A Göd-ÉRT Egyesület és még sok másik civil szervezet politikába való beszállása a kormánykritikus politikai képviselet és érdekérvényesítés válságának tünete. A Pest megyei kisváros akkumulátorüzemével a kormány helyett is évek óta hadakozó, az önkormányzati választáson jelölteket indító civileket a gyár tövében kérdeztük arról, mit remélnek a képviselői helyektől ott, ahol az elmúlt években a kormányzati ellenszél minden intézményes ellenzéki szereplőt elsöpört, és miért tartanak három lépés távolságot a Samsung előtt tüntető Magyar Pétertől.
Tulajdonképpen két kampányeseménynek is helyet adott május 18-án, szombat délután a gödi Újtelep ikonikus játszótere, amelynek közvetlen szomszédságában a Samsung hírhedt akkumulátorgyára zakatol. A helyszínre érkező mintegy ezerfős tömeg túlnyomó többsége anélkül érkezett meg Magyar Péter nagygyűlésére, hogy a másik akcióról előzetesen tudomása lett volna. Mégsem tudtak belépni a szürreális zajvédőfallal körülvett placcra úgy, hogy ne vették volna észre az önkormányzati választáson induló Göd-ÉRT Egyesület frissen kihelyezett plakátjait.
A képviselői helyekre pályázó helyi civil csapat ugyanis a TISZA Párt vezetőjének érkezése előtt egy villámakció során alaposan kidekorálta a helyszínt és az azt körülvevő hatalmas plexifalat egyrészt saját kampányanyagaival, másrészt pedig a Samsung-gyár szabályszegéseiről szóló információs plakátokkal. Mindez azt a célt szolgálta, hogy emlékeztessen: Magyar Péter fellépésének díszleteiről, a színpad mögött magasodó gyárról és a működését övező disznóságokról leginkább azért van tudomásunk, mert a Göd-ÉRT tagjai elmesélték nekünk ezt a történetet.
A Göd-ÉRT környezet- és városvédő csapatának munkája ugyan nem korlátozódik száz százalékban a Samsungra, tevékenységük nagy részét a gyármonstrum működésének figyelése teszi ki. 2020-as egyesületté alakulása óta – sőt az egyesület egyes tagjai már 2018 óta – igyekeznek az akkumulátorgyár működésének átláthatóságát növelni és a jogszabályok betartatását kierőszakolni a hatóságokból.
Az ő munkájuk nélkül aligha lenne tudomásunk arról, hogy 2020 márciusa óta már legalább 52 alkalommal bírságolták meg iparbiztonsági, munkavédelmi, tűzvédelmi vagy egyéb szabálysértések miatt a gyárat; és hogy a Samsung 2020 és 2022 között 88 tonna mérgező oldószert (NMP-t) bocsátott ki a gödi levegőbe,
valamint NMP-t mutattak ki több környező kerti locsolúkút vizében is; és hogy jogszabályba ütköző mértékben zajos az üzem működése. 2023 decemberében keresettel támadták meg a Samsung számára 10 évre kiadott egységes környezethasználati engedélyét, amely per nem várt nagy sikert hozott: a bíróság 2024. április 24-én az azonnali jogvédelem intézményét alkalmazva hatálytalanította az engedélyt – melynek nyomán a gyár működését a bírósági ítélet meghozataláig fel kellene függeszteni (bár nem teszik).
Egy önkormányzati ciklus tanulságai
Ahogyan a Gödre érkező, ott kampányoló TISZA „vízszintjének” hirtelen emelkedése, úgy a nyolc helyi egyéni képviselőjelöltet állító Göd-ÉRT politikába való beszállása is válságtünet, a kormánykritikus politikai képviselet és érdekérvényesítés válságának tünete. A gödi civilek helyzete 2024-ben messze nem unikális: számos olyan, országos figyelmet kapó, kormányzati hátszéllel megvalósult vagy tervezett nagyberuházással szembeni kiállás megszervezői indulnak különböző önkormányzati pozíciókért, akik öt évvel ezelőtt aligha terveztek aktívan politizálni. Így indulnak – helyi alternatíva híján – saját maguk a választáson a tatai szállodaprojekt ellenzői, a tervezett sóskúti akkumulátorgyár ellen tiltakozók, vagy éppen győrszentiváni iparipark-bővítés hatásainak elszenvedői.
Göd elmúlt ötéves politikai története számos elemzésben a 2019-ben összeállt ellenzéki összefogás „állatorvosi lovaként” jelenik meg. Az öt éve összeállt ellenzéki koalíció lényegében a kezdetektől belharcoktól volt zajos: a választások után nem sokkal az LMP-s, DK-s jobbikos képviselők új frakciót alapítottak a közgyűlésben – így a felére olvadt az eredetileg nyolcfős ellenzéki képviselőcsoport –, a sorozatos városházi kudarc pedig a Balogh Csaba momentumos polgármester 2023-s lemondásában kulminált. Balogh távozásakor arra hivatkozott, hogy a „szakadár képviselők” a Fidesszel szövetkezve többséget alkottak, és ellehetetlenítették polgármesteri munkáját.
2023 májusában a kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló exolimpikon, Kammerer Zoltán nagy fölénnyel nyerte az időközi polgármesterválasztást, amelyen nem is indult ellene deklaráltan kormánykritikus jelölt. Az ellenzéki pártok a 2024-es választásra – ahogyan a Göd-ÉRT egyik jelöltje kérdésünkre fogalmazott – „felszámolták magukat” Gödön: egyedül a Demokratikus Koalíció mutat valamennyi életjelet, a Kammerer Zoltánnal szemben 2023-ban – civil jelöltként – alulmaradó Szilágyi Lászlót jelölik polgármesternek.
Ilyen előzmények után adná magát az a magyarázat, hogy az ellenzéki pártszövetség összeomlásával a civileknek nincs más hátra, mint előre, nekik kell bevenni a városházát. Mivel tudna azonban hatékonyabban szerepelni a közgyűlésben egy civil képviselőcsoport egy pártszövetségnél? Erről a Magyar Péterék érkezése előtt a gyár mellett negyedmagával, nagy műgonddal plakátoló Hlavács Juditot, a Göd-ÉRT egyik jelöltjét – és egyben kampányfőnökét – kérdeztem elsőként, mert neki bőséges tapasztalata van a „másik térfélről is”. Az ellenzéki pártszövetség jelöltjeként (ámde nem párttagként) ugyanis 2019-ben képviselővé választották, s 2023-ig Balogh Csaba alpolgármestereként dolgozott.
Hlavács úgy véli, a 2019 utáni ciklus kálváriájának fő tanulsága leginkább az, hogy Gödön jelenleg annak nem is érdemes elindulnia a város vezetéséért, aki nincs jó kapcsolatban a kormánnyal.
„Iszonyatos ellenszél van itt, Gödön. A Samsung annyira fontos a Fidesznek meg a kormánynak, hogy teljesen esélytelen egy nem fideszes polgármester, nyilvánvaló bukásra van ítélve”
– mondja. Szerinte ha – az ugyancsak fideszes közgyűlési többséggel rendelkező – Pest megye nem ad működési támogatást a városnak, mint ahogyan jelenleg Kammerer Zoltánnak ad, akkor „a következő polgármester vagy képviselőtestület választhat, hogy a könyvtárat, a művelődési házat, a felsőgödi Ady Klubot zárjuk-e be.” És habár az elmúlt években sok önkormányzatot kifosztott a kormány, Hlavács szerint arányaiban Göd egyértelműen köztük is a legnagyobb vesztese ennek az időszaknak, ilyen financiális béklyókkal pedig képtelenség működtetni a várost.
Gödért politizálni „védekező” állásból
Mi értelme akkor mégis választáson indulni? A Göd-ÉRT-nél sokat tanakodtak azon, hogy kéne-e polgármester-jelöltet is indítaniuk, mert az „fölhúzhatná” a listás szavazatokat, és a választók fejében is sokkal élénkebben létező pozíció, mint bármelyik másik a képviselő-testületben. Ám végül úgy döntöttek, nem akarnak eleve vesztes helyzetbe pozicionálni egy Göd-ÉRT-es polgármestert.
Ellenben egy Göd-ÉRT-esek nélküli (vagy az ő céljaikat képviselő szereplők nélküli) képviselő-testület szerintük „még mindig rengeteget tud rontani a város helyzetén” – magyarázza a volt alpolgármester, s ez az, amit a civilek szeretnének minél több képviselői hely megszerzésével ellensúlyozni.
„Én főleg azért mondtam le, mert egyszerűen nem bírtam feldolgozni, hogy azok az emberek, akik mellett kampányoltam, és akikkel együtt jutottunk be, olyan döntéseket hoznak, amik tönkreteszik Göd még megmaradt értékeit” – mondja Hlavács. A Göd-ÉRT célja tehát a politikai realitásokat mérlegelve nem az, hogy kezdeményező helyzetből irányítsa a várost, hanem, hogy tompítsa a kormányzati szándékoknak alárendelt városvezetés hatásait. „Az átláthatóság a nullával vált egyenlővé az időközi választás óta. Megszűntek a közvetítések és a részletes jegyzőkönyvek, az előterjesztések vagy felkerülnek a honlapra, vagy nem, vagy esetleg az ülés előtt két nappal. Most már tényleg egyáltalán nincs rálátása a gödieknek az egészre” – panaszolja a Göd-ÉRT jelöltje.
