Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Örüljünk, ha nem az erőszaktevők mennek majd ki intézkedni” – Katalin története rendszerszintű problémákról árulkodik – frissítve

Frissítés, II. 16:

A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség közleménye szerint a nyomozás során beszerzett bizonyítékok a feljelentő valamennyi állítását cáfolták, ráadásul a nő többször is változtatott a történetén, az állításait nem tudta alátámasztani és ellentmondásokba is keveredett.

A rendőrnő által megnevezett egyik elkövető az események idején több száz kilométerre tartózkodott azok helyszínétől. Az állítólagos videófelvételnek nem találta nyomát az ügyészség, ahogyan a szolgálat alatt használt rendőrautó üléshuzatán és a rendőrnő ruháján sem találtak „anyagmaradványt”. Mindezeket figyelembe véve az ügyészség az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.

Korábban írtuk:

Pénteken járta körbe a sajtót a hír, miszerint a Készenléti Rendőrség egyik bevetési alosztályán dolgozó Zsiga Katalin őrmester feljelentést tett, mert állítása szerint két kollégája megerőszakolta őt az egyik közös műszakjuk után.

Katalin története számos részletében rendkívül lesújtó, és olyan rendszerszintű problémákra is rávilágít, melyek megnehezítik minden bántalmazott nő sorsát, és azt, hogy az áldozatok valódi segítséget kapjanak.

Zsiga Katalin a Blikknek adott interjújában elmondta, két kollégája elkábította és megerőszakolta határszolgálat közben. A rendőrnő annyira emlékszik az esetből, hogy amikor az egyik nap visszatértek a határőrszolgálatból a nekik kijelölt panzióba, fájt a feje, így vacsora után rögtön elment aludni. Reggel még rosszabbul volt, görcsölt a hasa is, a határról visszafelé tartva pedig elájult. Arra tért magához, hogy egy parkolóban vannak, ő pedig vérzik. Katalin az erőszakról készült videóból szerzett csak tudomást arról, hogy mi történt, melyet az elkövető rendőrök küldtek körbe kollégáik között.

Az egyik elkövető rendőr végül beismerte a nőnek az erőszakot, majd megfenyegette, hogy ne beszéljen a történtekről. Katalin a megfélemlítés ellenére jelentette az esetet parancsnokának, amelyben beszámolt az erőszakról, a videóról és a kollégája fenyegetéséről. A rendőrnő szerint mindennek ellenére sem hittek neki felettesei.

”Azt mondták, hazudok, kitaláltam az egészet, aztán el akartak vitetni a pszichológiára az éjszaka közepén, hogy bolondnak nyilvánítsanak.”

Ezt követően szabadságra küldték, majd nem sokkal később újra behívták dolgozni, a megerőszakolói mellé. A rendőrnő tiltakozott ez ellen, mire azt a választ kapta, hogy ha nem engedelmeskedik, katonai bűncselekményt követ el. Katalin  végül feljelentést tett az ügyészségen, és a sajtóhoz fordult, a Készenléti Rendőrség parancsnoka csak ezután intézte úgy a nő beosztását, hogy a jövőben ne találkozzon erőszakolóival munkavégzés közben.

A NANE egyesület Facebookon kommentálta a nő történetét, melyben arra hívták fel a figyelmet, hogy az elsődleges probléma nem az, hogy az érintettek nem kérnek segítséget, hanem hogy amikor kérnek, akkor nem kapnak, sőt, még rosszabbá is válhat a helyzetük.

,,Ahogy Zsiga Katalin ügye is példázza: nem hisznek az áldozatoknak, pszichiátriával fenyegetik és megfélemlítik őket, nem járnak el körültekintően a sértettek biztonságának megteremtése érdekében, vagy akár egyenesen ki is szolgáltatják őket az elkövetőknek. Az elkövetők pedig zavartalanul folytathatják az életüket, a már megerőszakolt, megalázott nőn kívül további leendő áldozatokat is veszélyeztetve.”

A nőjogi aktivisták kiemelik a rendőrség a nők elleni erőszak megelőzése napján közzétett posztját a közösségi oldalon, ahol szerintünk a hatóságok annak az illúzióját próbálják megteremteni, hogy aki kér, az hathatós segítséget kap, miközben szerintük a tapasztalat nem ezt mutatja.

”Ezután annak is örülhetünk, ha nem épp erőszaktevők mennek majd ki intézkedni”

-írják.


Korábban már beszámoltunk arról, hogy a munkahelyen bántalmazott nők nem hogy támogató közegre nem találnak, de sokszor őket hibáztatják az elkövető tetteiért. Mindez egy olyan rendszert idéz elő, ahol a nők kiszolgáltatott helyzetükben vagy tűrni kényszerülik a megaláztatást és az abúzust, vagy munkahelyüket kockáztatják, ha bejelentik a zaklatást.

Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerőseit bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.

A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)

A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 70 220 2505 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])

A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.

Címlapkép: MTI/Rosta Tibor