Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Tüntettek az egészségügyi szakdolgozók – percről percre a Mércén

A márciusban bevezetett új egészségügyi szolgálati jogviszony a koronavírus-járvány idején nemhogy csökkentette volna a dolgozók terheit, de egyenesen rontott a helyzetükön, ezért július 31. szombatra országos tüntetést szervezett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). Budapesten a Hősök terén tartanak nagygyűlést, innen jelentkezett délelőtt tíz körül élő videóval a Mérce.

Az új egészségügyi jogviszonyról és annak hátrányairól már korábban is beszámoltunk a Mércén, cikkeink a témában itt érthetőek el.

A szakdolgozók juttatásai és keresetei csökkentek, és miközben az orvosok bérrendezése úgy ahogy – bár továbbra sem a kívánatos mértékben – de halad, a szakdolgozók igényeiről mintha nem akarna tudomást venni a kormány. Míg korábban a szakdolgozók bére elérte az orvosok bérének a felét, mára a harmadát sem.

Dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke korábban nyilatkozott lapunknak, miszerint

,,Elmondható, hogy a magyar dolgozói társadalmat képviselő szakmai csoportosulások, szervezetek értik, érzik és támogatják köztestületünk céljait, amik teljes mértékben visszahatnak a betegellátás javítására, a betegek és a lakosság elégedettségére, tehát túlmutatnak az egészségügyi szakdolgozók jogállási és megélhetési kérdésein”.

A nagygyűlésre a MESZK számos támogató szervezet mellett meghívta Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterét, valamint Pintér Sándor belügyminisztert. Utóbbi válaszolt is, kifejtve hogy az egészségügyi dolgozók áldozatkészsége ismert a kormány előtt, és részvétét fejezte ki a járványban elhunyt dolgozók hozzátartozói felé.

A demonstráció mellett pedagógus, hallgatói és szociális munkás szervezetek is kiállnak, valamint az ágazaton belül is számos érdekképviseleti szerv biztosította támogatásáról a tiltakozókat. A Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Liga Szakszervezet, illetve a Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közös nyilatkozatukban is kiálltak az ügy mellett.

Percről percre tudósításunk az alább olvasható.

Címlapkép: Mérce
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Hősök tere Miközben a rendezvény végeztével újfasiszta csoportok próbálták felhívni magukra a figyelmet, a szervezők lezárták a tüntetést.

„A szakdolgozók munkája szolgálat, de nem szolgaság”

– hangzott el még egyszer a színpadról a „naggyűlés” jelszava.

A tüntetésen az egészségügyi szakmai szervezetek és szakszerezetek mellett számos, szolidaritást vállaló szakma képviselete is megjelent, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszony szakdolgozókat diszkrimináló rendelkezései és a szakdolgozók megalázó munkakörülményei és bére miatt tiltakozzanak.

A felszólalók többször elmondták, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt „arcul csapásként” élték meg a járvány idején. Annak előkészítésébe a szakdolgozói kamarát és a szakmai szerezeteket nem vonták be, és a legtöbben csak kényszerből írták alá, tiltakozásra pedig a vészhelyzet miatt nem volt mód.

A beszédeket több ponton az érdekvédelmi és szakmai elit tétlensége miatt elégedetlenek zavarták meg bekiabálásokkal, nagy füttyöt kaptak Kásler Miklós és Pintér Sándor miniszterek is.

A tüntetésen az új jogviszonnyal hozott új problémák mellett az anyagi megbecsülés hiányát, a munkakörülményeket, a túlterheltséget és a pályaelhagyók szédületes mennyiségét emlegették, hasonlóképpen a néhány évvel ezelőtti „fekete ruhás mozgalom” képviselőihez.

A tüntetők 12 pontos kiáltványban foglalták össze követeléseiket, amelyben egyebek mellett

szeptembertől 30 százalékos béremelést követelnek a szakdolgozóknak, valamint az egészségügyi szakdolgozók közalkalmazotti jogviszonyának visszaállítását, és veszélyhelyzeti pótlékrendszer bevezetését követelnek a betegellátás valamennyi területén.

Balogh Zoltán, a MESZK elnöke azt mondta, követeléseikre „mielőbbi választ várnak a kormánytól”.

Tudósításunk itt zárul, köszönjük a kitartó figyelmet!

Ha szívesen olvasol és nézel hasonló közvetítéseket, és megteheted, kérjük támogasd a Mércét az alábbi módok valamelyikén!

...

Havonta rendszeresen támogatom a Mércét

Egyszeri összeggel támogatom a Mércét

Egyszeri bankkártyás támogatás

Támogatási lehetőségek

Hősök tere A tüntetés lezárása után a hazatérni szándékozó vidéki tüntetők és buszaik közé ellentüntetők egy csoportja vert éket, így az egészségügyi dolgozók egy darabig a Hősök terén rekedtek.

Az oltásellenes csoportosulás szélsőjobboldali tüntetőkkel keveredett össze, majd nagy egyetértésben akadályozzák a szakdolgozókért tüntetők hazaindulását.

Jelenleg a tér metszete a következő: egészségügyi dolgozók, rendőrök, oltásellenesek és újfasiszták, majd a vidékről érkezettek buszai.

Ellentüntető egy buszba kapaszkodik a MESZK tüntetése után, miközben rendőrök próbálják jobb belátásra bírni. Fotó: Mérce

Az ellentüntetők több molinóval és táblával is igyekeznek felhívni a többi jelenlévő figyelmét újfasiszta elveik létjogosultságára, avagy az oltások vélelmezett veszélyeire.

Oltásellenes ellentüntető a vakcinák vélt veszélyeire hívja fel a figyelmet a MESZK tüntetésén. Fotó: Mérce

Volt aki térdre ereszkedve hívta fel a figyelmet az elnyomásra,

Féltérdre ereszkedett oltásellenes ellentüntető a MESZK tüntetésén. Fotó: Mérce

míg más a COVID-fasizmus miatt fejezte ki aggodalmát.

A COVID-fasizmust elítélő oltásellenes ellentüntetők molinója a MESZK tüntetésén. Fotó: Mérce

A szembenállás információink szerint nem fajult tettlegességbe, a konfliktus kicsúcsosodásaként „szarházi vagy, nem nővér”, valamint „mocskos fasiszták” bekiabálások tarkították a programot. Emellett az ellentüntetők bemutogattak a buszoknak.

Hősök tere A MESZK kiáltványt fogalmazott, amelyben a tüntetésen résztvevő egészségügyisekkel közösen megfogalmazott problémákat, követeléseket, javaslatokat gyűjtötték össze, amelyeket átadnak majd a döntéshozóknak.

Ezeket Balogh Zoltán kamarai elnök ismertette:

  1. Elvárják és kérjük az egészségügyi szakdolgozók közalkalmazotti jogviszonyának visszaállítását.
  2. Szeptembertől 30 százalékos béremelést követelnek.
  3. Az orvosi bértábla belső arányaival megegyező, új egészségügyi szakdolgozói bértáblát szeretnének.
  4. Kerüljön be a kormányzati döntés előtt álló Egészséges Magyarország 2021-2027 nevet viselő egészségügyi stratégiába az egészségügyi szakdolgozói humánerőforrás és bérfelzárkóztatás folytatása, valamint a betegállátás minőségét javító szakdolgozói tényezők.
  5. Kapjon prioritást az alapellátásban dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, valamint felzárkóztatása az ágazat többi szereplőjéhez.
  6. Kérjük felülvizsgálni a kormányzati rendelkezések eredeti szándékával ellentétes, előnytelen munkáltatói intézkedések és kifizetések végrehajtási gyakorlatát a betegellátás valamennyi szintjén.
  7. Határozzák meg és tartsák be a műszakonként beosztható ápolók számát végezttség szerint mely létszám feleljen meg az ellátásra szoruló betegek számának és súlyossági állapotának. 
  8. Kerüljenek egyértelműen meghatározásra és betartatásra szakdolgozói kompetenciák betegellátás mindhárom szintjén!
  9. Kerüljön sor az egészségügyi szakdolgozói életpálya törvényi és jogszabályi alapon nyugvó meghatározására, az előmeneteli rendszer elemeinek kialakítására!
  10. Legyen kiemelt szerepe a magyar ápolásügynek és ápolásvezetésnek az ellátás minden szintjén.
  11. Kerüljön bevezetésre 2021. szeptember 1-től veszélyhelyzeti pótlékrendszer a betegellátás valamennyi területén.
  12. Kerüljön rendezésre az egészségügyi szakemberek képzésében résztvevő elméleti és gyakorlati oktatók, szakoktatkók helyzetének és anyagi megbecsülésének kérdése.  

Az egészségügyi szakdolgozók követelési.

Hősök tere Csordás Anett, a Momentum és a C8 józsefvárosi és ferencvárosi (budapesti 6. OEVK) jelöltje, valamint előválasztási ellenfele, a Szikra mozgalom által indított és a Párbeszéd-MSZP által támogatott Jámbor András (lapunk korábbi főszerkesztője) együtt adtak interjút a Partizánnak.

Csordás szerint, aki az otthonápolást végzők juttatásainak emeléséért folytatott kampánnyal került be a köztudatba, „nonszensz”, hogy az egészségügyért mint alapvető emberi jogért tüntetni kell.

Jámbor szerint a dolgozók helyzete általában egyre rosszabb, kiemelte a légiirányítók sztrájkjának ellehetetlenítését, és azt, hogy azokat az egészségügyi dolgozókat, akik nem veszik fel az oltást, kompenzáció nélkül ki lehet rúgni.

A két jelölt egyetértett abban, hogy társadalmi ügyek következetes képviselésével ezzel a kormánnyal szemben is el lehet érni győzelmeket, különösen választási évben.

Amint Jámbor András is elmondta, a szervezők a politikusoktól azt kérték, hogy „magánemberként” vegyenek részt. Noha a színpadon beszélők néhány kivételtől eltekintve a kormány direkt kritikájától tartózkodtak, a tüntetők akkor nyilvánultak meg a leghangosabban, amikor kifütyülték Kásler Miklós és Pintér Sándor minisztereket.

A színpadról időközben elhangzott, hogy „minden olyan zászlót vigyenek ki, amelyek miatt azzal vádolhatnak minket, hogy politikai megrendelésre vagyunk itt”

Hősök tere Dr. Pápai Tibor, a MESZK szakmai szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős titkára az egészségügy számos problémájáról beszélt: így a bérek mellett a megbecsültség hiányát, az infrastrukturális nehézségeket, a képzés hiányosságait is felsorolta, ahogy arra is kitért, hogy a dolgozók fizikai és mentális egészségét is kikezdi a jelenlegi rendszer.

Létbiztonságot, motiválást, megbecsülést és elismerést követelt.

Mint elmondta, nem mindenki lehet ápoló, de mindenki lehet ápolt, ezért a szakmát, ami egy tudomány, meg kell őrizni. Kifejtette, hogy az ápolásnak mindenki számára elérhetőnek kell lennie.

Hősök tere Noha a színpadon is kemény beszédek hangzanak el, helyszíni tudósítónk szerint a színpadon elhangzott mondatok nem tükrözik a Hősök terén uralkodó hangulatot.

A színpad előtt rendszeresek a „nem vagyunk rabszolgák!”, és az egészségügyi vezetést érő „mondjon le!” bekiabálások.

Hősök tere Üveges Péterné, a MESZK fekvőbeteg-ellátási alelnöke felidézte, hogy egy kongresszuson nemrég  kórházi vezetők azt mondták, a létszámhiány ápolói szinten nem okoz gondokat. (Ezt hangos füttyszó kísérte a tömegből). A kamarai alelnök szerint  már 2019-ben rengetegen hiányozták a rendszerből, de ha ehhez még hozzáadjuk az új jogviszony miatt távozókat, akkor már 8-10 ezer ápoló hiányzik a betegellátásból.

Az Emmi által készített 2027-ig szóló stratégiai tervben sincs szó arról, hogy mi lesz a szakdolgozók bérfejlesztésével és létszámfejlesztésével – folytatta Üvegesné, ugyancsak hangos fújolás fogadta szavait.

„Nem engedhető meg, hogy újabb ápolók egzisztenciális okok miatt további pályaelhagyásra kényszerüljenek. Tegye fel a kezét, akinek 508 ezer forint a fizetése!… Egyetlen kezet sem látok” 

– szólt a közönséghez az alelnök, utalva annak az ápolónőnek a történetére, akitől jogellenesnek ítélt felmondása félmillió forintot követelt a munkáltató egyhavi bérként, ő azonban csak havi 220 ezer forintot vitt haza.

Az új jogállási törvény bevezetésével úgy megalázták a szakdolgozókat, mint még soha – mondta Üveges Péterné, hozzátéve, helytállásukért egy sort sem érdemeltek a törvény bevezető szakaszában, az csak az orvosokról szól.

