Rendszeresen bántalmazta feleségét az egri férfi, mielőtt megölte őt
Családja tartott tőle, hogy a bántalmazás egyszer gyilkosságba fog torkollni.
Családja tartott tőle, hogy a bántalmazás egyszer gyilkosságba fog torkollni.
Gyerekek tömegei kerülnek indokolatlanul az őket jó eséllyel bántalmazó állami gondozásba. A leendő kormány asztalán viszont már ott is van a reformjavaslat. A kérdés már csak az, hogy megvalósítja-e vagy lesöpri.
A nőgyilkosságokról szóló tudósítások gyakran bagatellizálják az erőszakot azzal, hogy az elkövető pozitív tulajdonságait emelik ki, amivel elhomályosítják a felelősséget. Pedig a párkapcsolati erőszak jól ismert mintázatok mentén súlyosbodik, és a médiának kulcsszerepe van abban, hogy megfelelő kontextust adjon, hogy segítse a figyelmeztető jelek felismerését, és ne erősítse a káros társadalmi hiedelmeket.
Egy férfi közvetlenül azután gyilkolta meg feleségét, hogy megtudta, feljelentést tettek ellene, agresszív viselkedése miatt pedig a lakhatását is elveszítheti.
Noha az áldozat korábban többször is jelzést tett a hatóságok felé, csak a véletlenen múlt, hogy el tudott menekülni.
Vitályos Esztertől Dobrev Klárán át a rendőrségig mindenütt azzal találkozhatunk, hogy az áldozat már biztonságban van, a többi bántalmazott nő pedig nincs egyedül. Ennél azért árnyaltabb a helyzet.
Azokat a férfiakat, akik megölik a partnerüket, nem a szerelem motiválja.
Az eset a hatóság tragédiákba torkolló tudáshiánya mellett arra is rávilágít, milyen kötelezettségei és lehetőségei vannak az egészségügyi dolgozóknak, ha egy bántalmazott nő sérüléseit látják el.
Amíg törvények nem kényszerítik, a rendőrség továbbra sem fogja hatékonyan megvédeni a bántalmazások áldozatait.
Hogyan világít rá két gyerek bűntette, hogy fontos volna a gyermekvédelmet nőjogi szempontból is erősíteni?