Mit tehet a politika a nők elleni erőszak felszámolása érdekében? Hogyan zárta a kormány az áldozatsegítés évét? A 16 akciónap keretében szervezett beszélgetésén Ámon Kata, Dés Fanni és Tonté Barbara adtak lehetséges válaszokat a témában.
Gender szempontú fogyatékosságügyi intézkedések nélkül nem lehetséges a fogyatékos nők jogainak biztosítása – ezek kialakításának pedig feltétele, hogy a fogyatékos nők döntéshozói szerepben vehessenek részt e politikák megtervezésében.
Bár a szülészeti erőszak kifejezés sokaknak túl erős, és még mindig nem értik, hogy kerül az erőszak a szülőszobára, muszáj elismernünk a létezését, hogy közösen gondolkodhassunk arról, hogyan tudnánk tenni ellene.
A súlyos bántalmazást elkövető szülőről csak annak az árán lehet nem gondolni semmi rosszat, ha az ember önmagát veszíti el.
A szexuális felvilágosítás helyett a családi életre nevelés ernyője alatt százával képzik a tanárokat arra, hogy hogyan verhetik bele az egyenlőtlen szerepeket és homofóbiát a gyerekek fejébe.
Miközben nagyon sokan azt kérdezik, hogy a bántalmazott nők miért maradnak, én is szeretnék kérdezni néhányat. Mindenkit bíztatok, hogy inkább ezeket a kérdéseket tegye fel, ha egy nő családon belüli erőszak áldozatává válik.
A nők elleni erőszak társadalmi beágyazottságáról, a 16 akciónapról és a járványhelyzet okozta problémákról beszélgettünk Füri Judittal és Winkler Zsuzsannával, a NANE önkénteseivel.
Plakátokkal és a kerületi újság különszámával készülnek, amelyet minden háztartásba eljuttatnak a napokban.
Varga Judit két új áldozatsegítő központ megnyitásáról tett bejelentést a nők elleni erőszak felszámolásának a világnapján, az ellenzék közös hétpontos javaslatcsomaggal jelentkezett.
Magyarországon évente körülbelül ötven nő hal meg családon belüli erőszak következtében. Felismerésre és változtatásra hív idén a NANE.
