Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Több mint húszezren sztrájkoltak ma a közoktatásban – percről percre a Mércén

Hosszas huzavona és megannyi sikertelen sztrájktárgyalás után január 31-én, hétfő reggel nyolc és tíz között országos figyelmeztető sztrájkot tartanak a pedagógus-szakszervezetek, vagyis a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A tanárok jobb fizetéseket, munkakörülményeket, és azt követelik, hogy a munkáltató, vagyis a kormány a parancsai alanyai helyett tárgyalópartnernek tekintse őket.

A szakszervezetek hosszú évek óta nem voltak hasonló sztrájkhelyzetben, és noha az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint jogszerűtlen a munkabeszüntetésük, az bíróság első fokon és ugyan még nem jogerősen, de nekik ítélt igazat.

Ez pedig komoly ütőkártya lehet a szakszervezetek kezében, és azokat is bátoríthatja a sztrájkban való részvételre, akik tartanak a retorzióktól.

A reggeli, kétórás figyelmeztető sztrájk után kora délután a pedagógusok támogatói tartanak autós felvonulást, amiről szintén beszámolunk majd, napközben pedig ebben a tudósításban lehet követni az eseményeket, reakciókat, és igyekszünk megosztani minden, a sztrájkkal kapcsolatos, releváns információt.

A hétfői események mellett bemutatjuk a nap során a pedagógusok küzdelmeinek előzményeit, történetét és tágabb kontextusát is, valamint hogy az érintettek miért tartják fontosnak a célokat, amikért 2022 elejére már a sztrájkig is eljutottak. Amennyiben ugyanis a pedagógusok a mai, kétórás figyelmeztető sztrájkkal nem érik el céljaikat, március 16-tól határozatlan idejű sztrájkba léphetnek, ami az országgyűlési választások előtt a kormánynak kétségkívül úgy hiányozna, mint púp a hátára.

Élő videóval jelentkeztünk a pedagógus szakszervezetek sajtótájékoztatójáról:

Valamint a támogató autós felvonulásról is, László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökének autójából:

Majd ismét jelentkeztünk autós beszélgetős műsorunkkal:

Igyekszünk folyamatosan követni az eseményeket, de nem lehetünk ott mindenhol. Így várjuk olvasóink sztrájkkal kapcsolatos információit, képeit, videóit is az [email protected] e-mail címre.

Címlapkép: Mérce
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

A két legnagyobb pedagógusokat képviselő érdekvédelmi csoport, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) felhívására a mai nap folyamán kétórás figyelmeztetősztrájkot tartottak az ország közoktatási intézményeiben. A szakszervezetek elmondása alapján a megmozduláshoz több mint húszezer pedagógus csatlakozott.

Sztrájk a Szent László Gimnáziumban. Forrás: Facebook/ PDSZ

A mai sztrájk előzményét a PSZ és a PDSZ által a pedagógushiány, az alacsony bérek és az elviselhetetlenül magas munkaterhek miatt októberben kezdeményezett, ám eredménytelenül végződött sztrájktárgyalások adták.

Hiába kongatják évek óta a szakszervezetek a vészharangot a pedagógusok tarthatatlan helyzete miatt, 2022-ben csupán 10 százalékkal emelné a pedagógusok bérét a kormány, nagyobb béremelésre csak a választások után van lehetőség: 2023-ban „nagyarányú és átfogó” pedagógus béremelést fognak végrehajtani – ígéri a kormány. Hogy ez pontosan mit jelent, nem árulják el.

A PDSZ matricája a kőbányai Széchenyi István iskola mellett (kép: Mérce)

Totyik Tamás, a PSZ elnöke korábban kifejtette, legalább 30%-os béremelésre lenne szüksége a pedagógusoknak ahhoz, hogy a pályakezdő fiatalok bérét felzárkóztassák, a pedagógusok elvándorlásának megakadályozására pedig 60-70%-os béremelésre lenne szükség a kormány 10%-os ajánlatával szemben.

Alapvető probléma, hogy a pedagógusok bérét a mai napig a 2014-es minimálbérhez (101 500 forint) viszonyítva számítják, és 2015-től megszűnt annak biztosítéka is, hogy a pedagógusbérek megőrizzék reálértéküket, ezért a szakszervezetek első követelése, hogy a pedagógus illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen. Követelik továbbá, hogy – szintén szeptembertől visszamenőlegesen – emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is. 

A terhek csökkentése érdekében a harmadik követelés, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, a negyedik pedig, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat – maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül.

A sztrájkoló pedagógusokért valóságos szakmákon átívelő összefogás jött lére, számos különböző dolgozói réteget képviselő szakszervezet fejezte ki szolidaritását a mai megmozdulással kapcsolatban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség autós felvonulást is szervezett, melynek keretein belül 200 jármű vonult végig a belvároson.

Szolidaritási autós felvonulás a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezésében a januári 31-i pedagógussztrájk napján. Fotó: Mérce

A mai napon reneszánszát élte a kockás ing, amely már a 2016-os tanártüntetések óta megkerülhetetlen szimbóluma a pedagógustársadalomnak és a velük való szolidaritásnak.

Sztrájkoló tanárok a budapesti Madách Imre Gimnáziumban. Forrás: Facebook/ Madách Imre Gimnázium

A kormányoldal és az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) igyekezett kicsinyíteni a sztrájk jelentőségét. A Fidesz szerint nem történt más, mint egy baloldali kampányakció, a kormánysajtó a tanárok által hordott kék szalagot hamisan az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek  támogatásával azonosította, az EMMI pedig kitartott azon álláspontja mellett, hogy a sztrájkot engedélyező pénteki bírósági ítélet ellenére a mai sztrájk illegális volt.  Ezen vádat a szakszervezetek a ma délután tartott sajtótájékoztatójukon immár sokadjára utasították vissza.

A pedagógus-szakszervezetek sajtótájékoztatója.

A PDSZ közlése szerint több tanár arról számolt be, hogy a sztrájk ellenére munkára kötelezték őket az intézményvezetők. Beküldték őket felügyelni, annak ellenére, hogy már felvették a sztrájkot. Ezzel megsérthették a sztrájkjogot.

Az Erzsébetvárosi Dob Óvoda is kifejezte szolidaritását. Forrás:Facebook/PDSZ

A mai nap folyamán a Mérce újságírói számos különböző helyről tudósítottak, megszólaltatva szakszervezeti vezetőket és pedagógusokat. A 2016-os Tanítanék Mozgalom egykori vezetője, Törley Katalin lapunknak elmondta, hogy szemben a hat évvel ezelőtti megmozdulással, idén a szakszervezetek is aktívan kivették a részüket a sztrájk megszervezésében, ráadásul félretévén a köztük lévő ellentéteket, közösen képviselték a pedagógustársadalom követeléseit az EMMI-vel folytatott tárgyalásokon.

A sztrájkra a választásokon az Egységben Magyarország szövetség színeiben induló ellenzéki pártok is sajtótájékoztatón reagáltak, ahol elhangzott, hogy a kormány leváltását vágyó pártok választási győzelmük esetén eltörölnék Klebelsberg Központot, újra lehetőséget adnának az önkormányzatoknak az iskolák vezetésére és több autonómiát adnának a pedagógusokra, akikre partnerként tekintenek. Az egykori Független Diákparlament utódszervezete, az ADOM Diákmozgalom szintén szolidaritásáról biztosította a pedagógusokat, a szervezettel a mai nap folyamán egy rövid interjút is készítettünk.

Elmondható tehát,hogy  a kormányzat részéről érkező gáncsolási kísérletek ellenére összességében sikerrel zárult a pedagógusok mai figyelmeztető sztrájkra, amelyet a szakszervezetek ígérete szerint március 16-án határozatlan idejű munkabeszüntetés követhet, ha a kormány nem hajlandó érdemben foglalkozni a pedagógusok követeléseivel.

A 2022 január 31-i pedagógussztrájk a Mércén

Ha ez így lesz, akkor természetesen számíthattok rá, hogy a Mérce ismét elemzésekkel, helyszíni tudósításokkal, percről percre közvetítéssel fogja figyelemmel kísérni a pedagógusok küzdelmét az őket megillető méltóságért és az általuk végzett hivatás fontossághoz illő kormányzati megbecsülésért.

Ezzel a poszttal pedig lezárjuk mai közvetítésünket, köszönjük, hogy követtek minket és ha tetszik a munkák, akkor kérlek támogassatok bennünket!


A mai közvetítésünk – mint bármikor máskor – ingyen olvasható, nézhető és hallgatható. Nekünk ugyanakkor vannak vele költségeink, így arra kérjük olvasóinkat, hogy aki teheti, támogasson minket az alábbi lehetőségek valamelyikén, és ha teheti, fizessen elő a Mércére, vagyis állítson be havi rendszerességű támogatást.

Bármilyen apró összeg segítségünkre válik.

Köszönjük!


Délután kettőtől 200 autóval vonul fel a Magyar Szakszervezeti Szövetség, szolidaritást vállalva a tanársztrájkkal.

Szolidaritási autós felvonulás a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezésében a januári 31-i pedagógussztrájk napján. Fotó: Mérce

Fotó: Mérce

A Mérce újságírói László Zoltánnal, a Vasas Szakszervezet alelnökének autójában kísérték végig a menetet, amely során a szakszervezeti vezetőt a magyarországi érdekvédelmi szervezetek helyzetéről is lehetőségünk volt kérdezni. A két részben rögzített beszélgetést itt lehet visszanézni:

László Zoltánnal, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökével egy autóban. Fotó: Mérce / Tremmel Márk

A Vasas Szakszervezetek alelnöke szerint a tanárokkal azért is kell szolidaritást vállalni, mert általános mai dolgozói tapasztalatokat élnek meg. Sok munkáltató arra játszik László Zoltán szerint, hogy elvárják a munkát, de jogokat nem nagyon adnának.

„Ilyen az EMMI is, aki elvárná, hogy tanítsanak a tanárok a sztrájk alatt. Azaz dolgozzanak sztrájk közben is a tanárok, ami nonszensz, ráadásul ingyen. Róka fogta csuka helyzet.”

A Vasas szakszervezet tisztségviselői szerte az országból eljöttek a szolidaritási autós felvonulásra, hogy támogassák a több mint húszezer sztrájkoló pedagógus követeléseit, és jelenlétükkel is kifejezzék szolidaritásukat. Fotó: Facebook / Vasas Szakszervezeti Szövetség

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke a Mércének nyilatkozott a szakszervezet autós felvonulásáról. felhívta a figyelmet, hogy a mai demonstráció nem csupán a pedagógussztrájkkal való szolidaritásról szól, hanem az igazságos munkabérekről is minden dolgozó számára.

Fotó: Mérce

A PDSZ közlése szerint több tanár arról számolt be, hogy a sztrájk ellenére munkára kötelezték őket az intézményvezetők. Beküldték őket felügyelni, annak ellenére, hogy már felvették a sztrájkot. Ezzel megsérthették a sztrájkjogot.

„A két órás figyelmeztető sztrájkra vonatkozóan akkor lenne joga az intézményvezetőnek sztrájkolót bevonni a felügyelet ellátásába, ha azt hirdette ki, hogy nem tanítás, hanem felügyelet lesz, tehát megtett mindent annak érdekében, hogy csak azok a tanulók legyenek az intézményben, akikre otthon nem tudnak felügyelni. Ha nem így járt el, megsértette a sztrájkjog gyakorlásának Alaptörvényben foglalt jogát.” – írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

Ha a sztrájk ellenére beküldtek tanítani tanárokat az intézményvezetők, abban az esetben minimum fizetség jár a megtartott tanórákért, nem lehet ingyenmunkára kötelezni a tanárokat arra hivatkozva, hogy sztrájkolnak a PDSZ szerint.

 

 

Továbbra is László Zoltánnal tartunk az autós felvonuláson, a Vasas Szakszervezetek alelnökét az EMMI közleményéről és a szakszervezetek közötti kapcsolatról kérdeztük.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a pedagógusok egyötöde vett részt a sztrájkban. László Zoltán szerint ez magas szám, ahhoz képest, hogy ez EMMI határozottan próbálta megfélemlíteni a tanárokat.

„Az EMMI-nek siker, hogy ennyien vették részt? Siker, hogy sokakat sikerült megfélemlíteni?”

Az EMMI szerint a szakszervezetek jogtalanul szervezték meg a sztrájkot, az törvénytelen. Nem nagy állítás, hisz a magyar sztrájktörvény meglehetősen ki van herélve, és a legtöbb sztrájk könnyen jogszerűtlenné válik. Mégis, valószínűleg ez a sztrájk most jogszerű volt. László Zoltán szerint akár jogszerűtlen volt, akár nem, az EMMI fenyegetődzése felháborító.

„Nem tetszik, hogy ilyen hangnemben nyilatkozik egy felelős minisztérium.”

A szakszervezeti alelnök úgy látja, az ipari szakszervezetek emiatt is álltak ki most a tanárok mellett. Ahogy korábban nagyon sok pedagógus állt ki mellettük a rabszolgatüntetések idején, és ki fognak a jövőben is. Egy csomó kérdésben egyezik ugyanis az ipari munkások és a tanárok érdekei László szerint: az anyagi kihívások ugyanazok.

A kérdéseink közben körbeért a konvoj, köszönjük László Zoltánnak, hogy vele tarthattunk!

45 szó, 318 karakter – pontosan ennyi volt a Fidesz  hivatalos reakciója a mai pedagógussztrájkra. A két, nem túlzottan összetett mondatból álló sajtóközlemény szerint a mai megmozdulás nem több mint a baloldal ‘kampányakciója”. A nagyobbik kormánypát szerint megint a „baloldal” használja ki és hergeli a pedagógusokat, miközben ők voltak azok, akik vidéki iskolákat zártak be, pedagógusokat bocsátottak el, akiknek ráadásul jóval alacsonyabb volt a fizetésük amikor több mint egy évtizeddel korábban a baloldal volt kormányon.

kormánypárti sajtó igyekszik a tanárszakszervezetek sztrájkját ellenzéki kampányakciónak feltüntetni, és így hitelteleníteni. A tanárszakszervezek azonban következetesen távol kívánnak maradni a pártpolitikától, a sztrájk szervezésében nem kérték az ellenzéki pártok segítségét. A nagy leleplezés alapja, hogy a tanárok is kék szalagot hordanak (a kockás ing mellett), hasonlót, mint Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt követői.

Szabó Zsuzsanna, a PSZ elnöke viszont elmondta, hogy a kormány nem tud a tények szintjén vitát folytatni a szakszervezetekkel, ezért betolta a tanárok kérdését a politikába.

A kék szalag talán már akkor a tanárok és a szakszervezetek szolidaritásának szimbóluma volt, amikor Márki-Zay Péter talán még az országban sem élt. Ráadásul most kockás szalag volt, direkt, hogy elkerüljük a félreértéseket.

Az oktatásért felelős tárca ennél valamivel bőbeszédűbb, címmel együtt 83 szavas és 622 karakteres közleményében arról beszélt, hogy az előzetes adatok alapján a pedagógusok valamivel kevesebb mint ötöde vett részt a mai sztrájkban, amivel kapcsolatban megismételték azon állításukat, hogy jogszerűtlen volt, hiszen csak elsőfokú bírósági döntés született pénteken. Ez utóbbival kapcsolatban a PDSZ részéről Nagy Erzsébet a szakszervezetek mai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy

ma reggel 10-ig –vagyis a sztrájk végéig – nem érkezett fellebbezés a döntés ellen, vagyis szerintük a bíróság nem fogja másodfokon tárgyalni a szakszervezetek és a kormány közötti legfőbb vitás pontnak számító „még elégséges szolgáltatás” kérdését.

A PDSZ országos választmányának tagja úgy látja, jogi eszközök hiányában a kormány inkább a pedagógustársadalom elleni támadásokkal akarta ellehetetleníteni a mai akciót.

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke a Mércének nyilatkozott a szakszervezet autós felvonulásáról. felhívta a figyelmet, hogy a mai demonstráció nem csupán a pedagógussztrájkkal való szolidaritásról szól, hanem az igazságos munkabérekről is minden dolgozó számára.

,,Nagyon sok helyen a bértárgyalások ugyan megkezdődtek, de nagyon alacsony bérajánlatokat kaptunk a cégektől. Ez egy erődemonstráció annak érdekében, hogy a jövőben sikeres béralkuk szülessenek 2022-re.”

Nem a pedagógusok sztrájkja volt az egyetlen, ahol a kormány megpróbálta az elégséges szolgáltatások körét úgy meghatározni, hogy a munkavállalók gyakorlatilag sztrájk alatt is teljes munkaidőben dolgozzanak. A légiirányítók sztrájkjánál a munkáltató hasonló álláspontot vett fel az érdekképviselettel szemben. Székely Tamás szerint a jelenség nem egyedi. Az alelnök szerint ez a hozzáállás elfogadhatatlan, és egy esetleges kormányváltás alkalmával az új kormányzatnak törekednie kell arra, hogy a jelenlegi sztrájktörvényt mihamarabb módosítsa.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség tanárokkal szolidaritó autós felvonulása közben László Zoltán autójába ültünk be, őt kérdeztük a szakszervezetek helyzetéről.

