Annak ellenére, hogy a figyelem most leginkább azokra a körzetekre összpontosul, ahol az ellenzéki pártok a  Fidesz-KDNP egyéni országgyűlési képviselőinek jövő évi kihívóit keresik, az előválasztás azokban a körzetekben is megmozgatta az embereket, ahol már most is valamelyik ellenzéki párt adja a képviselőt.

Budapest 1-es számú választókerületében (I., V.kerület, VIII és XIX kerület egy része) páldául az LMP az egyetlen jelenlegi egyéni választókerületének megőrzéséért küzdött, igen nagy sikerrel. A párt politikusa, Csárdi Antal 20 százalékkal szerzett többet momentumos kihívójánál, Gelencsér Ferencnél, aki az I. kerület alpolgármestere

Budapest 5-ös számú, a VI. és VII. kerületeket magába foglaló választókerületében a DK-s Oláh Lajos végzett az élen, az ellenzéki választók úgy tűnik értékelték a körzetet 2014 óta képviselő politikus munkáját.

Budapest hetes választókerületében nem született nagy meglepetés: a Budapest XIII.kerületét magába foglaló körzet országgyűlési képviselője, az MSZP-s Hiszékeny Dezső újrázhat, és a választókerület eddigi eredményeit ismerve nem kell komoly versenyre számítania a választásokon, hiszen a XIII. kerületben 1994 óta minden egyes választáson az MSZP aratott győzelmet.

A szomszédos Zuglóban (8-as választókerület) a körzetet 2014 óta képviselő MSZP-s Tóth Csaba számára nem alakult ennyire jól az előválasztás, hiszen a hozzá köthető korrupciós vádak miatt az MSZP-n kívül az összes támogató párt kihátrált mögüle, így még a választás vége előtt visszalépni kényszerült. Azonban feltételezhetően az sem segített volna Tóthon, ha végig versenyben marad, mivel egyetlen kihívója, a Momentum által támogatott Hadházy Ákos óriási fölénnyel nyert a körzetben.

A szomszédos, 9-es körzetben (Kőbánya nagy része és Kispest egyik fele) egy másik szocialista veteránnak kellet búcsúznia, a XIX. kerületet négy éven kívül 1994 óta megszakítás nélkül képviselő Burány Sándort legyőzte egykori párttársa, Arató Gergely, aki jelenleg a DK parlamenti képviselője.

A főváros 10-es (Óbuda) és 11-es (Újpest) körzeteiben a két hivatalban lévő jelölt (Szabó Tímea Óbudán, Varju László Újpesten) biztosak lehettek a győzelemben hiszen nem akadt más ellenzéki kihívójuk, ám ennek ellenére is sok ezer ember tudtak elvinni a fizikai és virtuális szavazóurnákhoz.

Budapest 12-es, Rákospalotát (XV. kerület) és Újpest egy kisebb részét magába foglaló körzet az egyetlen az országban, ahol a hivatalban lévő ellenzéki képviselő visszavonul: a DK-ben politizáló Hajdu László (aki két évtizedig vezette Rákospalotát előbb MSZP-s majd DK-s színekben) úgy döntött, nem indul el a jövő évi választáson. Ám az előválasztáson a körzetben élők ellenzéki szavazók egy pártását, Barkóczi Balázs találták a legalkalmasabbnak  képviselő-jelöltségre.

Budapest 15-ös számú választókerületében (XVIII. kerület) az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes könnyedén nyerte a körzetét, az előválasztók több mint 68 százaléka támogatta őt.

Az MSZP egykori elnökének, a korábban oktatási miniszterként is tevékenykedő Hiller Istvánnak nem okozott gondot hoznia Budapest XX. kerületének egészét és a XIX. kerület egyik felét magába foglaló 16-os választókerületét.

A Csepelt és Soroksárt magába foglaló 17-es körzetben jövőre is az a Szabó Szabolcs fog indulni ellenzéki jelöltként, aki korábban már kétszer is legyőzte a Fidesz egyik legismertebb politikusát, Németh Szilárdot. Kihívója a karakteres baloldali politikát képviselő egykori szakszervezeti vezető, Komjáthi Imre volt, kettejük pártharcáról részletesen beszámoltunk.

Budapest 18-as, Budafokot (XXII. kerület) és a XI. kerület egy részét magába foglaló választókerületben nem indulhat jövőre az inkumbens jelölt. Újbuda korábbi polgármestere, Molnár Gyula 2018-ban nyert itt egyéni mandátumot MSZP-s színekben a szocialisták elnökeként, idén azonban már a DK támogatásával indult, ám az 20 évnyi tapasztalat parlamenti képviselőként és a nyolc évnyi polgármesterkedés nem volt elég a sikerhez, Molnár alulmaradt Tóth Endrével, a Momentum jelöltjével szemben.

A három nem-fővárosi ellenzéki körzetben sem kell nyugdíjba vonulniuk az inkumenseknek. A jobbikos Kálló Gergelynek Dunaújváros térségébe (Fejér 4-es körzet) még kihívója sem akadt, minden ellenzéki párt támogatta az indulását.

Baranya megye 1-es számú, Pécs-központú körzetében akadt ugyan kihívója a Párbeszéd frakciójában ülő (ám független) Mellár Tamásnak a momentumos Nemes Balázs személyében, és kettejük párharca is elég szorosra sikeredett, de végül mégiscsak a Központi Statisztikai Hivatal egykori vezetője (aki korábban rövid ideig a Fidesz színeiben volt önkormányzati képviselő a baranyai megyeszékhelyen) újrázhat ellenzéki jelöltként. Kettejük párharcával szintén részletesen foglalkoztunk.

Szegeden is újrázhatott Csongrád-Csanád megye egyes számú körzetének hivatalban lévő képviselője, a szocialista Szabó Sándor.

A végére maradt négy budapesti választókerület, Hajdú-Bihar megye 6, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye 4 OEVK-k. Az eredmények bejelentése előtt köszönetet mondtak az előválasztás valamennyi résztvevőjének, ennek ismertetésétől azonban ezúttal eltekintünk, aki kívánja, itt megnézheti az egész műsort.

Budapest 14-ben az MSZP városi politikusa a Jobbik veterán képviselője ellen indult, aki az MSZP-P-n kívül valamennyi formáció támogatását bírta.

Budapest 15-ben az MSZP társelnöke, a helyben és országosan is népszerű Kunhalmi Ágnest számos párt támogatta sajátján kívül, így kiugró, több, mint kétharmados győzelme sem volt különösen meglepő.

Budapest 16-ban szintén egy igazi nagyágyút, a párt országosan ismert oktatáspolitikusát, volt minisztert indította az MSZP, ellene csak az ÚVNP és a Momentum indított közös jelöltet. Nem sok sikerrel.

Budapest 18-ban pedig a Momentum oktatáspolitikusa gyűrte le szoros versenyben az MSZP volt elnökét, aki jelenleg a körzet országgyűlési képviselője.

Vidéki vizekre evezve Hajdú-Bihar 6-os körzet eredményeit ismerhettük meg. Itt Polgár DK-s és Balmazújváros jobbikos polgármesterei, valamint egy – momentumost támogatottságú – civil jelölt küzdöttek meg egymással.

Végül pedig Jász-Nagykun-Szolnok négyes körzet jobbikos jelöltjének kimagasló, száz százalékos szavazatarányú győzelméről számolhattak be az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón, ebben a körzetben ugyanis egyedüliként indult. Ettől függetlenül számosan adták le rá voksukat.

Ezzel pedig le is zárult az első, országos ellenzéki előválasztások első fordulója, és kiderült, hogy kik lesznek azok, akik az ellenzéki összefogás jelöltjeiként szembeszállnak a Fidesz – és vélhetően számos, apróbb párt – jelöltjeivel a 2022-es országgyűlési választásokon. A miniszterelnök-jelölti megmérettetés pontos eredményeiről külön posztban számolunk be.

Véget ért a miniszterelnök-jelölti verseny, amelyen Fekete-Győr András jócskán lemaradva, 5. helyen végzett riválisai mögött, összesen 20 944 szavazattal.

Ez nagyon kevésnek tűnik, tekintve hogy a Momentum elnökét több mint 25 ezren ajánlották annak érdekében, hogy egyáltalán elindulhasson az előválasztáson.

A Mérce az elmúlt hetekben több alkalommal is közelről követte az 1 Magyarország kezdeményezés által szervezett előválasztási jelölti vitákat. Ezekenek az alkalmaknak más jelölti vitákhoz képest az volt a sajátosságuk, hogy roma szószólok „szorongatták” a gyakorta fideszes vagy jobbikos körzeteknek elkönyvelt választókerületek képviselőit, szembesítve őket a cigány közösség legégetőbb problémáival, vagy éppen a Jobbik múltjának -vagy éppen jelenének -feldolgozatlanságával.

Mint arról riportunkban is beszámoltunk korábban, Nyíregyházán volt az egyik első ilyen alakalom, itt Szabolcs 1. és Szabolcs 2. jelöltjei mutathatták volna meg tudásukat,  ám a kétkörzetből összesen mindössze három jelölt vállalta a megmérettetést.  Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke részt vett a vitán, az előválasztáson pedig jócskán alulmaradt riválisával, Aranyos Gáborral (MSZP) szemben a Szabolcs 2-ben. szabolcs 1-ben viszont Lengyel Máté fölényesen lehagyta momentumos vetélytársát, aki a győztessel szemben elfogadta az 1 Magyarország meghívását.

Tóth Péter, akinek a múltja az ellenzéki térfélen szintén gyakori beszédtémát szolgáltatott, a vitasorozat legemblematikusabb gesztusát gyakorolta a cigányság felé azzal, hogy bocsánatot kért korábbi rasszista megnyilvánulásaiért, ám ez is kevésnek bizonyult a győzelemhez: Csongrád 2-ben a momentumos Mihálik Edvin diadalmaskodott.

Szűcs Ildikó, a Jobbik Csongrád 3-as jelöltje végül jól járt azzal, hogy kihúzta magát a vitaszituáció alól: az ópusztaszeri fórum nélküle zajlott, a két – mint utóbb kiderült – vesztes jelölttel.

Borsod 2-ben csak egy jelölt fogadta el a meghívást, aki nyert is, dr. Varga László, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum és az LMP által is támogatva. Borsod 4-ben a Jobbik frakcióját megjelölő független hernádszentandrási polgármester, Üveges Gábor színvonalas párbeszédet mutatott be momentumos jelölttársával, Hornyák Evelinnel, a választáson pedig meggyőző fölénnyel győzött a momentumos politikussal szemben.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztáson előreláthatólag 20 százalék körüli eredménnyel harmadik helyezést elért Márki-Zay Péter szokásos harcias, egyszersmind határozott stílusát hozta magával a Partizán stúdiójába, ahol a harmadik helyezett magabiztosságával fejtette ki, miért ő a legalkalmasabb Orbán leváltására. Azon kívül azonban hogy levált, elszámoltat, és felszámolja a korrupciót, nem mondta el, hogy kormányzása miben különbözne Orbán Viktorétól – bár mint a Fidesz-árvákat és jobboldaliakat megszólító jelölt, erre minden bizonnyal nincs is szüksége.

A hódmezővásárhelyi jelölt többször hangoztatta, hogy ő az az integratív személy, aki mindenkivel együtt tud működni – ezzel szemben Jakab viselkedése nem elég „miniszterelnöki”, Karácsonynak pedig kisebb esélye van megverni Orbánt, mint neki. MZP az önmagában rejlő együttműködési potenciált a többi pártra, valamint tagságukra is igaznak látja – véleménye szerint még a DK aktivistái is egyetértenek azzal, hogy Dobrev túlságosan megosztó.

Márki-Zay Péter úgy látja, hogy a kiábrándultakat, Fidesz-árvákat, és a momentumosokat, jobbikosokat, vagyis a jobboldaliakat akik immár jelölt nélkül maradtak, csak ő tudja igazán megszólítani.

Vagyis hatalom- és választástechnikai szempontból ő az esélyesebb jelölt a legtöbb választó képviseletére, bár véleménye szerint neki jobboldaliként akkor van a legjobb esélye a második fordulóban, ha két balos jelölt marad mellette. Az újabb Orbán-kormány elkerülésére azonban véleménye szerint akkor van a legjobb esély, ha kompromisszumra tudnak jutni Karácsonnyal.

Természetesen vannak feltételei a megállapodásoknak, visszalépéseknek, de ezekről bővebben nem beszélt; Gulyás Márton műsorvezető kérdésére annyit fejtett ki, hogy mindenféleképp szeretne valamiféle garanciát látni arra, hogy Karácsony új kormányzási kultúrát honosít meg, ezzel finoman régigarnitúrázva egy kicsit.

Az új kultúra alatt a korrupció elleni kemény és valódi fellépést érti, ahogy az elszámoltatást is fontosnak tartja. Vagyis nem akar irányított beszerzéseket, a lopás eltűrését, valamint hogy szakmai alapon kerüljenek pozícióba emberek, kimondatlanul is azt a kritikát fogalmazva meg, hogy ez Karácsony vezetése mellett épp így történne. Ezután rátért Hadházy méltatására, örömét fejezve ki afelől, hogy nem Tóth Csaba lett a zuglói jelölt. Hadházy Ákosra az elszámoltatás és a korrupció elleni küzdelem terén is számítana.

Márki-Zay azt is elmondta, Karácsony és közte nincs komoly törés, inkább kulturális különbséget lát. Mondandójából összességében kiderült, hogy önmagát a korrektség mintapéldányának látja, míg Karácsony véleménye szerint nem jeleskedett eddig az elszámoltatásban.

Az új kultúra az egész beszélgetés során fontos kérdés volt Márki-Zay számára, mindazonáltal közpolitikai különbségeket nemigen sorolt fel.

