Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

TASZ: a veszélyhelyzet újabb meghosszabbítása megkérdőjelezheti a választások szabadságát és tisztaságát

Ismét meghosszabbítaná a kormány a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott salátatörvény szerint 2022. június elsejéig élhet a különleges jogrend. A módosító javaslat szerint a döntés nem érinti érdemben a tavasszal esedékes országos választásokat, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azonban ezt egyáltalán nem látja biztosítottnak.

Az indoklás szerint, attól függetlenül, hogy „Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a koronavírus ellen” a  járvány nem tűnt el, így a járvány okozta nehézségek sem, pláne, hogy a koronavírus mutálódik is, és a variánsai korábban nem tapasztalt gyorsasággal terjednek. Tombol a negyedik hullám, így a problémák gyors és rugalmas megoldása érdekében megint meg kell hosszabbítani a veszélyhelyzetet.

Érdemes hozzátenni: annak ellenére, hogy szakemberek sora figyelmeztetett előre, hogy a negyedik hullám súlyosan leterhelheti az egyébként is rozoga egészségügyi rendszert, sokáig megint akadálytalanul terjedt a járvány. A törvénymódosító javaslatban azért megnyugtatóan hozzáteszik, hogy amennyiben a járványhelyzet engedi, a kormány le fogja fújni a különleges jogrendet.

Minden, csak nem megnyugtató

A TASZ közleménye szerint a döntés megkérdőjelezheti a választások szabad és tiszta jellegét. A veszélyhelyzet során a kormány szabadon korlátozhatja, sőt akár fel is függesztheti bizonyos alapjogok gyakorlását, mint például a sajtó– és a véleményszabadsághoz kötődő jogokat. Bár elméletileg biztosító garanciaként szolgál, hogy a korlátozások alatt hozott rendeletek 15 napon belül hatályukat vesztik, az Országgyűlés szabadon élhet a törvények meghosszabbításával.

A TASZ felhívja a figyelmet, hogy akkor lehet szabad választásokról beszélni, ha biztosított a politikai szabadságjogok gyakorlása.

A jogvédő szervezet szerint azonban ezek nincsenek garantálva, ha a kormány egyik napról a másikra gyülekezési tilalmat hirdethet, korlátozhatja a véleményszabadság gyakorlását és ellehetetlenítheti az újságírók hozzáférését közérdekű információhoz.

Nem alaptalan a TASZ figyelmeztetése. A Semjén Zsolt által benyújtott törvénymódosítások szerint például továbbra sem lehet helyi népszavazást kezdeményezni, illetve lebonyolítani a már megkezdetteket a veszélyhelyzet megszűnéséig, a korlátozás ugyanakkor nem  vonatkozik a sokkal több embert megmozgató országos népszavazásra, amelyet nyáron Orbán Viktor kedvéért engedélyeztek.

Mit jelent a veszélyhelyzet?

„A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat” – áll az Alkotmányban.

Korábban vizsgáltuk, hogy mit csinált a kormány a kikiáltott veszélyhelyzet alatt, de azt találtuk, hogy a krízishelyzetet a kormány arra használta, hogy még erősebben saját politikai elképzeléseihez alakítsa a magyar társadalmat és gazdaságot.

Fontos tudnivalók a hosszabbítással kapcsolatban:

  • az idehaza kiállított, és 2020. március 11. és 2020. július 3. között vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró hivatalos okmányok érvényességi idejét 2022. június 30-ig kitolták,
  • a 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeresen záróvizsgázóknak továbbra se kell nyelvvizsgát tenniük, hogy megkapják a diplomájukat és
  • továbbra is akár 90 napot is kérhetnek a közadatgazdák a közadatigénylések megválaszolására.
Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán