Igen magas részvétellel zajlott a magyarországi önkormányzati és európai parlamenti választás, az egész országban.
Budapesten a választók 2010 után először most újra fővárosi pártlistára is szavazhattak. Ezenkívül a főpolgármesterre, kerületi polgármesterekre és kerületi önkormányzati képviselőkre adhattak le voksot. A főpolgármester-választás pénteken vált kétszereplőssé, miután a Fidesz jelöltje, Szentkirályi Alexandra visszalépett, és arra kérte támogatóit, hogy az elvben független, de az LMP által is támogatott Vitézy Dávidra szavazzanak. Ő maradt tehát a hivatalban lévő Karácsony Gergely legkomolyabb kihívója. Az utolsó pillanatig nagyon szoros versenyt végül mindössze 324 szavazattal Karácsony nyerte meg.
Az európai parlamenti választásokon a Fidesz-KDNP listáján és a hagyományos ellenzéki pártokon (DK-MSZP-Párbeszéd szövetség, Momentum, Jobbik, LMP, Mindenki Magyarországa Néppárt, Mi Hazánk) túl van egy mindent felforgatni látszó új induló: a Magyar Péter által szervezett Tisza Párt a Fidesz után a második helyre futott be.
Európa-szerte is megindult a napokban a szavazás: az Európai Unió 27 tagállama közül 21-ben voksoltak vasárnap, de elsőként a holland szavazók járultak az urnákhoz csütörtökön, és másik 6 államban is már lezajlott vagy megkezdődött a választás. Az Európai Parlament az Unió egyetlen közvetlenül választott intézménye, amelynek politikai súlya és lehetőségei jóval kevésbé meghatározóak, mint az Európai Bizottságé vagy az Európai Tanácsé, de a jelenlegi választáson kirajzolódó erővonalak erősen befolyásolják majd a következő évek európai politikáit. Összesen 427 millió európai polgárt vártak az urnákhoz az EU tizedik választásán, amely teljesen szokatlan kontextusban zajlik: nemcsak az Ukrajnában folyó háború, de a közel-keleti konfliktus is bizonyította, hogy kontinensünk számára újra meghatározóak a háború és béke kérdései.
Percről percre követjük az eseményeket.
Köszönjük, hogy velünk tartottatok, most véget ér a percről percre tudósításunk. A tegnapi nap eredményeit és a most következő időszak legfontosabb kérdéseit még sok cikkben fogjuk elemezni és véleményezni, olvassátok a Mércét továbbra is! Ha pedig tehetitek, támogassátok a működésünket, hiszen tudjátok, csak így tudunk nemcsak fennmaradni, de fejlődni is!
Győrszentiván • Dr. Balog-Farkas Renáta, a helyben épülő akkumulátorgyár ellen küzdő Szívügyünk Szentiván jelöltje fölényesen megnyerte Győr győrszentiváni választókerületét: 69,84-22,71 százalékos arányban győzte le a fideszes Burján Dávidot.
„A választás egyértelműen eldöntötte, a helyiek mit akarnak az ügyben” – nyilatkozta lapunknak a képviselő.
A civil szervezetnek nagy tervei vannak a választókerülettel: „Azt szeretnénk, hogy egy élhetőbb Győrszentiván épüljön fel, elindítsuk a közösséget a fejlődés útján.” Balog-Farkas elmondta lapunknak, hogy szeretnék visszaszerezni a település autonómiáját, visszaállítani azt a részönkormányzatot, melyet még 2015-ben szüntetett meg az akkori városvezetés.
Szakpolitikai terveik között található az állandó légszennyezettség-mérő és talajvíz monitoring rendszer felállítása, egy nagyszabású játszótérprogram, az úthálózatok állapotának felmérése, valamint olyan kényelmi funkciók, mint egy kormányablakbusz – hisz jelenleg hiába ez a legnagyobb lélekszámú kerülete Győrnek, nincs lehetőség helyben a hivatali ügyintézésre.
A képviselő külön gratulált Pintér Bence győzelmének. „Pintér nem a nevető harmadik volt, aki figyelte a város közéletét, az tudta, hogy ő volt Dézsi Csaba polgármester valódi kihívója” – hangsúlyozta. Rámutatott arra is, hogy egyedül Pintér emelte be a polgármesterjelöltek közül a civil szervezet 7029 lakos által aláírt petícióját a programjában. Pintér győzelmével még bizakodóbban tekint a jövőbe: „végre elindulhat a munka a város valódi fejlődéséért”.
A civilek küzdelmét a kezdetektől szorosan követtük, korábbi írásaink róluk itt találhatók.
„A változás a szemünk előtt történik” – kezdte ma délutáni posztját Donáth Anna, melyben bejelentette, hogy lemond a Momentum vezetéséről.
„Az európai parlamenti eredményünk kudarc” – folytatta. Habár a volt pártelnök szerint nem a Momentumra mondtak nemet a választók, hanem az erőre mondtak igent (feltehetően a Tisza erejére utal, habár név szerint nem említi a pártot a politikus), vállalja a felelősséget a történtekért.
Mindezek mellett pedig büszke a sikerekre: gratulált a Momentum által támogatott budapesti jelöltek, Rózsa András (Zugló), Pikó András (Józsefváros) és Soproni Tamás (Terézváros) győzelméhez, továbbá megsüvegelte Bánréve, Vámospércs, Keszthely és Győr elhódítását.
Olaszország • Az Olaszország Fivérei szélsőjobboldali párt a szavazatok 28,8%-át szerezte meg a vasárnap EP-választáson, ami több mint négyszerese annak, amit a legutóbbi, 2019-es uniós választáson szerzett, de meghaladja a 2022-es olaszországi parlamenti szavazáson elért 26%-os eredményt is, mellyel a Giorgia Meloni vezette párt kormányra került, írja a Reuters.
Az ellenzéki balközép Demokrata Párt a szavazatok 24%-át megszerezve a második helyen végzett, míg az 5 Csillag Mozgalom protest párt a harmadik lett a szavazatok 9,9%-ával.
Ezáltal Meloni kormánykoalíciója, amelyet a politikai spektrum szélsőjobboldali pártjai alkotnak, a 2022-es alig 43%-os támogatottságról 47% fölé kúszott.
A néhai Silvio Berlusconi miniszterelnök által alapította Forza Italia 9,7%-kal a negyedik helyen végzett, megelőzve a Matteo Salvini vezette bevándorlásellenes Ligát, amely a szavazatok 9,1%-át szerezte meg.
Jobb hír, hogy az Alleanza Verdi e Sinistra (Zöld és Baloldali Szövetség – AVS) 6,8% körüli eredményt ért el, ami azt jelenti, hogy a jelöltjük, Ilaria Salis, akit több mint egy éve tartanak fogva Magyarországon, mert állítólag szélsőjobboldali militánsokat bántalmazott, bejutott az Európai Parlamentbe.
Az olaszországi EP-választáson a részvételi arány alig haladta meg az 50%-ot.
Göd • „Az eredeti elvárásainkhoz képest dupláztunk!”– nyilatkozta lapunknak Szaszkó Andrea, a Samsung akkugyárának szabályos működéséért is küzdő Göd-ÉRT Egyesület képviselőjelöltje. Elmondása szerint eredetileg egy embert akartak bejuttatni a képviselő-testületbe, végül kettőt sikerült: Szaszkó Andrea és Hlavács Judit is bekerült az egyesület soraiból a kompenzációs lista révén. A megválasztott képviselő hozzátette: az egyesület 3. listás helye mindössze 26 szavazaton múlott. A polgármesteri széket a korábban a Fidesz által támogatott Kammerer Zoltán nyerte el, az egyéni választókerületekben kivétel nélkül az ő jelöltjei kerültek ki győztesként, akik közt ott van például a jelenlegi testületben fideszes képviselőként jelen lévő Pintér György is.
Szaszkó elmondása szerint ellenfeleik nem mindig voltak korrektek. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Kammererék nem átallottak gyerekekkel kampányolni, valamint, miképp arról az egyesület jelöltje lapunknak ma beszámolt,
a választások előtti napokban az egyik legnagyobb gödi Facebook-csoportból kidobálták a Göd-ÉRT Egyesület tagjait és szimpatizánsait – annak is kitiltás járt, aki csak mellettük kommentelt.
Mindezekkel együtt, és egyébként is, a két helyet jelentős felhatalmazásként értékeli az egyesület. A leosztás azonban világos szerintük: „alapvetően tarolt a Fidesz”. Ebben a helyzetben az egyesület ellenőrző-tájékoztató funkciót tud vinni, folyamatosan be terveznek számolni a testület munkájáról.
Szaszkó hozzátette továbbá, hogy egyesületük működése nem merül ki az akkugyárak elleni fellépésben, holisztikus ajánlatuk van a város számára: vannak a városképre, a kultúrára és a természet egyéb védelmére vonatkozó javaslataik is. A következő öt évben ezt a teljesebb ajánlatot határozottabban tervezik képviselni, hogy a következő választásokon még jobb eredményt érjenek el.
„Mi mindenképpen elégedettek vagyunk az eredménnyel. Köszönjük minden gödi szavazónak a magas részvételt, és külön köszönet azoknak, akik minket bíztak meg képviseletükkel” – tette hozzá.
Az önkormányzati választások előtt ellátogattunk Gödre, hogy a helyi civilekkel beszélgessünk. Az akkor készült riportunk itt olvasható.
Hivatalos eredmények ugyan még nincsenek, de 99,25%-os feldolgozottságnál biztosra vehető, hogy a szocialisták nyerték Portugáliában a választást 32% feletti eredménnyel, miközben közel 32%-ot értek el a konzervatívok, ezzel 8, illetve 7 mandátumot szereztek.
A liberálisok és a szélsőjobboldali Chega 2-2 mandátumot szerzett, mindketten 9% körüli eredménnyel, és 1-1 mandátummal végzett a Bloco de Esquerda és a Kommunista Párt.
A szélsőjobboldal fele annyi százalékot szerzett, mint a márciusi parlamenti választásokon, azonban, ahogy ezt korábban is írtuk, ezúttal nagyon rossz kampányt csináltak, ezért ebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a jövőre nézve. Viszont az Európai Parlamentbe először kerülnek be, így 2 fővel fogják ott erősíteni az Európa szerte erősödő szélsőjobboldalt.
A baloldali pártok közül a Bloco és a kommunisták „felezték” korábbi eredményüket, 1-1 képviselőt vesztettek. A választások nagy vesztese a Blocóból kiszakadt Livre, akik nagy reménnyel indulhattak volna neki a választásoknak, de belső harcai, konfliktusok miatt, illetve az Európai Parlamenti lista belső szavazásának viszontagságai miatt végül a pártvezetés gyakorlatilag nem kampányolt az első számú jelölt mellett, ami meg is látszik a 3,75%-os eredményükön.
Mind a három párt előtt nagy feladat áll a jövőre nézve, valahogy vissza kell nyerniük a választók bizalmát, és megmutatni, hogy miben különböznek a szocialistáktól. Mind a Bloco, mind a kommunisták esetében ez az eredmény a Covid óta tartó trend része, és nem csak a szavazók EP iránti érdektelenségét tükrözi. A következő időszakban építkezniük kell, és olyan alternatívát mutatni, olyan üzenetekkel, ami mozgósítani tudja az otthon maradtakat és a saját korábbi táborukat is.
Győr • Pintér Bence, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület, az LMP és a Momentum jelöltjeként 18 297 szavazattal (31,15 százalék) megverte Dézsi Csaba András jelenlegi fideszes polgármestert Győrben.
Dézsi 17 857 szavazatot kapott (30,40 százalék), a harmadik helyen pedig Borkai Zsolt, az egykori fideszes polgármester végzett, aki a szavazatok 27 százalékát szerezte meg.
Győrben heten indultak a polgármester-választáson. A legutóbbi, 2019-es önkormányzati választást Borkai Zsolt olimpiai bajnok tornász, sportvezető és politikus nyerte. Végül Borkai a magánéleti botránya miatt lemondott, a helyére pedig egy időközi választáson Dézsi Csaba András került, így az elmúlt négy évben ő vezette az iparvárost.
A Fidesz mostani vereségéhez kétségkívül Borkai Zsolt indulása is kellett, aki megosztotta a konzervatív szavazókat.
99, 97 százalékos feldolgozottságnál tart az európai parlamenti választások eredménye – sok minden tehát nem fog már változni.
Fidesz 44,62% 11 mandátum
Tisza 29,69% 7 mandátum
DK-MSZP-Párbeszéd 8,10% 3 mandátum
Mi Hazánk 6,76% 1 mandátum
A Momentum, az előző EP-választások nagy meglepetése, ezúttal nem jutott be. A kutyák néhány hónapja abban bíztak, hogy két EP-képviselőt is adhatnak, a listavezető Le Marietta és a második helyen szereplő Törley Katalin is bejuthat. Végül egy mandátumot sem szereztek. Továbbá kiesett az EP-ből a Jobbik, akiknek a mostani ciklusban egy mandátumuk volt.
A Fidesz történetének leggyengébb EP eredményét hozta, a párt 2009 óta még nem szerepelt 50 százalék alatt. Kérdéses, hogy teljesült-e Orbán vágya, kapott-e a békepárti ajánlat többségi felhatalmazást a magyar választoktól. A miniszterelnök beszéde alapján szerinte inkább igen, mint nem.
Habár végül a Tisza 30 százalék alatt maradt, így is határozottan áradt: ellenzéki formáció ilyen eredményt még nem ért el 2009 óta. A dolgot a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség bánhatta a legjobban, míg a legutóbbi EP-választásokon összesen 5 helyet szereztek (négyet a DK és egyet az MSZP-Párbeszéd), ezúttal 3 mandátumon osztozkodhatnak. Az eredmények fényében most már biztosan kijelenthető: a Demokratikus Koalíció nem az ellenzék vezető ereje, közelében sincs hozzá.
A nemzetközi szélsőjobboldali előretöréssel párhuzamosan bejutott a Mi Hazánk mozgalom is 1 mandátummal. Toroczkai László listavezető így kénytelen lesz elhagyni hazáját, és Strasbourgban/Brüsszelben dolgozni. Magányos azért nem lesz.
Szolnok • Györfi Mihály négyszáz szavazattal többet szerezve 18 év után leváltotta a fideszes Szalay Ferenc polgármestert Szolnokon.
Az ellenzéki pártok és egy helyi szerveződés támogatását élvező Györfi a voksok 39,9 százalékát kapta meg, míg Szalay 38,68 százalékot szerzett, írja a Szol24 oldal.
A közgyűlésben úgy az ellenzéki szövetség (DK–Jobbik–MSZP-Momentum–Párbeszéd–Tegyünk Szolnokért–Agóra Egyesület), mint a Fidesz-KDNP 8 képviselőt delegál. Az LMP-nek és a Minden Döntés Számít Egyesületnek pedig 1-1 képviselője lesz.
Jászberényben a Fidesz jelöltjét legyőzve Budai Lóránt ismét hatalmas fölénnyel szerezte meg a polgármesteri széket. Míg Karcagon, Jászapátiban és Tiszafüreden a Fidesz nyert, addig Túrkevén a független Sallai Róbert Benedek (aki korábban az LMP országgyűlési képviselőjeként vált ismertté a közvélemény előtt) folytathatja a munkát. Sallai a szavazatok 61,3 százalékát szerezte meg fideszes kihívójával szemben.
Spanyolország • A spanyolországi választás első számú tétje az volt, hogy folytatódhat-e a miniszterelnök Pedro Sánchez sikerszériája, és a szocialista pártnak (Partido Socialista Obrero Español, PSOE) sikerül-e felzárkóznia a konzervatív Néppárt (Partido Popular, PP) néhány hónapja még behozhatatlannak tűnő, 10 pontos előnye ellenére. Spanyolországban jóideje szinte folyamatos a kampányhangulat, az elmúlt 13 hónapban ez a 6. választás, amelyre többé-kevésbé rávetül a két nagy párt rivalizálása, folyamatosan fenntartva egy rendkívül polarizálódott politikai hangulatot.
A szocialistáknak végül csaknem sikerült a mutatvány, mindössze 2 mandátummal maradtak le a PP-től, akik 22 széket szereznek, ezzel az Európai Néppártot erősítve. Azaz a jobboldali áttörés elmaradt, a szocik, főleg Katalóniának köszönhetően, tartották magukat, bár csaknem 3 százalékponttal gyengébben szerepeltek, mint a 2019-es EP-választáson.
A szélsőjobboldal azonban Spanyolországban is ünnepelhet: az eddigi 4 helyett hat mandátumot nyert a Karmelitában is népszerű Santiago Abascal vezette Vox. És rögtön 3 képviselői helyre tett szert a választási versenybe most berobbant széljobbos influenszer, Luis ’Alvise’ Pérez, „Vége a bulinak” (Se Acabó La Fiesta, SALF) nevű formációja élén.
Ehhez képest még gyászosabbnak tűnhet az országos radikális baloldal eredménye, amely ezúttal megosztottan állt rajthoz. A munkaügyi miniszter asszony, Yolanda Díaz koalíciója, a Sumar (’összeadni’) 3 széket nyert el, a tavaly létrejött kezdeményezés most először indult az EP-választáson. A lényegében azonos programjuk ellenére riválisként rajthoz álló Podemos, listája élén a pártalapító Pablo Iglesias élettársával, egykori egyenlőségügyi miniszterrel, Irene Monteróval pedig 2 széket szerez – néggyel kevesebbet, mint az előző választás alkalmával. Azaz a két formáció együttes eredménye 1 mandátummal kevesebbhez volt elég, mint az előző ciklusban.
Legutóbbi eredményét tartva sikerült ismét 3 mandátumot hoznia a regionális radikális-baloldali nacionalista erőknek – a katalán ERC, a baszk EH Bildu, a galíciai BNG és a baleári Ara Mès koalíciójának (Ahora Repúblicas, ’most köztársaságokat’). Egy másik, regionális középpártokat egyesítő koalíció, a CEUS szintén tudta hozni eddigi 1 mandátumát, és egy helyet őriz meg Carles Puigdemont katalán szakadár politikus pártja, a Junts is.
Eltűnik viszont, ahogy várható volt, az Európai Parlamentből is, a Momentum és Macron pártjának egykori szövetségese, a Ciudadanos (’Polgárok’), amelynek 7 képviselői széke nagyrészt a PP-hez vándorolhatott: a Néppárt kilenccel több képviselőt küldhet Strasbourgba. Érdekes módon ebben a pártban kezdte tanácsadói működését Alvise Pérez is. A sajtóban agitátorként emlegetett, antifeminista és bevándorlásellenes álhírterjesztő nyíltan hirdeti, hogy a képviselői immunitás miatt akar bejutni a EP-be, hogy folytathassa állítólagos korrupcióellenes tevékenységét.
Perezre mintegy 800 ezer voksot adtak le, többet, mint a Podemosra, ami önmagában intő jel a baloldali erők számára, még akkor is, ha csupán a választásra jogosultak 49%-a szavazott vasárnap, az EP-be 61 képviselőt küldő Spanyolországban.
Pécs • Péterffy Attila marad Pécs polgármestere, ám az ellenzék a közgyűlésben már nem számíthat többségre:
az eleddig kétharmados ellenzéki többség után egy teljesen új pécsi közgyűlés fog felállni.
A Szabad Pécs oldal arról ír, hogy a 25 fős képviselő-testületben Péterffy Attila polgármesteren kívül 11 fideszes jelölt kapott helyet, továbbá a Mi Hazánk 1, a Tiszta Kezek Egyesület 1, valamint a Pécs jövőjéért Egyesület 9, a Kutyapárt 1 és a Mindenki Pécsért Egyesület szintén 1 helyre számíthat.
Ez azt jelenti, hogy a Fidesz-KDNP a Mi Hazánk és a Tiszta Kezek Egyesület tagjai révén uralhatja a közgyűlést.
Mivel a pécsi 15. sz. választókerületben szavazategyenlőség miatt meg kell ismételni a választást, a közgyűlésbe még egy fideszes vagy ellenzéki jelölt bejuthat, ám ez érdemileg nem változtat az erőviszonyokon.
Baranya megyében a Fidesz győzött Kozármislenyben, ahol Pohl Marietta lesz a polgármester, aki névleg független jelölt volt, ám a Fidesz bizalmát élvezi; valamint Harkányban, ahol Baksai Tamás győzött 50% feletti eredménnyel. Siklóson ellenjelölt nélkül a fideszes Riegl Gábor, Komlón pedig Polics József győzött. Az egykori bányászvárosban a Fidesz adhatja a közgyűlés többségét is. Szintén a fideszes jelölt, Baksai Endre, nyert Harkányban is, ahol bár Alpár György független jelölt visszalépett, mégis több mint 4%-os eredményt ért el.
Budapest • Százszázalékos feldolgozottságnál bízvást állíthatjuk, hogy az egyik legszínesebb közgyűlést fog létrejönni a fővárosban. Így legyen akár a jelenlegi állás szerint pár száz szavazattal nyerő Karácsony Gergely, akár egy esetleges újraszámolást követően Vitézy Dávid a főpolgármester, egyiküknek sem lesz könnyű dolga.
A végső eredmények (csak a mandátumszerzőket feltüntetve)
Fidesz-KDNP 28,69 százalék 10 mandátum
Tisza – 27,34 százalék 10 mandátum
DK-MSZP-Párbeszéd 16,62 százalék 6 mandátum
LMP-Zöldek 10,15 százalék 3 mandátum
MKKP 7,89 százalék 3 mandátum
Az eredmények alapján jól látszik, hogy a Tisza és a kormánypárti szövetség fej-fej mellett végzett. Pár ezer szavazat választja el a két jobboldali pártot, így azonos számú képviselőt delegálhatnak a közgyűlésbe. Ott lesznek tehát a közgyűlésben olyan ismert fideszes politikusok, mint a fővárosi versenytől az utolsó pillanatban elálló Szentkirályi Alexandra, a Józsefvárosban (ismét!) kikapó Sára Botond vagy a várat visszafoglaló Böröcz László. Továbbá ott lesznek olyan teljesen ismeretlen Tisza pártosok is, mint például Dr. Ordas Eszter, Porcher Áron Somerville, Böröck-Gémes Szilvia stb.
Őket jóval szerényebb eredménnyel az óbaloldali pártok szövetsége követi. Hiába tartozik ehhez a szövetséghez az inkubens és jelen állás szerint nyertes jelölt, csupán a szavazatok hatodát sikerült megszerezniük a listán. Hat mandátumukat olyan politikusok töltik majd ki, mint a párbeszédes Barabás Richárd vagy az MSZP-s Tüttő Kata. Ennél is rosszabbul szerepelt a másik jelölt jelölőszervezete, a szavazatok tizedét tudhatja magáénak, így Karácsonyékhoz képest feleannyi, három mandátumot szereztek. Vitézy Dávid azonban így mindenképp bejut a közgyűlésbe: ha nem főpolgármesterként, akkor az LMP-zöldek listavezetőjeként.
A még bejutók közül leghátul a Kutyapárt végzett, 7,89 százalékos eredménnyel. Ugyanúgy három mandátumhoz jutottak, mint a Vitézy jelöltségét támogató párt. Ott lesz a közgyűlésben Baranyi Krisztina (aki Ferencvárosban is újrázik polgármesterként), Kovács Gergely (aki Hegyvidék polgármestere is lesz) és Döme Zsuzsanna.
Hogy a többség érdekében mely frakciók foghatnak össze, nem tudjuk. A Fidesz minden bizonnyal nem akar ellenzékiekkel, a Tisza nem akar sem velük, sem Karácsonyékkal, sem Vitézyékkel és így tovább. A leendő főpolgármester adott ügyek mentén képezhet majd eseti többséget – nehéz öt év vár rá.
Göd • A Göd-ÉRT Egyesület két jelöltje is bekerült a gödi képviselő-testületbe a vasárnap tartott önkormányzati választások eredményei szerint.
A helyi Samsung-gyár környezetszennyező tevékenységét feltáró szervezet tagjainak sikere azt jelentheti, hogy ezután közvetlen közelről láthatnak rá a testület munkájára.
A 12 fős testület 9 tagját az eddigi polgármestert támogató Kammererrel a Változásért Egyesület indulói fogják adni. Rajtuk kívül, illetve Szaszkó Andrea és Hlavács Judit, a Göd-ÉRT jelöltjei mellett Szilágyi Lászlónak, a Demokratikus Koalíció (DK) polgármesterjelöltjének sikerült bekerülnie a húszezer lelket számláló Göd új összetételű képviselő-testületébe.
Szilágyi, aki az elmúlt öt évben is tagja volt a képviselő-testületnek, a polgármester-választáson 27,16 százalékos eredménnyel, mintegy 5 ezer szavazattal kevesebbet szerezve, kikapott a tavalyi időközi választáson fideszes támogatással, ezúttal viszont névleg civil szervezeti tagként induló Kammerer Zoltánnal szemben.
Szaszkó Andrea, akit a Mérce tegnap telefonon ért utol, elmondta, hogy a gödi civilek nem támogatták egyik polgármesterjelöltet sem.
Az önkormányzati választások előtt ellátogattunk Gödre, hogy a helyi civilekkel beszélgessünk. Az akkor készült riportunk itt olvasható.
Karácsony Gergely főpolgármester hosszú órák után negyed 4-kor megjelent a Városháza parkban felállított színpadon hogy bejelentse győzelmét.
„Budapest köztársaság marad”
– kommentálta győzelemként értékelt szereplését Karácsony.
A főpolgármester megköszönte választóinak a támogatást, és mint mondta, habár lesz némi huzavona a megválasztása körül, végül szentesíteni fogják az eredményt.
Karácsony kritizálta a kormányt a jogszabályok folyamatos módosítása miatt, valamint hogy véleménye szerint Szentkirályi és Vitézy képében „két vasat tartott a tűzben”. Értékelése szerint ugyanakkor a választók megunták az orbáni politikát, ezt mutatja az EP-választás eredménye is (ahol Magyar Péterék nagyon magas, 30 százalékos eredményt értek el).
A főpolgármester azt is elmondta, programja megvalósítása érdekében bárkivel szövetséget köt – amire szüksége is lesz, ugyanis senki nem tud önmaga többséget szerezni a közgyűlésben.
Karácsony kifejtette, tudja, hogy másképp kell politizálnia frakciójának, mint az eddigiekben, ugyanakkor továbbra is úgy gondolja, szembe kell szállni az olyan kihívásokat, mint a lakhatási válság vagy a klímaváltozás.
Karácsony amint vége volt pár perces standupjának, vissza is vonult a Városháza biztonságába.
Elsősorban a végig rendkívül szoros főpolgármester-választás eredményeit fogjuk továbbra is figyelemmel kísérni hétfő reggeltől, és a már kialakult eredmények értékelésével, elemzésével folytatódik munkánk. Köszönjük, hogy a délután és az este folyamán követtétek a közvetítésünket!
Karácsony Gergely magabiztosan vágott neki a főpolgármester-választásnak, a közvéleménykutatások rendszerint sima győzelmet jósoltak neki. Aztán Vitézy Dávidnak mégiscsak sikerült megszorongatnia – tehát nagyon közel voltunk ahhoz, hogy Szentkirályi Alexandra visszalépésével valóban le tudja győzni a jelenlegi főpolgármestert.
Voltaképpen most sem lehetünk biztosak az eredményben: Vitézy sajtótájékoztatóján kifejtette, újraszámlálásra számít.
Karácsony támogatóival együtt helyszíni tudósítóink is órákon keresztül várakoztak a Merlin mellett, ott készült képeikből válogatunk.
Magyar Péter és a Tisza Párt az elmúlt hónapokban akkora lendületet gyűjtöttek, hogy úgy az önkormányzati mint az európai parlamenti választáson a második legjobb eredményt érték el, természetesen a Fidesz mögött. Az Európai Parlamentben várhatóan 7, míg a fővárosi közgyűlésben 10 képviselővel lehetnek a második legerősebb párt.
Míg a sajtó és Magyar stábja egy rendezvényhajón várták az eredményeket, a kinti tömegrendezvényen az érdeklődők az idő jelentős részében egy óriáskivetítőn követhették az eseményeket a Partizán választási műsorával.
A budai rakparton, az A38 hajó mellett tartott eredményváró rendezvényen végig ott voltak riportereink, az ott készült képeinkből válogatunk.
Újraszámlálásra számít Vitézy Dávid, az érvénytelen szavazatok „kirívóan magas száma miatt”. Hétfő hajnalban tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ma este nem lehet majd végső eredményt hirdetni.
Vitézy szerint a választás megmutatta, hogy Budapesten igenis van főpolgármester-váltó hangulat, és nem elégedettek a budapestiek az elmúlt évek politikájával. Ahogyan azt is elmondta, hogy óriási győzelem, hogy megmutatták, hogy programokkal és Budapestről alkotó víziókkal lehet versenyezni.
Ungár Péter, az LMP társelnöke elmondta, hogy sikeresnek tartja az együttműködést Vitézy Dáviddal. Továbbá újságírói kérdésekre azt válaszolta, hogy szerinte – habár sok fideszes szavazott rájuk – az ő arányuk nem teszik ki a választóik 50%-át, és úgy gondolja, hogy köztük minden bizonnyal voltak zöld és szociáldemokrata szavazók is.
„Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!”
– kezdte Magyar Péter az „Árad a Tisza” skandálásokkal gyakran félbeszakított értékelő beszédét.
Magyar gratulált a 10 megválasztott budapesti közgyűlési képviselőjüknek, a 7 biztosan megválasztott EP képviselőjüknek, és külön kiemelte a Tisza Párt által támogatott Illés Gergőt, Jászapáti újonnan megválasztott polgármesterét, aki ifjabb Pócs Jánost győzte le.
„Ami itt történt, az politikai földindulás. Bárhogy csűrik, csavarják ezt, hogy egy klasszikust idézzek: van mire szerénynek lennünk”
– mondta Magyar.
Magyar szerint a Tisza párt szereplése bebizonyította, hogy a politika lehet szép, hasznos, igazságos és őszinte, és lehet egy olyan politikát folytatni helyi, országos és uniós szinten is, amely valóban a magyar emberekért dolgozik és ahol ezek a pozíciók nem csak egy kifizetőhelyként funkcionálnak. Az is kiderült, hogy az elkövetkező időszakban a Tisza Párt az egyetlen potens kihívója a NER-nek. Ilyen gyenge eredményt még soha nem ért el a Fideszt (EP-választáson – a szerk.), annak ellenére, hogy minden eddiginél több pénzt és erőforrást ölt a Fidesz a propagandába és az ellenfelek ellehetetlenítésébe. A propaganda lufija szerinte kipukkadt, alig párszázezer szavazat választja el őket a 14 éve korlátlan hatalommal rendelkező, sok milliárdból lejárató kampányokat folytató kormánypárttól, és mindezt Magyar állítása szerint 0 forintból.
Azt is elmondta Magyar, hogy bár még nem tudni ki lesz a főpolgármester, az már biztos, hogy
az elkövetkezendő 5 évben a Tisza Párt nélkül semmi nem fog történni Budapesten.
A jövőhéttől kezdve egy olyan program létrehozásán fognak dolgozni, mely egy potens alternatívát kínál a következő országgyűlési választásokon, legyen az szeptemberben, decemberben, vagy akár 2026 tavaszán.
„Világossá vált, hogy Magyarországon nem kell többé félni” – mondta Magyar – „bár az EP-szavazatokat még számolják, az már látszik, hogy több mint egymillió ember szavazott a Tisza pártra.”
Magyar a hétfői napra pihenőnapot hirdetett, de keddtől ígérte, nekiállnak közösséget építeni, hogy mindenhol megtalálják a lehető legjobb alternatívákat a Fidesz korrupt hatalma ellen.
Mint a legnagyobb ellenzéki párt elnöke, azt üzente: a magyarok békések és türelmesek. Várják a közmédia és a propaganda lapok meghívását, hiszen ez most egy világraszóló eredmény, egy földindulás. Hamarosan minden aktivistájukkal, szimpatizánsukkal közösen ünneplik meg az eredményeket.
Pikó András győzelme Józsefvárosban nem tűnt elsőre sima ügynek, végül a regnáló polgármesternek bizalmat szavaztak a választók az elkövetkezendő öt évre is. Pikó végül a szavazatok csaknem felét kapta meg, tehát fölényesen előzte a kerületben immár rendszeresen elpáholt fideszes Sára Botondot, még a tömeges csalások ellenére is.
A józsefvárosi Patyolatban riportereink végig követték az eseményeket, a Pikó-eredményvárón készült fotóikból válogattunk.
Bejutott az Európai Parlamentbe a Budapesten fogvatartott antifasiszta tanárnő, Ilaria Salis. A hazai sajtóban „antifa-ügyként” elhíresült eljárás elsőrendű vádlottjaként ismert Salis az Alleanza Verdi e Sinistra (Zöld és Baloldali Szövetség – AVS) jelöltjeként Észak-Olaszországban.
Salis a tavaly januárban a ”Becsület-napja” környékén szélsőjobboldaliakkal szemben elkövetett támadások ügyében áll a bíróság előtt. A vád vele szemben életveszélyt okozó testi sértés bűnszervezetben elkövetett kísérlete.
Az „antifa-ügy” elsősorban arra szolgált a magyar jobboldal és kormány számára, hogy hiteltelenítse az antifasizmust, és a szélsőjobboldallal szembeni bármi nemű kiállást. Továbbá, hogy ennek a farvízén baloldaliak – mint a Szikra Mozgalom, és képviselőjük, Jámbor András – ellen hergeljen. Ennek eljárásnak volt része az is, amikor Salis vezetőszáron, eltakart arcú kommandósokkal közrefogva vett részt a tárgyalásokon.
Továbbá a per azt is megmutatta, hogy akiket a rendszer ellenségnek tekint, azokat nem illeti meg a jogszerű bánásmód: Salis fogvatartásának a körülményei miatt még a szélsőjobboldali olasz kormányfő, Giorgia Meloni is felhívta Orbán Viktort. Ahogyan az ügyben eljáró bíró, az óvadék kifizetése után felolvasta Salis tartózkodási helyét, ezzel érzékeny adatot juttatva illetéktelen kezekbe.
Orbán Viktor miniszterelnök a Bálnánál tartott értékelő beszédében köszönetet mondott a választópolgároknak a részvételért. Mint mondta, az 57%-os részvétel véleménye szerint a demokrácia jó állapotát tükrözi. Közvetlen ezután a romániai RMDSZ-nek gratulált, hogy elérte az 5 százalékos belépési küszöböt.
Orbán szerint a Fidesz mindkét mai választást megnyerte, ráadásul „háborús helyzetben aratott győzelmet”.
A miniszterelnök szerint megnyerték az összes megyei közgyűlést, miközben 3 megyei jogú várost vesztettek, míg 4-et nyertek. A budapesti választásról elmondta, hogy továbbra is bízik Karácsony megbuktatásában, amihez a legjobb módszer – bár nem mondta ki a jelölt nevét – Vitézy Dávid támogatása a megfelelő eszköz. Hozzátette, a fővárosban egy kerületet veszítettek, egyet pedig megnyertek.
A miniszterelnök szerint az EP-választáson a választók a béke iránti vágyukat fejezték ki. Ezért – összhangban a kampány legfontosabb szlogenjével – továbbra is a „békéért” fognak harcolni.
Ennek jegyében táviratot fog küldeni „Brüsszelbe”, miszerint
„migráció stop;
háború stop;
gender stop;
Soros stop;
Brüsszel stop.”
Orbán szerint a jóistennek van humorérzéke, miután a párizsi olimpia évében írta ki a politikából a Momentumot, ami közismerten a nolimpia kampány idején építette fel magát. Ehhez hozzátette, hogy meglátása szerint azokat büntették a választók, akik „a magyar érdekek ellen dolgoznak”.
A „jóisten humorérzéke” ugyanakkor nemcsak a Momentumra csapott le: noha a 77,18%-os feldolgozottság melletti 44%-os szavazatarány nem rossz európai viszonylatban, a Fidesz számára kifejezetten gyászos eredmény. Pláne úgy, hogy a Magyar Péter-féle Tisza Párt 30,30%-on áll, vagyis olyan szinten szorongatta meg a kormánypártokat, mint a NER idején soha, egyetlen politikai formáció sem.
A DK-MSZP-P 8,25, a Mi Hazánk 6,74%-on állnak, 2 illetve 1 képviselői hellyel. A többi induló párt nem ütötte meg a belépési küszöböt.
Előzetes becslések alapján jobboldali pártok felemelkedését és a zöld és baloldali pártok vereségét hozta az Európai Parlamenti választás. A zöldek pártcsaládja előreláthatóan 20 helyet vesztett, míg a Szocialisták és Demokraták 6, az Egységes Európai Baloldal pedig 1 hellyel szerzett kevesebbet az új testületben, annak ellenére, hogy a mostani ciklusban 15-tel megnőtt a megszerezhető helyek száma. A választások legnagyobb győztese előreláthatólag az Európai Néppárt és az szélsőjobboldaliakat tömörítő Identitás és Demokrácia lesz, akik 10, illetve 11 hellyel tudták növelni a frakciójuk méretét. Mindezt úgy, hogy jelentős szélsőjobboldali erők, mint a Fidesz vagy a német AfD még egyik pártcsalád mellett se kötelezték el magukat.
A Zöldek gyenge teljesítménye többek között a legnépesebb országokban, így Németországban és Franciaországban a zöld pártok gyenge teljesítményének köszönhető. A német Zöldek a 2019-es szavazóik közel felét elvesztették, és Franciaországban is jelentősen csökkent a választóik száma. Bár Dániában például a Zöldek lettek a legnagyobb párt, és a Holland választásokon is a Zöldbaloldal és a Munkáspárt koalíciója tudott győzedelmeskedni, az EU legnépesebb országaiban egy rossz teljesítményt nem tud kisebb országokban jó szereplés ellensúlyozni. Szintén nagyot vesztett a liberális Renew Europe, akik egyik fő zászlóshajója Emanuel Macron Renaissance pártja annyira kikapott, hogy a francia parlamentet is feloszlatták.
A becslések alapján az új EP az alábbi franciókból fog felállni: Szocialisták és Demokraták Progresszív szövetsége: 133 hely; Zöldek: 53 hely; Egységes Baloldal: 36 hely; Renew Europe: 82 hely; Identitás és Demokrácia: 60 hely; Európai Konzervatívok és Reformisták: 70 hely; Európai Néppárt 186 hely; egyéb pártcsaládok: 50 hely; párt nélküliek: 50 hely.
Nem Magyarország az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol az EP-vel egyidőben más választásokra is sort kerítettek a mai napon. A bonyolult szövetségi államberendezkedésű Belgiumban, ahol ráadásul kötelező részt venni a választásokon, az EP-képviselők mellett a szavazók dönthettek a 150 fős szövetségi Képviselőház (Kamer van Volksvertegenwoordigers/ Chambre des représentants/ Abgeordnetenkammer), illetve a négy saját kormányzattal rendelkező régió, a hollandajkú Flandria, a frankofón Vallónia, a hivatalosan kétnyelvű Brüsszel fővárosi régió és a német nyelvközösség ( Deutschsprachige Gemeinschaft Belgiens) parlamentjeinek összetételéről.
Miközben a belga himnusz, a Brabançonne a nyugat-európai ország „legyőzhetetlen egységéről” dalol, Belgium politikai értelemben talán nem is lehetne megosztottabb. Ez látszik azon is, hogy a korábbi nagy országos pártok helyét a hetvenes évek végén átvették a nyelvi-regionális szinten szerveződő formációk, ráadásul a hollandajkú és frankofón területeken az elmúlt évtizedekben merően más politikai tendenciák voltak megfigyelhetők.
Míg a vagyonos északon választásról választásra erősödtek a Flandria függetlenségét, vagy legalábbis az eddiginél is szélesebb körű autonómiát követelő, jobboldali-szélsőjobboldali pártok, addig a súlyos egyenlőtlenségek és munkanélküliség sújtotta Brüsszelben és Vallóniában eddig tartották magukat a baloldali erők, kiváltképp a balközép Szocialista Párt (Parti socialiste).
A fentiek fényében nem meglepő módon Belgium egyre inkább kormányozhatatlanná válik szövetségi szinten, a 2010-es és 2019-es választások után is közel másfél év kellett az új kormány felállásához. A Belgiumot jelenleg vezető koalíciót, melyet a résztvevő pártok színei után gyakran Vivaldi/Négy évszak kormánynak is neveznek, vezetője az Open VLD nevű flamand liberális párt színeiben politizáló Alexandre de Croo, tagjai pedig a frankofón liberálisok, a balközép és zöld pártok, valamint a flamand kereszténydemokraták.
Az eredmények jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy az előzetes közvéleménykutatások csak részben igazolódtak be. Az elmúlt hónapokban főleg arról szóltak a hírek, hogy Flandriában a szélsőjobboldali-szeparatista Vlaams Beelang (Flamand érdek) válhat a régió legnagyobb pártjává, letaszítva ezzel a trónjáról az erősen jobboldali, szeparatista álláspontját az utóbbi években autonomistára finomító Nieuw-Vlaamse Alliantét (Új Flamand Szövetség, N-VA).
A flamand parlament választási eredménye alapján azonban jelenleg úgy néz ki, hogy a Bart De Wever antwerpeni polgármester vezette N-VA 24 százalék körüli eredménnyel megőrizheti Flandria, és ezzel az ország legnagyobb pártjának címét. Bár igaz, hogy a Vlaams Beelang a maga 22,8 százalékos eredményével szintén jelentősen megerősödött, ráadásul országosan az EP-választásokon a Tom Van Grieken vezette szélsőjobbos formáció végzett az élen 14, 8 százalékkal.
A hollandajkú Belgium balközép pártja, a Vooruit (Előre) szintén növelte a támogatottságát, annak ellenére, hogy a pártot 2023 novemberéig vezető Conner Rousseau-hoz számos botrány kapcsolódott a bevándorlásellenes álláspontja és nyíltan rasszista, a rendőröket a belgiumi romák fizikai bántalmazására felszólító kijelentései miatt, melyek végül a 31 éves politikus bukásához vezettek.
Az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, hogy a Vooruit lehet a jelenlegi kormánykoalíció egyetlen olyan flandriai pártja, ami növelni tudta a támogatottságát, a flamand zöldek (Groen) és kereszténydemokraták (CD&V) egyaránt visszaestek, nem is beszélve a miniszterelnök pártjáról, az Open VLD-ről, amelynek majdnem a felére csökkent az amúgy sem túl nagy szavazótábora.
A választási eredményekre reagálván Alexander De Croo be is jelentette könnyek között a lemondását.
Bár a szavazatszámlálás még nem ért véget, de úgy tűnik, a vártnál kevésbé erősödött meg a radikális baloldali, kapitalizmuskritikus Belga Munkáspárt (Parti du travail de Belgique/ Partij van de Arbeid van België), amely az egyetlen olyan belga párt, amely Flandriában és a frankofón területeken egyaránt megméretteti magát. A párt a flandriai parlamenti választáson a 2019-es eredményén 3 százalékot javítva 8,3 százalékot szerzett, Brüsszelben 5,8 százalékkal erősödve 17,2 százalékot és a harmadik helyet szerezték meg, de a vallon törvényhozási választásokon várható 11-12 százalékos eredményük enyhe visszaesés a legutóbb elért 13 százalékhoz képest. Ennek ellenére országosan a PTB/PVDA lehet Belgium harmadik-negyedik legerősebb pártja. A Belga Munkáspártnak egyébként 2021-ben egy hosszabb riportot is szenteltünk.
Az ország déli részén komoly hatalmi átrendeződést eredményezett a választás. A Namur városában székelő vallon parlamentben a legnagyobb frakciója várhatóan a jobboldali-liberális Reformer Mozgalomnak (Mouvement réformateur) lehet. A Charles Michel leköszönő Európai Tanács elnököt (és Belgium 2014-2019 közötti miniszterelnökét) is a sorai között tudó párt több mint nyolc százalékkal erősödve 29 százalékos eredménnyel végzett az élen. A második helyet a több mint 3 ponttal gyengülő Szocialista Párt szerezte meg 23 százalékkal, amely a brüsszeli régió parlamentjében is a Reformer Mozgalom mögé került.
Őket követik a legutóbbi voksoláson súlyos vereséget elszenvedő, magukat Les Engagés (Az „Elkötelezettek”) néven újrabrendelő vallon kereszténydemokraták 20 százalékkal, míg a frankofón zöldek pártja, az Ecolo 7 százalékot vesztve mindössze 7,4 százalékot szerzett – a párt ennél nagyobbat csak Brüsszelben bukott, ott 16-ről 8 százalékra estek vissza.
Józsefváros • Pikó András kampánycsapata, aktivistái, és az őt támogató szervezetek körében mondta el győzelmi beszédét. Elmondta, újbóli győzelme azt mutatja, ők nem egy rendszerhiba voltak, hanem ők az igazi józsefvárosi erő.
Miután név szerint megköszönte a kampánycsapata összes tagjának, Jámbor Andrásnak és Csárdi Antalnak a kerület országgyűlési képviselőinek, az őt támogató pártoknak és szervezeteknek és a vele együtt induló egyéni választókerületi képviselőknek – akik közül sokan szintén a saját körzetükben győzelmet ünnepelhetnek – Pikó üzent a helyi MSZP-nek is, akik miatt sokkal bizonytalanabbnak tűnt a kampány vége:
„Józsefváros a Fideszt leszavazta, a szocikat meg ki.”
Pikó elmondta, a rendszerváltáskor abban reménykedett, hogy egy olyan otthona lesz majd, ahol figyelünk egymásra, szolidárisak vagyunk egymással, amely szolgál és amely becsületes, és lesz hozzá egy hazája is, mely ugyan ilyen. Azonban már nagyon rég óta azt érezte, ez a haza elveszett. Az elmúlt 5 év azonban megmutatta számára, Józsefváros nem csak az otthonuk volt, hanem az a haza is, melyet elveszettnek hitt, amely támogató, figyelmes, szolidáris, becsületes.
„5 év múlva újra” – zárta beszédét.
A DK, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd, a Szikra Mozgalom, valamint a C8 helyi civil csoport támogatásával induló Pikó András 98%-os feldolgozottságnál 49%-44% arányban vezet Sára Botond főispánnal szemben.
Pikó 5 éve 269 szavazattal nyert, idén jelentősen tudta javítani az eredményt.
A kulturális és közösségi élet, valamint a részvételesig fellendítésén fog dolgozni Kovács Gergely, Hegyvidék új, kutyapártos polgármestere, aki a Mércének nyilatkozva megjegyezte, hogy ebben nem lesz nehéz dolguk, hiszen az előző vezetés ezeken a területeken nem igazán csinált semmit.
A Kutyapárt szeretné a kerületiekkel együtt irányítani a Hegyvidéket, ugyanis az elmúlt 5 évben azt tapasztalták, hogy elképesztő mennyiségű ember van, aki szeretne segíteni a rászorulóknak, és városfejlesztési projektekben részt venni.
Arra a kérdésünkre, hogy ez milyen formában valósulhat meg, azt válaszolta. hogy a párt EP listáját vezető, Le Marietta által kitalált Járókelő.hu-t integrálnák az önkormányzat honlapjába, és az itt bejelentett problémák megoldásába a helyi közösségeket is bevonnák, például egy grill-partyval egybekötött padfestéssel.
A zöldterületek beépítésével kapcsolatban elmondta, hogy azokat a beruházásokat, amelyek esetében önkormányzati tulajdonban van a telek, ott le fogják állítani a kivitelezést – mint például a világ egyetlen földalatti lombkorona sétánya esetében. Azokban az esetekben, ahol már magántulajdonba került a telek, ott sincs minden veszve, viszont sokba fog kerülnek. Ezeknél a beruházásoknál azt tervezik, hogy létrehoznak egy alapot, amelybe a helyi lakosok adományozhatnak, így megmentve a számukra fontos tereket.
Arról is kérdeztük, hogy mit szólt ahhoz, hogy Vitézy -akire Kovács is szavazott – a hajléktalanok ellen uszított a kampánya során. Elmondta, hogy jó köztük a kapcsolat, és a 12. kerület közösségi közlekedésével kapcsolatban már dolgoztak együtt, azonban szerinte sem szerencsés a BKK rendészet ötlete. A Kutyapárt polgármestere érti, hogy sok ember számára zavaró helyzetek alakulnak ki a tömegközlekedésen, és ezek kezelésére jelenleg nincs megfelelő módszer módszer, viszont
attól valójában senkinek nem lesz semmi jobb attól, ha három hajléktalant leszállítanak a buszról. Továbbá kiemelte, hogy a hajléktalanság nem rendészeti, hanem szociális kérdés.
Gál József az LMP fővárosi listájának második helyén levő jelölt a Mércének elmondta, nincs bennük ellenérzés azzal kapcsolatban, hogy a lakhatási programjukhoz piaci szereplők bevonását tervezi, miközben Ungár Péter a párt társelnöke a Budapest Ingatlan résztulajdonosa. Gál elmondta, minden pályázat nyilvános lesz, és a pályázóktól megkövetelik, hogy ők is transzparensen minden adatot nyilvánosságra hozzanak. Nem egy uram-bátyám rendszer lesz, a bírálóbizottságban szakemberek kapnak majd helyet nem politikusok.
A program célcsoportja elsősorban azok a budapesti közszolgáltatásokban dolgozók, mint például pedagógusok, ápolók, rendőrök, tűzoltók, akik a kormány intézkedései következtében problémákba ütköznek hogy az országosnál jelentősebben drágább budapesti albérletpiacon lakhatást találjanak.
A BKK rendészet kapcsán elmondta, ez a valóságban nem egy hajléktalanellenes intézkedés, csak politikai ellenfeleik csavarták ki az üzenetüket. Az utazási feltételeket mindenkinek be kell tartania, de tény, hogy többször is találkozott már olyan személyekkel a tömegközlekedésen, akiknek kellemetlen szaga miatt zavarta a többi utast. Ezeknek az embereknek segítségre lenne szükségük, nem rendőrökkel kell letoloncolni őket a tömegközlekedésről mint az Tarlós idejében történt, hanem egy olyan szerv létrehozására van szükség aki ezeket az embereket el tudják irányítani a megfelelő ellátó intézményekhez. De ez nem csak a hajléktalan emberekre vonatkozik, a részeg turisták, legénybúcsúk ugyan úgy zavarják a közlekedés rendjét, és ellenük is ugyan úgy szükséges intézkedni.
Ez zöld szempontból is fontos, hiszen ha valaki csak ritkán használja a tömegközlekedést, de akkor negatív élmények érik, sokkal esélyesebb, hogy következő alkalommal autóba ül vagy taxival fog utazni.
A Szoborparkba költözik Hegyvidékről a turul szobor, ami részben nyilasoknak állít emléket – nyilatkozta a kutyapártos Kovács Gergely, Hegyvidék új polgármestere, akinek az első intézkedése a vagyonnyilatkozatokat ellenőrző bizottság újbóli összehívása lesz.
Azt is elmondta, hogy úgy néz ki, hogy a hegyvidéki közgyűlésben nem lesz problémájuk a Fidesszel, és nem fognak úgy járni mint Esztergom, ahol egy év után nem volt világítás, mivel az jelöltjeik minden bizonnyal megnyerik a az egyéni választókerületüket. Továbbá sok pénzt fognak spórolni azzal, hogy a változatosság kedvéért verseny lesz a közbeszerzéseken.
Kovács Gergely azt is elárulta, hogy Vitézy Dávidra szavazott, akivel pozitív élmény volt számára együtt dolgozni a 12. kerület közösségi közlekedés átalakításán. Miközben Karácsony Gergellyel csak akkor került kapcsolatba, amikor azt szerette volna elérni, hogy kutyapártos jelöltek lépjenek vissza DK-sok javára.
A fővárosi közgyűlésben 7% körül áll az MKKP, és jelenleg úgy néz ki, hogy az összes pártra szükség lesz a Fidesszel szembeni többséghez. Ennek kapcsán Kovács úgy gondolja, hogy a Kutyapárt nem fog koalícióban részt venni, azonban értelmes előterjesztéseket hajlandók támogatni.
Miközben a mai európai parlamenti választások egyik általános tanulsága a szélsőjobboldal megerősödése számos uniós tagállamban, Finnország és Svédország, és – ahogyan arról már korábban beszámoltunk – Dánia rácáfolni látszik a trendekre.
Finnországban az EP-választást ugyan a kormányzó jobbközép Nemzeti Koalíció (Kansallinen Kokoomus) nyerte meg 24,9 százalék körüli, az öt évvel korábbinál közel 4 százalékkal jobb eredménnyel,
ám a második helyre a radikális baloldali Baloldali Szövetség (Vasemmistoliitto) futott be 18,3 százalékkal.
Ez nemcsak 11 ponttal jobb eredmény 2019-hez képest, de a Li Andersson korábbi oktatási miniszter vezette párt ezzel előzi az országot 2023-ig kormányzó szociáldemokratákat (Suomen sosialidemokraattinen puolue), akik mindössze 15,5 százalékot szerzetek. A baloldali eredményekhez fontos hozzátenni, hogy a zöldek sok más országhoz (Németország, Franciaország, Belgium) hasonlóan itt is jelentősen visszaestek, a Zöld Liga (Vihreä liitto) a 2019-es 16 százalékát kb. 11 százalékra tornázta le.
Az észak-európai ország EP-választásának legnagyobb vesztese kétségtelenül a szélsőjobboldali Finnek pártja (Perussuomalaiset), akik 13,83 százalékról kb. 6,7 százalékra estek vissza.
A 2023-as parlamenti választásokon az akkoriban Sanna Marinnal kormányzó szociáldemokratákat is megelőzve, második helyre befutó szélsőjobboldali párt visszaesése nem teljesen meglepő annak fényében, hogy a Finnek pártja tagja annak a Petteri Orpo (Nemzeti Koalíció) vezette jobboldali kormánynak, amely a párt támogatói körében népszerűtlen megszorítási intézkedések egész sorát vezeti be, és nyílt támadást indított a munkavállalói jogok ellen, amelyre a szakszervezetek hatalmas tömegeket megmozgató sztrájkokkal válaszoltak.
Svédországban, ahol a jobbközép tábor a szélsőjobboldali Svéd Demokraták (Sverigedemokraterna) külső támogatosával kormányoz 2022 ősze óta, szintén jó eredményt értek el a balodali pártok az exit pollok alapján. Hasonlóan a 2019-es EP-választáshoz (és az 1917 óta megtartott összes országos voksoláshoz) idén is a Szociáldemokrata Párt (Socialdemokraterna) végzett az élen, 23 százalék körüli, az öt évvel ezelőttivel nagyjából azonos támogatottsággal.
A második helyet a Svédország miniszterelnökét, Ulf Kristerssont is adó Mérsékeltek (Moderaterna) szerezték meg 17,3 százalékos eredménnyel. A harmadik helyre a Zöldpárt (Miljöpartiet de gröna) került 15,7 százalékkal.
Ehhez érdemes hozzátenni, hogy igen nagy eltérések mutatkoznak a svédországi zöldek szereplésében attól függően, hogy uniós vagy parlamenti választásokról van szó. Míg a 2014-es EP-választásokon hasonló eredménnyel végeztek a második helyen, és 2019-ben is 11 százalék felett szerepeltek, addig 2018-ban például az utolsó pillanatig kérdéses volt, hogy bekerülnek-e a 349 fős Riksdagba, veszélybe sodorva ezzel az akkoriban kormányzó szociáldemokratákat, a 2022-es törvényhozási választáson pedig alig 5 százalékot szereztek. A Zöldek mellett szintén erősödött a legutóbbi parlamenti választáson visszaeső, radikális baloldali Balpárt (Vänsterpartiet), akik 10,7 százalék körül végeztek.
Csalódottak lehetnek viszont a szélsőjobboldali Svéd Demokraták, akik a zöldek mögött lemaradva mindössze 13,9 százalékot szereztek.
Ez a szereplés nem is annyira a legutóbbi EP-választáshoz képest visszaesés, ahol a bevándorlásellenes párt 15,34-ot szerzett. Sokkal inkább a legutóbbi törvényhozási választáshoz képest, ahol a Jimmie Åkesson vezette formáció 20 százalékos eredményével Svédország második legnagyobb pártja lett, megelőzve ezzel a szélsőjobboldallal való összefogást sokáig kategorikusan elutasító Mérsékelteket is. Aki a hatalomért végül mégis sutba dobták korábbi elveiket, és jelenleg a Svéd Demokraták külső támogatásával irányítják a legnépesebb skandináv országot.
Budapest • Az este során hiába kattogott felfelé a feldolgozottság, az inkumbens jelölt, Karácsony Gergely hátránya nem nagyon csökkent Vitézy Dáviddal szemben. Az elmúlt órában ez megváltozott, 55,9 százalékos feldolgozottságnál már nem sokkal több mint kettőezer szavazat választja el a DK-MSZP-Párbeszéd koalíció jelöltjét az LMP-Zöldekétől, akinek a javára a fideszes jelölt, Szenkirályi Alexandra két nappal a választás előtt visszalépett.
Szorosan követjük az eredményeket, ha változik a helyzet, hírt adunk róla.
Sóskút • „Fantasztikus győzelem!” – nyilatkozta lapunknak Mészáros József, a Sóskúti Civil Kör jelöltje, aki legyőzte König Ferenc jelenlegi független polgármestert.
Mészáros kampányának középpontjában a faluba tervezett Andrada akkumulátorfeldolgozó üzem volt. Mészárosék határozott ellenzik a feldolgozó felépítését, míg a most kikapó polgármester a beruházást a kezdetektől eldöntött kérdésként kezelte. A falu (és a környékbeli települések) lakói ennek annyira nem örültek: őt és a cég képviselőit elüldözték az akkumulátorfeldolgozó ellen tiltakozók a lakossági fórumról.
„Olyan csapat jelöltje került a székbe, aki nem szeretné a beruházást. Mindent meg fogunk tenni, hogy ne kerüljön ide ez a feldolgozó” – mondta el Mészáros.
A megválasztott polgármester rámutatott: ez a választást tekinthetjük úgy, hogy mégiscsak megtartották a faluban az elkaszált akkunépszavazást.
Mészáros csak októberben ülhet be a székbe, de addig sem fog pihenni. Elmondása szerint a következő négy hónapban részt fognak venni csapatával a testületi üléseken, hallatni fogják a hangjukat. Egy ilyen győzelem után szerinte az önkormányzatnak illenék együttműködni velük, hisz októbertől úgyis náluk a gyeplő.
Továbbá már most júliusban kérni fogják az államot, hogy a választási eredményre való tekintettel ne értékesítsenek nagy földterületeket a falu határában.
Az akkukatasztrófa elkerülésén túl Mészáros a falu közösségének újjászervezésen kíván dolgozni ciklusa elején.
„Most a legfontosabb a kampányban létrejött árkok betemetése” – mutatott rá. Hosszú távon szeretné például egy közösségi teret létrehozni a falunak, mert ilyennel nem rendelkezik jelenleg.
A sóskúti helyzetről írt korábbi riportunk itt olvasható.
A Fidesz közel 250 millió forintért hirdetett a Meta platformjain, és több mint 90 milliót költött a Google hirdetésekre a kampány utolsó hónapjában, ezzel az európai rangsorban magasan az élen szerepelt. Mind két nagy platformon a második helyen szereplő pártok kevesebb mint a Fidesz felét költötték hirdetésekre.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke és felesége, Lévai Anikó leadja szavazatát az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53-as számú szavazókörben 2024. június 9-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
Ezek a számok azonban csak a pártok által finanszírozott hirdetéseket foglalják magukban, az egyéb szervezetek, mint például a Megafon vagy a Mediaworks-höz tartozó médiumok költései ebben az összegben nincsenek benne. Idén a Fidesz és holdudvara már bőven 1 milliárd forint fölött jár facebook hirdetésekben, melyek elsősorban a párt oldalára mentek el. Két politikus oldala emelkedik ki: Orbán Viktor, és a kampány utolsó pillanatában visszalépő Szentkirályi Alexandra, akik mindketten 100 millió körüli összegeket hirdettek el az elmúlt félévben a közösségi oldalon. Ezen kívül pedig leginkább Megafonos influenszerek húzzák felfelé a költéseket. Bár a Megafon modellje már-már hungarikum, de más szélsőjobboldali pártok Európában is alkalmaznak hasonló eszközöket. Németországban első ránézésre pártoktól független saját magukat hazafinak aposztrofáló fiatalok érnek el hatalmas megtekintést hirdetéseikkel, akikről közelebbről megnézve kiderül, ezer szálon kötődnek az AfD-hez és a pártalapítványukhoz.
Európa szerte a legtöbb országban a szélsőjobboldali pártok költötték a legtöbbet politikai hirdetésekre. Bár a Fidesz számait meg se közelítik, az élmezőnyben szerepel a német szélsőjobbos AfD és az osztrák szintén szélsőjobboldali FPÖ is költésekben, valamint a belga Flamand Érdek is közelíti a 40 millió forintos határt.
Ferencváros • Baranyi Krisztina újrázni tudott Ferencvárosban, 69%-os feldolgozottságnál a szavazatok 45%-ával vezeti a 9. kerületi polgármesterválasztást, és a képviselőtestületben is többséget tudott szerezni a Baranyi Krisztinát Ferencvárosért Egyesület. Baranyi annak ellenére aratott magabiztos győzelmet, hogy Gegesy Ferenc volt polgármester indulásával arra lehetett számítani, hogy az ellenzéki szavazatok jobban megoszlanak.
Baranyi 2019 óta polgármester a kerületben, emellett pedig a Kétfarkú Kutyapárt fővárosi listáját vezeti. Második befutónak helyen a Fidesz jelöltje, Gyurákovics Andrea tűnik, míg a kerületet 1990 és 2010 között vezető Gegesy Ferenc a harmadik helyen áll.
Korábban interjút készítettünk Lombos Petrával a ferencvárosi Áldozatsegítő Központ munkatársával.
XII. kerület • Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke magabiztosan megnyerte a XII. kerületi polgármester-választást.
A politikus 61,82 százalékos feldolgozottság mellett 53,93 százalékon áll, vagyis gyakorlatilag biztosan ő lesz a kerület következő polgármestere.
A további jelöltek sorrendje a következő:
- Fonti Krisztina – Fidesz: 39,69%
- Binder Csaba – Mi Hazánk: 3,74%
- Dr. Vincze Géza – Szolidaritás: 2,77%
Kovács ezáltal Buda – és Budapest – egyik legkonzervatívabb kerületében aratott földcsuszamlásszerű győzelmet, egyszersmind az első, kutyapártos színekben megválasztott polgármester. A kerületet eddig vezető Pokorni Zoltán fideszes politikus februárban jelentette be, hogy a továbbiakban nem indul polgármester-jelöltként.
Az MKKP társelnöke az eddigi ciklusban helyi képviselőként tevékenykedett, rendszeresen feltárva visszásságokat a kerület működésében, fáradhatatlanul kutatva a különböző dokumentumokat. Ezek eredményeit többek között online videókban ismertette meg a kerületi lakosokkal.
Bár az Európai Unióval való viszonyuk jogi értelemben sok esetben igencsak bonyolult, de Franciaország tengerentúli területeinek (melyek összesítette lakossága körülbelül 2,2 millió fő, területük pedig meghaladja a 120 ezer négyzetkilométert) lakói szintén részt vehetnek az európai parlamenti választásokon.
A Franciaország európai területéről közel 20 ezer kilométerre, a csendes-óceáni Melanézia térségében található Új-Kaledóniában az EP-választás rendkívüli körülmények között zajlott, köszönhetően a 270 ezres lakosságú szigetcsoportot május közepe óta megrázó politikai válságnak, melyhez foghatót az 1853 óta francia fennhatóság alatt lévő térség a nyolcvanas évek óta nem látott.
Az elmúlt egy hónapban rendszeresek voltak az útblokádok, a gyújtogatásba és fosztogatásba hajló zavargások, a fegyveres összecsapások a függetlenségpártiak és a függetlenségét ellenző, önszerveződő fegyveres milíciák között (Új-Kaledónia a világ egyik legfelfegyverzettebb térsége, a lakosság körülbelül fele rendelkezik legálisan vagy illegálisan lőfegyverrel).
🇫🇷🇳🇨 Les affrontements avec les forces françaises se poursuivent en Nouvelle-Calédonie.
📰 Flash Info
👤 👉🏻 Pour rester informé, suivez @Realnews829984 #NouvelleCalédonie #Nouméa #affrontements #émeute #info #news #actu #Macron #attal #France #colon pic.twitter.com/Gyxx0GTm24— Flashinfo (@Realnews829984) May 22, 2024
A már nyolc halálos áldozatot követelő zavargások azután robbantak ki, hogy a francia Nemzetgyűlés megszavazta azt az alkotmánymódosítást, melynek értelmében a szigetcsoporton legalább tíz éve élő francia állampolgárok is részt vehetnének az új-kaledóniai helyi törvényhozás, a Kongresszus összetételét indirekten meghatározó tartományi választásokon. Ezeken a választásokon jelenleg csak azok vehetnek részt, akik már 1998-ban is tíz évnyi új-kaledóniai tartózkodást tudtak felmutatni, illetve akik ilyen választópolgárok gyermekei.
Ezt a korlátozást azért vezették be, mert Új-Kaledóniában a gyarmatosítás kezdete óta nagyszámú európai telepedett le, előbb mint az itteni börtönkolóniára deportált fegyenc, majd mint szabad telepesek – melynek következtében az összefoglaló néven kanakoknak hívott őslakosok az 1970-es évekre kisebbségbe kerültek a lakosságon belül.