A Vasas Szakszervezetek alelnöke szerint a tanárokkal azért is kell szolidaritást vállalni, mert általános mai dolgozói tapasztalatokat élnek meg. Sok munkáltató arra játszik László Zoltán szerint, hogy elvárják a munkát, de jogokat nem nagyon adnának.

„Ilyen az EMMI is, aki elvárná, hogy tanítsanak a tanárok a sztrájk alatt. Azaz dolgozzanak sztrájk közben is a tanárok, ami nonszensz, ráadásul ingyen. Róka fogta csuka helyzet.”

A politizálásról azt mondta el László Zoltán, hogy az nem olyan, mint a sakk, hogy akkor leülünk most leülünk politizálni. Ugyanis  minden politika, ami a társadalomban van, nem lehet eltávolodni tőle. Az emberek viszont keverik a pártpolitikát a politikával. A Vasas Szakszervezet tagjai sokféle pártpolitikai nézet mentén értelmezik a világot, ezért nem lehet egy konkrét párthoz kötni. Ami közös: munkavállalói érdekek. Ez pártpolitikán túli, de nem apolitikus kérdés.

A rabszolgatörvényt hatalmas barbárság volt meghozni László szerint. Minden dolgozó érdeke ellentétes a rabszolgatörvénnyel, mégis, mostantól a kormány minden, a rossz törvényeknek ellenállót pártpolitikai bélyeggel lát el, kormányellenesnek bélyegzik.

 

A mai kétórás figyelmeztetősztrájk apropóján a Mérce több oktatási intézményt si felkeresett annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk a sztrájk lefolyásáról és az abban résztvevő pedagógusok motivációiról és céljairól. Az alábbi videóban a francia kéttannyelvű tagozatáról ismert terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnázium sztrájkbizottságának két tagját, Nagy Lászlót valamint a 2016-os Tanítanék Mozgalomból ismert Törley Katalint kérdezte a mai megmozdulásról.

Nagy László a Mércének elmondta, hogy a Kölcseyben 44 pedagógus, vagyis a tanári kar nagy része csatlakozott a sztrájkhoz. A diákok nagy része az iskola felhívásának megfelelően nem ment iskolába a kétórás munkabeszüntetés idején, mindössze egy-két tucat tanulónak kellett felügyeletet biztosítani erre az időre.

Törley Katalin arról beszélt, hogy a mai megmozdulás számos területen tér el a 2016-os tanártüntetésekhez képest, melyek megszervezésében annak idején tevékenyen részt vett. Egyrészt hat éve a Tanítanék Mozgalom kevésbé a pedagógusok megélhetési problémáit és leterheltségét, mintsem az oktatás tartalmi, strukturális és tanári autonómiához kapcsolódó kérdéseit próbálta tematizálni.

Az elmúlt több mint fél évtizedben azonban olyan súlyos problémák alakultak ki az oktatásban dolgozók megélhetése és leterheltsége kapcsán, hogy ezek a kérdések megkerülhetetlenné váltak, így Törley úgy látja, hogy a pedagógusok mostani követelési „klasszikusabb, szakszervezeti terepre kerültek”. Szerinte amíg ezek a megélhetési kérdések nem rendeződnek, addig nem lehetséges az oktatási rendszer régóta sürgetett reformját megvalósítani.

A Tanítanék Mozgalom egykori vezetője szerint a mostani megmozdulásban a szakszervezetek sokkal tevékenyebben veszik ki a részüket, mint 2016-ban, amikor Törley szerint igencsak felemás módon támogatták a tiltakozásokat.

Szerinte az akkoriban a PSZ és  PDSZ között számos nézeteltérés állt fenn, most azonban a két nagy tanárszakszervezet egységesen lép fel, együtt vesznek részt a sztrájktárgyalásokon, amit a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára nagyon pozitív változásként jellemzett.

 

Délután kettőtől 200 autóval vonul fel a Magyar Szakszervezeti szövetség, szolidaritást vállalva a tanársztrájkkal. László Zoltánnal, a Vasas alelnökével tartanak egy autóban újságíróink.


László Zoltán kiemelte, hogy a szolidaritás alapvető,

„fogaskerekei vagyunk a társadalomnak, együtt kell működnünk”.

Az alelnök szerint a szakszervezetek az egyetlen szerveződés, amely képes jogokat adni. „Csak mi tudunk például sztrájkokat szervezni.”

 

 

Az ellenzéki összefogás ma délután szintén sajtótájékoztatót tartott online a közoktatással és a pedagógussztrájkkal kapcsolatban.

Csányi Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint annak ellenére, hogy rengetek fenyegetést kaptak a fenntartóktól, rengetegen részt vettek a sztrájkban, amelynek még úgy véli, lesz folytatása. Csányi hozzátette, az ellenzék bérfejlesztési javaslatában 50%-os fejlesztést terveznek nem csak a tanárok, de az oktatást segítő szakemberek számára is.

„El fogjuk törölni a Klebelsberg Központot, visszaadjuk az önkormányzatoknak és a pedagógusoknak visszaadjuk az önrendelkezési jogát!” -jelentette ki Erőss Gábor. A Párbeszéd politikusa szerint az esélyegyenlőségre is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közoktatásban.

Tóth Endre, az ellenzék oktatáspolitikusa emlékeztetett, hogy számos esetben fenyegetés illetve megfélemlítés érte az intézményvezetés és a minisztérium részéről a sztrájkoló pedagógusokat. A momentumos politikus elmondta, az ellenzék olyan kerettantervet tervez bevezetni, amely sokkal nagyobb szabadságot adna a pedagógusoknak és amelyben többek között visszahoznák a szabad tankönyvválasztás jogát is. Hohn Krisztina, az LMP politikusa szerint  növelni kell a szociális dolgozók és iskolapszichológusok létszámát is az intézményekben

,,A kormány a sztrájkolókat nem partnerként, hanem ellenségként kezeli.”

– Jelentette ki Arató Gergely. A DK politikusa felszólította  a kormányt, hogy ne félemlítse meg a demonstrációban résztvevő tanárokat és intézményi dolgozókat.

A kormánypárti sajtó igyekszik a tanárszakszervezetek sztrájkját ellenzéki kampányakciónak feltüntetni, és így hitelteleníteni. A tanárszakszervezek azonban következetesen távol kívánnak maradni a pártpolitikától, a sztrájk szervezésében nem kérték az ellenzéki pártok segítségét. A nagy leleplezés alapja, hogy a tanárok is kék szalagot hordanak (a kockás ing mellett), hasonlót, mint Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt követői.

A szakszervezetek sajtótájékoztatóján a média kérdéseire Szabó Zsuzsanna, a PSZ elnöke elmondta, hogy a kormány nem tud a tények szintjén vitát folytatni a szakszervezetekkel, ezért betolta a tanárok kérdését a politikába.

A kék szalag talán már akkor a tanárok és a szakszervezetek szolidaritásának szimbóluma volt, amikor Márki-Zay Péter talán még az országban sem élt. Ráadásul most kockás szalag volt, direkt, hogy elkerüljük a félreértéseket.

Nem ez az első próbálkozás kormánypárti oldalról a tanárszakszervezetek politikai össze-ellenzékizésére. Emlékezetes, hogy decemberben az  Emberi Erőforrások Minisztériuma közleménybe mondta ki, hogy szerintük a tanárszakszervezetek a „Gyurcsány-párt befolyása alatt állnak”.

 

Nagy Erzsébet, PDSZ országos választmányának tagja a sztrájkot értékelő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy sikeres volt a mai megmozdulás, annak ellenére, hogy az oktatási tárca és az iskolákért felelős tankerületek komoly erőket mozgósítottak meg annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék a szakszervezetek által szervezett tiltakozást. Nagy tudomása szerint voltak olyan iskolák, ahová a helyi tankerületből egy egész delegáció vonultak ki, hogy megakadályozzák a pedagógusokat a sztrájkhoz való csatlakozásban –ez a szakszervezeti vezető szerint fenyegetésként is értelmezhető. Az is előfordult, hogy sztrájkoló tanárokat osztottak be diákok felügyeletére, ezzel ellehetetlenítvén a munkabeszüntetésben való részvételt.

Ráadásul számos iskolaigazgató terjesztette – a PDSZ szerint jogellenesen – azt az információt a szülők körében, hogy az intézményük nem vesz részt a mai sztrájkban és arra kérték őket, hogy a megszokott időpontra vigyék iskolába a gyermekeiket. Nagy Erzsébet szerint az oktatási kormányzat így akart nyomást gyakorolni a pedagógusokra és a szülőkre, ezért a szakszervezeti vezető köszönetet mondott azoknak a szülőknek, akik nem küldték iskolába reggel nyolcra a gyermekeiket.

