lakossági tájékoztatót követően, de nem kívánt interjút adni a Mércének. Annyit közölt velünk is, hogy az új HÉSZ-ben nem kívánják megváltoztatni az érintett tóparti telekre jelenleg vonatkozó szabályokat.

A tatai Öreg-tó az Avalon által elképzelt szálloda helyéről. Fotó: Mérce

Horváth József jegyző szerint a népszavazás eredményének megvárása azt jelentené, hogy egyetlen konkrét ügy miatt az egész HÉSZ-felülvizsgálati folyamatot kellene megakasztani.

Ez pedig arra enged következtetni, hogy a városvezetés nem számol a népszavazással az új építési szabályok elfogadása előtt.

A város vezetése által a lakossági tájékoztatóra meghívott László Tamás építészmérnök –  korábbi fideszes országgyűlési képviselő és XV. kerületi polgármester – is leginkább csak körbeírta a problémát, mintsem egyenes választ adott volna a felmerülő kérdésekre: szerinte Tata nem nyilvánította ki soha, hogy azt a tervet szeretné megvalósulni látni, amelyet az Avalon korábban bemutatott, és mint mondta, az új településfejlesztési koncepcióban „nincs is utalás arra hogy mi legyen ezzel a luxushotellel”.  „A problémák, amik miatt jogos felháborodás tört ki, korábban se voltak benne, de most már végképp kikerült belőle” – tette hozzá.

Michl József polgármester, László Tamás építészmérnök és Horváth József jegyző a tatai lakossági tájékoztatón 2021. október 27-én. Fotó: Mérce

A civilek közül többen nehezményezték, hogy a városvezetés nem fogalmaz egyértelműen a kérdésben, és csak addig merészkedik el, hogy az Avalon ismert koncepciója „abban a formában” nem valósul meg, de azt már nem mondják ki expliciten, hogy semmilyen szállodaberuházás nem lesz a parton.

Az egész ügy problematikusságárra rámutat annak a helyi lakosnak a felszólalása, aki a lakossági tájékoztatón így szólt a városvezetéshez: „Nem fogadjuk el, hogy az Avalon ügyében semleges a koncepció. Bele kellene építeni a népszavazás által érintett kérdéseket. Erről szól a mai jelenlét is (a lakossági tájékoztatón – a szerk.), hogy az emberek nem akarnak szállodát, ezt tis tudjátok!”

Elindult a matekozás, de lehet, hogy hiába

A tatai lakossági tájékoztatón felszólalt Karlosák Edina, a Stop Avalon!-t segítő ügyvéd is, aki jogászként teljesen biztos abban, hogy a hatályba lépő új HÉSZ annulálja a legfontosabb kérdésüket. Az ügyvédet arra kértük, segítsen kiszámolni, megközelítőleg mennyi ideje van még a tatai civileknek arra, hogy a veszélyhelyzet végét követően, de még az új HÉSZ elfogadásának jogszabályban rögzített határideje előtt megtörténhessen a helyi népszavazás.

A veszélyhelyzet feloldása után még egy hét állna rendelkezésre az aláírásgyűjtés folytatására és ezt követően az önkormányzatnak 45 napja van az aláírások hitelesítésére. Ha az érvényes aláírások száma eléri a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges számot – ez Tatán egészen biztosan meglesz –, az aláírások ellenőrzésének eredményéről – az azt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül – a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a polgármestert. A polgármester a törvényben foglalt feltételeknek megfelelő kezdeményezést a tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi testületi ülésen bejelenti. A képviselő-testület pedig a helyi népszavazás elrendeléséről harminc napon belül dönt. Azt nem szabályozza a törvény, hogy mikorra kell kiírni a referendumot – magyarázta Karlosák Edina.

Szóval a helyi népszavazás kiírásáról a döntést a képviselő-testületnek a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 90 napon belül kell meghozni, de hogy mikorra írja ki a népszavazást, az már nincs szabályozva a törvényben.

Elméleti akadálya tehát nem lenne annak, hogy amennyiben 2022. január 1-jével megszűnne a veszélyhelyzet (mint az elmúlt hét eseményei mutatják, jó eséllyel nem fog), akkor 2022. június 30-ig megtartsák a helyi népszavazást.

Ha a városvezetés saját ígéretéhez híven már nyár előtt elfogadtatja a testülettel az új HÉSZ-t, az azt jelenti, hogy újra kell fogalmazni az érintett kérdést. Karlosák szerint  az egész népszavazási procedúrát elölről kezdeni – beleszámítva egy újabb jogorvoslati eljárást is – további 5-6 hónapba telne.

A kérdések átmentek csont nélkül, a gyűjtés döcögött

Az idővel való versenyfutás a Velencei-tó partján, Gárdonyban sem ismeretlen. A helyi ellenzéki önkormányzati képviselők és a Civilek a Velencei-tóért elnevezésű csoport küzdelme ugyancsak ismert lehet a nyilvánosság számára. Történetük számos ponton párhuzamba állítható a tataiakéval, ugyanakkor fontos különbségeket is láthatunk a két ügy között.