Az új jogviszony keretei között az Alaptörvénnyel ellentétben nem köthetnek kollektív szerződést, megszűnt a sztrájkhoz való jog. A kollektív szerződések vívmányai elvesztek – sorolta. Példákat is hozott a hátrányosabb feltételekre: kevesebb lett az ügyeleti díj és pótlék, hátrányos lett a jubileumi jutalom  – új nevén szolgálati elismerés – kifizetése, a kirendelés csak hátrányokkal jár, ezekért semmiféle ellentételezést nem kaptak. Ezért tiltakoznak a munkajogi zsarolás ellen.

„A legjobb féken tartó erő az anyagi bizonytalanság” – mondta.

Végül külön is kiemelte a szakdolgozók követeléseit:

  • elvárják az azonnali, az orvosokkal azonos mértékű béremelést a szakdolgozók számára is
  • a jogállási törvény ne vonatkozzon az egészségügyi szakdolgozókra,
  • elvárják a közalkalmazotti jogviszony visszaállítását
  • és a munkájukhoz méltó társadalmi elismerést.

A kormány visszaél a szakdolgozók hivatástudatával. Kiszolgáltatottság, bizonytalanság, megfélemlítettség jellemzi magyar szakdolgozókat. A járvány alatt halálos veszélyben látták el a betegeket a járvány alatt – mondta.

„Miniszterelnök úr, a munkát mi elvégeztük” – szólította meg Üveges Péterné Orbán Viktort is beszéde végén.

Hősök tere Dr. Kálmánné Simon Mária, a budapesti alapellátásért felelős szervezet vezetője elmondta, számos méltánytalanság éri az alapellátásban dolgozókat.

Az új jogviszony az alapellátásban dolgozó szakdolgozókat a szakember szerint megalázta, pedig a járvány alatt ők is meghatározó jelentőségű munkákat végeztek.

A döntéshozólat arra kérte, tekintsenek úgy az alapellátásban dolgozókra, mint az egészségügyi rendszer alapköveire, akik a születéstől a halálig kísérik az embereket.

Egyebek mellett a háziorvosi praxisokban elmaradó bértámogatásokat és a hospice ellátásban elmaradó vizitdíjemeléseket emlegette mint példákat az alapellátásban dolgozó szakdolgozók diszkriminációjára.

Hősök tere Így szálltak el.

Hősök tere Kónya Anikó, a Magyar Ápolásigazgatók Egyesületének elnöke konstatálta, hogy  megerősítést nyert, hogy az ápolási szakma jelentős társadalmi támogatást élvez. Elmondta, hogy az elmúlt másfél év a COVID és az új jogviszony jegyében telt, és mindkettő jelentős kihívás volt, és mindkettő megtizedelte az ápolók számát.

Kifejtette, hogy noha 2016-ban megkezdődött a bérfejlesztés, azonban az ápolók bére további korrekciót igényel az új szolgálati jogviszony bértáblájával összevetve.

Felhívta a figyelmet a műszaki, gazdasági szakemberek helyzetére is, miszerint ők is fontosak, ennek ellenére az ő bérezésük rendezése is hosszú ideje húzódó feladat.

A szolidaritás jegyében emlékeztetett, hogy az ápolók, közvetlen egészségügyi dolgozók és a kiszolgáló szakmákban dolgozók együtt alkotnak egy nagy teamet. Mint mondta a gyógyítás közös ügyük. Nem a legkönnyebb hivatást választották, amiben az együttműködés legalább annyira fontos, minthogy minden szakterület megkapja a nekik járó elismerést.

Arra buzdítja az ápolás és a többi szakterület dolgozóit, hogy folytassák munkájukat, amiben minden téren számíthatnak az ápolásigazgatók támogatására.

Hősök tere Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara(MOK) elnöke azzal kezdte, hogy a MOK új vezetése az ápolókat kollégának, a gyógyítást csapatmunkának tekintik,  ami nélkülük semmit nem ér.  A kormányzatnak is meg kellene értenie, hogy a gyógyítás értéke egyre nő. Csak együtt tudunk eredményesek lenni, csak együtt tudunk gyógyítani – hangsúlyozta Kincses.

Ezen a ponton egy résztvevő a közönség soraiból megafonnal közbeszólva megzavarta Kincses beszédét:

„A betegek és a károsultak mellett mikor fognak kiállni, Kincses úr?”