Nagy az EMMI azon vádjára is reagált, miszerint a sztrájkot engedélyező pénteki bírósági ítélet még nem lépett hatályba, így a sztrájk valójában nem is jogszerű. A szakszervezeti vezető elmondása szerint

ma reggel 10-ig –vagyis a sztrájk végéig – nem érkezett fellebbezés a döntés ellen, vagyis szerintük a bíróság nem fogja másodfokon tárgyalni a szakszervezetek és a kormány közötti legfőbb vitás pontnak számító „még elégséges szolgáltatás” kérdését.

A PDSZ országos választmányának tagja úgy látja, jogi eszközök hiányában a kormány inkább a pedagógustársadalom elleni támadásokkal akarta ellehetetleníteni a mai akciót. Szerinte ez a sztrájk nem csak a pedagógusok helyzetéről, hanem a magyarországi sztrájktörvények gyakorlati alkalmazásáról és tágabb értelemben a demokrácia hazai állapotáról is szólt.

Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, a demokrácia benne van az oktatásban. A pedagógusok, szülők és gyermekek egységesen álltak ki az oktatás mellett. Hozzátette, azok a pedagógusok, akik a sztrájkban részt vettek, az akció végezte után rögtön beálltak tanítani. Az elnök kijelentette, az eddigi információik szerint ma több mint 20 ezren sztrájkoltak a magyar közoktatásban.

,,Mindenki nevében büszkék lehetünk a pedagógusokra, mert példát mutattak a gyermekeinknek, hogy kell kiállni a jogainkért.”

,,Amiért ma kiálltunk nem a pedagógus bérről szól, hanem hogy legyen elég tanár. Az ügy pedig nagy társadalmi támogatottságot élvez” – tette hozzá.

A Mérce a helyszínről közvetíti az eseményeket.

Ma egy órától sajtótájékoztatót tartottak a tanárszakszervezetek  délelőtti  sztrájkról. Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke beszámolt róla, hogy a sztrájk sikeres volt, a tanárok ma kiálltak a gyerekek és az egész társadalom érdekeikért.

Szabó Zsuzsanna rámutatott, hogy ha most nem járnak sikerrel, akkor

„nem lesz tanár, aki tanítsa a gyerekeinket, nem lesz ennek a társadalomnak jövője”

A tanárok célja, hogy egy életpályát nyújtsanak a gyerekeknek.

„Azonban a tanárok már kaptak egy életpályát, köszönjük szépen, ezt nem kértük”

Magyarországon nem gyakoriak a nagy léptékű, egész ágazatokat érintő sztrájkok. Ez egyrészt a sztrájktörvénynek köszönhető, amely igencsak megnehezíti az érdekeiket munkabeszüntetéssel érvényesíteni kívánó munkavállalók dolgát, azonban az is súlyos probléma, hogy részben történelmi, részben strukturális okok miatt igen alacsony a szakszervezeti lefedettség, vagyis nem egy olyan szektor van, ahol a dolgozók nagy része nem tagja semmilyen érdekvédelmi szervezetnek sem.

Nincs ez másképp a pedagógusok esetében sem, akiknek száma 146 ezerre tehető (ami háromezerrel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor), ám a mai megmozdulást tető alá hozó szakszervezetek közül a PSZ-nek valamivel több, mit 16 ezer tagja van, a PDSZ esetében pedig bár nem állnak rendelkezésre pontos információk, ám  szervezet 2020-ban lemondott elnöke, Szűcs Tamás egy HVG-nek adott interjúban arról beszélt, hogy minimum tízezres nagyságrendű taglétszámra lenne szükség a PDSZ fenntartható működésének megteremtése érdekében, amihez legalább kétszeresére kéne növelni a taglétszámot.

Nem véletlen persze, hogy a pedagógusok közül ilyen kevesen lépnek be az érdekvédelmi szervezetekbe: elég csak arra gondolni, hogy

a pedagógusok a mai, mindössze két órás sztrájk miatt is számos méltatlan támadást kaptak kormányoldaltól és magától az oktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumától,

ennek köszönhetően pedig sok tanár érzi magát megfélemlítve.

Ennek ellenére mindkét szakszervezet elkötelezett a taglétszámuk növelése érdekében: a PSZ-hez itt a PDSZ-hez pedig itt lehet csatlakozni.

Hadházy Ákos országgyűlési képviselő posztolt Facebook oldalán egy videót még két évvel a NER előttről, melyen Szijjártó Péter – akkor természetesen még nem külügyminiszter – fideszes prominens nyilvánít véleményt a pedagógusok sztrájkjáról.

2020-ban már miniszterként ennél jóval sommásabb véleményt fogalmazott meg. Mint mondta,

„ezért azt szeretném mondani, hogy szakszervezetesdit eddig sem játszottunk a külügyminisztériumban, ezután sem fogunk. És ha valakinek ilyenhez van kedve, az szintén megkapja a lehetőséget arra, hogy ezt a játékot a minisztériumon kívül játssza. Nem engedjük meg ezt természetesen a jövőben sem.”

Ellenzékből persze könnyebb kiállni az elnyomottak mellett, mégis szemléletes, mekkorát fordult a világ 14 év alatt.

A sztrájk mellett kiálló Szülői Hang Közösség hónapokkal korábban indította online tiltakozó akcióját, hogy felhangosítsák az óvodákat és iskolákat sújtó rendszerszintű problémákat. Az immár több mint kétezer részt vevő szülők és pedagógusok észrevételeit az ország térképére vitték, ezáltal bárki számára láthatóvá válik, hogy az oktatási rendszerünkben helyi szinten milyen bajokat jeleznek az érintettek. Érdemes egy kis időt eltölteni a térképen, íme néhány húsba vágó példa:

„Agyonterhelnek a felesleges adminisztrációval, a kivitelezhetetlen órarenddel, idegesítenek és szorítanak sarokba a hülye portfólióval, amit hónapokig írnunk kell. Tök bizonytalan, hogy mikor hány órát kell helyettesíteni, persze nem fizetik, néha többet kell bemenni, mint amit megenged a törvény!! Más írja be néha az órát, pont azért hogy ez le legyen fedve, nem tudom kipihenni magam idegileg! A fizetés éppen arra elég, hogy megéljünk. 6 éve nem nyaraltam.”

(Pedagógus, Budapest)

„Évek óta egyedül viszem az óvodai csoportomat, választásom sem volt, hogy vállalom-e. Fizetésemben ezért semmi plusz juttatást nem kapok, a rengeteg adminisztráció és túlóra miatt egyre kimerültebben járok dolgozni. Mindezek mellett a folytonos ellenőrzések, minősülés kötelezettség mind nehezíti a munkámat és elvonja az óvónőt a gyerekektől. Miután sem megfizetve nem vagyok, se megbecsülve a rengeteg plusz munkáért, ezért a pályámat elhagyom. A gyermekeket sajnálom, de ilyen körülmények között nem lehet dolgozni úgy, hogy közben itthon a családomnak is szüksége van rám.”

(Pedagógus, Budapest)

„Itt mindennel probléma van… Amikor az ember nem tudja miből fizesse ki a számláit, vagy miből vásároljon be a boltban, akkor nem tud szívvel-lélekkel, feszültség nélkül dolgozni. Ráadásul az emberhiány, az eszement, felesleges elvárások, papírmunkák és a nem megfelelő körülmények miatt, sokszor dupla annyit dolgozni… szegény gyerekek!”

(Pedagógus, Budapest)

„A rengeteg adminisztráció, hatalmas felelősség, teljesen feltöltött csoportok ellehetetlenítik a szakmát. A bér messzemenően alacsony, másodállást kell vállalni, hogy a kiadásokat ki lehessen fizetni.”

(Pedagógus, Siófok)

„A gyógypedagógusokból nagyon nagy hiány van, mely a gyerekek fejlesztésének elmaradásához vezet. Mint szülő megteszek mindent, amit tudok, de nem ez a szakmám. Sok gyógypedagógus magánban tanít, az utazó-gyógypedagógusok száma kritikusan alacsony. Gondolom az alulfizetettség miatt.”

(Szülő, Nógrád)

„Semmi nem a gyerekek érdekét szolgálja.”

(Pedagógus, Balassagyarmat)

„Az egyenmaszlagot ömlesztik mindenhonnan. Lassan olyan érzése van az embernek (szülőként és pedagógusként egyaránt), hogy a gyerekeket bábként kezelik, akikkel bármit meg lehet tenni. A vizsgák sorozatára felépített oktatás helyett nagyobb teret kellene engedni a pedagógusok szakmai kreativitásának, és több segítséget kellene adni az oktatási intézményeknek a speciális igényű gyerekek integrálásához.”

