Izrael erős belső és nemzetközi feszültségekkel fordul rá az októberi választásokra. Netanjahu és szövetségesei minden eddiginél autokratikusabb lépések belengetésével igyekeznek megfordítani a számukra kedvezőtlen támogatottsági adatokat, miközben egy dokumentumfilm eddig soha nem látott részleteket tár fel az izraeli hadsereg visszaéléseiről. 

A közelgő választás rendkívüli: 1988 óta fordult elő először, hogy egy kormány ki tudta tölteni a négy éves ciklusát. Izraelben átlagosan két és fél évente rendeznek választást a folyamatos kormányválságok miatt. A Hamász 2023. október 7-i terrortámadása, melynek következtében több mint 1200 izraeli – főleg civil – vesztette életét, és az azt követő, több mint 70 000 palesztin áldozattal járó háború jelentősen növelte az izraeli társadalom igényét a politikai stabilitásra. Ennek ellenére az előrejelzések szerint sem a Benjamin Netanjahu vezette blokk, sem az ellenzéki tömörülés nem érné el jelenleg a kormányalakításhoz szükséges 61 képviselői helyet a 120 fős Knesszetben. Ez az arab pártokkal való koalícióra kényszerítheti az ellenzéki koalíciót, vagy elhúzódó politikai válságot jelenthet.

A választások előtt hat héttel egy vezető izraeli think tank, az INSS (Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete) vészjósló jelentést adott közre. Ebben a kutatók arról írnak, hogy a megszállt Ciszjordánia területén egyre erősödő telepes terrorra adott hatósági válaszok elmaradása komolyan veszélyezteti a joguralmat és Izrael jogállami jellegét. A telepesek földfoglalása során izraeliek fizikailag és pszichikailag is bántalmazzák az ott élő palesztin közösségeket, egyre szaporodó gyilkosságokkal és durvább föld kisajátításokkal.

A dokumentum megállapítja, hogy a hadsereg és a rendőrség nem tudja vagy nem hajlandó megfékezni a telepes terrorizmust, a hatóságok elfordítják a fejüket, a politikai vezetés pedig nem hajlandó érdemben foglalkozni a kérdéssel.

A jogállami problémák mellett ez Izrael végzetes diplomáciai elszigetelődését is előidézheti a tanulmány szerzői szerint.

Az intézet történetében másodjára adott ki ún. „stratégiai riasztást”, legutóbb 2023. márciusában tették, csupán pár hónappal az október 7-i események előtt.

Naza – a dokumentumfilm, ami fenekestül felfordította az izraeli közéletet

Szeptember 10-én, a 83. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be Juval Abraham és Rachel Szor izraeli rendezők dokumentumfilmjét, a Naza-t.  (A cím az izraeli katonai nyelvben a katonai csapásoknál járulékos veszteségre alkalmazott betűszót jelöli).

A film – melynek társproducere a brit The Guardian újság volt – 24 névtelenséget kérő izraeli katona vallomásait dolgozza fel, akik többek között betekintést engednek a mesterséges intelligenciával megtámogatott, célzott csapásokra kifejlesztett legmodernebb haditechnikai eszközök működésébe is. Egy katona pedig arról számol be, hogy 500 civil áldozat is megengedett volt egyetlen terrorista likvidálásáért.

A dokumentumfilm Velencében elnyerte a Zsűri Különdíjat, és 25 perces állótapsot kapott a közönségtől a bemutatón. Abrahamnak és Szornak nem ez az első nagy port kavaró filmje, 2024-ben mutatták be a Nincs más föld (No Other Land) című alkotást, ami az izraeli telepes mozgalom agresszív földfoglalását mutatja be Ciszjordániában.

Abraham és Szor többször is hangsúlyozták interjúkban, hogy a film legfontosabb célközönsége maga az izraeli társadalom, számukra lenne a legfontosabb, hogy szembesüljenek a hadsereg háborús bűneivel és túlkapásaival.

Anélkül, hogy láthatták volna a filmet, magas rangú izraeli vezetők azonnal éles kritikával illették a készítőit. Ejál Zamir altábornagy, a hadsereg legmagasabb rangú tisztje vérvádnak nevezte a film állításait és utasította az IDF jogászait, hogy vizsgálják meg, milyen eszközök állnak a hadsereg rendelkezésére, hogy jogi úton vegyenek elégtételt a rendezőkön. A hadsereg azt kifogásolta, hogy a név és arc nélkül nyilatkozó katonák személyazonossága nem ellenőrízhető, így állításaik valóságtartalma sem, továbbá a film trailerjében hallható, 500 civil áldozattal járó csapás engedélyezését is tagadta.

