Ítélet született a Nyíregyházi Törvényszéken annak a nőnek az ügyében, akit 2022 februárjában olyan súlyosan bántalmazott volt barátja, hogy mindkét szemére megvakult – számolt be róla a Blikk.

Bár az Ügyészség különösen kegyetlen emberölés kísérlete miatt tényleges életfogytiglant kért a brutális támadás – egyébként korábbi erőszakos cselekedetei miatt büntetett előéletű – elkövetőjére, a Törvényszék az orvosszakértői vélemény, az áldozatot megtaláló tanú, illetve a vádlott vallomása alapján nem látta bizonyítottnak az ölési szándékot.

A bíróság végül életveszélyt okozó testi sértés bűntettében és személyi szabadság megsértésének bűntettében mondta ki bűnösnek a férfit. Ezért mindössze 20 év fegyházbüntetést szabott ki, ennek kétharmadának letöltése után feltételesen szabadlábra helyezhetik.

A vádlott enyhítésért, védője elsősorban eltérő jogi minősítés megállapításáért, másodsorban enyhítésért fellebbezett, míg az ügyészség háromnapi gondolkodási időt kért.

Mint korábban lapunk beszámolt róla, 2022. február 5-én az akkor 35 éves hencidai Gy. Attila meglátogatta 22 éves volt barátnőjét, akivel 2020 óta járt együtt, kapcsolatuk során a férfi többször erőszakoskodott vele, bántalmazta. A látogatás során a Telex szerint megpróbálta meggyőzni Gabriellát, hogy vonja vissza az emiatt tett feljelentését, de a nő a fenyegetések dacára erre nem volt hajlandó.

Az elkövető ezután egy elhagyatott telekre vonszolta Gabriellát, ahol megverte, megszúrta, majd fojtogatta. Az áldozat védekezett, beleharapott támadója ujjába, aki viszont puszta kézzel kinyomta a szemét, amitől a nő megvakult, látása visszanyerésére nincs esélye. A támadó a Blikk beszámolója szerint azt hitte, hogy áldozata meghalt, de erről nem tudott meggyőződni, mert a környéken lakók érkezése miatt elmenekült.

Az ítélet kihirdetése súlyosan felzaklatta a jelenlévő áldozatot, akinek testvére segítségével ki is kellett vonulnia a tárgyalóteremből, mentőt is hívtak hozzá, Gabriella és családja ugyanis az ügyészség által eredetileg javasolt, súlyosabb ítéletre, tényleges életfogytiglanra számított.

Gabriellát megvédhették volna a hatóságok támadójától, ha a rendszer komolyan venné a nők elleni erőszakot, és felismernék a veszélyeztetett potenciális áldozatokat – és nem utolsó sorban bántalmazóikat.

A gyilkossági kísérlet előtt a nőt többször is súlyosan bántalmazta volt párja, 2021-ben elrabolta és napokig fogva tartotta a nőt, ahonnan végül sikerült megszöknie, korábban pedig megverte, aminek következtében eltört az arccsontja és a bordája – és mint feljebb hivatkoztuk, feljelentéssel is élt bántalmazója ellen.

Vagyis bár tudott róla a rendőrség, hogy korábban bántalmazták, nem tudta megvédeni Gabriellát, aki a tavaly februári súlyos bántalmazás előtt attól is tartott, volt barátja gyermekére is veszélyes lehet.

A hatékony áldozatvédelem, és az áldozattá válás megelőzése valójában csak politikai akarat kérdése lenne, ugyanis a hatóságok működésmódjának megváltozatása és a hatósági tisztviselők, szakértők továbbképzésével már komoly sikereket lehetne elérni.

Épp most zajlik a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen programsorozat, ami elmúlt szombaton kezdődött a nők elleni erőszak áldozatait szimbolizáló néma tanúk menetével, amin mi is ott voltunk.

„A hatóságok, intézmények gyakran nem teljesítik ezt a feladatukat – az áldozatok sokszor úgy érzik, hogy ezek a szervek cserbenhagyják, elárulják őket. Pedig, ha az erőszak súlyosságát megfelelően felmérnék, ha hatékony védelmet biztosítanának az áldozatoknak, visszatartó erejű büntetést szabnának ki az elkövetőkre, ha a gyermek legfőbb érdeke az intézményrendszer szemében a biztonságban, erőszaktól mentes környezetben való felnövés lenne, ezzel életeket is lehetne menteni”

– fogalmaztak az idei eseménysorozat szervezői, utalva arra, hogy nem egyedülálló az, ahogyan Gabriellát a nyilvánvaló veszélyeztetés ellenére képtelenek volt megvédeni a hatóságok.

A Patriarchátust Ellenzők Társasága (Patent Egyesület) szombaton közzétett, Tuzson Bence igazságügyi miniszternek írt – itt aláírható – nyílt levelében is név szerint említi Gabriellát – más, nagy port kavart bántalmazási ügyek, így Orosz Bernadett bántalmazása, vagy az Angyalföldön meggyilkolt Petra ellen elkövetett erőszak mellett.

„Az elkövetők gyakran nevetséges büntetést kapnak (ha egyáltalán), erőszak-megelőzés gyakorlatilag nem létezik. A nőjogi civil szervezetek, bár több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek és felbecsülhetetlen értékű tudást halmoztak fel, mégis teljes ellenszélben, mindenféle állami támogatás nélkül próbálnak segítséget nyújtani az erőszak áldozatainak – tulajdonképpen az állam helyett elvégezve a munkát.”

– fogalmaznak a jogvédők.

Arra is érdemes ugyanakkor emlékezni, hogy az időről időre felszínre bukó, sokkoló esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik – mérvadó becslések szerint Magyarországon hetente ölhet meg egy nőt a partnere. A pontos statisztikákat nem teszik közzé a hatóságok.

A bántalmazás pedig nők százezreit érinti, a hatóságok azonban sokszor nem veszik komolyan az eseteket, és csak akkor lépnek közbe, mikor már túl késő. Már amennyiben egyáltalán a hatóságok tudomására jut az adott ügy, a nők elleni erőszak esetében – többek között épp a hatóságok közönye, félrenézése és áldozathibáztató attitűdje miatt – nagyon magas a látencia, vagyis hogy az áldozatok nem jelentik az őket ért erőszakot. Ami ugyancsak a bántalmazó malmára hajtja a vizet.

„Mégis azt látjuk, hogy a kormány nem tesz lépéseket azért, hogy az áldozatok értő támogatásban, az elkövetők pedig méltó büntetésben részesüljenek. Az áldozatsegítő nőszervezetek kéréseit, javaslatait, jelzéseit rendszerint lesöprik az asztalról, a nők elleni erőszak problémájára komplex megoldásokat kínáló Isztambuli Egyezmény ratifikálását elutasítják – mondván, hogy Magyarországon minden a legnagyobb rendben, a magyar jogrendszer már így is tökéletesen alkalmas az áldozatok megvédésére és az elkövetők felelősségre vonására.”

– olvasható a Patent nyílt levelében.