(Szülő-pedagógus, Tamási)

„Az alacsony bérezés azt eredményezi, hogy vagy azok mennek tanárnak, akiket nem vesznek fel máshova és utálják az egészet vagy pedig a nagyon elhivatottak, akik előbb utóbb kiégnek a munkában. Aki csak teheti menekül, aki nem az pedig nulla életkedvvel tart órát és se türelme, se pedig energiája a diákok problémáival foglalkozni hiszen a minősítés és egyéb adminisztratív hülyeségek kötik le. Egy ideális világban én is pedagógus lennék, de ilyen feltételek mellett valószínűleg valami mást fogok keresni magamnak.”

(Diák, Tiszaújváros)

„Csak óriási szerencsével tud rászoruló gyermek jó intézménybe/iskolába kerülni. S még ott is szakemberhiány van, a vezetők ügyességén és ügyeskedésén múlik, hogy hány gyerek jut elegendő fejlesztéshez.”

(Szülő, Pilisvörösvár)

„Az iskolák kézivezéreltek a tankerületektől. A pedagógusok túlhajszoltak, fizikailag és mentálisan is egyre terheltebbek, és ez sokszor a gyerekeken csattan. A bántalmazó hagnem napi szinten megjelenik. Nincs elég tanár és tanító, aki van, sokszor nem felel meg a pálya alapvető követelményeinek emberileg. A tananyag katasztrofális, olyannyira nem készíti fel a gyerekeinket semmilyen, az ő életükben várható kihívásra, hogy az már bűn. Teljes mértékben hiányzik a szellemiség. Az utolsó mohikánok, azok a gyerekszerető, fantasztikus pedagógusok, akik még a pályán vannak, egyre reménytelenebb és elkeseredettebb módon küzdenek, napról-napra. Teljes változásra van szükség. Szeretetteli, anyagi és erkölcsi megbecsülést is mutató, nem a versengést, hanem az együttműködést támogató, hasznos tudást adó oktatásra!!!”

(Szülő, Szentendre)

„Sok esetben a gyermek mindenekfelett álló érdeke sérül a sok értelmetlen adminisztráció, statisztika és egyebek miatt. A pedagógusoktól ez sok energiát von el, amit a gyerekek nevelésére-oktatására is fordíthatnának. Ez egy elhivatott pedagógus számára nagyon frusztráló. Így az adminisztráció jó része munkaidőn kívülre, otthonra marad.”

(Pedagógus, Kaposvár)

Videós interjúban kérdeztük Czédly Mariann pedagógust, a sztrájkban résztvevő kőbányai Széchenyi István Kéttannyelvű Általános Iskola tanárát.

A pedagógus elmondása alapján iskolájában a tantestület kétharmada sztrájkol, csak az óraadó tanárok nem, mert ők nem tehetik meg. De ők is aláírták a szolidaritási nyilatkozatot.

Czédly Mariann szerint a szülők is nagyon támogatok voltak a sztrájkkal, 450-ből összesen 12 diák jött be ma az iskolába reggel.

„A szülők is érzik a bőrükön azt, hogy ez már a gyerekek jövőjéről szól”

Czédly rámutatott arra is, hogy a közoktatás az utolsó perceit éli, a túlterheltség és a tanárhiány már jóideje fenyegeti a mindennapi tanítást. Ám hiába a folyamatos tüntetések, alig változott valami a közoktatásban.

„Mostanra oly mértékű az elkeseredés, hogy ez most végigsöpör az országon. Mindenkinek a megélhetéséről, a gyerekéről, az unokájáról van szó, a jövőnkről van szó. Már túl vagyunk mindenen, a falon is túlmentünk szerintem, ha most sem történik semmi, akkor ennek az országnak itt van vége”

A mai nap során számos olyan kép látott napvilágot, melyen a pedagógusok kockás inget viselve fejezik ki szolidaritásukat a sztrájkkal kapcsolatban. De mit is szimbolizál pontosan ez a ruhadarab? Ennek megértéséhez 2016 február 13-hoz kell visszaugranunk az időben, amikor Klinghammer István akadémikus és a második Orbán-kormány 2013 és 2014 közötti felsőoktatási államtitkára nagy port kavaró interjút adott az akkoriban még a híres-hírhedt „G-nap” után kormánykritikussá vált Simicska Lajos médiaportfóliójához tartozó Magyar Nemzetnek. Klinghammer – aki egyébként azután lett államtitkár, hogy nem függetlenül a 2013-ban zajló, nagy jelentőségű diáktüntetésektől, a kormány elvette a felsőoktatás ügyét az akkoriban oktatásért felelős, igen népszerűtlen államtitkártól, Hoffmann Rózsától – a Tanítanék Mozgalom által szervezett tiltakozások kapcsán arról beszélt, hogy

” olyan pedagógusokra van szükség, akik okosak, erkölcsösek, és ezeket az értékeket adják át a diákoknak. Ezért vagyok pipa, ha a tévében nézem, hogy borotválatlan, kócos, kockás inges tanári kar grasszál. Tudniillik egy tanár a megjelenésével is példát mutat a gyerekeknek.”

Klinghammer arroganciától túlcsorduló szavai azonban hamar a visszájára fordultak:

az interjú után alig három nappal a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium tanárai egy olyan csoportképet tettek közé a Facebookon, amelyen mindannyian kockás inget viselnek.

Ezt követően a ruhadarab a pedagógusokkal való szolidaritás szimbólumává vált, a közösségi médiában megjelent felhívások nyomán 2016. február 19-én országszerte (valamint  az ott tanuló magyar diákoknak hála az Egyesült Királyságban található Cambridgei Egyetemen is) diákok és tanárok ezrei öltöttek kockás inget. A jelkép a ’16 árpilis 20-án megtartott egész napos sztrájk idején is sok helyen visszaköszönt.

Számos szakszervezet és szülői közösség támogatja a tanárok figyelmeztető sztrájkját, azonban ha a magyar oktatás jövőjéről beszélünk, akkor nem hagyhatjuk ki ebből a diákok véleményét sem. Ezért kérdeztük meg az ADOM Diákmozgalmat a diákok hozzáállásáról a figyelmeztető sztrájkhoz.

Mérce: A pedagógus szakszervezetek elmondása szerint az ADOM már korábban is együttműködött a szakszervezetekkel. Milyen ügyekben dolgoztak együtt?

ADOM Diákmozgalom: A PDSZ-szel már hosszú évek óta tartjuk a kapcsolatot, szervezünk közösen akciókat vagy csak konzultálunk. Legutóbb a 12 oktatási reformpont véleményezésére kértük meg őket, így az számos konstruktív javaslattal bővült.

Mérce: Konzultáltak az ADOM-mal a szakszervezetek a sztrájk kapcsán?

ADOM Diákmozgalom: Mi kerestük meg Nagy Erzsébetet, a PDSZ országos választmányának tagját, a tanársztrájk kapcsán és örömmel vette a támogatásunk.

Mérce: Milyen visszajelzéseket kaptak a diákoktól a sztrájkkal kapcsolatban?

ADOM Diákmozgalom: A közös kiállás fontos szerepet játszhat a diákok életében. Az iskolában sokszor hajlamosak vagyunk elfejteni, hogy a tanáraink nap mint nap azért dolgoznak, hogy mi többet tudjunk és minél jobb életünk legyen. De ezt csak akkor tudják megtenni, ha nekik is jobb életkörülményeket garantálnak a megbecsülésükkel és megfizetésükkel. Ezt egy fontos üzenetnek tartjuk és a visszajelzések alapján a legtöbb diák tud vele azonosulni. 

Mérce: Támogatják a tanárok követeléseit?

ADOM Diákmozgalom: A követeléseiket abszolút támogatjuk, nagy részük egybecseng a nyáron összeírt 12 oktatási reformpontunk némelyikével. Ilyen a béremelés, a vonzó pedagógusi-életpálya és az érdemlegesen működő szakmai érdekképviseleti fórumok, amik elengedhetetlen részei az annak, hogy az oktatási rendszer szíve és lelke munkájához méltó megbecsülést kapjon.

Mérce: Mit látnak a diákok, milyen a helyzet az iskolákban a tanárok leterheltségét illetően? 

ADOM Diákmozgalom: A legtöbb tanár szinte altruista módjára dolgozok. Nagyon kimeríti, hosszú távon pedig kikészíti őket az a leterheltség, amit a hivatásuk jelent. Ideális esetben alacsonyabb óraszámban kéne tanítaniuk és gyakrabban szabadságra menniük, hogy megmaradjon a szellemi frissességük, ne fásuljanak bele a munkába.

