Április 6-án, húsvét hétfőn találták holtan azt a 37 éves szigethalmi nőt, akit a gyanú szerint a férje bántalmazott. A 41 éves férfi valószínűleg puszta kézzel fojthatta meg a feleségét, amíg közös gyermekeik a nagyszülőknél tartózkodtak. A férfit – aki tette után elhajtott a helyszínről – már körözi a rendőrség emberölés bűntette miatt, de az eddigi keresés nem vezetett eredményre – tájékoztatott a rendőrség közleményében.

A Mérce megkereste a hatóságot, hogy adjanak választ arra, volt-e tudomásuk arról, hogy a gyanúsított rendszeres bántalmazást, kapcsolati erőszakot követ el a felesége ellen, de válaszként csak a körözés linkjét kaptuk meg.

Az RTL Híradó és a Szeretlek Magyarország forrásai alapján semmi nem utalt a „közelgő tragédiára”: az áldozat szülei még most is értetlenül állnak az eset előtt, és válaszokat keresnek. Megírták, hogy a szomszédok sem tapasztaltak semmi szokatlant, sőt, sokak úgy számoltak be, hogy „példaértékűen élt” az érintett család, és mióta odaköltöztek, „szépen haladtak, alakultak, ültettek, a nő rengeteget foglalkozott a gyerekekkel.”

Az áldozat férjéről is csupa jót mondtak: „Javítgatott folyton, bütykölgette a kerítést, ha szóltunk… Szomszédként nagyon rendben volt minden, mindenben meg tudtunk egyezni” – nyilatkozta egy férfi az RTL stábjának.

Az, hogy a szomszédok és a családtagok nem tudtak a bántalmazás súlyosságáról, elképzelhető. De egy ilyen súlyosságú bűncselekmény után aránytévesztő és méltatlan kiemelni egyéb keretezés nélkül a feltételes elkövető pozitív tulajdonságait. Az esetről szóló beszámolóknak ilyenkor érdemes kontextust adnia ehhez a jelenséghez, például hangsúlyozni azt, hogy a családon belüli erőszak sokszor láthatatlan tud maradni a külső szemnek – főleg, ha nem tudunk sokat a témáról -, hiszen gyakran a négy fal között történik. Emellett a nőgyilkosságoknak általában van előzménye: a párkapcsolaton belüli erőszak jellemzője a ciklikusság, a fokozódás és a súlyosbodás; a gyilkosságot szóbeli, érzelmi, fizikai erőszak és fenyegetés előzi meg. Például -ahogy azt a NANE Egyesület is hangsúlyozza a biztonsági tervről szóló, áldozatsegítő információs anyagában – a bántalmazótól való elköltözés, avagy a bántalmazó kapcsolatból való kilépés például egy veszélyesebb időszak kezdetét jelentheti.

Illetve a hasonló esetekről szóló cikkekben arra is érdemes felhívni a figyelmet , hogy milyen fontos a bántalmazás figyelmeztető jeleinek felismerésének képessége, amely tanulható: a Mércére készítettünk is belőle egy videót.

Egyébként a Nők Joga oldalán és a Mércén is elolvasható, hogy miként lehet etikusan írni a nők elleni erőszakról, hogy azzal ne erősítsük meg a káros társadalmi hiedelmeket a családon belüli erőszakkal kapcsolatban, és hogy megőrizzük az túlélők emberi méltóságát. Ezt a sajtóetikai útmutatót az RTL-nek megint nem sikerült eleget forgatnia.

Korábban is írtunk ebben a témában: ott a férfi rátámadt a válófélben lévő feleségére: megkötözte, késsel fenyegette, bántalmazta, megerőszakolta, majd magára hagyta áldozatát. Erre a februári esetre az RTL „családi drámaként” hivatkozott.

Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerősét bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.

A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (ingyenesen hívható hétfő: 18:00-22:00; kedd: 10:00-22:00; szerda: 12:00-16:00; csütörtök 18:00-22:00; péntek 18:00-22:00 óráig).

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)

A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 80 80 80 81 (ingyenesen hívható szerdánként 16:00-18:00 óráig és csütörtökönként 10:00-12:00 óráig, e-mailen: [email protected])

A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.

Gyermekkori abúzus áldozatai a fenti segélyvonalakon túl a Muszáj Munkacsoport oldalán tájékozódhatnak.