Mindazonáltal az új politikai kultúra emlegetését nemigen lehetett másképp értelmezni minthogy a jelölt szembeállítja a korrupt „régit” a tiszta „újjal”. Azt is elmondta, hogy a visszalépés kérdése pragmatikus lesz Karácsony és közte, mindazonáltal megjegyezte, hogy noha tudja, hogy indítottak már egy kutatást,

„ha Karácsony Gergely fizetett egy kutatást, azt ki lehet dobni abban a pillanatban”.

Kifejtette, hogy csak független felek által végzett kutatásokban bízik. Ilyennek tartja az előválasztást, amiből – noha harmadikként végzett – azt szűrte le, hogy a három talpon maradt jelölt közül neki van a legnagyobb esélye megszólítani a választókat.

Márki-Zay mondandója alapján elmondható, hogy az elkövetkezendőkben stratégiája sarokköve továbbra is a virtigli antiorbánizmus lesz, elvekről mindazonáltal továbbra is kevesebb szó esett, mint a technikai megvalósítás részleteiről. Hovatovább a jelölt kifejtette, hogy az olyan elveket is érdemes sutba vágni, mint a progresszív jövedelemadó hirdetése, ezzel szemben meg kell ígérni, hogy nem lesz adóemelés, különben a Fidesz az egész kampány során ezzel fog fenyegetni. Adócsökkentésről véleménye szerint lehet beszélni, ezt ugyanakkor korlátozhatja az ország gazdasági állapota.

Az euróhoz továbbra is ragaszkodna, holott értelemszerűen rosszul járnak vele az alacsonyabb termelékenységű országok, mint amilyen Magyarország is. Ezt ugyanakkor nem látja egy-két éven belül bevezethetőnek, amit az orbáni lopással indokolt, de medgyessyzett is egy sort a kiegyensúlyozottság jegyében.

Gulyás kérdésére válaszul a hódmezővásárhelyi jelölt igyekezett számadatokkal bizonyítani, hogy a Fidesz jóval többet támadta őt, mint Karácsonyt. Ezután emlékeztetett, hogy Hódmezővásárhelyen valamennyi ígéretét teljesítette, ezzel szemben Budapest vezetése sokkal nehezebben halad, pedig véleménye szerint rengeteg pénzt örökölt Tarlóséktól.

Márki-Zay szinte az alkalmatlanozásig szidta a polgármestert, újfent kifejtve véleményét, miszerint ő sokkal alkalmasabb jelölt, többek között mert kevesebb pénzből is sikeresebb kampányt csinált.

Blokkja végén Dobrev Klárát kritizálta, mert nem kíván visszalépni. Közölte, hogy javára ő sem kíván.

Nem sokkal fél tíz előtt kezdődött a 20. előválasztási tájékoztató, ahol öt újabb körzet eredményeit ismerhettük meg. Budapest 17-ről, vagyis Csepelről, ahol Komjáthi Imre csapott össze Szabó Szabolccsal, külön posztban számoltunk be.

Veszprém 3-ban, vagyis Tapolca körzetében Rig Lajos, a Jobbik népszerű politikusa indult az ellenzék színeiben. A volt ápoló egyedüli indulóként sikeresen szerezte meg a leadott szavazatok száz százalékát.

Veszprém négyes, vagyis Pápa választókerületének eredményét is megismerhettük. Itt az MSZP helyben nagy ismertségnek és népszerűségnek örvendő, tanárként dolgozó jelöltje a szavazatok csaknem kétharmadát kapta meg.

Baranya 4-ben a DK jelöltje párt kerekedett felül, bár szoros versenyben győzte le a két másik jelöltet.

Budapest 13, vagyis a Zugló egy részét és a XVI. kerületet magába foglaló OEVK viszont úgyszint a népes mezőnyben induló – ugyanakkor széles támogatásnak örvendő – szocialista jelölté lett.

A csepeli, Budapest 17-es választókerületben Szabó Szabolcs, a Momentum jelöltje fölényesen, 5 550 szavazattal legyőzte Komjáthi Imrét, a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettesét, aki 2 979 voksot tudott begyűjteni.

Szabó Szabolcs egyetemi oktató 2014-ben és 2018 is a Bajnai Gordon-féle Együtt színeiben nyert a körzetben országgyűlési választáson, 2018-ban az utolsó napokban léptette vissza mellőle az MSZP Bangóné Borbély Ildikót. Szabó most a Momentum Mozgalom képviselőjelöltjeként indult. Ellenfele, Komjáthi Imre borsodi származású politikus, 2018 óta az MSZP elnökhelyettese, országos ismertséget a szakszervezeteket támogató akcióival szerzett. Komjáthit az MSZP indította, őt támogatta továbbá helyben a Párbeszéd, a DK és az LMP is.

A két jelölt a Partizán által rendezett előválasztási vitán is megmérkőzött. A vita alapján konkrét intézkedésekben a két jelölt között több volt a közös pont, mint az a hozzáállásbeli különbségeikből következne, mégis karakteres világnézeti különbségeket kirajzoló vitát láthattunk.

Szabó Szabolcs elmondta, ő a szociális piacgazdaságban hisz, szerinte egy jóléti kapitalista berendezkedés lenne az ideális, hisz nem érdemes olyan mértékig beavatkozni a piaci folyamatokba, hogy azzal bizonyos országok vállalatai lehetetlenüljenek el. Komjáthi Imre azt hangsúlyozta, be kell avatkozni a piaci viszonyokba, szerinte a munkavállalók nem válhatnak kiszolgáltatottá. Komjáthi a dolgozók védelmét látja elsődleges prioritásnak.

A kerületi fejlesztések kapcsán is meglehetősen eltértek prioritásaik. Komjáthi figyelme elsősorban a dolgozókra és a kiszolgáltatottabb társadalmi rétegekre összpontosul, míg Szabó Szabolcs inkább az általánosabb, presztízsnövelő fejlesztésekben, a lakosság általános életszínvonalának emelésében gondolkodna.

A kerületben a Fidesz valószínűleg Németh Szilárdot indítja, akit Szabó már kétszer is legyőzött, a 2018 választásokon 42-37% arányban. A budapesti 17-es nyerhető választókerületnek számít.

A vitáról szóló részletes írásunk itt olvasható.

A Partizán stúdiójában reagált először a médiának Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt az előválasztási eredményekre. A beszélgetés kezdetekor 90 körzetet számoltak össze, ekkor nagyjából 7 százalékkal volt Karácsony lemaradva Dobrev Klára mögött.

Gulyás Márton moderátor kérdésére, hogy hogyan értékeli az eredményeket, Karácsony először arról kezdett beszélni, hogy általánosságban nagy siker az előválasztás és a nemzetközi szinten is magasnak számító részvétel.

A saját eredményével kapcsolatban azt mondta, az a körülbelül 30 százalék, amit szerinte a számlálás végeztével el fog érni – bízva a maradék hat budapesti körzetben -, megfelel a saját előzetes várakozásainak. (95 körzet után 27, 15 százaléknál áll, de még 6 fővárosi körzet hátra van a beszélgetés idején – a szerk.).