Mérce: Tervez az ADOM valamilyen akciót a sztrájk idejére?

ADOM Diákmozgalom: Az ADOM a figyelmeztető sztrájk idejére meghirdette a Nem megyünk be az első két órára január 31-én! c. szolidáris akciót, minek lényege, hogy ezzel nyilvánítsanak véleményt az otthon maradó diákok. Illetve egy felhívó videót készítettünk, hogy minél több diákhoz jusson el az üzenet.

Országszerte nemcsak a nagyobb városokban, de a kistelepüléseken és kisvárosokban is sztrájkoltak ma a tanárok, sorra jönnek a képek a különböző sztrájkoló tantestületektől a sztrájk Facebook eseményénél.

Bőcsön a Koncz József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában így sztrájkoltak:

De ugyanígy a kisvárosokban, így többek között Balatonfűzfőn, Orosházán és a Rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában megtartották a figyelmeztető sztrájkot a tanárok.

Balatonfűzfő

Orosháza

Rákóczifalva

Úgy tűnik tehát, hogy az EMMI stratégiája nem jött be, sem a nagyvárosokban, sem a kisebb településeken nem sikerült elijeszteni a tanárokat az érdekképviselettől.

Ugyan a síszünet miatt egykori iskolámban, a budapesti Madách Imre Gimnáziumban a mai napon nincs tanítás, de 16 pedagógus így is csatlakozott a sztrájkhoz, a tantestület 18 tagja pedig szolidaritási nyilatkozat aláírásával támogatja a követeléseket – adta hírül a VII. kerületi gimnázium a Facebook-oldalán.

Az iskola tantestületének tagjai tehát a szabadnapjukon vettek részt a mai sztrájkban.

Sztrájkoló tanárok a budapesti Madách Imre Gimnáziumban. Forrás: Facebook/ Madách Imre Gimnázium

Az iskola sztrájkbizottsága a PDSZ élő közvetítésében elmondta, hogy a legfőbb problémának a pedagógusok leterheltségét és az alacsony bérét tartják és úgy látják, hogy az alacsony megbecsültség miatt egyre kevesebben választják a tanári pályát, ami  a jövőben súlyos fennakadásokhoz vezethet a közoktatás működésében.

Emellett bár tudomásuk szerint a teljes tantestület be van oltva, de úgy látják, az oltatlan tanárok fizetetlen szabadságra küldése helyett ingyenes tesztelést kéne biztosítani az oktatási intézményekben.

A sztrájk végéhez közeledve a sztrájk rádióadásában nyilatkozott Szűcs Tamás, a PDSZ egykori elnöke. Elmondása szerint habár lemondott korábbi posztjáról, nem teheti meg, hogy távol marad az eseményektől, amikor látja, hogy ennyi tanárt mozgat meg a közös ügyük.

Hat éve éppen Miskolcon, Szűcs Tamás városában kezdődtek el a tüntetések. Szűcs a mai megmozdulásokat az akkori ellenállás folytatásaként értelmezi.

„Ez már egy hat éve tartó sztrájk” – nyilatkozta a PDSZ volt elnöke.

A mai sztrájk hamarosan befejeződik, de még délután sajtótájékoztatót tartanak a tiltakozók, illetve a a Magyar Szakszervezeti Szövetség szolidaritási autós felvonulást szervez.

A következő sztrájk márciusban lesz, de addig is szeretnék fenntartani a közösség aktivitását. Szűcs az adásban elárulta, hogy február 3-ra bejelentéssel készülnek a szakszervezetek.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) oldalán megjelentek az első fotók a mai sztrájkról.

A főváros VIII. kerületében található Vörösmarty Mihály Gimnázium bejáratánál színes molinók hívják fel a figyelmet a mai sztrájkra.

Sztrájk a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. Forrás: Facebbok /PDSZ

A Budapest X. kerületében (Kőbányán) található Szent László Gimnáziumban szintén zajlik a sztrájk.

Sztrájk a Szent László Gimnáziumban. Forrás: Facebook/ PDSZ

A Miskolci Avastetői Óvoda Leszih Andor úti Tagóvodájában szintén csatlakoztak a PSZ és a PDSZ közös akciójához.

Sztrájkoló óvodapedagógusok a Miskolci Avastetői Óvoda Leszih Andor úti Tagóvodájában. Forrás: Facebook/ PDSZ

A további képek az alábbit Facebook posztokban érhetők el.

Sorra érkeznek a hírek a tanárokkal szolidaritást vállaló szervezetekről, intézményekről. Az elmúlt egy órában szolidaritást vállalt a Magyar Orvosi Kamara, az Akadémiai Dolgozók Fóruma és az Erzsébetvárosi Dob Óvoda is.

„A mindenki számára hozzáférhető minőségi oktatás és minőségi egészségügyi ellátás a társadalmi jólét alapja. Ezért a Magyar Orvosi Kamara szükségesnek tartja, hogy minden gyermek és tanulni vágyó fiatal hozzáférjen a minőségi oktatáshoz, ahogyan fontosnak tartja azt is, hogy a magyar emberek – korosztálytól függetlenül – egészségben éljenek. Ezért szolidaritást vállalunk a pedagógusokkal, akik az előbbiért, és az egészségügyi szakdolgozókkal, akik velünk, orvosokkal együtt az utóbbiért felelősek.” – írja a Magyar Orvosi Kamara.

Az Akadémia Dolgozók Fóruma kiállásában úgy fogalmaz:

„A közoktatás nemzetünk alapja, éppen ezért minden pedagógus és a közoktatás többi dolgozója is megérdemli a méltó bért, a megbecsülést és a szakmai autonómiát. A pedagógusoknak – mint minden dolgozónak – joguk van ahhoz, hogy munkakörülményeik ellehetetlenülésére sztrájkkal is felhívják a figyelmet. Minderre tekintettel megengedhetetlen, hogy a minisztérium és más állami szervek a joggal visszaélve különféle trükkökkel akadályozzák a pedagógusok sztrájkjogának érvényesítését.”

A Jazzy rádió mai Millás Reggeli című adásában azt a hírt keltette, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) lefújta a mai figyelmeztető sztrájkot.

Ezzel szemben a PDSZ posztban tájékoztat róla, hogy nem fújták le a sztrájkot.

A PDSZ és a PSZ továbbra is arra buzdít, hogy a sztrájkot igenis tartsuk meg!”

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja lapunknak elmondta, hogy tanárkollegák jelezték nekik a téves híradást, amelyben név szerint őt említette a Jazzy rádió, mint aki a PDSZ nevében lemondta a sztrájkot. Azóta próbálják elérni a Jazzy-t, de nem tudják, valamint a Klubrádióban bemondták, hogy tévesek a hírek.

A Media1.hu cikke szerint a Jazzy-t és a Klasszik Rádiót nemrég felvásárló Michaeli, Schwartz & Brit Media idén nyáron került fele részben Schabi Michaeli izraeli-grúz vállalkozóhoz. Michaeli egy, a Media1-nek adott interjúban nem tagadta, hogy régóta barátja Rogán Antal fideszes politikusnak, de azt mondta, nem áll vele üzleti kapcsolatban.

Az, hogy valójában miért is sztrájkolnak most a pedagógusok, egy több sebből vérző oktatási rendszer eredménye. A G7 cikkében néhány grafikonnal illusztrálta a közoktatás kétségbeejtő helyzetét, melyből megdöbbentő adatok derülnek ki a pedagógushiányról, a tanárok munkaterheiről és fizetéseiről, a számok pedig nemzetközi összehasonlításban is érzékeltetik a hazai helyzet súlyosságát. Az ábrákból néhányat most mi is bemutatunk.

A   T-Tudok Zrt. a Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából jelentést készített a közoktatás jelenlegi helyzetéről Magyarországon, amelyben a közoktatás problémáit vizsgálták.  Ez alapján az iskolapszichológusok, családvédelmi szakemberek, matematika- és természettudományos tanárok hiánya a legégetőbb a magyar oktatási rendszerben.

Az elemzés emlékeztet rá, hogy a pedagógushiány európai szinten is jelen lévő probléma, ugyanakkor a magyar tanárok helyzete kiugróan rossz, mert egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük.

A pedagógusoknak kötelezően előírt tanítási óraszám Magyarországon különösen magas – csak a görög és portugál tanárok kötelezettségei közelítik meg a magyarok 22-26 tanítási órában megjelölt kötelezettségét, viszont ott 40 óránál alacsonyabb a heti munkaidő – derül ki az adatsorokból. A kérdőív alapján ráadásul a magyar pedagógusok átlagosan a kötelezően előírt óraszám maximumánál is többet, bő 27 órát tanítanak a helyettesítésekkel együtt.