A rövid intermezzo után Kincses így folytatta:

„Nem elég az [orvosi] szakmával törődni, valakinek a párnával is kell törődni, meg kell fogni a beteg kezét, és ezt csak ti tudjátok. Rengeteg feladatot levesztek a vállunkról. A diplomás ápolók jelentik az egészségügy fejlődésének jövőjét”

-mondta az orvosi kamara elnöke.

Kincses szerint ez utóbbi állítást igazolta a COVID is, mert a halálozások száma jóval magasabb lett volna az ápolók nélkül. 

Az orvosi kamara elnöke szerint általános értékváltásra van szükség a kormány részéről, meg kell éretni, hogy a gazdaság van az emberért, és nem az ember a gazdaságért, és rólunk, emberekről kell, szóljon „ez az egész”.  Kincses azzal zárta, a fejlett egészségügy nem megy tisztességesen megfizetett, kipihent ápolók nélkül.

Hősök tere A Gyógyszerész Kamara elnöke, Hankó Zoltán a gyógyszerészek szolidaritását fejezte ki a szakdolgozókkal.

Hankó a helytelen egészségügyi struktúrát és a hibás jogi kereteket emelte ki mint az elégtelen munkahelyi körülmények mellett fennálló a problémákat.

Szerinte a helyzet javításáért nem csak a kamarák munkájára, hanem az egészségügyi kormányzatra is szükség lenne.

Hősök tere Az esemény házigazdája a színpadról köszöntötte a legbefolyásosabb szakmai szervezetek vezetőit, akik megjelentek a tüntetésen, név szerint említette

  • a MOK elnökét, Kincses Gyulát,
  • a Gyógyszerész Kamara elnökét, Hankó Zoltánt,
  • a Magyar Ápolásigazgatók Egyesületének elnökét, Kónya Anikót,
  • a Betegszervezetek Magyar Országos Szövetségétől Vidor Esztert,
  • és rezidens szövetség jelenlévő képviselőit is.

A tüntetéshez számos egészségügyi szakmai és érdekvédelmi szervezet csatlakozott az ország minden részéről, az egészségügyi dolgozókat tömörítő szervezeteken túl szociális ágazati, értelmiségi szakszervezetek is csatlakoztak, a két pedagógusszakszervet és a hallgatói szakszervezet mellett.

A tiltakozókat támogatásukról biztosították a Szakszervezeti Együttműködések Fóruma, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok szakszervezeti együttműködések is.

A csatlakozók teljes listáját itt és itt lehet olvasni.

Kásler Miklóst, aki a MESZK meghívását nem fogadta el, és Pintér Sándort, aki szintén csak levélben köszöntötte a szakdolgozókat, a tömeg kifütyülte.

Hősök tere Dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke, a nagygyűlés házigazdája nyitotta a tüntetésen felszólalók sorát. A mára jósolt időjáráshoz hasonlította az egészségügyi szakdolgozók megpróbáltatásait a tavasz folyamán, mondván, ők is nyári forróságot éreztek a szkafanderekben, és a várható esőhöz hasonlóan folyt a homlokukon a verejték. 

Balogh annak magyarázatával folytatta, hogy miért most került sor a rendezvényre.

Mint mondta, a COVID első hullámának épp vége volt, mikor a szakdolgozók 2020 őszén arculcsapásként  élték meg az egészségügyi jogviszonyt szabályozó törvényt, hiszen az előkészítésbe nem vonták be a Kamarát, csupán néhány órát  kaptak a véleményezésére. Az első perctől kezdve tiltakoztak, és azt követelik most is, hogy ne vonatkozzon rájuk ez a szabályozás – folytatta.

Miután már első áttekintésre már súlyos hiányokat, méltánytalanságokat észleltek a joganyagban, később több tízezren írták alá azt a petíciót, amit a „legfőbb vezetőknek” eljuttattak azért, hogy hirdessék ki ezt a törvényt – de hiába. 

„Már akkor tüntetni kellett volna, de a veszélyhelyzetben erre nem volt mód, és nem lett volna ildomos, amikor betegek ezrei feküdtek a kórházakban”

-mondta Balogh Zoltán.