Karácsony arról is beszélt, hogy az előválasztási szavazatok megoszlásában is szerinte az a törésvonal rajzolódik ki, hogy vannak, akik kevésbé kritikusak a 2010 előtti MSZP-SZDSZ kormányzással (ők a mostani DK-szavazók), és van ezzel szemben egy pártszimpátiájában heterogén csoport, akik teljesen új hatalmat szeretnének 2022-től. Karácsony szerint az utóbbi csoport nagyobb, „kétharmados ” többségben van a DK-szavazókhoz képest.

A főpolgármester elmondta, úgy érzi, nagy ellenszélben csinálta végig a kampányt, és a Fidesz propagandája szerinte sok szavazatot elvett tőle.

Gulyás Mártonnak arra a felvetésére, hogy látszólag nincs konszenzus arról, hogy Dobrevvel szemben Karácsonynak vagy Márki-Zaynak kellene visszalépnie, Karácsony úgy reagált, ő arra számít, hogy ő maga akár olyanoktól is tud majd szavazatokat szerezni a második fordulóban, akik az elsőben Dobrev Klárát választották. Ezt azzal magyarázta, hogy bár ezek a szavazók most még Dobrevre szavaztak, de tudják, hogy Orbán Viktor ellen neki lenne a legnagyobb esélye, ezért hajlandók lennének átszavazni.

A főpolgármester szerint tehát az ő visszalépése nem feltétlenül Márki-Zay győzelmi esélyeit javítaná. Bár nem tartja kizártnak, hogy hárman maradnak állva a második fordulóra, de ő szíve szerint elkerülné ezt, mert szerinte „nem taktikus az ellenzéki térfélnek ezt a felét megosztani”.

A Márki-Zayjal való kollaborációról Karácsony elárulta:

„Úgy készülünk a második fordulóra, hogy közösen tudjunk valamilyen alternatívát kikovácsolni.”

„A DK az ellenzéki előválasztást megnyerte”

–  hangzott el több alkalommal a DK esti sajtótájékoztatóján, miután a DK jelöltei nyerték a legtöbb egyéni körzetet.

A párt győzelmét estére 31 helyen hirdették ki, Dobrev még ennél is jóval több helyen szerezte meg a legtöbb szavazatot – mondta Molnár Csaba, a DK alelnöke. Míg Karácsony és Márki-Zay a saját városaikban nyertek, Dobrev Klára mindenhol máshol, 19-ből 19 megyében. Molnár azt hangsúlyozta, hogy

Dobrev számos olyan vidéki választókerületben nyert, ahol egyéniben más párt jelöltje fog indulni.

Molnár szerint ez azt bizonyítja, hogy a bizonytalanok Dobrev mellett állnak.

Gyurcsány Ferenc is felszólalt röviden. A DK elmúlt tíz évét sikerként értékelte, ennek oka szerinte az, hogy a párt nem alkuszik meg a Fidesszel, és a közösség tagjai kiállnak egymásért. A volt miniszterelnök ez után arról beszélt, hogy a DK – mint konzervatívok, liberálisok és baloldaliak szövetsége – a politika centrum közepén áll.

Dobrev megköszönte aktivistáinak a munkájukat és az előválasztás minden résztvevőinek köszönetet mondott. Név szerint gratulált azoknak a női jelölteknek, akik győztek az előválasztáson „abban az országban, ahol a miniszterelnök szerint a politika nem a nők dolga”, majd vetélytársainak is megköszönte a részételt.

„Lesznek-e tárgyalások a visszalépésekről” – kérdezte a 444, de Dobrev szerint ez a kérdés nem érinti a politika lényegét, a visszalépések kérdésével „nem foglalkozik”. A kérdés ugyanakkor adja magát, hiszen a harmadik helyezett Márki-Zay Péter már jelezte, hogy kész Karácsony Gergellyel tárgyalni a visszalépésekről, és Jakab, illetve Fekete-Győr is jelezték, hogy nem Dobrevet preferálnák jelöltként.

Bár Jakab Péter nem lesz ott az előválasztás második fordulójában (ahol eldől, melyik aspiráns lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje), de a Jobbik így sem lehet teljesen elégedetlen, egyéni jelöltjeik több körzetben is diadalmat arattak.

Heves megye Gyöngyös-központú 2-es számú választókerületében a párt jelöltjének, Dudás Róbertnek még kihívóktól sem kellett tartani, minden párt beállt mögé, de így is 4781 embert érdekelt az előválasztás a körzetben.

A párt egyetlen jelenlegi egyéni országgyűlési képviselője, Kálló Gergely nagy fölénnyel megnyerte az előválasztást Fejér 4-es számú, dunaújvárosi. Kálló 2020 februárja óta ül az Országgyűlésben miután megnyerte azt az előrehozott választást, amelynek kiírása azután vált szükségessé, hogy a térség előző képviselőjét, a szintén jobbikos Pintér Tamást Dunaújváros polgármesterévé választották. Kálló volt az első országgyűlési képviselőjelölt, aki mögött a teljes ellenzék felsorakozott.

Karcagon és térségben (Jász-Nagykun-Szolnok megye 3-as körzet) a Jobbik szintén egy jelenlegi parlamenti képviselőjével indult az előválasztáson. Lukács László György pedig hatalmas előnnyel végzett az élen.

Hajdú Bihar 3-as, Debrecen központú választókerületében (Debrecen az ország egyetlen olyan vidéki nagyvárosa, ami kettőnél több választókerületre van osztva) szintén a Jobbik jelöltje örülhet.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2-es, miskolci körzetében viszont az MSZP örülhet, jelöltjük, Varga László végzett az élen. Varga 2014 és 2018 között már képviselte egyszer ezt a körzetet az Országgyűlésben, ám 2018-ban a fideszes Hubay György legyőzte őt, köszönhetően az ellenzéki szavazatok elapródozásának.

 

Úgy tűnik, nem maradtak következmények nélkül a választás hajrájában napvilágot látott botrányok amelyek az előválasztáson részt vevő szinte minden párt jelöltjét érintették.

A legtöbb problémás ügy a szocialista Tóth Csabához, Budapest 8-as számú, zuglói központú képviselőjéhez kötődött akinek kihívója Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő volt. Tóth-ot már a 2019-es önkormányzati választások kampánya óta sokan vádolják korrupcióval, egy emlékezetes, kiszivárgott hangfelvételen Karácsony Gergely arról beszélt, hogy Tóth Csaba fenyegette őt és a családját. Kihívója, Hadházy Ákos ezeket az ügyeket aktívan tematizálta, amelynek következtében igencsak eldurvult az előválasztási kampány Budapest XIV. kerületében. Az ellenzéki pártok nagy része által támogatott Tóth Csaba az utolsó pillanatban lemondta a közte és az Momentum színeiben induló Hadházy között szervezett Partizán-vitát és még a vitát szervező Gulyás Mártont is feljelentette.

