Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Időhúzás, zsarolás és téves információk – a sztrájkszervezés kulisszái mögött

Hétfőn reggel két órás országos figyelmeztető sztrájkot tartanak a pedagógusok, a szakszervezetek közel 50 százalékos részvételi arányra számítanak.

A sztrájkot hónapokon át tartó sikertelen egyeztetések előzték meg a kormánnyal, és az ahhoz szükséges, „még elégségesnek minősülő szolgáltatásról” szóló javaslatot végül a bíróság hagyta jóvá, szinte az utolsó pillanatban, pénteken.

Hogyan folytak a sztrájktárgyalások, milyen nehézségekkel találkoztak, és mi értelme lehet egy kétórás munkabeszüntetésnek, erről kérdeztük Nagy Erzsébetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagját.

Forrás: A PDSZ Facebook-oldala.

Időhúzás és zsarolás a kormány részéről

A pedagógus szakszervezetek, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még 2020-ban kezdeményeztek sztrájktárgyalásokat a kormánnyal, amit akkor a koronavírus miatt felfüggesztettek. Tavaly októberben indultak  újra a tárgyalások, amit hónapokon át sikertelen ülések jellemeztek.

Ahogy arról többször is írtunk, a legfőbb kérdés a még elégséges szolgáltatás meghatározása volt, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy törvényes keretek között sztrájkolhassanak a pedagógusok. Ezt azonban három és fél hónap alatt sem sikerült tető alá hozni, ezzel már a hétfőre tervezett sztrájkot fenyegetve.

Ezért fordultak már hétfőn bírósághoz a szakszervezetek, tudván azt, hogy január 31-ig csupán elsőfokú végzés születhet, mondta a Mércének Nagy Erzsébet: „Lassan őrölnek a kormány és a bíróság malmai egyaránt. Mi már hónapokkal ezelőtt felvetettük, meg kell állapodnunk a még elégséges szolgáltatásról.”

A PDSZ választmányi tagja azt is elfogadhatatlannak tartotta, hogy a kormány mindig hetekkel későbbi időpontot adott meg a következő sztrájktárgyalás időpontjának. Normális esetben, ha megalakul egy sztrájkbizottság, akkor a felek folyamatosan, akár naponta is összeülnek tárgyalni egymással. Ezzel szemben a pedagógusok és a kormány egy-két hetente ültek össze, de ahogy Nagy Erzsébet is elmondta, „ezt a ritmust a kormány diktálta, nem pedig mi”.

A legutóbbi tárgyalásra a pedagógusok egy részletes, szinte minden kérdéskörre kiterjedő dokumentumot hoztak a hétfői figyelmeztető sztrájkról, amit más intézményvezetők pár órás egyeztetés után elfogadtak. Ezzel szemben Kisfaludy László helyettes államtitkárnak még szüksége volt pár napra, egyeztetésre, további személyekkel való konzultálásra a dokumentum elfogadásához.

„Igazából neki magának kellene felhatalmazással rendelkeznie, nem pedig postásszerepet kellene betöltenie. Ezzel szemben a mi felvetésünkre az volt a válasza, hogy majd írásban küld egy viszontválaszt, és amennyiben számunkra elfogadható lesz, amit felvet, akkor lehet szó arról, hogy a napokban bemenjünk ezt aláírni” – foglalta össze a kormány ráérős taktikáját Nagy Erzsébet.

Arról azonban nem esett szó, hogy a figyelmeztető sztrájk előtt újra leülnének tárgyalni egymással a felek a megállapodásról. Nagy elmondása szerint Kisfaludy „ultimátumszerűen” mutatta be a kormány verzióját a „még elégségesről”, amit vagy elfogadnak a pedagógusok, vagy nem lesz megállapodás. Az érdekképviseletek „ezt az időhúzást már nem tudták elfogadni”. A kormány ajánlata végül az volt, hogy a hétfőn sztrájkkal töltött két órát a jövőben le kell majd dolgoznia a résztvevőknek, azaz voltaképpen ingyenes munkát várt volna el a sztrájkolóktól.

Péntek délután viszont megérkezett a bíróság döntése, mely elfogadta a szakszervezetek sztrájkfeltételeit, igaz, csak első fokon. Nagy Erzsébet szerint

ez azonban már elég a sztrájk lebonyolításához, és a végzés bizonyítja, hogy a szakszervezetek mindent megtettek annak érdekében, hogy törvényes keretek között szervezzék meg a sztrájkot.

Van, amiben engedne a kormány

A sztrájk közelsége arra kényszerítette a kormányt, hogy újragondolja a pedagógusok egyes követeléseit.

Az egyik ilyen pont a nevelés-oktatást közvetlenül segítők – pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – munkaidejének csökkentése 40 óráról 35 órára. A szakszervezetekhez több panasz is érkezett arról, hogy az ilyen segítőket munkakörükön kívül be szokták osztani teljes csoportok ügyelésére, elsősorban a tanárhiány miatt.

„Kisfaludyék szerint ilyen esetek nincsenek, illetve azt is kérték, hogy áruljuk el, hogy hol hallottunk ilyen esetekről. Ezt természetesen nem tettük meg, egy iskolát sem fogunk bejelenteni. Az már eleve szomorú, ha tőlünk akarnak ilyen információkat megtudni, ugyanis nekik minden ezzel kapcsolatos adatnak a birtokában kellene lenniük”

– jegyezte meg Nagy.

Később, miután Kisfaludy és Nagy is konzultáltak a Klebelsberg Központ elnökével, aki szintén szorgalmazta a munkaidő csökkentést, Nagy Erzsébet szerint a kormány „nyitott” erre a változtatásra, és ha szerintük nincs is ilyen tendencia az iskolákban, akkor is foglalják jogszabályba, hogy a jövőben se fordulhasson elő.

Egy másik korábban elvetett ajánlat is újra előkerült a tárgyalásokon, méghozzá a 200 ezer forintos SZÉP kártya és 30 ezer forintos szakkönyvtámogatás a tanári fizetés mellé. Ezt a tanárok korábban nem fogadták el, ugyanis a kormány ahhoz kötötte ezt a juttatást, hogy a pedagógusok a 10%-os bérnövekedésen túl ne ragaszkodjanak további bérkövetelésekhez.

Azóta változtatott a kormány a feltételeken: 2022-ben csupán a 10 százalékot tudná megadni, de Kisfaludy megígérte, hogy 2023-ban „nagyarányú és átfogó” pedagógus béremelést fognak végrehajtani, a már említett SZÉP kártya és könyvtámogatás mellé.

„Erre azt válaszoltuk, hogy szeretnénk tudni, hogy mégis mennyi lenne ez a 2023-as béremelés? Ha erre mondanának konkrétumot, akkor le tudnánk ülni erről tárgyalni. De amíg csak annyit tudnak mondani, hogy nagyarányú és valószínűleg, addig nincs miről tárgyalnunk”

– fejtette ki a pedagógusok álláspontját Nagy.

Továbbá azt sem értették a szakszervezetek, hogy miért köti ezeket a juttatásokat a kormány a béremeléses megállapodáshoz? „Ha valamire állítólag van fedezet, akkor ezt miért kell feltételekhez kötni? Mert ebben a formájában ezt az ajánlatot nem tudjuk, csak zsarolásként értelmezni. Nem tudom, hogyan lehetne ezt másnak nevezni” – fogalmazott Nagy.

A tanári óraszámok esetében is hajlandó lenne a kormány engedni, heti 22-26-ról 22-24-re. A pedagógusok viszont szeretnék, ha a „kötőjeles” megoldás helyett egy konkrét számban meg tudnának állapodni.

Ugyanis jelenleg, ha kiesik egy tanár – például a koronavírus vagy kötelező oltás miatt –, akkor újraosztják az óráit a többi munkatársa között, akik a jelenlegi helyzetben több munkáért ugyanannyi pénzt fognak kapni. Ha a megállapított fix óraszámot „túllépi egy tanár, mert több munkát osztottak ki neki, akkor azt igenis ki kelljen fizetni!” – szögezte le Nagy.

A tanárok kötelező oltása, illetve a december 21-én bejelentett Kásler-féle felmentések is többször előkerültek a sztrájktárgyalások során, azonban a pedagógusok sem tudtak meg többet arról, hogy milyen folyamat során értékelték ki a felmentési kérelmeket. Sőt, azóta az is kiderült, hogy az ilyen kérelmek beadási határideje lejárt, igaz, határidőről a rendeletben sehol sem volt szó.

„Január 3-tól csakis elutasító válaszokat kaptunk az EMMI-től, arra hivatkozva, hogy a határidőn túl érkeztek ezek a kérelmek, azonban sehol sincsen feltüntetve, hogy meddig kellett volna beküldeni ezeket a kérelmeket. Madarász Hedvig főosztályvezető azt mondta, hogy a határidő dátumát a közleményből kiolvasva érzékelnie kellett volna a pedagógusoknak, hogy meddig kell beküldeni. A jogszabályok azonban nem így működnek, bele kell írni a határidőket.”

Egy másik levegőben lógó probléma, amire nem kaptak választ az érintettek, az, hogy az oltási igazolások lejárása esetén mi lesz a teendő? Azokat a tanárokat is haza kell majd küldenie az intézményeknek? Maruzsa államtitkár azt ígérte, hogy majd lesz erről is jogszabály, ez azonban azóta sem született meg.

A sztrájk, az ügyelet és a tankerületek

Bár a még elégséges szolgáltatás kérdése az utolsó pillanatig nyitva maradt, ez nem jelenti azt, hogy a pedagógusok ne állnának készen a sztrájkra: az elmúlt hetek ennek előkészítéséről szóltak.

A sarkalatos pontja az egész figyelmeztető, két órás sztrájknak az iskolai ügyeletek megszervezése volt.

„Azt kell megtudni, hogy melyik iskolákban lesz ügyelet, hány felügyelő áll rendelkezésre, és hányan igényelnek ügyeletet. Jelenleg is ennek a felmérése folyik és ebben kértük az intézmények közreműködését” – részletezte Nagy.

Voltak olyan intézmények, ahol ez a folyamat zökkenőmentesen történik, tudnak olyan iskolákról is, ahol az igazgatók is besegítenek a szervezésbe, illetve az ügyeletbe. Azonban arról is sokat hallanak a szakszervezetek, hogy a tankerületek igazgatói hamis információkkal látják el az intézmények vezetőit, ezzel is gátolva a sztrájkszervezést.

„A tankerületek igazgatói nem jogosultak a sztrájk jogszerűségét megállapítani. Több iskoláról is tudunk, ahol a tankerületek azt mondták a tanároknak, hogy addig nem kezdhetik el a sztrájk szervezését, amíg nincs meg a még elégséges megállapodás. Ez persze nem felel meg a jognak, a megállapodásnak a sztrájk idejére kell meglennie, vagy addigra kell a bírói végzésnek megszületnie. Ha most nincs meg, ez nem lehet akadálya a sztrájkszervezésnek, és az igazgatónak együtt kell működnie”

– fejtette ki Nagy Erzsébet.

Emellett a tankerületek azt a „tanácsot” is adták az igazgatóknak, hogy amíg nincs a kezükben a még elégséges megállapodás, addig ne tárgyaljanak a sztrájkbizottságokkal, amivel Nagy Erzsébet szerint jogszabálysértésre buzdítják az intézményvezetőket

A szülők részéről viszont kiemelkedően magas a sztrájk támogatottsága, amit az aHang petíciója is bizonyít. A szülőktől a mulasztások kapcsán érkeztek kérdések a szakszervezetekhez. Nagy Erzsébet elmondása szerint csak az minősül igazolatlan hiányzásnak, ha az adott intézményben nem felügyeletet, hanem oktatást rendel el az intézmény vezetője. Utóbbi esetben viszont az intézménynek valamennyi osztályban biztosítania kell az oktatást, mert az nem elfogadható, és a diákok tanuláshoz való jogát sérti, ha az egyik osztályban lesz tanítás, a másikban pedig nem.

A diákok részéről is pozitív visszajelzéseket kaptak a szakszervezetek, az ADOM diákszervezet már a sztrájkszervezés előtt is támogatta a pedagógus szakszervezetek munkáját.

A figyelmeztető sztrájk kapcsán az ellenzéki pártok közreműködéséről is megkérdeztük Nagy Erzsébetet, aki azt mondta, hogy nem volt szándékukban bevonni a pártokat a sztrájk szervezésébe, ugyanis „az iskoláknak és az óvodáknak semmi köze a pártpolitikához, és ettől mi mindenképpen távol is akarjuk tartani magunkat, hogy a pártoknak ebben bármi szerepet is adjunk”.

Követeléseiket azonban eljuttatták az ellenzéki pártokhoz még a tavaly őszi oktatási fórumukon, amire meghívtak minden parlamenti pártot, köztük a Fidesz-KDNP-t is, utóbbi azonban nem jelent meg, sőt 2010 óta nem vesz részt a pedagógusok fórumán. A tanárok követeléseit az ellenzéki pártok elfogadták.

A hétfői sztrájk csupán az első felvonás

Nagy Erzsébet szerint a hétfői sztrájk egy „szimbolikus” esemény lesz, aminek az elsődleges célja, hogy megmutassa a kormánynak, hogy nagy a társadalmi támogatottsága a pedagógusok követeléseinek, azaz azt, hogy az egész ország egyetért abban, hogy az „oktatásért és az oktatásban dolgozókért valamit tenni kell. A kormány nem ülhet tovább nyugodtan. Ha nem lépnek, akkor kénytelenek leszünk bevetni a teljes munkabeszüntetést.”

A szimbolikus sztrájk után a következő lépés a március 16-ai határozatlan idejű sztrájk lesz, amire csak akkor fog sor kerülni, ha a hétfői akció hatására sem fog érdemben engedni a kormány a tanárok követeléseivel szemben.

Azt viszont már most tudják a szakszervezetek, hogy márciusban nem akarnak minden iskolában felügyeletet szervezni, ugyanis akkor egész nap elmarad majd az oktatás, így lesz ideje a diákoknak egy adott intézménybe menni a sztrájk ideje alatt, mert oktatás hiányában nem lesznek az iskoláikhoz kötve.

A szakszervezetek szerint a 2016-os sztrájk 10 százalékos részvételi arányát hétfőn biztos, hogy túl fogják lépni, és 50 százalék körüli arányokra számítanak. Azt is hangsúlyozták a készülődés során, hogy nem kell szakszervezeti tagnak lenni a sztrájkhoz, illetve egyházi iskolákból is kaptak megkereséseket a sztrájkkal kapcsolatban. Szerintük azzal, hogy a kormány ennyi ideig húzta az időt, csak saját magának ártott, hiszen így egy nagyon érzékeny választási időszakba fog „belecsúszni”.

Azon túl, hogy a döntéshozóknak üzenjenek, és döntésre bírják,  van még egy nagyon fontos feladata a hétfői erődemonstrációnak Nagy Erzsébet szerint:

„Azt szeretnénk, hogy jusson el a pedagógusokhoz, hogy érezzék azt, hogy máshol is vannak ilyen akciók, nincsenek egyedül, és ha ebbe beleállnak, akkor nem fognak kilógni, egyedül maradni, vagy retorzióban részesülni. Összefogva elég sok mindent el tudunk érni. Le kellett győznünk az elkeseredettséget, a közönyt, ami úgy tűnik, sikerült.”

Címlapkép: Pixabay