Fél év tilalom után, június 15-től újra felmondhatnak az egészségügyi dolgozók. Bár sokan várták ezt a pillanatot, a többséget feltehetőleg visszatartaná, ha magasabb bért és megbecsülést kapna. Mi jöhet az egészségügyben a harmadik hullám elültével?
Vannak, akiket már semmiképpen nem lehetne visszatartani, azonban a válaszadók kétharmada maradna, ha magasabb bért kapna, illetve ha jobb vezetői bánásmódban lenne része a továbbiakban.
„Súlyosan rossz üzenetet hordoz a 3. járványhullám elmúltával” – írja a Magyar Rezidens Szövetség.
Viszont a magánegészségügyből a továbbiakban nem lehet átvezényelni a személyzetet az állami ellátásba.
Akár nyolchavi fizetéstől esnek el azok, akik a járvány frontvonalában harcoltak. A jogvédők most nekik szeretnének segíteni.
Szabadságtervet és rotációs kirendelhetőséget is kérnek a miniszterelnöktől.
Az ágazatban több mint ezren dolgoznak az eredeti munkahelyüktől távolabb, idegen helyen és munkájuk körülményei sem tisztázottak még.
Fenyegető hangvételű nyilatkozatok kerültek tegnap több intézmény dolgozói elé is, előzetes tájékoztatást ezúttal sem kaptak.
Miközben a kormány azt harsogja, minden rendben, az átszűrődő információkból sokan tudjuk, hogy a kórházi dolgozóknak a valóságban embertelen körülmények közt, iszonyú tempót követve és hallgatásba burkolózva kell emberéleteket menteniük.
Az úgynevezett Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv arról ad számot, hogy mire fog költeni a kormány az 5900 milliárd forintos uniós covid-alapból. A terv egészségügyre vonatkozó része némi önkritikával élve elismeri, hogy a szakemberhiány „humánerőforrás krízishelyzetet” vetít előre a közeljövőben.