A  két jelölt ezután a zuglói önkormányzati televízióban csaptak össze, ahol Hadházy Ákos azzal vádolta Tóthot, hogy kihagyott a vagyonnyilatkozatából egy általa tulajdonolt gyártelepet és egy többemeletes irodaházát. Ennek hatására a Jobbik etikai vizsgálatot kezdeményezett az MSZP-s jelölttel szemben, Karácsony Gergely pedig azt mondta, zuglói szavazóként nem támogatná Tóth Csabát. Ez egy olyan elhatárolódás-cunamit eredményezett az ellenzéki pártok részéről, ami már a helyben erős bázissal rendelkező Tóthnak is sok volt, szeptember 27-én bejelentette, hogy visszalép a jelöltségtől.

Így Budapest 8-as választókerületének következő ellenzéki képviselőjelöltje Hadházy Ákos lesz. A visszalépés ellenére az utolsó napig lehetett szavazni, Hadházy óriási többséggel győzte le Tóth Csabát.

A DK-nak sem tett jót Székesfehérváron, hogy kiderült, jelöltjük, Ráczné Földi Judit több olyan cégben van érdekeltsége, amelyekbe székhelye az USA Delaware-államában található, amely két dologról ismert: Joe Biden amerikai elnökről, valamint azokról a kedvező adózási feltételekről, amelyek a világ egyik legfontosabb adóparadicsomává teszik az államot. Az offshore -cégekben való esetleges érdekeltség már csak azért is problémás, mert az ellenzéki jelölteknek a jelöltté váláshoz ki kell tölteniük egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, nem kötődnek hozzájuk vagy a velük egy háztartásban élőkhöz ilyen cégek. Ráczné tagadta a vádakat, de ez nem segített neki, elvesztette az előválasztást az MSZP-s Márton Rolanddal szemben.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3-as számú, Ózd-központú választókerületében a Jobbik jelöltjének, Farkas Péter Barnabásnak a botránya borzolta a kedélyeket az elmúlt napokban.

Farkas Péter Barnabás érte el a legjobb eredményt 2018-ban Riz ellen, és jelenleg ő Ózd alpolgármestere. Őt látták sokan a legesélyesebbnek, azonban a Jobbik jelöltjéről előkerült egy kép múlt héten, amin náci karlendítést hajt végre egy lengyelországi holokauszt múzeumban, antiszemita feliratok előtt. A jelöltről előkerült kép története rányomta a bélyegét az egész előválasztásra.

Farkas azzal védekezett, hogy ez nem náci karlendítés volt, csupán barátainak integetett a képen. Szóba került, hogy vissza kéne léptetni az előválasztásból a Jobbik jelöltjét, illetve meg kéne vonni tőle a pártok támogatását. Jakab Péter ezt nem tette meg, kiállt jelöltjük mellett. Gulyás Márton több Partizán vitában is megkérdezte a jelölteket arról, hogy miként vélekednek Farkasról és Jakab homofób megnyilvánulásairól. Míg utóbbit nagyrészt minden jelölt elítélte, utóbbi kapcsán korántsem voltak ilyen egyhangúak a vélemények.

A Farkas Péter Barnabást övező botrány hozzájárulhatott, MSZP-s ellenfele, Kiss Sándor szoros, kicsivel több, mint 200 szavazatos győzelméhez.

 

 

A nap végére felgyorsultak az események, újabb körzetekből érkeztek eredmények. Budapest 10-es számú , Óbudát magába foglaló választókerületében annak ellenére is nagy volt az érdeklődés az előválasztás iránt, hogy Szabó Tímeának, a Párbeszéd társelnökének nem akadt kihívója, 9033-en szavaztak a zöld párti politikusra.

Az MSZP politikusa, Bangóné Borbély Ildikó idén is megpróbálkozott az egyéni képviselő-jelöltséggel, ám míg 2018-ban Csepelen a pártközi megállapodások alapján vissza kellett lépnie a körzet független ellenzéki képviselőjének, Szabó Szabolcsnak a javára, addig idén Hajdú-Bihar megye 5-ös számú, Hajdúszoboszló-központú körzetében alulmaradt a Momentum jelöltjével szemben.

A szomszédos berettyóújfalui, Hajdú-Bihar 4-es választókerületben szintén a Momentum örülhetett.

Bács-Kiskun megye 6-os számú, Baja-központú választókerületében igen kiélezett küzdelmet hozott az előválasztás, a Momentum jelöltje csupán 33 szavazattal előzte meg a második helyre befutó DK-s aspiránst.

Fejér megye 5-ös számú, Sárbogárd-központú körzetében pedig a DK jelöltje aratott könnyű győzelmet.

Az előválasztás sok tekintetben egyedülálló esemény a magyar politikatörténetben és a korábbi példák hiányában (hiszen a 2019-es önkormányzati választások előtt szervezett budapesti előválasztások jellegükben és a résztvevők számát tekintve is sok tekintetben eltértek a mostani megmérettetéstől) sok helyen az eredmények ismertetéséig kérdéses volt, melyik jelölt fog az élen végezni.

Szép számban születtek ugyan előzetes közvélemény-kutatások, amelyek az egyéni körzetekben induló jelöltek támogatottságát igyekeztek felmérni, ám az eddig beérkezett eredmények sok helyen rácáfolnak ezekre a felmérésekre.

Pest megye 5-ös számú, Dunakeszi-központú választókerületében például a Republikon Intézet júliusi felmérése igen szoros küzdelmet jósolt a Párbeszéd jelöltje, Dorosz Dávid egykori főpolgármester-helyettes és a DK-s Tonzor Péter között, az adatfelvétel pillanatában Doroszt a választók 40, míg Tonzort 32 százalékuk támogatta. Ehhez képest Dorosz meggyőző többséggel, több mint 62 százalékos támogatottsággal győzött.

Az Iránytű Intézet júliusi közvélemény-kutatása igen könnyű győzelmet jósolt a Budapest 5-ös számú körzetét 2014 képviselő DK-s Oláh Lajosnak, a felmérés szerint a politikus a  választókerülethez tartozó mindkét kerületben (VI. és VII)  utcahosszal vezetett momentumos kihívója, Tompos Márton előtt. Az előzetes becslésekhez képest azonban a választás kifejezetten szoros volt ebben a belvárosi körzetben.

Nem várt eredményt hozott az előválasztás a Budapest 3-as számú, a XII. kerület egészét és a II. kerület egy részét magába foglaló körzeten is. Itt júliusban a Závecz és az IDEA intézett által júniusban készített közvélemény-kutatása szerint a DK jelöltje, Komáromi Zoltán volt az esélyesebb, a szavazatok 54 százalékára számíthatott, míg a momentumos Hajnal Miklós csak 36 százalékot ért volna el a felmérés szerint. Ehhez képest végül szoros versenyben ugyan, de Hajnal Miklós futott be az első helyre.

Budapest 4-es számú,a II. kerület nagy részét és a III. kerület egy részét magába foglaló választókerületben akkor készítettek közvélemény-kutatásokat, amikor még a Momentum jelöltje, Berg Dániel is versenyben volt, ám ő később visszalépett a párbeszédes Tordai Bence javára. A visszalépések bizonyára segítettek abban, hogy Tordai végül kétharmados győzelmet arasson Kálmán Olga fölött, hiszen amikor még háromszereplős volt az előválasztási küzdelem, akkor a tévés műsorvezetőből DK-s politikussá lett Kálmán Olga tűnt a befutónak.

