Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Dobrev a Jobbikról: Kevés jobb dolog történhet annál, hogy egy rasszista politikai közösség bejön a konzervatív mainstreambe

A múlt héten az előválasztás első fordulójának eredményhirdetése alatt folytatódott 1 Magyarország Kezdeményezés miniszterelnökjelölt-aspiránsi beszélgetéssorozata. Szeptember 30-án Dobrev Klárával ültek le vitatkozni a roma közösség problémáit tematizáló civilek, éppen akkor, amikor a DK jelöltje a magabiztos első körös győzelem célegyenesében volt.

Ez egyébként viszonylag szűkre is szabta a beszélgetés kereteit: azzal ugyanis, hogy szerdáról csütörtökre tolódott az eredményváró, Dobrev kereken egy órán keresztül tudott csak az 1 Magyarország és a közönség rendelkezésére állni, így számos téma nem került napirendre a vita során. A miniszterelnök-jelölt ezért javaslatot tett arra, hogy a közeljövőben kerüljön sor egy „pótalkalomra” is, ahol a kibeszéletlen pontokra vissza lehet majd térni.

Dobrev Klára Fekete-Győr András és Márki-Zay Péter után harmadik miniszterelnök-jelöltként tett eleget a roma civilek meghívásának, és a látottak alapján akár azt is feltételezhetnénk, hogy készült jelölttársai szerepléseiből, akik rendre belefutottak valamilyen otromba sztereotípia használatába, ki tudatosan, ki kevésbé.

A DK jelöltjénél ez fel sem merült, sőt, nagyon ügyesen keretezte mondandóját a kezdettől fogva azzal, hogy a fogalomhasználatot, illetve a roma közösség problémái körüli fogalmak tartalmának tisztázását jelölte ki nulladik pontként azok megoldása felé.

Kezdve onnan, hogy az integráció fogalmának használata önmagában elégtelen, mert azt emancipáció kell, hogy kiegészítse. Ezt bővebben kifejtve Dobrev hozzátette, a paternalizmus, az érintettek bevonásának hiánya az egyik alapvető hozzáállásbeli probléma, ami a roma stratégiákat jellemzi, úgy Magyarországon, mint Unió-szerte.

Ide kapcsolódik az is, hogy míg Márki-Zay mondandójában az önkormányzati tapasztalat volt az állandó referenciapont, úgy – érthető módon – Dobrev Klára nem mulasztott el hivatkozni számos alkalommal európai parlamenti posztjára és tevékenységére.

A részvételiség kapcsán a beszélgetés egy későbbi pontján Dobrev egyik vitapartnere, az 1 Magyarország alapító Rézműves Szilvia felvetette, hogy a részvételiségre, a cigány emberek bevonására az őket érintő kérdésekre valódi, intézményes garancia is kell. Dobrev erre válaszul elmondta, hogy ha ő miniszterelnök lesz, az államigazgatásban és a közszférában cél lesz, hogy növeljék a roma származásúak arányát. Márki-Zay Péter korábbi felvetésére, miszerint a közös ellenzéki listán legyen legalább három roma képviselőjelölt, a DK jelöltje azt mondta, ő támogatja, de ez a hat párt döntése kell majd, hogy legyen, így egyedül nem tud garanciát vállalni rá.

A „felzárkóztatónak” hívott programokkal kapcsolatban az 1 Magyarország szószólója, Rostás Aranka felvetette, hogy bár sokan vesznek részt az integrációs programokban, mégis számos cigány ember köt ki ott, hogy hiába tanulnak, végül nem veszik fel őket sehová a rendszerszintű előítéletesség miatt.

„Ha valakinek nincsen diplomája a cigánytelepen, attól még ugyanolyan magyar állampolgár, mégis azt mondják, nekünk 5-ször, tízszer annyit kell letenni az asztalra ahhoz, hogy integráljanak”

– folytatta Rostás Aranka.

Dobrev egyetértett beszélgetőtársaival abban, hogy akik ma Magyarországon élnek, mind integrált magyar állampolgárok. Ugyanakkor vannak köztük, akik rosszabb körülmények között élnek, és akiket előítéletesség vesz körül vagy a bőrszínük miatt, vagy pusztán csak azért, mert elöl hiányzik két foguk, említett egy konkrét példát országjárásáról Dobrev Klára.

Azzal kapcsolatban, hogy ezt a fajta, társadalmi méretű kirekesztést hogyan lehetne orvosolni, a DK jelöltje konkrét példákat csak az oktatás területéről hozott, igaz, ezen a téren viszonylag kompakt elképzelésekkel érkezett a beszélgetésre.

Dobrev szerint abba kell hagyni azt a gyakorlatot, hogy azok az iskolák kapnak másokhoz képest kétszer-háromszor annyi támogatást, ahová jómódú szülők gyerekei járnak. Azt szeretné, hogy azok az iskolák és pedagógusok kapjanak ennyit, ahol és akik szegregátumokban élő gyerekeket fogadnak, és azok a tanárok, akik telepeken tanítanak hátrányos helyzetű gyerekeket.

