Miközben a mai európai parlamenti választások egyik általános tanulsága a szélsőjobboldal megerősödése számos uniós tagállamban, Finnország és Svédország, és – ahogyan arról már korábban beszámoltunk – Dánia rácáfolni látszik a trendekre.

Finnországban az EP-választást ugyan a kormányzó jobbközép Nemzeti Koalíció (Kansallinen Kokoomus) nyerte meg 24,9 százalék körüli, az öt évvel korábbinál közel 4 százalékkal jobb eredménnyel,

ám a második helyre a radikális baloldali Baloldali Szövetség (Vasemmistoliitto) futott be 18,3 százalékkal.

Ez nemcsak 11 ponttal jobb eredmény 2019-hez képest, de a Li Andersson korábbi oktatási miniszter vezette párt ezzel előzi az országot 2023-ig kormányzó szociáldemokratákat (Suomen sosialidemokraattinen puolue), akik mindössze 15,5 százalékot szerzetek. A baloldali eredményekhez fontos hozzátenni, hogy a zöldek sok más országhoz (Németország, Franciaország, Belgium) hasonlóan itt is jelentősen visszaestek, a Zöld Liga (Vihreä liitto) a 2019-es 16 százalékát kb. 11 százalékra tornázta le.

Az észak-európai ország EP-választásának legnagyobb vesztese kétségtelenül a szélsőjobboldali Finnek pártja (Perussuomalaiset), akik 13,83 százalékról kb. 6,7 százalékra estek vissza.

A 2023-as parlamenti választásokon az akkoriban Sanna Marinnal kormányzó szociáldemokratákat is megelőzve, második helyre befutó szélsőjobboldali párt visszaesése nem teljesen meglepő annak fényében, hogy a Finnek pártja tagja annak a Petteri Orpo (Nemzeti Koalíció) vezette jobboldali kormánynak, amely a párt támogatói körében népszerűtlen megszorítási intézkedések egész sorát vezeti be, és nyílt támadást indított a munkavállalói jogok ellen, amelyre a szakszervezetek hatalmas tömegeket megmozgató sztrájkokkal válaszoltak.

Svédországban, ahol a jobbközép tábor a szélsőjobboldali Svéd Demokraták (Sverigedemokraterna) külső támogatosával kormányoz 2022 ősze óta, szintén jó eredményt értek el a balodali pártok az exit pollok alapján. Hasonlóan a 2019-es EP-választáshoz (és az 1917 óta megtartott összes országos voksoláshoz) idén is a Szociáldemokrata Párt (Socialdemokraterna) végzett az élen, 23 százalék körüli, az öt évvel ezelőttivel nagyjából azonos támogatottsággal.

A második helyet a Svédország miniszterelnökét, Ulf Kristerssont is adó Mérsékeltek (Moderaterna) szerezték meg 17,3 százalékos eredménnyel. A harmadik helyre a Zöldpárt (Miljöpartiet de gröna) került 15,7 százalékkal.

Ehhez érdemes hozzátenni, hogy igen nagy eltérések mutatkoznak a svédországi zöldek szereplésében attól függően, hogy uniós vagy parlamenti választásokról van szó. Míg a 2014-es EP-választásokon hasonló eredménnyel végeztek a második helyen, és 2019-ben is 11 százalék felett szerepeltek, addig 2018-ban például az utolsó pillanatig kérdéses volt, hogy bekerülnek-e a 349 fős Riksdagba, veszélybe sodorva ezzel az akkoriban kormányzó szociáldemokratákat, a 2022-es törvényhozási választáson pedig alig 5 százalékot szereztek. A Zöldek mellett szintén erősödött a legutóbbi parlamenti választáson visszaeső, radikális baloldali Balpárt (Vänsterpartiet), akik 10,7 százalék körül végeztek.

Csalódottak lehetnek viszont a szélsőjobboldali Svéd Demokraták, akik a zöldek mögött lemaradva mindössze 13,9 százalékot szereztek.

Ez a szereplés nem is annyira a legutóbbi EP-választáshoz képest visszaesés, ahol a bevándorlásellenes párt 15,34-ot szerzett. Sokkal inkább a legutóbbi törvényhozási választáshoz képest, ahol a Jimmie Åkesson vezette formáció 20 százalékos eredményével Svédország második legnagyobb pártja lett, megelőzve ezzel a szélsőjobboldallal való összefogást sokáig kategorikusan elutasító Mérsékelteket is. Aki a hatalomért végül mégis sutba dobták korábbi elveiket, és jelenleg a Svéd Demokraták külső támogatásával irányítják a legnépesebb skandináv országot.