A közvéleménykutatók még augusztusban is momentumos sikert jeleztek előre Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4-es számú, Kazincbarcika központú választókerületében. A Publicus intézet becslése szerint a párt jelöltje, Hornyák Evelin 23 százalékos támogatottsággal két százalékponttal megelőzte a jobbikos Üveges Gábort (aki Hernátszentandrás polgármestere potenciális szavazóit, valamint a függetlenként induló Koleszár István is 5 százalékra számíthatott volna. Azonban a megkérdezett 636 választó 51 százaléka nem válaszolt arra kérdésre, melyik jelöltet támogatná, így talán nem meglepő, hogy a felméréstől teljes eltérő eredmény született a körzetben, a jobbikos jelölt a szavazatok 63 százalékát nyerte el.

 

 

26 választókerület eredményeit nem ismerjük még, de az előválasztás Facebook-oldalán írt bejegyzés szerint ez már nem sokáig lesz így. Azt ígérik, hamarosan jönnek a végeredmények.

Ahogy csordogálnak az előválasztási eredmények, úgy egyre biztosabbá válik azon ellenzéki jelöltek névsora, akik majd megmérettethetik magukat fideszes ellenfeleikkel  szemben a jövő évi országgyűlési választásokon. Ami azonban már most megfigyelhető, hogy a pártszimpátia alapján döntő ellenzéki szavazók mellett sokan új arcokat is szeretnének látni a parlamentben.

Számos kerületben győzedelmeskedtek olyan jelöltek, akik függetlenként indultak valamilyen párt vagy civil szervezet támogatásával (természetesen nekik is előre meg kellett jelölniük, melyik párt frakciójába ülnének majd be a parlamentben). Üveges Gábor Kazincbarcika független polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom egyik alapítója BAZ megye 4-es számú választókerületében győzedelmeskedett. Jámbor Andrást, a Szikra Mozgalom jelöltjét Budapest 6. számú választókerületében szavazták meg az összefogás közös jelöltjének, mögötte nem sokkal a Csordás Anett, a C8 jelöltje végzett.

Az MMM jelöltjei több kerületben is győzedelmeskedtek (Erdei Sándor Zsolt Borsod megye 5, Inotay Gergely Pest 4), Márki-Zay Péter pedig jelenleg a harmadik helyen, biztos befutó lehet a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulójába.

Jámbor András először a Mércének beszélt az előválasztáson elért győzelméről, és azt is elmondta, mit gondol a független jelöltek sikeréről. 

,,Egy olyan kampányt építettünk fel, ami minden korosztályban és társadalmi osztályban is tudott magának szavazatokat szerezni”

– értékelte saját teljesítményét a Szikra Mozgalom jelöltje. A politikus szerint a sikeréhez több tényező is hozzájárult, többek között a kerületek pártpolitikai megosztottsága. „Ferencvárosban a DK volt erősebb, Józsefvárosban pedig a Momentum, viszont amíg a két pártnak szórva voltak a szavazatai, addig én stabil, 40% körüli támogatottságot élveztem mindkét kerületben.”

Jámbor elmondta, a lakhatás az egyik legfontosabb üzenete volt kampányának, amely szerinte egy mindenkit érintő kérdés. „Kerületi és országos szinten is foglalkoztunk a témával, a gangos és panel lakások felújításával, valamint a Diákvárossal és a bérlakásépítéssel.” A képviselőjelölt szerint a kerületi beágyazottsága nem volt meghatározó a választók számára, úgy véli, inkább a befektetett munkán múlt a siker. Elmondta, rengeteg aktivistával dolgoztak, akik nagyon sok munkaórát fektettek a kampányba.

,,Megmutattuk, hogy országos szinten tudjuk majd befolyásolni a politikát és leváltani a Fideszt.” Úgy véli, kulcsfontosságú volt, hogy sikerült érthetően átadni a választóknak az üzenetüket, és azt, hogy mit gondolnak a világról. Jámbor kihangsúlyozta, hogy ehhez a Partizán előválasztási vitája is nagyban hozzájárult.

,,Szerintem onnan, hogy én elindulok a választáson, már nem vagyok civil.”

A politikus úgy véli, azzal, hogy győzelmét civil sikerként könyvelik el, csak tovább erősödik az a káros narratíva, amit a Fidesz közvetít a társadalom felé. 

Jámbor szerint a kormánypártok az utóbbi években démonizálták a közügyekkel való foglalkozást, azzal, hogy összemosták a pártpolitikával a hatalommal szembeni civil kiállásokat. Emiatt viszont sokan elhatárolódtak a politizálástól, és magától a pártpolitikától, ami a tényleges cselekvést is akadályozta. A képviselőjelölt úgy véli, a civilek és a pártpolitika szembeállítása ezt a folyamatot erősíti és létrehoz egy „jó civilek” és „rossz politikusok” narratívát. Ez hátráltatja a politikába való belépést, a közügyek intézéséhez való hozzáférést, és növeli a távolságot a társadalom és a politikusok között.

,,Én azt gondolom, hogy senki nem azért szavazott rám mert civil jelölt vagyok, hanem a munka miatt, amit leraktunk az asztalra, és amit képviselünk” – fogalmazott Jámbor. Majd hozzátette, ő nem az elmúlt harminc év politikájából jön, ami szimpatikus a választók számára.

Az előválasztáson olyan független és civil jelöltek is elindultak, akik eddig a pártpolitikán kívül tevékenykedtek a közügyekért. Ezen jelöltek mögé a legtöbb választókerületben pártok is felsorakoztak, akik plusz erőforrásokkal szolgáltak a kampányban, így a politikusok széles körben is megismerhetővé váltak. Az eredmények pedig egyre inkább azt bizonyítják, hogy az ellenzéki szavazók körében is igény van azokra a képviselőjelöltekre, akik az elmúlt évtizedek pártpolitikai csatározásaiból kimaradtak. 

Az elmúlt hetekben a Mérce többször beszámolt az 1 Magyaroszág Kezdeményezés vitaeseményeiről. Ma nem más, mint a miniszterelnök-jelölti előválasztást magabiztosan vezető jelölt, Dobrev Klára beszélget a roma szószólókkal. Élő közvetítésünk a Gödör klubból:

A miniszterelnök-jelölti verseny első fordulója a finiséhez érkezik, érdemi változás nem állt be az elmúlt órákban. A 3. és 4. helyezett közti nagy különbség alapján továbbra sem kétséges, hogy a második fordulóba Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter jut be.

A DK jelöltje 80 választókerület után magabiztosan, bő 6,5%-kal vezet, a kérdés tehát egyre kevésbé az, hogy ki nyeri az első fordulót, mint az, hogy a második fordulóra mekkora előnnyel megy az EP-alelnök a főpolgármesterrel szemben, és hogy sor kerül-e visszalépésre Márki-Zay és Karácsony között, amint annak lehetőségére utalt tegnap a hódmezővásárhelyi polgármester?