Míg Tatán a szimbolikus, ám egyszersmind nagyon is konkrét Avalon-beruházás ellen indult a kezdeményezés, addig Gárdonyban kiterjedtebb, átfogóbb folyamatokat céloztak a referendummal. Összesen hat különböző kérdéssel próbáltak gátat vetni a zöldfelületek csökkentésének, a parti területek beépítésének, és az önkormányzati ingatlanok ciklusok óta tartó kiárusításának.

Gárdonyban az alábbi kérdéseket hitelesítette a Helyi Választási Bizottság:

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy 2021. január 1-ét követően Gárdony város közigazgatási területén 2000 m2-nél nagyobb területű ingatlanra lehessen társasházat építeni?

2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Velencei-tó partján Gárdony város közigazgatási területén található strandokon a beépíthetőség a 2020. szeptember 10. napján hatályos Helyi Építési Szabályzat szerint változatlan maradjon?

3. Egyetért-e Ön azzal, hogy Gárdony város közigazgatási területén a 2020. szeptember 10. napján hatályos Helyi Építési Szabályzat által nem beépítésre szánt területek közül a „Zöldterület” megnevezésű földrészletek besorolása változatlan maradjon?

4. Egyetért-e Ön azzal, hogy Gárdony város közigazgatási területén a Velencei-tó partfal melletti 100 méteres szélességű parti sávra vonatkozó 2020.09.10-én hatályos (3/2009. (I.28.) sz. Rendelete) helyi építési szabályok (HÉSZ) változatlanok maradjanak?

5. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Velencei-tó partján Gárdony város közigazgatási területén található strandokon a parttól számított 30 méteres védelmi sáv változatlan maradjon?

6. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Velencei-tó partján Gárdony város közigazgatási területén található strandokon az építési magasság 2020. szeptember 10. napján hatályos Helyi Építési Szabályzat szerint változatlan maradjon?

Döntő különbség a tatai és a gárdonyi helyzet között, hogy Gárdonyban nem áll fenn az a fajta időprés, amelyet Tatán az új helyi építési szabályzat vészesen közelgő elfogadása jelent, helyette azonban a fideszes városvezetés a jelenlegi HÉSZ-t módosítja olyan gyakorisággal, mintha nem lenne holnap – ez a város honlapjára felkerült hirdetményekből is jól látszik. A beépíthetőség céljából tett villámgyors módosítások óriási terhet rónak a város jelenlegi infrasturktúrájára.

A polgármester soha nem látott sebességgel árusítja ki a városi ingatlanokat – ez már Eötvös Pál, a népszavazási kérdéseket beadó három független képviselő egyikének helyzetértékelése, aki az aláírásgyűjtés fő szervezője is volt. Eötvös saját becslése szerint Tóth István a polgármestersége alatt közel hárommilliárd forint értékben adott már el önkormányzati telkeket. Az erről szóló számadatokat nemrég a város jegyzőjétől is kikérte – sikertelenül.

A helyi képviselő szerint a beépíthetőség folyamatos növelése és a zöldterületek visszaszorulása törvényszerűen az állandó lakosság növekedését hozza magával, amit a város már ma is leterhelt infrastruktúrája nem bír el.

Ha másért nem, ezért biztosan fontos lenne, hogy Gárdonyban folytatódhasson a népszavazási folyamat, amely tavaly novemberben mindössze tíz napig tarthatott. Ezalatt az idő alatt a mintegy 3 000 szükségesből 1086 darab szignó gyűlt össze. Ha egyszer a veszélyhelyzet megszűnik, további 20 nap áll rendelkezésre az aláírást gyűjtők számára.

Ha gyorsan visszatekintük Tatára, és összehasonlítjuk az egységnyi idő alatt összegyűjtött aláírások számát, azt látjuk, hogy a komárom-esztergomiak azért jócskán termékenyebbnek bizonyultak: ott október utolsó két hetében sikerült hatezernél is több aláírást összegyűjteniük, bőven túlteljesítve ezzel a népszavazás kiírásához törvényileg szükséges 4 175 darabot. (Az októberi tatai lakossági fórumon egyébként maga a jegyző is megerősítette, hogy miután ő maga vette át az aláírásokat, szerinte is kijelenthető, hogy biztosan sikeres volt a gyűjtés.)

