Megölte feleségét egy férfi Egerben április 20-án. A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozása alapján a férfi hétfő este közös otthonukban bántalmazta feleségét. A nő a támadás következtében életét vesztette. A rendőrök a férfit előállították és gyanúsítottként kihallgatták. A nyomozók őrizetbe vették, és kezdeményezték a letartóztatását – írja a police.hu.

A pár lánya a Borsnak nyilatkozva megerősítette: a 62 éves Ágnes kapcsolati erőszak áldozata lett. Arról is beszélt, hogy nem előzmények nélkül történt a gyilkosság, apja rendszeresen bántalmazta édesanyját, és tartottak tőle, hogy meg fogja ölni.

A nőgyilkosságokat megelőző rendszeres, fokozódó bántalmazásról sok esetben tudnak a hatóságok is, ezért megküldtük kérdéseinket a rendőrségnek, hogy megtudhassuk, jártak-e korábban a házaspár házánál kapcsolati erőszak miatt, illetve volt-e folyamatban büntetőeljárás vagy távoltartás a férfival szemben. A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság „az eljárás sikeres befejezése és kegyeleti okok miatt” bővebb tájékoztatást nem adott szerkesztőségünknek.

Egyelőre tehát nem tudhatjuk, lehetett-e volna szerepe a rendőrségnek a gyilkosság megelőzésében. Azt ugyanakkor biztosan állíthatjuk, hogy az áldozatokat elvileg védelmező állami intézményrendszer felelősséggel tartozik minden, partnere által bántalmazott és megölt nőért. Jelenleg ugyanis nem léteznek protokollok a nők elleni erőszak felismerésére, kezelésére és megelőzésére, a szakemberek nem, vagy csak nagyon ritkán kapnak képzést a kapcsolati erőszak működéséről, sőt számos olyan esetről is tudunk, ahol a segíteni hivatott intézmények, hatóságok hagyták cserben, illetve veszélyeztették az áldozatokat. Az állami intézményekbe vetett bizalom hiánya, a rossz bánásmód, a nehezen hozzáférhető segítség pedig hozzájárul, hogy az áldozatok láthatatlanok maradjanak – akár a hatóságok előtt is.

A nőgyilkosság – a nők elleni erőszak többi formájához hasonlóan – a nő birtoklásáról és a nő fölötti uralkodásról szól: a férfi tulajdonként kezeli a nőt, akivel emiatt úgy érzi, bármit megtehet – és ha úgy látja, elpusztíthatja. Az elkövetők az esetek túlnyomó részében nem idegenek, hanem aktuális vagy volt partnerek, családtagok, ismerősök. A gyilkosságok jelentős része pedig megelőzhető lenne – erre hívja fel a figyelmet a Mérce és a PATENT Egyesület közös áldozatszámlálója is.

Azt is fontos leszögezni, hogy az egri nőgyilkosság nem egyedi eset. Idén már legalább öt nőt gyilkolt meg partnere, a nyilvánosság számára rejtve maradt áldozatok száma pedig feltehetőleg ennél is magasabb. Bár hivatalos statisztikát nem vezet egyetlen állami szerv sem a nők elleni rendszerszintű erőszakról, civil és EU-s kutatások alapján kb. 200 ezer nő él bántalmazó kapcsolatban Magyarországon, és kb. hetente-kéthetente egy-egy ilyen bántalmazás gyilkosságba torkollik. Ezekből az esetekből rendre kirajzolódnak a tipikus – egy jól működő rendszerben,  jól képzett szakemberek számára felismerhető és időben szankcionálható – bántalmazói mintázatok, valamint az áldozatvédelmi rendszer hiányosságai, amelyek felismerésére és kezelésére azonban mindeddig nem mutatkozott kormányzati szándék.