Ám ha van ott egy – vagy több – képviselő, aki nyilvánosságot tud teremteni a városházi folyamatoknak, az előterjesztéseket proaktívan el tudja juttatni a gödiekhez, az már sokat javítana a helyzeten. Ha egy kedvező kimenetel esetén akár többségbe is kerülne a testületben a Göd-ÉRT, vagy akár csak nagy létszámban tudnának bejutni a testületbe, olyan erőt képviselhetnének, amely fel tudja venni a kesztyűt a jó kormányzati kapcsolatokkal és a kormány számára fontos gyárat övező problémák szőnyeg alá söprésével, valamint hatékonyabban tudja megvédeni a Göd-ÉRT-nek fontos értékeket.
Miközben Hlavácsot kérdezgetem, mintegy másfél órával Magyar Péter tüntetésének kezdete előtt bizonytalan arckifejezéssel megjelennek a TISZA rendezvénye iránti első érdeklődők a gödi játszótérnél. A volt alpolgármester igazítja el őket, mondván, igen, jó helyen járnak, csak itt még plakátolás zajlik előbb. Hlavács helyi renoméjáról sokat mond, hogy Magyar szimpatizánsai rögtön felismerték, s reménykedve meg is kérdezték tőle, indul-e a helyi választáson. „Igen? Milyen színekben?” – kérdik, mire a Göd-ÉRT jelöltje saját plakátjukra mutat. „Göd-ÉRT? Az jó… mindenki Gödért van…” – mormolta egyikük.
Hlavács és a gödi választók rövid beszélgetéséből az is átjött, hogy az NMP-szennyezés napvilágra kerülése igazán átütötte helyben az ingerküszöböt. A Göd-ÉRT-esek úgy érzékelték, a gödiek többsége kezdetben nem igazán lelkesedett az egyesületért, és sokan azt mondták, hogy „ezek csak jártatják a szájukat”; egyébként is: az egész gyármizéria csak vaklárma, és hogy a Samsung közvetlen szomszédjain kívül keveseket érint, ráadásul Göd nemcsak a Samsung-ügyből áll, hanem más dolgokkal is kell foglalkozni.
A civilek szerint ez a hozzáállás az utóbbi egy év eredményeivel fordult át: a három év alatti 88 tonna NMP-kibocsátásnak és a szennyvízkiömlésnek a kiderültével, illetve azzal, hogy egy harmadik gyárépület felépülése is a küszöbön áll; de ebbe a sorba tartozik a környezethasználati engedély felfüggesztetése is.
Egy évvel ezelőtt, 2023 áprilisában a Göd-ÉRT-esek még csalódottan méregették a gödi viszonylatban egyébként így is jelentősnek mondható 500-600 főt, akik megjelentek a gyár mellé szervezett tüntetésükön. Ám mióta a drasztikus levegő- és vízszennyezések híre bejárta úgy a helyi, mint az országos nyilvánosságot, sokan biztatják, sőt anyagilag is támogatják őket.
„Havi 1000-2000 forintokat kapunk olyan emberektől, akiket nem ismerünk, és eddig nem támogatták az egyesületet. Ezen egy kicsit fölbátorodtunk. Most már azt gondoljuk, hogy próbáljunk meg egy sokkal erősebb kampányt csinálni. Látod, igyekszünk is”
– magyarázza Hlavács, miközben a gyorskötözőkkel bíbelődő jelölttársai felé biccent.
A Göd-ÉRT választási esélyeiről beszélni egy mindössze húszezer lelkes városban bonyolult dolog, kiváltképp, ha az előző rendes választás óta tökéletesen átstrukturálódott a helyi, sőt bizonyos szempontból újabban az országos politika is. A DK-sokon kívül idén nem lesznek pártjelöltek (hivatalosan Kammerer Zoltán sem a Fidesz jelöltjeként indul), a részvételről előzetesen ugyancsak semmi biztosat nem lehet állítani. Hogy jobban eligazodjak a helyi politikai viszonyokat illetően, azt próbálom kideríteni, milyen közös vonásaik lehetnek a Göd-ÉRT szavazóinak?