„Mi épphogy csak időarányosan gyűjtöttük az aláírásokat, és pont addigra kezdtünk beletanulni, mire jött a második hullám” – idézi fel az egy évvel ezelőtti folyamatot Eötvös Pál, akinek a Civilek a Velencei-tóért tagjai voltak segítségére a gyűjtésben. Mint mondja, nagyban építettek a tataiak tudására a közösség megszervezésében, telefonon tartották a kapcsolatot a „sorstársaikkal”. Amiben a gárdonyiak sikeresebbnek bizonyultak, az a kérdések beadása volt: míg Tatán egy fellebbezési kör után a négyből végül három kérdés érte meg az aláírásgyűjtési fázist, Gárdonyban hatból hat vizsgázott sikeresen a Helyi Választási Bizottságnál.

A helyi lakosok és a civilek szervezetek többszáz fős tüntetést Gárdonyban a tópart kisajátítása ellen 2020 augusztusában. A kép jobb szélén Eötvös Pál, mellette pedig Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke: Forrás: Kunhalmi Ágnes Facebook-oldala

Eötvös kiemelte: a kérdéseket szándékosan úgy fogalmazták meg, hogy ne változtassanak a kérdések státuszán a HÉSZ esetleges későbbi módosításai az érintett pontokon. Ugyanakkor a kérdések összeírásánál még nem látták előre azt, hogy a veszélyhelyzeti tiltás ilyen sok időre „befagyasztja” majd a kérdéseket, miközben a helyi jogalkotás zavartalanul folyhat tovább.

A sikeres adminisztratív kör egyben a gárdonyi népszavazás viszonylagos gyengéjére is rámutat. Mégpedig arra, hogy – mint Eötvös Páltól megtudtuk – az ellenzéki pártok támogatásától láthatóan jobban függ a velencei-tavi kezdeményezés, mint a gyakorlatilag az intézményes politikán teljesen kívül eső tatainál. Bár a pártok jogi irodái nagy segítséget jelentettek abban, hogy a választási bizottság előtt jól szerepeltek a kérdések, az aláírásgyűjtések során már az is megmutatkozott, hogy az ellenzék kevéssé tudta a Fejér megyei településre koncentrálni az energiáit.

Amikor azt kérdeztük Eötvöstől, hogy felmerült-e esetleg valamilyen országos politikai lobbi ötlete a helyi népszavazások mellett akkor, amikor a kormány hirtelen ajtót nyitott az országos referendumok előtt, a képviselő nemmel felelt. Szerinte főleg azért nem, mert abban az időszakban a pártok az előválasztással voltak elfoglalva. Hogy milyen mozgósítható tartalékjai vannak a gárdonyi civileknek, azért lényeges kérdés, mert ebből következtethetünk arra, hogy mekkora lendületet tudna venni a gyűjtés, ha netán egyszer tényleg újraindulhatna.

Az egyik HÉSZ-módosítás által érintett agárdi (Gárdony) Napsugár Strand. Fotó: Mérce

Eötvös Pál szerint igény lenne az erős folytatásra, de ha mégis a kormány eredeti elképzelése szerint, azaz már januártól véget érne a veszélyhelyzet, az szerencsétlen lenne a mozgósítás szempontjából. „Biztos vagyok abban, hogy a locsogós-tocsogós, havas, saras, hideg időszakban sokkal kedvetlebbül állnak hozzá az emberek, mint egy madárcsicsergős márciusi vagy áprilisi délutánon” – mondja a képviselő, aki nem árul zsákbamacskát: igazi megoldást 2022-től és a Fidesz leváltásától vár a népszavazás ügyében.

Annak a Fidesznek a leváltásától, amelynek a hozzáállását a helyi népszavazások ügyéhez talán azzal érthetjük meg a legjobban, ha néhány gondolat erejéig visszatérünk Tatára.

Kifárasztásos módszer

A Stop Avalon! civiljei levélben kérdezték meg a Tatai-medence országgyűlési képviselőjét, Bencsik Jánost arról, hogy pártja miért diszkriminálja a helyi szintű népszavazásokat, de Szalay Ildikó, a csoport alapítója szerint nem kaptak választ a kérdésükre. Szalaynak az az érzése, mintha direkt Tatára szabták volna a mostani szabályokat.

Igen, az az érzésem, hogy ez a népszavazási tiltás kifejezetten ellenünk szól. Hiszen országos népszavazást, eucharisztikus világkongresszust, vadászkiállítást, előválasztást, békemenetet lehet tartani, helyi népszavazást nem – mondta a Mércének.

A civil aktivista szerint egyértelműen a tatai polgárok „altatására, kifárasztására” megy ki a játék.

„Sajnos ez egy jó módszer, sokan nyertek már ezzel »csatát«. De én továbbra is bízom abban, hogy Tata Polgárai nem hagyják magukat. Ami pedig rajtam múlik, a továbbiakban is mindent meg fogok tenni azért, hogy megvédjük a várost ettől a beruházótól.”

Ez a cikk a Helyközi Járat együttműködési program keretében valósult meg, ami a Partizán támogatásával jött létre, hat magyar szerkesztőség közös projektjeként.

Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.