A kisebbségi lét lehetetlenné tette számukra, hogy népszavazás útján érjék el az általuk régóta vágyott függetlenséget, ami elvezetett a némi eufemizmussal csak „Események” (Les Événements) néven ismert, 1984 és 1988 között tartó kvázi polgárháborús helyzethez, ahol a függetlenségpártiak, és a nagyrészt, de nem kizárólag európai származásúak alkotta Franciaország-pártiak összecsapásának körülbelül 90 halálos áldozata volt.
A konfliktust lezáró, sok tekintetben példátlan politikai bátorságról tanúbizonyságot tevő matignoni és nouméa-i egyezményeknek hála az elmúlt 35 évben Új-Kaledóniában egy olyan békefolyamat zajlott le, melynek a sikeressége nem kis részben annak volt köszönhető, hogy az egymást váltó jobb-és baloldali francia kormányok mind igyekeztek semlegesnek maradni a függetlenségpártiak és francia fennhatóságot támogatók között zajló, a szigetcsoport jövőjéről szóló tárgyalásokban.
Ez a hozzáállás alapjaiban változott meg Emmanuel Macron hatalomba kerülése óta, az elnök 2021 óta számos olyan lépést tett, amelyek megágyaztak a mostani konfliktusnak.
Ezek közé a lépések közé sorolhatjuk például a 2021 decemberében tartott, a 2018-as és 2020-as után sorban harmadik népszavazást Új-Kaledóniai függetlenségéről, amelynek esetében a függetlenségpártiak a választás néhány hónappal történő elhalasztását kérték annak érdekében, hogy a kanak kultúra (mely a fent említett egyezményeknek köszönhetően intézményesen is elismertté vált) szokásai szerint meggyászolhassák a Covid-járványban elhunytakat és a gyászidőszak lejárata után valódi kampányt folytathassanak.
A francia kormány azonban megtagadta ezt a kérést, ezért a függetlenségpártiak bojkottálták a népszavazást, melyen végül a választók 96,5 százaléka elutasította a függetlenséget. Azonban a referendum legitimitását jelentősen megkérdőjelezi az a tény, hogy a részvétel kevesebb mint 44 százalék volt, szemben a 2020-as referendummal, amin a választók 85 százaléka vett részt, és amelyen 46,74 százalékuk a függetlenségre voksolt.
A mostani krízis miatt, melyre válaszul Párizs sok ezer rendőrt és katonát küldött Új-Kaledóniába, este hattól kezdődő kijárási korlátozást vezetett be és lezárta a szigetcsoport egyetlen nemzetközi repülőterét, sokáig kérdéses volt, hogy megtarható lesz-e az európai parlamenti választás. Bár a voksolás eltörlésére végül nem került sor, de így is komoly feszültségek övezték a választást, melyen (szemben a tartományi választásokkal) minden európai uniós állampolgár részt vehet.
A főbb utakat elzáró útblokádok miatt sok szavazó képtelen volt a lakhelyéhez legközelebbi szavavazókörben voksolni, a főváros, Nouméa szomszédságában található Dumbéa-ban (ahol a lakosságnak körülbelül azonos részét teszik ki az európaiak, a kanakok és a polinéziai francia tengerentúli területről, Wallis-és-Futuna-ról származó új-kaledóniaik) pedig néhány napja ismeretlen személyek felgyújtottak egy iskolát, ami szavazókörként funckionált volna. A főváros térségében több helyen összecsaptak az oszlatógránátokat bevető rendvédelmi szervek és a kövekkel felszerelkezett függetlenségpárti tüntetők.
Érdemes azonban hozzátenni, hogy hasonlóan a korábbiakhoz, az idei EP-választás a lakosság többségét nem igazán mozgatta meg. A függetlenségpártiak a távolmaradásra buzdítottak, mivel óceániaiként nem látják értelmét a részvételnek egy Európát érintő választáson, de nem túl nagy az érdeklődés a függetlenséget ellenzők körében sem, akik közül sokan már egy évszázada Új-Kaledóniában élnek és így kevéssé érzik magunak közelinek az uniós választási küzdelmet.
Szeged • Botka László ismét magabiztosan nyerte meg a választást, ő marad Szeged polgármestere. Magas feldolgozottság mellett magabiztosan vezet: a szavazatok 67,73 százalékát tudhatja magáénak – így ő a biztos befutó.
A politikus 2002 óta a város polgármestere. Mint ismeretes, a ’18-as kampányban ő volt a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje. „Fizessenek a gazdagok!” – ez volt egykori kampányának fő üzenete. 2017. október 2-án visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől belső feszültségekre hivatkozva. 2019 óta az MSZP-n kívül politizál.
A TISZA alelnöke a párt eredményváróján kollégánk tudósítása szerint úgy fogalmazott: „Sokkal rosszabb a helyzet vidéken mint ahogy vártuk.” Azt is elmondta, hogy rengeteget tanult, és azt javasolta a „fideszes nagyuraknak”, hogy „néha menjenek emberek közé”.
Kiemelte, hogy a – most már csak Szabadság nevű – Tisza párt programjának legfontosabb programpontja „hazaváró program” a falu rehabilitációs program és agrárreform mellett. Ez szerinte azért fontos, mert több olyan nagymamával is találkozott, akinek minden gyermeke és unokája külföldön él.
Az első exit pollok alapján az EP-választások a politikai térkép jelentős átrajzolását hozták Dániában.
18,4 százalék körüli eredménnyel az első helyet az EP-ben a zöldek frakciójában ülő Szocialista Néppárt (Socialistisk Folkeparti) szerezte meg, 5,2 százalékot javítva a 2019-es eredményéhez képest.
Ezzel szemben súlyos vereséget szenvedtek el a mindössze 15,4 százalékot szerző, kormányzó Szociáldemokraták ( Socialdemokratiet), akik az elmúlt években leginkább azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy elnökük, Mette Frederiksen (aki 2019 óta Dánia miniszterelnöke) vezetésével korábbi szolidáris álláspontjukat feladva keményen jobboldali bevándorlási politikát folytatnak – erről részletesebben 2021-ben írtunk. Érdemes megjegyezni, hogy kisebb mértékben ugyan, de a radikális baloldali Egységlista (Enhedslisten) szintén erősödött.
A dán szociáldemokraták jobbratolódása abban is megmutatkozott, hogy a legutóbbi, a párt jelentős győzelmét hozó 2022-es parlamenti választás után a baloldali pártok helyett hagyományos ellenfelükkel, a jobboldali-liberális Venstrével és a Lars Løkke Rasmussen egykori kormányfő vezette centrista Mérsékeltekkel (Moderatern ) alakítottak kormányt. Annak ellenére, hogy a Dániát a 2019-es választás óta vezető baloldali „Vörös Blokknak” továbbra is meglett volna a többsége a 179 fős dán törvényhozásban, a Folketingben.
Az exit pollok alapján úgy tűnik, hogy Venstre (melynek neve érdekes módon egyébként baloldalt jelent dánul) szavazói nem túlságosan elégedettek a fennálló nagykoalícióval, a legutóbbi EP-választásokat megnyerő, a Renew Europe frakciójában ülő párt mindössze 13,9 százalékot kapott, ami 9,6 százalékos visszaesést jelent. A 2022-ben alapított Mérsékeltek mindössze 6,2 százalékot szereztek az idei EP-választásokon, a jobboldali átrendeződés legfőbb nyertese az erősen piacpárti Liberális Szövetség (Liberal Alliance) a maga 7,8 százalékos eredményével.
A kampány utolsó napjaiban komoly felháborodást váltott ki, hogy egy 39 éves férfi megtámadta Mette Frederiksen kormányfőt Koppenhága belvárosában.
Hódmezővásárhely • 94,2 százalékos feldogozottságnál az összefogott ellenzék 2022-es miniszterelnökjelöltje a szavazatok 55,1 százalékát tudhatja magáénak. A második helyen a Fidesz jelöltje, Grezsa István 38,01 százalékon áll. Így már matematikilag biztossá vált:
Márki-Zay Péter lesz Hódmezővásárhely polgármestere a következő öt évben is.
A politikusnak már 50 százalékos feldogozottságnál biztos előnye volt, az ekkor közétett Facebook-videó tanúsága szerint eredményváróján kifejezetten ünnepi a hangulat:
Párizs • Az első eredménybecslések érkezése után alig egy órával élőben közvetített beszédet intézett a francia néphez Emmanuel Macron köztársasági elnök.
Az államfő kijelentette, hogy a mai választás eredményeit nem lehet válasz nélkül hagyni, ezért élve az alkotmányból fakadó jogával feloszlatja a francia Nemzetgyűlést, és új parlamenti választásokat ír ki melyek első fordulójára június 30-án, a másodikra pedig július 7-én kerül majd sor.
Így a francia választópolgárok alig három hét múlva újra kifejezhetik véleményüket a kormány politikájáról, melynek elutasítottságát jól mutatja, hogy a Macront támogató a pártok legutóbbi, 2022 júniusi választásokon sem szerezték meg az abszolút többségét az 577 fős Nemzetgyűlésben. A nagy kérdés jelenleg az, hogy a Nemzeti Tömörülés a mai 31,5 százalékos eredményét – ez a duplája a Macront támogató listáénak – vajon milyen mértékben tudja majd beváltani parlamenti képviselőkre, valamint az, hogy milyen stratégiát választ majd a megosztott baloldali tábor.
Részletes előzetes elemzésünket itt olvashatod, a becsült eredményekről pedig itt írtunk.