A belső harcokban és feljelentésekben gazdag kaposvári előválasztásnak végül a Dk-s Varga István lett a nyertese.

Vargának Nem lesz könnyű dolga az országgyűlési választáson. Somogy megye és Kaposvár a Fidesz egyik legerősebb bástyája. Szita Károly több mint 25 éve Kaposvár polgármestere, Gelencsér Attila pedig harmadik ciklusát tölti az országgyűlésben.

Az előválasztás azonban itt is megfordíthatja a helyzetet. 2018-ban Gelencsér Attila a szavazatok 43,69%-át szedte össze, ekkor ez elég volt a győzelemhez. Ellenfelei közül Miháldinecz Gábor (Jobbik) érte el a legjobb eredményt 31.89%-kal, őt követte Dr. László Imre (DK) 12,79%-kal, végül pedig Dr. Busa József (LMP) 4,62%-kal. Az akkor még megosztott ellenzék összesített eredménye meghaladja Gelencsérét, így nem kizárt, hogy 2022-ben sikert tud aratni az ellenzék az előválasztásnak köszönhetően.

2019-ben megtörtént Kaposváron is az ellenzéki összefogás. A Kaposváriakért Egyesület zászlaja alatt egyesültek az ellenzéki pártok, Szita Károly kihívójának pedig Horváth Ákos Ervint választották, aki független jelöltként indult. Az önkormányzati választáson Szita 56,43%-ot ért el, Horváth pedig 38,75%-ot százalékot, emellett egyik egyéni választókerületet sem sikerült megnyernie az ellenzék – köztük Bereczki Dávidnak sem – jelöltjeinek. A vereség után a Kaposváriakért Egyesület feloszlott.

Három jelölt versenyzett Gelencsér kihívásáért a körzetben: Bereczki Dávid, a Momentum jelöltje, Horváth Ákos Ervin a Jobbik jelöltje – további támogatói: LMP, ÚVNP, ÚK, MMM – és Dr. Varga István a DK jelöltje –további támogatói: MSZP, Párbeszéd, Liberálisok.

A kaposvári előválasztást fenyegetések, feljelentések és belső harcok kísérték. Bereczki Dávidot feljelentették, majd megbírságolta a rendőrség, miután leragasztotta a Fidesz egyik politikai plakátját. Szeptember elején Horváth Ákost pedig egy névtelen e-mailben fenyegették meg, melyben az állt, ha nem lép vissza, akkor terhelő dokumentumokat fognak felszínre tárni a már megszűnt Kaposváriakért Egyesületről és költségvetéséről. Ezek után, nem sokkal a szavazások kezdete előtt dr. Takács Richárd, a helyi Jobbik és somogyi közgyűlés tagja, feljelentést tett költségvetési csalás vádjával a bíróságon Horváth Ákos ellen.

Horváthot egy kampányeseménye miatt közös, nyílt levélben ítélte el Bereczki Dávid és Varga István. A szóban forgó esemény után  – melyen több fiatal vett részt éjszaka, egy bevásárlóközpont parkolójában – egy férfi autóbalesetet szenvedett el. Ellenfelei elmondása alapján ez a személy is részt vett Horváth Ákos eseményén, melyben „illegális versenyzésre” buzdította a résztvevőket és hamis ígéreteket tett a résztvevőknek. Ezeket a vádakat Horváth többször is cáfolta.

Gelencsér Attila elmozdítása Somogyból az első lépés lenne a Fidesz által leuralt térség „felszabadítására”. A kérdés, hogy Varga István képes lesz-e egyesíteni az ellenzéki szavazatokat az előválasztás ideje alatt lefolyt belső harcok és vádaskodások ellenére is.

Újabb öt választókerület ből érkeztek végeredmények, ezzel a 106 OEVK-ból 80-ban már tudjuk, ki indul a 2022-es országgyűlési választáson az ellenzék színeiben.

Komárom-Esztergom megye 2. számú választókerületében (Esztergom) csak a miniszterelnök-jelölti versenynek volt tétje, Nunkovics Tibornak (Jobbik-DK-LMP-MMM) nem volt ellenfele a választókerületben.

Nem így Csongrád-Csanád megye 3., Szentes központú OEVK-jában, ahol hárman is elindultak.

Közölték a maradék nyíregyházi körzetet is (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1.), a 2-es körzettel szemben, ahol Gyüre Csaba alulmaradt MSZP-s ellenfelével szemben, itt a Jobbik jelöltje nyert. Az OEVK-ban egyébiránt az 1 Magyarország Kezdeményezés szervezett vitát, amit a Mércén közvetítettünk.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3. választókerületében (Kisvárda) is eredményt hirdettek, itt is a Jobbik jelöltje indulhat jövőre.

Az ötödik bejelentés Somogy 4-ből érkezett, Potocskáné, a Jobbik alelnöke majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint ellenfele.

Az előválasztás egyik legnagyobb meglepetése Hódmezővásárhely polgármesterének, Márki-Zay Péternek a szereplése. A Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjének az előzetes közvélemény-kutatások nem jósoltak különösebben jó eredményt, Márki-Zay azonban az eddig feldolgozott 75 körzet eredménye alapján több mint 86 ezer szavazatot és közel 21 százalékot szerzett. Így a hódmezővásárhelyi polgármester minden bizonnyal bejut a választás második fordulójába, ahol a három legtöbb szavazatot szerző miniszterelnök-aspiráns mérkőzik meg egymással.

Márki-Zay jó szereplését annak köszönheti, hogy szinte minden körzetben sikerült befutnia a harmadik helyre, megelőzve az előválasztás másik jobboldali jelöltjét, Jakab Pétert. Emellett több olyan budapesti körzet is volt (mint például a belvárosi 1-es, az újbudai 2-es, a hegyvidéki 3-as vagy éppen a II. és III kerületet magába foglaló 4-es), ahol Karácsony Gergely óriási többséggel nyert, az országosan első helyen álló Dobrev Klára viszont lemaradt Márki-Zay mögött, aki ezekben a körzetekben a második lett.

Most azonban a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjének szoros küzdelemben ugyan, de az első helyet is sikerült megcsípnie Vas megye 3-as számú, Körmend központú körzetében.

Itt egyébként az egyéni képviselőjelölti küzdelemben is az MMM által támogatott jelölt, a Jobbikból nemrég kilépő Bana Tibor nyert.

 

Péntek délután egy után nem sokkal megismerhettük Budapest 7, Vas 3, Fejér 3, Szabolcs-Szatmár-Bereg 2, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén 3-as körzet eredményeit. Az integetős jobbikos alpolgármester körzetéről külön posztban számolunk be.

Budapest hetes választókerületében nem született nagy meglepetés: a körzet országgyűlési képviselője újrázhat, és a választókerület eddigi eredményeit ismerve nem kell komoly versenyre számítania a választásokon.

Vas hármas választókerületben szintén erős helyi jelölt indult. Noha Bana Tibor korábban a Jobbik országgyűlési képviselőjeként és Vas megyei elnökeként vált ismertté, ezúttal nem korábbi pártja támogatásával indult.