A kamarai elnök felidézte a szakdolgozók közelmúltbeli veszteségeit: amikor a koronavírus-járvány miatt sok dolgozó életét vesztette, vagy amikor a harmadik hullám előtt mintegy ötezer egészségügyi dolgozó nem írta alá az új jogviszonyt. Emlékeztetett ehhez hasonló felmondási hullám volt volt 2008-ban, amikor három és félezer távozott a rendszerből a kórházi átstrukturálások során. 

Balogh szerint most nyílt csak alkalom, hogy kifejezzék elégedetlenségüket amiatt, hogy  a kamara problémafelvetései nem találtak támogatásra, és maiért négy hónap után kaptak csak – és akkor is elutasító – választ a követeléseikre. Az érdekérvényesítő-eszközök elfogytak, elfogytak de a túlterhelt szakdolgozók elégedetlensége jogosan nőtt, és a negyedik hullámmal kapcsolatos intézkedések előtt fontosnak tartották, hogy a kamarai tisztségviselők és a tagok együtt fejezzék ki elégedetlenségüket az új jogviszonnyal kapcsolatban, még akkor is ha sokan kényszerből is, de aláírták – fejtette ki Balogh. 

„Nem lehet politikai eszköz az egészségügy, cél kell, hogy legyen. Azért kell felszólalni, hogy legyenek motivált és elégedett szakdolgozók” – zárta beszédét a MESZK elnöke.

A mai tüntetést a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) hirdette meg, hogy felhívja az összes egészségügyi dolgozó helyzetének tarthatatlanságára a figyelmet. Ugyan konkrét egészségügyi témájú tüntetés már régen volt, az egészségügyi rendszer és dolgozói helyzete az utóbbi években szinte állandóan napirenden volt a magyar közéletben.

2015-ben a „fekete ruhás nővérként” elhíresült Sándor Mária volt az, aki az elsők között ráirányította a témára a figyelmet, ráadásul ezért folyamatos egzisztenciális kockázatot is vállalt.

2015 elején azzal vált ikonikus alakjává az egészségügyi dolgozók tiltakozásának, hogy fekete ruhában ment be dolgozni azért, hogy a hazai szakdolgozók nyomorúságára, a kifizetetlen túlórákra, a végletekig elgyötört ápolókra hívja fel a figyelmet. Hasonló akciókra szólította fel ápolótársait is, felhívása nyomán fekete ruhás tüntetési hullám indult el az országban, amelyet a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) is támogatott.

Később egész mozgalom épült Sándor Mária köré, de ezzel párhuzamosan a konfliktusok is szaporodtak a környezetében. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara – ugyanaz a szervezet, amelyik a mostani tüntetés szervezője – 2015 júliusában etikai vétség gyanúja miatt eljárást indított az ápolónő ellen, aki akkor még tagja volt a szervezetnek. A kamara úgy vélte, hogy Sándor „bizonyos kommunikációs csatornákon tett nyilatkozataival” megszegte az egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó etikai kódex szabályait.

Ha a kamarai bizottság vétkesnek monda volna ki Sándort, akkor akár az állását is elveszíthette volna, azonban nem sokkal később visszavonták az etikai eljárást.

Balogh Zoltán, a MEKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy nem politikai megrendelésre történt az eljárás kezdeményezése, hanem mert Sándor Mária olyan kijelentéseket fogalmazott meg a szervezetükkel szemben, amelyeket nem hagyhatott szó nélkül. Az elnök szerint a szervezeten belül szerették volna kezelni az ügyet, nem akartak belőle „pártpolitikai csihi-puhit” – de sajnos pont ez lett belőle. A visszavonást azzal magyarázta, hogy a kamara 20 területi vezetője és ő maga is fenyegető levelet kapott, melyben 72 órás ultimátumot adtak neki, és háromgyerekes családapaként nem kockáztathatta meg, hogy valaki be is váltsa a fenyegetést. 2015 augusztusában Sándor lemondott kamarai tagságáról.

Balogh Zoltán később úgy nyilatkozott, hogy semmi kivetni valót nem látott az akkori történésekben, mint mondta: az etikai kódexükben megfogalmazott elvek megsértése miatt volt szükséges a vizsgálat elrendelése.