A Samsung-ügyben elfoglalt egyértelmű tiltakozó pozíción és a Göd-ÉRT eredményeinek elismerésén kívül a „nem a Fideszre szavazás”, tehát a protestvoksolás lehet még ilyen közös nevező Hlavács Judit szerint. Azt is megjegyzi, mellettük szólhat, hogy jelöltjeik nagy része tényleg ismert ember a városban.
S valóban: a volt alpolgármester mellett indítanak pedagógus-szakszervezetist Csermák Tibor személyében, de ugyancsak Göd-ÉRT-es színekben indul a rendszerváltó értelmiség emblematikus figurája is, a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ellen küzdő Duna Kör alapító tagja, Droppa György is. S bár a jelöltséget nem vállalta, a Göd-ÉRT ismert húzóneve a Samsung körüli anomáliák feltárásából oroszlánrészt vállaló Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója is.
Három lépés távolság
Mint feljebb szóba került, annak, hogy a Göd-ÉRT jelöltjei Magyar Péter országjárásának helyszínén kampányoltak, a legfőbb oka az volt, hogy megmutassák az estére ezerfősre duzzadó – jelentős részben potenciális Göd-ÉRT-szavazókból is álló – tömegnek: a Samsung melletti játszótér az ő munkájuknak köszönhetően telt meg az egész ország számára ismert jelentéssel, s lett egy országos kampány számára vonzó helyszín. Emellett a Göd-ÉRT-esek úgy értesültek, hogy Magyar helyi kapcsolattartója a másik gödi civil társaság, a választáson ugyancsak képviselőjelölteket indító Kapu CIKK Egyesület köreihez tartozik, s kezdetben attól tartottak, riválisaik Magyar érkeztével igazságtalan előnyhöz juthatnak a kampányban annak ellenére, hogy szerintük ők „nem képviselték határozottan és tevőlegesen” a gyár ügyét. Azzal együtt is így éreztek, hogy tudták, a TISZA párt közvetlenül nem tervez Gödön – ahogyan egyelőre Budapesten kívül sehol máshol sem az országban – semmilyen módon indulni az önkormányzati választásokon.
A fenti félelmük végül alaptalannak bizonyult: a TISZA EP-listavezetője semmilyen mértékben nem szállt be a helyi kampányba, egyik helyi politikai erőről sem ejtett szót. A Göd-ÉRT-ről sem, ami felvethet kérdéseket akkor, ha visszaemlékezünk, Debrecenben Magyar anyák napi tüntetésén az ellenzéki politikus előtt Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) elnöke mondott szenvedélyes beszédet a helyi akkugyárproblémával a fókuszban.
A Göd-ÉRT-et hasonló fellépésre nem kérték fel Magyarék, ám mint Töplerné Szaszkó Andreától, az egyesület egy másik képviselőjelöltjétől megtudtam, „nem is szeretnének mindenáron fölmenni a színpadra” mellé, azt üzenve a nyilvánosságnak, hogy teljes mellszélességgel támogatják őt. A gödi jelölt leszögezte: a Mikepércsi Anyák szoros szövetségeseik, sok más érintett település civiljeivel együtt ugyannak az ernyőszervezetnek (Akkumulátor Károsult Települések Igazáért Szövetség – AKÁRTEIS) a tagjai, mint a Göd-ÉRT, de ez nem jelenti azt, hogy az országos politikára kiterjedően azonos álláspontot kell képviselniük.
„Úgy mondanám, hogy három lépés távolságból figyeljük (Magyart – B.B.), mert nem biztos, hogy mindenben egyetértünk. Nyitottak vagyunk arra, amit csinál, de nem szeretnénk azt a látszatot kelteni, hogy mi okvetlenül szövetségesei vagyunk” – mondja Andrea, aztán a Göd-ÉRT információs plakátjaira bök:
„Ezeket ide tesszük figyelmeztetőleg, mert jó néhány dolog nem szokott elhangozni (Magyar Pétertől – B.B.) az akkumulátorgyártással kapcsolatos aggályai között, sok mindenről túl általánosan fogalmaz. Nekem az az érzésem, hogy neki nem az iparággal van problémája – legalábbis az alapján, amit idáig elmondott – hanem csak azzal, hogy nem tartják be a környezetvédelmi szabályokat, és a hatóságok nem végzik kellő hatással a munkájukat”
– teszi hozzá.
„Holott itt arról van szó, hogy ötven akkumulátoripari beruházást szeretnének telepíteni ebbe az országba, aminek semmilyen környezeti hatásvizsgálata nem volt. És még nagyon sok más probléma is van az energiafelhasználás, a vízfelhasználás kapcsán, amiket egyébként Kozma Évi nagyon szépen elmondott ott Debrecenben”
– magyarázza Töplerné Szakszó Andrea.
S valóban, ha felidézzük a TISZA debreceni rendezvényén elhangzottakat, ha egymásnak nem is ellentmondva, de igencsak más hangsúllyal fogalmazták meg üzeneteiket az akkugyárakról beszélő szónokok. Míg Kozma Éva „téves irány és mértéktelen kényszeriparosításról beszélt”, amely „normál működés mellett is” drasztikus környezetszennyezést okoz, Magyar Péter az iparág előnyeit és hátrányait sorolta hosszasan, amit végül így oldott fel: „Adódik a kérdés, lehet-e ezt (az akkumulátorgyártást – B.B. ) biztonságosan csinálni[…]? Kapaszkodjanak meg: a válasz igen. De nem úgy, ahogy most áll a helyzet. Most a katasztrófa felé rohanunk, ugyanis se stratégiai környezetvédelmi vizsgálat, se a jogszabályi háttér nem készült el időben, nem beszélve arról, hogy a környezetvédelmi hatóságot szándékosan szétverték.”
Két héttel később, Gödön is lényegében ugyanezzel az érveléssel rukkolt elő, persze hangsúlyozva a nyilvánosságra került szennyezési adatok drámaiságát, és hogy a közelmúlt fejleményei alapján a Samsungnak jelen állapotában nem szabadna működnie. A TISZA egyik aktivistája egyébként Magyar beszéde előtt azt hangsúlyozta, ez kampányrendezvény lesz, és szigorúan nem a gyár elleni direkt tüntetés.
Vajon a Magyar Pétertől való távolságtartás egyet jelent-e az országos politikától való távolságtartással? Főként ott érdekes kérdés ez, ahol az ellenzéki pártszövetség romjain igyekeznek civilek a Samsung-gyár ügyét stratégiai kérdésnek tekintő Fidesznek ellentartó politikát csinálni. A Göd-ÉRT nézőpontjából a kormányzat viszonya a problémáik iránt meglehetősen egyértelmű.
„Mi kezdeményeztünk párbeszédeket. Nem egyszer voltunk fenntartható fejlődés bizottsági ülésen, amikor vagy el sem jöttek, vagy demonstratívan felálltak és kivonultak, és még soha nem volt olyan, hogy legalább egy államtitkár – nemhogy Szijjártó Péter vagy Lantos Csaba – végighallgatott volna minket. Ez egyrészt nagyon udvariatlan, másrészt elutasító, tehát a kormányzati politikáról ennyit”
– magyarázza Andrea.
Az ellenzéki oldalról pedig azt mondja, látják, hogy sok mindenben egyetértenek velük, egyes pártok képviselői próbálnak is segíteni, de nem elég bátran, nem elég következetesen, erőtlenül.
Magyar Péter TISZA pártja ugyan épp ezt az erőtlenséget látszik – legalábbis pillanatnyilag – meghaladni, ugyanakkor velük kapcsolatban – leginkább a zöld ügyeken, a városigazgatáson és az akkumulátorgyáron túlmutató kérdéseken – Andrea is elismeri, hogy nem egységes az egyesületi tagok álláspontja. „Mi is emberek vagyunk, minket sem nyilván csak az érdekel, ami itt helyben zajlik, hanem sok minden más is” – mondja.
Miután azonban a TISZA nem indul a fővároson kívül a helyi választásokon, a tagok hozzájuk és a Samsung-ügyön túli, országos kérdésekhez való személyes viszonya egyelőre nem is releváns kérdés. Azt persze a Göd-ÉRT-esek is megértik, hogy az emberek java része Magyar Péterben látja ennek a rendszernek a megbuktatását, és – ahogyan fogalmaznak – ezért hajlandóak akár bizonyos dolgokban elnézőek lenni azzal kapcsolatban, hogy ő mit gondol, mit mond és hogyan viselkedik, és ezt meg is értik. A júniusi választáson viszont önmaguk politikai teljesítményét szeretnék próbára tenni:
„Mi hat éve küzdünk az akkumulátorgyárral kapcsolatos problémahalmaz ellen. Szerintem elég sok mindent a saját eredményeinknek tekinthetünk. Az önkormányzati választáson indulás annak is a próbatétele, hogy minket önmagunkért megválasztanak-e az emberek. Kíváncsiak vagyunk rá, hogy erre érdemesek vagyunk-e.”