Törvénymódosító javaslatot nyújt be a Párbeszéd annak érdekében, hogy a jövő évi országgyűlési választásokkal együtt lehessen megtartani a Fudan egyetemről szóló népszavazást. Erről a javaslatot benyújtó Szabó Tímea és Jámbor András, a fővárosi 6. számú egyéni választókerület képviselőjelöltje beszélt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előtt.

Szabó javaslatával a népszavazási törvény azon passzusát törölné el, amelyik megtiltja a népszavazások kiírást a választásokat megelőző 41 napban:

Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára, továbbá az azt megelőző és követő 41 napon belüli időpontra nem tűzhető ki országos népszavazás. Ha az országos népszavazást emiatt nem lehet kitűzni, az országos népszavazást a választást követő 131 napon belüli időpontra kell kitűzni.

Szabó szerint erre azért van szükség, mert ha a Nemzeti Választási Iroda bármilyen ellenzéki népszavazási kezdeményezést elfogad, akkor „joggal felmerül a kérdés, hogy nem történik valami turpisság”.

Ezért szeretnék elkerülni azt, hogy bárki trükközni tudjon a népszavazás idejével.

Amint arról beszámoltunk az NVI éppen egy hete fogadta el Karácsony Gergely két népszavazási kérdését, egyet a Fudan Egyetemmel kapcsolatban, egyet pedig a munkakeresési járadék idejének, jelenleg Európában legalacsonyabbnak számító három hónapról kilenc hónapra emeléséről.

Szabó Tímea elmondta, most 15 napja van bárkinek fellebbeznie a döntés ellen, ezután a Kúriának 90 napja van eldöntenie, hogy átengedi-e a kérdéseket. Ezt követően a kezdeményeznek 120 napja van összeszednie a népszavazás megtartásához szükséges 200 ezer aláírást, ezután kerül a Parlament elé jóváhagyásra a kezdeményezés, majd Áder János, köztársasági elnökhöz kiírásra.

„Ha összeadjuk ezeket a napokat, akkor nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a következő országgyűlési választások előtt meg lehessen tartani a Fudranról szóló népszavazást”

-mondta el Szabó, hozzátette azt is, hogy Orbán Viktor és Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezet miniszter is korábban azt mondta, nem valószínű, hogy 2023 előtt népszavazást lehetne tartani a kérdésben. Szabó szerint azonban a Fudan kérdése sokkal fontosabb annál, minthogy 1-1,5 évvel el lehessen tolni az emberek megkérdezését. Mivel a Fudan Egyetem 540 milliárd forintból épülne, ebből 450 milliár kínai hitelből állna rendelkezésre, amiből „kínai munkásokkal, kínai alapanyagokból épülne meg az elit egyetem”, így az sem a magyar embereknek, sem a magyar gazdaságnak nem jó.

„Egy 450 milliárdos kínai hitel minden egyes magyar állampolgárra 120 ezer forintos adóterhet ró. Ez egy kétgyerekes családnál közel félmillió forintos adóterhet jelent. Ráadásul a Fudan Egyetemen egy magyar diák éves tandíja 2,5 millió forint lenne. Ilyen egyetemre Magyarországon nincsen szükség”

-mondta el Szabó, aki szerint a magyar diákoknak a Diákváros jelentette lakhatásra van szükség.

Arra, hogy a választásokkal együtt lehessen megtartani a népszavazást Szabó szerint azért is szükség van, mivel így az sokkal olcsóbb lesz. A kormány előző népszavazása 15-16 milliárd forintjába került az adófizetőknek, ha azonban a mostani népszavazást együtt lehet megtartani a választásokkal akkor ennyit spórolnának a választók. Ezt az összeget így más célokra lehetne elkölteni.

Jámbor András, a Szikra mozgalom MSZP és Párbeszéd által támogatott képviselő jelöltje a Fudan beruházással érintett IX. és VIII. kerültben elmondta, Gulyás Gergely és Orbán Viktor azért beszélt 2023-ról a népszavazással kapcsolatban, mert „biztosak lehetünk benne, hogy addigra már eldőlenek azok a kérdések, amik okafogyottá teszik azt”.

„Azért nyújtottuk be a törvénymódosító javaslatot, mert azt szeretnénk, hogy valóban a nép döntsön erről a kérdésről”

-mondta el Jámbor, aki szerint a területre eredetileg tervezett Diákváros ügye túlmutat önmagán, szimbólummá vált.

Mivel a projektben eredetileg tervezett 12 ezer kollégiumi férőhely és 5800 bérlakás szimbóluma a magyarországi lakhatási válságnak.

Miután a kormány rendeletet módosított, hogy a veszélyhelyzet ellenére lehessen országos népszavazást tartani (helyit viszont továbbra se), Orbán Viktor miniszterelnök július 21-én bejelentette az úgynevezett „gyermekvédelmi” – de a gyermekvédelmet leginkább megcsúfoló, homofób – népszavazást. Karácsony Gergely még ugyanezen a napon bejelentette saját népszavazási kezdeményezését, annak az elbírálására azonban jóval többet kellett várni, mint a kormányéra, amelyet már egy hónappal ezelőtt, július 30-án átengedett a bizottság. Mint arról beszámoltunk, a főpolgármester kezdeményezése benyújtásakor azt mondta, az NVB munkatársai arról tájékoztatták, „borítékolható”, hogy a kormány kérdéseit jóváhagyják, az általa benyújtottakat pedig elutasítják. Ehhez képest most valamivel pozitívabb eredményt láthatunk.

Szabó Tímea és Jámbor András teljes sajtótájékoztatója: