Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mit követelnek a pedagógusok?

A pedagógushiány, az alacsony bérek és az elviselhetetlenül magas munkaterhek miatt kezdeményezett sztrájktárgyalásokat a kormánnyal a két nagy pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közösen 2021. októberében.

Hiába kongatják évek óta a szakszervezetek a vészharangot a pedagógusok tarthatatlan helyzete miatt, 2022-ben csupán 10 százalékkal emelné a pedagógusok bérét a kormány, nagyobb béremelésre csak a választások után van lehetőség: 2023-ban „nagyarányú és átfogó” pedagógus béremelést fognak végrehajtani – ígéri a kormány. Hogy ez pontosan mit jelent, nem árulják el.

A tárgyalásokon az is felmerült, hogy 200 ezer forintos SZÉP kártya és 30 ezer forintos szakkönyvtámogatás is járhat a tanároknak, de csak 2023-tól, amennyiben a szakszervezetek most megelégszenek a 10 százalékos béremeléssel. A szakszervezetek szerint viszont az, hogy ezeket a juttatásokat a kormány a béremeléses megállapodáshoz köti, egyértelmű zsarolás.

Totyik Tamás, a PSZ elnöke korábban kifejtette, legalább 30%-os béremelésre lenne szüksége a pedagógusoknak ahhoz, hogy a pályakezdő fiatalok bérét felzárkóztassák, a pedagógusok elvándorlásának megakadályozására pedig 60-70%-os béremelésre lenne szükség a kormány 10%-os ajánlatával szemben.

Alapvető probléma, hogy a pedagógusok bérét a mai napig a 2014-es minimálbérhez (101 500 forint) viszonyítva számítják, és 2015-től megszűnt annak biztosítéka is, hogy a pedagógusbérek megőrizzék reálértéküket, ezért a szakszervezetek első követelése, hogy a pedagógus illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen. Követelik továbbá, hogy – szintén szeptembertől visszamenőlegesen – emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is. 

A terhek csökkentése érdekében a harmadik követelés, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, a negyedik pedig, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat – maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül. A szakszervezetekhez ugyanis több panasz  érkezett arról, hogy az ilyen segítőket munkakörükön kívül be szokták osztani teljes csoportok ügyelésére, elsősorban a tanárhiány miatt.

Címlapkép: Mérce