Ausztria 17-18
Bulgária 16-19
Csehország 17
Finnország 14-17
Görögország 23
Magyarország 22-26
Németország 17
Norvégia 18
Portugália 22
Románia 18
Spanyolország 18-21
Szlovákia 17

Az OECD nemzetközi összehasonlításában Magyarországon a legalacsonyabb a pedagógusok fizetése a diplomás bérekhez képest.

A kutatás szerint a magyar pedagógusok más országok tanáraihoz képest mért kompetenciaelőnye a következő években el fog fogyni, szoros összefüggésben a magyar pedagógustársadalom elöregedésével és létszámcsökkenésével, és általában a pedagógus szakma presztízshiányával, melyet az alábbi diagram is illusztrál.

Az elemzés a magyar közoktatás strukturális egyenlőtlenségeire is felhívja a figyelmet. A rendszerre jellemző kisiskolák viszonylag nagy számban vannak jelen, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pedig ezekben a kisiskolákban koncentrálódnak. A regionális bontásból kiderül az is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 60 százalék fölötti azoknak az iskoláknak az aránya, ahol a tanulók negyede hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű.

A magyar közoktatási rendszerben tehát jelentősek a regionális és strukturális eltérések, ezáltal egyenlőtlenségeket teremt vagy erősít fel.

A kutatási ábrán az országos kompetenciamérések átlagos eredményei, valamint a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya látható megyénként az általános iskolákban 2019-es adatok szerint.

Az talán nem meglepő, hogy a kormány és kiváltképp az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem ugrándozik örömében a sztrájk miatt, azonban az már igencsak meghökkentő, hogy a kormányzati szervek az elmúlt napokban mennyi mindent bevetettek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék a sztrájkot.  Egy szombati nyilatkozatában az MTI kifejtette, hogy a bíróság elsőfokú határozata megszületett ugyan január 28-án, de a döntés nem jogerős, így szerintük törvénytelen a hétfői pedagógussztrájk és arra kérték a PSZ-t és a PDSZ-t, hogy halasszák el azt.

Ezzel párhuzamosan szerkesztőségünkhöz eljutatott levelében arról számolt be a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy ma reggel az egész országban összehívták a tankerületek vezetői az intézmények vezetőit.

A szakszervezet információi szerint az is elhangzott némelyik tájékoztatón, hogy aki mégis sztrájkol, az ellen fegyelmi eljárás indul.

A PDSZ ezzel kapcsolatban felhívta rá a figyelmet, hogy a fegyelmi eljárás sok éve megszűnt és helyette úgynevezett „hátrányos jogkövetkezmény” került a törvénybe és hangsúlyozták azt is, a sztrájk jogellenességét csak bíróság mondhatja ki. Szerintük a tegnapi végzésben az olvasható, hogy minden eddigi lépésük a tárgyalások, követelések során jogszerű volt. Tehát csak a sztrájk megvalósulásával kapcsolatban lehetne szó jogellenességről, ezt csak utólag tudja bíróság megállapítani egy olyan eljárásban, amit valaki kezdeményez.

24.hu írta meg, a birtokába jutott levél alapján, hogy kötelezik a tanításra a református oktatókat a hétfői sztrájk idejére. A Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatási Iroda irodavezetője által jegyzet levél a pedagógusok figyelmeztető sztrájkja kapcsán úgy fogalmaz:

„Az országgyűlési választások közeledtével a baloldali pártok a szakszervezetek (PSZ, PDSZ) közreműködésével – a választási kampány részeként – az állami iskolák pedagógusait befolyásolja.”

Papp Kornél szerint az a birtokukba került hír, miszerint az állami iskolák hitoktatókat akarnak beosztani gyermekfelügyeltre a sztrájk idejére, egyet jelentene a „törvénytelenül sztrájkolókkal” való együttműködéssel. Így felhívja a figyelmet arra, hogy

„a református hittanoktatóknak ragaszkodniuk kell a hétfői hit- és erkölcstan órák megtartásához.”

Az igencsak karcos közleménnyel kapcsolatban a 24.hu a Magyar Református Egyház Kommunikációs Szolgálatát is megkereste, akiktől azt az információt kapták, hogy ” Munkatársunk kötelességének tett eleget, amikor levélben tájékoztatta a hittanoktatókat a január 31-re tervezett sztrájk jogellenességéről” de hozzátették, hogy

A sztrájk szervezőinek politikai minősítésére nem volt felhatalmazása.”

A PDSZ a Facebook-oldalán tett közzé egy birtokába jutott levelet, melyben a Veszprémi Főegyházmegye tudatja a fenntartása alatt álló oktatási intézmények vezetőivel, hogy a mai napon a megszokott rendben zajlik a tanítás.

A KPSVR nevű, kaposvári helyi lap írta meg néhány napja, hogy a megyeszékhely mellett és számos más Somogy megyei település iskoláiért felelős Kaposvári Tankerület vasárnap délelőtti értekezleten közölte az intézményvezetőkkel, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma törvénytelennek tartja a figyelmeztető sztrájkot, aminek az lett a következménye, hogy az iskolaigazgatók az elektronikus naplón keresztül, a tanárok tudta nélkül arról tájékoztatták a szülőket, hogy a mai napon a megszokott rend szerint történik a tanítás. Ezzel szemben az igazgatók vasárnapi találkozója előtt még számos iskolában azt kérdezték a szülőktől, hogy kérnek-e felügyeletet az első két tanítási óra idejére, amíg a sztrájk zajlik.

Helyszíni riporttal jelentkezett be Kincse Szabolcs a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete oldalán. Az iskolában már 20 felett van a sztrájkolók száma, a tanári kar közel fele már sztrájkba lépett, de még mindig érkeznek a kollegák, ugyanis a sztrájkhoz bármikor lehet csatlakozni.

A tanárok elmondták, hogy a gyerekek, a szülők és a saját érdekükben léptek most sztrájkba. A tanárok azt is elmondták, hogy

A sztrájk nem törvénytelen.

A műsorvezető azt üzeni: ha valakivel elhitették, hogy a sztrájk elmarad ne csüggedjen, még felveheti a sztrájkot.

A Magyar Távirati Iroda (MTI) ma reggel már beszámolt a tőzsde alakulásáról, az időjárásról (még mindig erős a szél!), de a TOTÓ eredményeket és téli olimpia helyszíneit is megtudhattuk már ma.

Egy dolog hiányzik: a sztrájkról egyelőre hallgat a központi hírszolgáltató. Semmi baj, a Mércén percről-perce tudósítunk róla helyettük is, valamint érdemes a sztrájk rádió adását is követni.

A mai sztrájk nem csak a pedagógusok és a diákok, hanem az egész ország közös ügye, ahogy erről a mai tiltakozással kapcsolatban szolidaritásukat kifejező, különböző szakmákat képviselő szakszervezetek hosszú névsora is tanúskodik.  Ahogy már tegnap is megírtuk, a tavaly több hónapos sikeres sztrájkot szervező   Makói Gumiipari Szakszervezet így fogalmazott Facebookon is közzétett levelében:

„A Makói Gumiipari Szakszervezet (MGSZ) bizottsága és tagjai támogatásunkról biztosítjuk a Pedagógusok Szakszervezetét, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét és minden tagját. A gyermeknevelés is fontos része a társadalmunknak, jövőnk alakulásában lényeges szerepet töltenek be, amit meg kell becsülni és biztosítani kell annak feltételét, hogy a lehető legjobb szakemberek végezhessék ezt a feladatot.

Gyermekeink jövőjének veszélyeztetéséhez nincs joga senkinek!”

Csatlakozott az eddig kiállók mellé a Vasas Szakszervezeti Szövetség is, ők kiáltványukban így fogalmaztak:

„A pedagógusok munkája egy ország jövőjét alapozza meg. Nem kérdés, hogy jogos-e a tisztes megélhetésért folytatott harcuk. Ügyük pedig mindannyiunk ügye!”

„Követeléseitek megalapozottak, jogosságukhoz nem férhet kétség, hiszen munkakörülményeiteknek, fizetéseteknek tükröznie kell azt a hatalmas felelősséget, amivel napi munkátok jár!”

A légiforgalmi irányítók – akik tavaly maguk is sztrájkra készültek, azonban a kormány egy Ronald Reagan-i húzással megtiltotta számukra a tiltakozás ezen formáját – érdekvédelmi szervezete, a CONTROL Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezete szintén szolidaritását fejezte ki a mai munkabeszüntetést szervező PSZ-el és PDSZ-el, mivel ahogy közleményükben fogalmaznak,

” a munkaügyi vitában, a munkáltatói oldal részéről a dolgozók
számára égető kérdések megoldását célul tűző szociális párbeszéd helyett az időhúzás taktikája, az érdemi munkaügyi vita jogi eszközökkel való ellehetetlenítése, valamint a jogos követeléseik
érvényesítése érdekében alkotmányos jogukkal élő dolgozók megfélemlítésének kísérletei számunkra is első kézből ismertek.”