Fejér háromban három jelölt is indult az ellenzéki összefogás közös jelöltségéért, Balázs Péter széles körben támogatott kommunikációs szakember (tehát nem a volt külügyminiszter) azonban toronymagas győzelmet aratott.

Szabolcs kettőben pedig a szocialisták iparfejlesztést és a minőségi oktatás fontosságát propagáló jelölt nyerte el leginkább a választók bizalmát.

Hadházy győzelmével együtt további négy eredményt jelentettek be.

A Békés központú Békés megye 2. választókerületében a DK-s jelölt győzedelmeskedett.

Maradunk Békésben, a 3. választókerületben (Gyula) így alakultak az eredmények.

Ha – amint Fekete-Győr András az ATV-ben megjegyezte – Zuglóban egy kecske is eséllyel indulna a Fidesszel szemben, akkor Csornán és környékén (Győr-Moson-Sopron 3.) talán Göncz Árpád és Horn Gyula együtt is kevés lenne a Fidesz ellen. A közel lehetetlenre Kovácsné Varga Ildikó vállalkozik tavasszal.

Heves megye 3. választókerületében (Hatvan) pedig ismét Korózs Lajos, volt szociális államtitkár próbálkozhat majd.

Újabb 5 választókerület, jobbikos sikerek.

A Mohács központú Baranya megye 3. OEVK-ban a Jobbik jelöltje nyert.

Békés megye 4. választókerületében, Simonka György OEVK-jában szintén a Jobbik jelöltje hívhatja a Fideszt.

A Békéscsaba központú Békés 1-ben a jobbikos  Stummer János országgyűlési képviselő próbálhat majd egyéni mandátumot szerezni.

A Sátoraljaújhely központú Borsod-Abaúj Zemplén megyei 5. választókerületben a „Rokker Zsoltiként” ismert volt humorista, önkormányzati képviselő nyert, ő szintén a Jobbik frakcióját célozza meg.

A Miskolc központú Borsod 1-es választókerületben szintén jobbikos győzelem született.

A mai napi második 5-ös csomagban tehát 5 jobbikos győzelmet jelentettek be.

Jönnek az újabb eredmények, az OEVB 11 előtt nem sokkal 5 újabb körzet eredményét közölte.

Kőbánya-Kispesten trónfosztást hozott az előválasztás: a DK jelöltje és országgyűlési képviselője, Arató Gergely indulhat majd a választókerületben a körzet jelenlegi képviselője, a Párbeszéd frakcióban ülő MSZP-politikus, Burány Sándor helyett.

Az előválasztási kampányban nem csak azokra a körzetekre volt érdemes figyeli, ahol a hivatalban lévő kormánypárti képviselők kihívóját kereste a hatpárti ellenzék, a jelenleg is ellenzéki körzetek is bőven tartogattak izgalmakat. Budapest 9-es számú, Kőbánya nagy részét és Kispest egyik felét magába foglaló választókerületben például kifejezetten nyílt verseny alakult ki a körzetet képviselő MSZP-s Burány Sándor és két kihívója, a DK-s Arató Gergely és a momentumos Paróczai Anikó között. Burány 1994 óta tagja az Országgyűlésnek, indulását a szocialisták mellett támogatja a Párbeszéd (akiknek egyébként a frakciójában ül 2018 óta a két párt között született megállapodás értelmében) és az LMP is. A 2006-ban MSZP-s színekben Kőbánya egykori választókerületében egyéni mandátumot szerző Arató Gergely mögé a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Liberálisok is beálltak. A momentumos Paróczai Anikó saját pártja mellett az Új Világ Néppárt támogatására számíthat.

Arató jó eséllyel indul a jövő évi választáson, hiszen az ellenzéki pártok támogatottsága 2018-ban is megközelítette a hatvan százalékot.

Burány Sándor ugyan csak másfél százalékkal győzte le a Fidesz-KDNP jelöltjét, Budapest korábbi főpolgármester-helyettesét,  György Istvánt (aki 1990 és 2002 között Kőbánya polgármestere is volt), de a Jobbik és az LMP is jól szerepelt a körzetben. Az ellenzéki összefogásnak hála pedig az előválasztás győztese minden jelentősebb ellenzéki párt támogatásával indulhat 2022-ben, ahol a kormánypártok Pap Sándor kőbányai fideszes alpolgármesterrel próbálják meg visszahódítani Kőbányát és Kispestet.

A választókerület egyike azoknak a térségeknek, ahol egyes ellenzéki pártokhoz is igen problémás ügyek kapcsolódnak. A XIX. kerületet (Kispestet) ugyanis 2006 óta vezeti MSZP-s színekben az a Gajda Péter, akinek több közeli szövetségese kapcsán is felmerült a korrupció gyanúja az elmúlt években. A 2019-es önkormányzati választás kampányának hajrájában került nyilvánosságra egy olyan videó, amin az MSZP-ből azóta kizárt önkormányzati képviselő, Lackner Csaba egy fehér poros zacskót lóbálva korrupcióra utaló állításokat tett a kerülettel összefüggésben. Ezt követően pedig a kerületi vagyonkezelő egykori vezetőjéről, Kránitz Krisztiánról derült ki, hogy nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában a spanyolországi nyaralóját. Az ügyről a Momentum előválasztási jelöltje, Paróczai Anikó egy videófelvételt is készített, ezért a a kispesti közgyűlésben ülő politikust Kránitz Krisztián fel is jelentette becsületsértésért és különleges adatokkal való visszaélés miatt, amelynek következtében Paróczait rabosították is.

A Partizán a budapesti 9-es választókerületben is szervezett előválasztási vitát. Ezen az  általánosabb témák (elszámoltatás, klímaváltozás, jogállami kérdések) mellett kiemelt szerep jutott a kormány szociálpolitikájának és rendpárti intézkedéseinek átfogó kritikájának. A három jelölt a többi ellenzéki jelölt-aspiránshoz képest sokkal élesebben helyezkedett szembe a fideszes irányvonallal, nem függetlenül attól, hogy a választókerületben található nyomortelepek, mint a Hős utca vagy a Bihari utca helyzete rámutatnak arra, mennyire fenntarthatatlan az a politika, amely nem megoldani akarja a szegénység és a kirekesztés mögött meghúzódó rendszerszintű problémákat, hanem pusztán elfedni szeretné őket.

Éjjel kettőkor tartották az előválasztási eredményeket bemutató jubileumi, tizedik sajtótájékoztatót. Ennek keretében bemutatták a Baranya 1-es körzet eredményeit, melyeket már korábban ismertettünk, valamint Budapest négyes körzetet is, ahol a DK és a Párbeszéd nagyágyúi, Kálmán Olga és Tordai Bence mérték össze támogatottságukat – beszámolónk ezen a linken olvasható.

Jámbor András előválasztási győzelméről pedig itt számoltunk be.

Megismerhettük azonban Komárom-Esztergom hármas körzetének eredményeit is.

Budapest 5-ös választókerületében a Demokratikus Koalíció nagyágyúja, országgyűlési képviselője aratott győzelmet a többi liberális jelölt fölött.