Sándor 2015 és 2017 között több tüntetést is szervezett vagy vett részt rajtuk felszólalóként: 2015 áprilisában a fekete ruhába öltözött ápolók és szimpatizánsaik civil megmozdulást tartottak a Normafánál, ahonnan Áder János akkori rezidenciájához vonultak. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nem sokkal később, május 12-én egy nagyobb létszámú tüntetést szervezett, az eseményen Sándor Mária is felszólalt. A demonstrációk hatására 2015 májusában egyeztetések kezdődtek el a minisztériumban, ahol bizonyos eredményeket elértek, de a petíciójukba foglalt 12 pontos követelésükre nem kaptak választ. Május 29-én a szociális ágazatban dolgozók több mint ötezres tömege vonult fekete ruhában Sándor Mária részvételével a Kodály köröndtől a Kossuth térre, tiltakozásul az ágazat helyzete miatt. Szeptember 2-án Sándor néhány társával együtt teljes szélességében lezárta az Erzsébet-hidat, csak az autóbuszokat engedték át. Ezért az akcióért 10 ezer forintos pénzbírságot kapott, amelyet kétnapi közmunkával váltott ki. 2016 februárjában és márciusában Sándor felszólalt a pedagógus tüntetéseken, majd július 1-jén, Semmelweis-napon a pedagógusok támogatásával 12 órás tüntetést szervezett a Kossuth térre, amelyen több ezren vettek részt.

Sándor Mária alakja eddigre lényegében ikonná vált, de 2017 februárjában öngyilkosságot kísérelt meg, mivel nem nem bírta a körülötte állandósult konfliktusokat. Az ápolónő egyszer már korábban ki akart lépni a közéletből, de végül mégis maradt. Öngyilkossági kísérlete után úgy nyilatkozott, hogy „nem vagyok alkalmas vezetőnek. Mindenkinek hiszek, aztán rájövök, mások csak saját céljaikra akarnak felhasználni. Azt hittem, az emberek jók. Rájöttem, nem azok. A legtöbben önzők, épp a nyomor miatt, amiben élnek: az állandó nélkülözés, az állandó igazságtalanságok miatt.”

Budapest Kunetz Zsombor írta meg, hogy Cser Ágnes „megélhetési szakszervezeti vezető” nem kíván részt venni az egészségügyi dolgozók nagygyűlésén.

Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete stratégiai megállapodást kötött a kormánnyal, vagyis az egészségügyi dolgozók munkáltatójával, ami fölöttébb különös fejlemény az elvileg a dolgozók érdekeit védő szervezet esetében, és látványosan támogatja a kormány politikáját.

Dr. Kunetz Facebook posztja az alább olvasható.

Budapest Kollégánk tavasszal megpróbált interjút készíteni egy ápolóval a COVID-osztályon és úgy általában a szakmában fennálló helyzetről, személyes tapasztalatairól.

Ez azonban hosszú hetek egyeztetései után sem sikerült, hisz az egészségügyi dolgozók csak külön engedéllyel nyilatkozhatnak – amit rendszerint nem kapnak meg.

Miközben a kormány ontotta magából a sikerpropagandát, nem tudhattuk, hogy valójában mi történik a kórházak falai között, ami bizonytalanságot szült a társadalomban, a túlóráztatott, alulfizetett, kizsigerelt dolgozókat pedig méltatlan helyzetbe hozta.

„Az egészségügyi dolgozók – orvosok, ápolók, mentősök – ugyanis hallgatásra vannak ítélve, minden nyilatkozathoz engedélyt kell kérniük, ez pedig nem csak információhiányt okoz, hanem az ő munkájukat is megkeseríti.”

Blaskó Zsófia meg nem született riportja a Mércén.

Budapest Társoldalunk, a Tett nagy sikerű és hiánypótló sorozatában, a Munkáslevelezőben egy – többek között – a COVID-osztályon dolgozó ápoló is megírta tapasztalatait a koronavírus alatti egészségügyi munkáról, és az új szolgálati jogviszony fogadtatásáról.

„A »megoldás« a pályaelhagyás már évtizedek óta. És ez most sem lesz másképp. Nem találkoztam olyan ápolóval, aki ne lenne felháborodva az egész törvényváltoztatáson.

Ne feledjük azt sem, hogy a béremelés minket csak nagyon szerényen érintett, és az orvosbéremelés hatalmas bérfeszültségeket okoz olyan osztályokon is, ahol egyébként nem volt rossz az orvos-nővér viszony. Az ápolók kiégtek, elkeseredettek és dühösek, de egyelőre tehetetlenek.”

Beszámolója az alábbi cikkben olvasható.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}