A légiforgalmi irányítók szakszervezete szerint

„csak az egzisztenciális biztonságban élő, szabadon gondolkodni és cselekedni tudó, csapatmunkára kész pedagógus tudja felkészíteni a következő generációt a XXI. század kihívásaira”

ezért felszólítják az EMMI-t, hogy „a lehető legrövidebb időn belül, érdemi tárgyalások útján törekedjen a vitás kérdések rendezésére, tartsa tiszteletben
a bíróság meghozandó döntéseit, ne éljen vissza a mögöttes törvényhozói hatalommal egy számára esetlegesen hátrányos kimenetel esetén”.

A tűzoltókat képviselő Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete szolidaritást vállal a pedagógus munkavállalók sztrájk törekvéseivel és elismerendőnek tartja, hogy a pedagógusok ilyen bátran kiállnak a jogaikért.

Számos egészségügyi szférában aktív szakszervezet is a támogatja a tanárok mai akcióját. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) közleményben állt ki a sztrájk mellett, hasonlóan A Független Egészségügyi Szakszervezethez, amely elítélően nyilatkozott arról, hogy a kormány el akarja lehetetleníteni a sztrájkot.

Kiálltak a pedagógusok mellett a mentődolgozók is, szakszervezetük, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége így fogalmazott nyílt levelében:

„Támogatjuk a pedagógustársadalom jobbító szándékú törekvéseit melyek az oktatás, nevelés tekintetében garantálják a méltó hivatásgyakorlást, a szakmai alapon történő döntéshozást, a jelen és a jövő generációinak az értékálló tudáshoz való hozzájutását!”

A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a tagság nevében kifejezte egyetértését és szolidaritását a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által meghirdetett sztrájkkövetelésekkel, és támogatják a meghirdetett figyelmeztető sztrájkot.

Hasonlóan tett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete is, amely nyilatkozatában bátorítja a pedagógusukat a sztrájkharcukban.

A Békés Iskolák Közössége is kiállt a pedagógusok mellett és támogatja a követeléseiket.

A tavalyi évben alapítványi modellbe kényszerített és autonómiájától megfosztott Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) otthagyó diákok és oktatók által alapított műhely, a FreeSZFE Egyesület egy videóban fejezte ki támogatását a mai sztrájkkal kapcsolatban.

Nemcsak Magyarországról érkeztek szolidaritási üzenetek a mai akcióval kapcsolatban:

számos lengyelországi tanárszakszervezet is a támogatásáról biztosította a sztrájkoló tanárokat.

Egy ilyen cikket nem is fejezhetnénk be mással, mint:

A Pedagógusok Szakszervezete Facebook-posztban kéri, hogy akik részt vesznek a sztrájkban, készítsenek csoportképeket, és töltsék fel az internetre.

Az alábbi bejegyzésben találhatók az ezzel kapcsolatos instrukciók:

A Radio Smart rendkívüli reggeli adásában Burai Vera, a Szülői Összefogás Közösség képviselője és Kincse Szabolcs összegezték az információkat a sztrájkolóknak. Burai Vera és Kincse Szabolcs egész nap tudósítani fognak a sztrájkról a rádió stream adásában.

Budai Vera szerint sok szülő a sztrájk mellett kiállva otthon tartja ma a gyerekeit,  de van, aki félelemből vagy az igazgatók félretájékoztatása miatt iskolába küldik a gyerekeiket. Kincse Szabolcs rámutatott, hogy a sztrájk nem jogszerűtlen, az intézményvezetők pedig pláne nem jelenthetik ezt ki.

Adjátok tovább, hogy sztrájk van! – tette hozzá a műsorvezető.

13 órától várható egy sajtótájékoztató a Hősök teréről, 13:30-tól gyülekezik a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek (MASZSZ) szolidaritási autós felvonulása, 200 autó fog felvonulni délután kettő órától a Hősök teréről. A sor több, mint 2 kilométeres lesz.

A sztrájkhoz bármikor lehet csatlakozni, mi pedig itt leszünk, hogy beszámoljunk róla – jelentette be Kincse Szabolcs.

A Radio SMART a sztrájk hivatalos rádiója, egész napos rendkívüli „kalóz” adásukban a mai sztrájkot fogják nyomon követni. Az adások elérhetőek lesznek a Ne dolgozz ingyen és a tanárszakszervezetek Facebook oldalán is. A folyamatos élő adás, tanármegszólalókkal és zenével itt érhető el.

 

 

Reggel 8 óra van, ilyenkor csengetnek be az iskolákban.

Legalábbis mikor nincs sztrájk, ma ugyanis reggel 10-ig országosan sztrájkolnak a pedagógusok.

A szakszervezetek számításai szerint 50 százalék feletti részvétel is lehet. A pedagógusok hónapok óta tárgyalnak a kormánnyal mindhiába, és amennyiben a figyelmeztető sztrájk után sem lesz konstruktívabb az Emberi Erőforrások Minisztériumának a hozzáállása, úgy március 16-tól határozatlan idejű sztrájkba léphetnek.

A pedagógusok követeléseiről korábbi percről percre elemünkben számoltunk be.

Budapest A Magyar Szakszervezeti Szövetség közleménye szerint az előzetes regisztráció alapján közel kétszáz gépjármű vonul fel délután a Hősök teréről induló autós demonstráción.

A felvonulás délután kettőkor kezdődik a pedagógusokat támogató szakszervezetek szervezésében, csatlakozni továbbra is lehet.

A közlemény szerint

„A MASZSZ a pedagógusok melletti szolidaritás kinyilvánításán túl a bértárgyalások eredménytelenségére is fel kívánja hívni a figyelmet. Sok helyütt a cégek rendkívül alacsony bérajánlással indították a tárgyalásokat, ez a szakszervezetek szerint elfogadhatatlan.”

A demonstráció útvonala:

Hősök tere – Andrássy út- Károly krt.- Erzsébet híd – Attila út – Alagút u. – Fő u.- Bem rkp. – Margit híd – Szt. István krt . – Váci út – Lehel út – Dózsa Gy. út – Hősök tere.

Helyszíni tudósítóink az autós felvonuláson is ott lesznek.

A pedagógushiány, az alacsony bérek és az elviselhetetlenül magas munkaterhek miatt kezdeményezett sztrájktárgyalásokat a kormánnyal a két nagy pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közösen 2021. októberében.

Hiába kongatják évek óta a szakszervezetek a vészharangot a pedagógusok tarthatatlan helyzete miatt, 2022-ben csupán 10 százalékkal emelné a pedagógusok bérét a kormány, nagyobb béremelésre csak a választások után van lehetőség: 2023-ban „nagyarányú és átfogó” pedagógus béremelést fognak végrehajtani – ígéri a kormány. Hogy ez pontosan mit jelent, nem árulják el.

A tárgyalásokon az is felmerült, hogy 200 ezer forintos SZÉP kártya és 30 ezer forintos szakkönyvtámogatás is járhat a tanároknak, de csak 2023-tól, amennyiben a szakszervezetek most megelégszenek a 10 százalékos béremeléssel. A szakszervezetek szerint viszont az, hogy ezeket a juttatásokat a kormány a béremeléses megállapodáshoz köti, egyértelmű zsarolás.

Totyik Tamás, a PSZ elnöke korábban kifejtette, legalább 30%-os béremelésre lenne szüksége a pedagógusoknak ahhoz, hogy a pályakezdő fiatalok bérét felzárkóztassák, a pedagógusok elvándorlásának megakadályozására pedig 60-70%-os béremelésre lenne szükség a kormány 10%-os ajánlatával szemben.

Alapvető probléma, hogy a pedagógusok bérét a mai napig a 2014-es minimálbérhez (101 500 forint) viszonyítva számítják, és 2015-től megszűnt annak biztosítéka is, hogy a pedagógusbérek megőrizzék reálértéküket, ezért a szakszervezetek első követelése, hogy a pedagógus illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen. Követelik továbbá, hogy – szintén szeptembertől visszamenőlegesen – emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is. 

A terhek csökkentése érdekében a harmadik követelés, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, a negyedik pedig, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat – maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül. A szakszervezetekhez ugyanis több panasz  érkezett arról, hogy az ilyen segítőket munkakörükön kívül be szokták osztani teljes csoportok ügyelésére, elsősorban a tanárhiány miatt.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}