„Nemcsak azok a pedagógusok kell, hogy gyémántoklevelet kapjanak, akik elitgimnáziumokban tanítanak, és megnyeretik a tanítványukkal a diákolimpiát, hanem azok is, akik eljuttatják a mélyszegénységből jövő gyerekeket az érettségiig”

– magyarázta.

A moderátor, Ónody Molnár Dóra közbevetette, hogy Dobrev koncepciója eleve abból indul ki, hogy szegregált marad a közoktatás, mire a miniszterelnök-jelölt azzal válaszolt, hogy fontos, hogy legyenek hosszú távú célok, de szerinte lépésről lépésre kell haladni. Úgy véli, a cél az, hogy állami iskola és állami iskola között ne legyen különbség hosszú távon, „azonban most a holnapra is gondolni kell”.

Ez alatt azt értette, hogy 2022-ben és 2023-ban az iskolák jelentős része „gyermekmegőrzővé” fog átalakulni a pedagógushiány miatt. Dobrev úgy véli, el kell kezdeni feltölteni forrással a az oktatást, mert a deszegregációs programoknak az az alapja, hogy a tárgyi és anyagi feltételek biztosítva vannak. Szerinte onnantól kezdve az intézményi rasszizmust, ami része az oktatási rendszernek, már számon lehet kérni.

Dobrev Klára szerint míg számos olyan ügy van, amelyekben a romáknak saját magukat megszervezve kell kiállniuk saját magukért, a rasszizmus kérdésében, eközben „a legtöbb tennivalója a többségi társadalomnak van”.

Mint az 1 Magyarország többi vitáján is, úgy ez alkalommal is szóba került a Jobbik mint az ellenzéki összefogás fekete báránya, már ami a párt romákkal szembeni megnyilvánulásait illeti, de ezúttal is említésre kerültek a meleg és zsidó kisebbségek is, akik szintén hiába várnak a Jobbik bocsánatkérésére.

Míg a szakpolitikai kérdésekben jelölttársaihoz képest valamivel konkrétabb és világosabb válaszokkal szolgált, Dobrev talán a Jobbik-kérdést kente el a leginkább: szerinte voltak vállalhatatlan mondataik, ő viszont látja azt a szándékot, hogy „igazi, európai értelemben vett jobboldali pártot faragjanak a Jobbikból”. Mint mondta, kevés jobb dolog történhet, mint hogy egy korábbi szélsőjobboldali párt fokozatosan bejöjjön a jobboldali mainstreambe.


Ezután gyorsan megdicsérte az 1 Magyarországot, amiért kampányukkal rászorítják a megtisztulásra a szavazataikat kérő pártokat. Az pedig szerinte, hogy a szegedi jobbikos Tóth Péter bocsánatkérését elérte az 1 Magyarország kampánya, „az egyik legcsodálatosabb dolog”, ami az országban történt.

A szószólók azonban nem hagyták, hogy Dobrev ennyivel elintézze az ellenzéken belüli rasszizmus és cigányellenesség kérdését, mire a miniszterelnök-jelölt arra futtatta ki mondandóját, hogy „rosszul használt kifejezésekről” és akár „bírósági ítéletekről alkotott eltérő véleményekről” (itt a kormány 2020 elején folytatott gyűlöletkeltő kampányát elindító, gyöngyöspatai kártérítési ügyről volt éppen szó) sok vitája lesz még az ellenzéknek házon belül és is a cigánysággal is. De szerinte ez nem baj, úgy véli, ezeknek a vitáknak van létjogosultsága.

Összességében az látszott, hogy Dobrev Klára talán az utolsó kérdéskört leszámítva sokkal jobban vette az akadályokat az 1 Magyarország vitáján. Ha hiányérzete maradt az embernek, az nagyjából két dolog miatt lehetett. Egyrészt Dobrev kezdettől az elmúlt tíz évet szabta meg a beszélgetés keretéül, amit mind a moderátor, mind beszélgetőtársai kritikátlanul el is fogadtak. S a DK olyan vezető politikusainak 2010 előtti munkássága, mint például Arató Gergely korábbi oktatási államtitkáré, teljesen reflektálatlanul maradt, pedig a beszélgetés témája bőven adott volna rá alkalmat.

Hasonlóképp, az is szó nélkül maradt, hogy a DK idén augusztusban együttműködési megállapodást kötött a korábban jogerősen elítélt Kolompár Orbán vezette Magyarországi Cigányközösség Fórumával. Bízzunk benne, hogy Dobrev Klára tényleg visszatér további beszélgetésekre az 1 Magyarországhoz, és ezekre a témákra is jut idő majd.

Az egyórás beszélgetést a Mérce felvételén lehet megtekinteni:

Címlapkép: Kovács Szandra / 1 Magyarország Kezdeményezés.