Szinte a teljes közszférára kiterjesztették az ún. megbízhatósági vizsgálatot, ami titkosszolgálati módszerek bevetését is lehetővé teszi a dolgozókkal szemben.
Az ápolók egy része a legfelsőbb európai jogi fórumokig mennének a kötelező oltás ellen.
Nem sikerült megegyezni a felmondott baleseti sebészekkel.
Az EMMI éppen a július elsejei magyar egészségügy ünnepnapja, a Semmelweis Nap előtt utasította vissza levélben a szakdolgozók béremelésre vonatkozó kérését, amely levélről Balogh Zoltán, a szakdolgozói kamara elnöke azt mondta, hogy „inkább ne jött volna”.
Fél év tilalom után, június 15-től újra felmondhatnak az egészségügyi dolgozók. Bár sokan várták ezt a pillanatot, a többséget feltehetőleg visszatartaná, ha magasabb bért és megbecsülést kapna. Mi jöhet az egészségügyben a harmadik hullám elültével?
Vannak, akiket már semmiképpen nem lehetne visszatartani, azonban a válaszadók kétharmada maradna, ha magasabb bért kapna, illetve ha jobb vezetői bánásmódban lenne része a továbbiakban.
„Súlyosan rossz üzenetet hordoz a 3. járványhullám elmúltával” – írja a Magyar Rezidens Szövetség.
Viszont a magánegészségügyből a továbbiakban nem lehet átvezényelni a személyzetet az állami ellátásba.
Akár nyolchavi fizetéstől esnek el azok, akik a járvány frontvonalában harcoltak. A jogvédők most nekik szeretnének segíteni.
Szabadságtervet és rotációs kirendelhetőséget is kérnek a miniszterelnöktől.