Az izraeli 13-as csatorna gyors közvéleménykutatásának eredményei szerint az izraeli társadalom – annak ellenére, hogy nem ismeri a film tartalmát – 68%-a nem hiszi el a benne foglalt állításokat és csak 13% szerint hihetőek azok.

Miki Zahor (Likud), kulturális és sportminiszter egyenesen a filmet készítők állampolgárságának visszavonására szólított fel. Gadi Eizenkot – a Jásár! (Egyenesen!) párt vezetője, Netanjahu legerősebb kihívója az elkövetkező választásokon – korábban szintén a hadsereg legmagasabb rangú tisztje – visszafogottabban, de kritikusan szólt a filmről. Izrael gázai háborúját „igaznak” nevezte, és morális vakságnak titulálta, hogy a készítők nemzetközi közösség előtt mutatták be a filmjüket. Később Benjamin Netanjahu is csatlakozott a filmet ostorozók közé, és nem elégedett meg a nyilvános kritikával.

Állampolgárságuk elvételével büntetné az izraeli kormány azokat, akiket árulónak minősít

Szeptember 16-án jelentette be Benjamin Netanjahu miniszterelnök két új törvényjavaslat benyújtását. A részletek egyelőre nem ismertek, de a miniszterelnök által közzétett videó szerint azokra vonatkozik, akik nemzetközi színtéren „rágalmakkal illetik” az izraeli hadsereget. Ezen személyeket megfosztaná állampolgárságuktól, és a rágalmazásra kiszabható legmagasabb büntetés korlátját is feljebb emelné.

A Naza készítői mellett Netanjahu kiemelte még Jair Golánt, a Demoraták párt (a nagy múltú izraeli Munkáspárt utódpártja) vezetőjét, aki 2025-ben egy interjú keretében azt állította „[a]z izraeli hadsereg hobbiként csecsemőket gyilkol Gázában”.

Golán pellengérre állítása azért is visszás, mert 2023. október 7-én a politikus saját szakállára a gázai határhoz közel fekvő Nova fesztivál helyszínére sietett, és több izraeli sebesült evakuálásában is fontos szerepet játszott.

Netanjahu Golán mellett még Jifát Tomer-Jerusalmit nevezte meg, akinek ügyéről részletesen írtunk. Az egykori katonai főügyész az izraeli 12-es csatornának szivárogtatott ki felvételeket arról, hogy tartalékos izraeli katonák életveszélyesen bántalmaznak és megerőszakolnak egy palesztin foglyot. Tomer-Jerusalmi állítása szerint a katonai ügyészség hitelét féltette a folytonos politikai támadások miatt. A főügyész elleni hergelés miatt sokan kifejezték ellenérzésüket: a célpont korábban öngyilkosságot kísérelt meg, a bántalmazásban résztvevő katonák elleni eljárást pedig – a rendelkezésre álló bizonyítékok ellenére – végül megszüntette az izraeli bíróság.

Jicák Hercog izraeli elnök kizárta az állampolgárság elvételének lehetőségét, de a Naza-ra ő is szégyenként hivatkozott. Hercog a filmben szereplő 24 katonának is üzent. Az államelnök nem érti, a katonák miért nem az IDF megfelelő szerveinél tettek panaszt ahelyett, hogy Izrael rossz hírét keltik világszerte.

Netanjahu itt az izraeli társadalom legerősebb uralkodó normáiból igyekszik politikai hasznot húzni, mely a hadsereget és a katonákat kritikán felül állónak tartja. Korábbi cikkünkben megszólaltattuk a Breaking the Silence (A csend megtörése) nevű izraeli szervezetet, akik izraeli katonák beszámolóinak gyűjtésével tárják fel a hadsereg visszaéléseit. A szervezet képviselője elmondta, a hadsereg körüli morális kérdések a társadalom legkényesebb pontjai, és a szervezet legfontosabb küldetése ezért az, hogy szembesítse a társadalmat a háborús bűnökkel. Ugyanezzel indokolták a Naza készítői is, elsősorban miért az izraeli közönségnek szánták filmjüket.