Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Magyarországon a legalacsonyabb a pedagógusok fizetése a diplomás bérekhez képest az OECD országokban

Az, hogy valójában miért is sztrájkolnak most a pedagógusok, egy több sebből vérző oktatási rendszer eredménye. A G7 cikkében néhány grafikonnal illusztrálta a közoktatás kétségbeejtő helyzetét, melyből megdöbbentő adatok derülnek ki a pedagógushiányról, a tanárok munkaterheiről és fizetéseiről, a számok pedig nemzetközi összehasonlításban is érzékeltetik a hazai helyzet súlyosságát. Az ábrákból néhányat most mi is bemutatunk.

A   T-Tudok Zrt. a Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából jelentést készített a közoktatás jelenlegi helyzetéről Magyarországon, amelyben a közoktatás problémáit vizsgálták.  Ez alapján az iskolapszichológusok, családvédelmi szakemberek, matematika- és természettudományos tanárok hiánya a legégetőbb a magyar oktatási rendszerben.

Az elemzés emlékeztet rá, hogy a pedagógushiány európai szinten is jelen lévő probléma, ugyanakkor a magyar tanárok helyzete kiugróan rossz, mert egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük.

A pedagógusoknak kötelezően előírt tanítási óraszám Magyarországon különösen magas – csak a görög és portugál tanárok kötelezettségei közelítik meg a magyarok 22-26 tanítási órában megjelölt kötelezettségét, viszont ott 40 óránál alacsonyabb a heti munkaidő – derül ki az adatsorokból. A kérdőív alapján ráadásul a magyar pedagógusok átlagosan a kötelezően előírt óraszám maximumánál is többet, bő 27 órát tanítanak a helyettesítésekkel együtt.

Ausztria 17-18
Bulgária 16-19
Csehország 17
Finnország 14-17
Görögország 23
Magyarország 22-26
Németország 17
Norvégia 18
Portugália 22
Románia 18
Spanyolország 18-21
Szlovákia 17

Az OECD nemzetközi összehasonlításában Magyarországon a legalacsonyabb a pedagógusok fizetése a diplomás bérekhez képest.

A kutatás szerint a magyar pedagógusok más országok tanáraihoz képest mért kompetenciaelőnye a következő években el fog fogyni, szoros összefüggésben a magyar pedagógustársadalom elöregedésével és létszámcsökkenésével, és általában a pedagógus szakma presztízshiányával, melyet az alábbi diagram is illusztrál.

Az elemzés a magyar közoktatás strukturális egyenlőtlenségeire is felhívja a figyelmet. A rendszerre jellemző kisiskolák viszonylag nagy számban vannak jelen, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pedig ezekben a kisiskolákban koncentrálódnak. A regionális bontásból kiderül az is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 60 százalék fölötti azoknak az iskoláknak az aránya, ahol a tanulók negyede hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű.

A magyar közoktatási rendszerben tehát jelentősek a regionális és strukturális eltérések, ezáltal egyenlőtlenségeket teremt vagy erősít fel.

A kutatási ábrán az országos kompetenciamérések átlagos eredményei, valamint a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya látható megyénként az általános iskolákban 2019-es adatok szerint.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila