Augusztus 31-ig semmiféle alapbéremelésre vagy fizikai dolgozóknak juttatott kedvezményre nem nyitott az IKEA. Ez derült ki a cég képviselői és az áruházlánc dolgozóit képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közötti egyeztetésén. Karsai Zoltán, a KASZ elnöke a Mérce megkeresésére számolt be arról, több forgatókönyet is felajánlottak a cégcsoportnak, hogy a tarthatatlan, stagnáló bérhelyzetet rendezzék.

Minderre, korábbi cikkünkre reagálva az IKEA is ígéretet tett. Azt írták ugyanis a Mércének, „a munkatársaink jólléte kiemelten fontos számunkra. Az ő elkötelezettségük teszi lehetővé, hogy nap mint nap kiszolgáljuk vásárlóinkat és sikeresen működtessük vállalatunkat. Jelenleg is nyílt és folyamatos párbeszédet folytatunk munkatársainkkal és szakszervezeti képviselőikkel. Teljes mértékben tiszteletben tartjuk és támogatjuk munkatársaink jogát a szakszervezeti tevékenységekben való részvételre, és továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy olyan munkahelyi környezetet biztosítsunk, ahol munkatársaink megbecsülve érzik magukat, támogatást kapnak és fejlődhetnek.” 

A levélnek az újabb fejlemények ellentmondani látszanak. Karsai Zoltán elmondta, a megbeszélésen, amit csütörtökön tartottak, megjelent a svéd bútor-multi magyarországi HR-vezetője és több munkatársa is. A munkáltató az augusztus 31-i pénzügyi évzárás előtt viszont az érdekvédelem mindhárom tervét elutasította:

„az ő elmondásuk szerint ők nem mondanak nemet arra, amit mi kérünk, csak most nem tudják megadni. Tehát nemet mondtak. Pedig eleve A, B, és C tervvel érkezett a szakszervezet. Az A terv szerint tíz százalékos bérfejlesztést szeretnénk, alapbéremelést. Ha az nem lehet, a B-terv a pénzügyi év végéig egyszeri összeget kért volna a dolgozóknak, hogy az életüket megkönnyítsék. Ha ez sem lehetséges, akkor ugyanezt SZÉP kártyára utalják át a dolgozóknak, ez volt a C-terv. Mindegyik felvetésre kategorikus nemet kaptunk” – árulta el Karsai Zoltán.

Annak ellenére utasítja tehát el a cég a béremelést, az egyszeri juttatást és a SZÉP-kártya kiegészítést is, hogy az infláció mértékével januárban sem emelték az alapbért, és a dolgozói szervezet több opciót is felkínált nekik a helyzet rendezésére. Nyilvános mérlegbeszámolója szerint az IKEA Lakberendezési Kft. adózott eredménye, tehát a legszűkebb értelemben vett profitja 2024-2025 évre 3,38 milliárd forint volt, nem lehet tehát azt állítani, hogy a cég különösebb anyagi problémákkal küszködne.

Karsai elmondta, a szakszervezet ebben a helyzetben a dolgozókhoz fordult. A megszervezett IKEA-s szakszervezeti tagság körében felmérik a véleményeket, és a további cselekvésre vonatkozó terveket, majd a válaszok alapján dolgozzák ki a következő követeléseket.

Eddig nem tapasztalt elégedetlenség

A bérek rendkívüli stagnálása miatt az elégedetlenség eddig nem tapasztalt mértéke jellemző az IKEA fizikai dolgozói között.

Arról korábban is beszámoltunk, és a szakszervezeti vezető most is megerősítette nekünk, hogy míg az eladók, a konyha-tervezők, vagy éppen a logisztikai munkatársak között az érdeklődés nagy, a vevőszolgálati központ dolgozói egyelőre nem igazán mozdultak meg, a szakszervezet viszont őket is megkeresi, az ő körükben is folytat tájékoztatást.

A KASZ-alapszervezet a cégnél négy éve alakult, és sokáig a 30-38 fős tartományban mozgott, majd az elmúlt és decembere és ez év januárja között hirtelen 200 körüli taglétszámra ugrott.

Ez az összes, 1632 IKEA-alkalmazott számához képest is komoly csoport, a KASZ a reprezentativitáshoz szükséges, 10 százalékos szintet pedig már ugyancsak átlépi.

A hirtelen népszerűség oka pedig az volt, hogy januárra kiderült, az alapbér a cégnél továbbra sem fog emelkedni, még az infláció arányában sem. A szakszervezet tagjai szinte kivétel nélkül a három magyarországi IKEA áruház és raktár fizikai állományából kerülnek ki. (Örs vezér tere, Soroksár Budapesten, valamint Budaörs, Budapest közvetlen vonzáskörzetében.) 

A helyzetre jellemző, hogy a KASZ vezetősége beszámolt arról is, kifogytak azokból a kitűzőkből, amelyeket a szakszervezet népszerűsítése céljából gyártottak le az ikeásoknak, így újabb, nagyobb szállítmányt kellett rendelni.

Karsai Zoltán elmondta azt is, az áruház tereiben egyre több dolgozón lehet látni ezeket a jelvényeket. És ugyan a vezetőség többnyire eleget tesz annak az ígéretének, hogy kizárólag a jelvények viselése miatt nem érheti hátrány a munkavállalókat, a jelzések alapján mégis előfordul, hogy műszakvezetők vagy menedzserek kérik például a dolgozókat, hogy ne viseljék azokat, mert „rossz az üzenete a vásárlók felé”. Kényszert ugyanakkor ebben az ügyben nem alkalmaztak.

A szakszervezeti vezető arról is beszélt a Mércének, rendszeres probléma, hogy a dolgozók tisztességes profit mellett is csak annyit keresnek, hogy már hó közben elfogy a pénzük, a fizetésnapi utalások pedig legutóbb is akadoztak:

„Ketten is mondták, hogy nagyon remélik, hogy legalább a fizetésnapot sikerül tartani a cégnek, és az egyik dolgozó egyenesen azzal jött oda hozzá: »jó lenne, mert 308 forint van a számlámon«, és megmutatta a telefonját. Mire mások ezt meghallották, odajöttek, és hasonló anyagi helyzetről számoltak be.” Karsai hozzátette, tapasztalatai szerint ez közel sem elszigetelt jelenség az IKEA magyarországi dolgozói körében. A vezetőket a tárgyaláson viszont ez sem hatotta meg túlzottan. A szakszervezet ezzel szemben elfogadhatatlannak tartja, hogy a jelentős profit és ilyen fizetésproblémák mellett sem volt érdemben együttműködő a cég a javaslatokkal érkező szakszervezettel.

Globális stratégia a dolgozókon való spórolás

Arról már 2025 novemberében beszámolt a nemzetközi sajtó, hogy az eredetileg svéd alapítású, de a kedvező adózású Hollandiában székhelyt tartó IKEA 2025 augusztusában, a pénzügyi év zárásakor „behúzta a kéziféket”. Az összes regionális és országos cégcsoportot összefogó Inter Ikea Group összesített profitja a legutóbbi teljes pénzügyi évben minimálisan, 26,5 milliárd euróról 26,3 milliárd euróra csökkent. A Yahoo News akkor közölte, az összesített eladások csupán 1 százalékkal csökkentek.

A cég alapvetően két tényező miatt igyekszik spórolni. Az Egyesült Államok és Donald Trump által bevezetett és őket súlyosan érintő vámtarifák, és a termékeik alapanyagául szolgáló nyersanyagok (például a fa) és szállításuk „megnövekedett” költsége miatt.

A cég ekkor közölte: nem kívánja üzleteiben a fogyasztói árakat növelni, az eladások globális méretű csökkenését viszont meg kívánja állítani. Ez az üzleti stratégia tehát – Magyarország esetében is – a munkavállalókon való radikális spórolás formájában nyilvánult meg. 2025 nyarán és őszén a cég számos sztrájkkal nézett szembe Nyugat-Európában. Egyes helyeken a dolgozók 80 százaléka tette le a munkát 2025 augusztusában Olaszországban, hogy a 2018-ban ott megkötött kollektív szerződés meghosszabbítását elérjék.

Az olasz kollégák a tavaly márciusban kezdődött, és még ma is tartó bérharc fő okait így összegezték:

• Bérkülönbségek: Az újonnan felvett munkavállalók alacsonyabb bért kapnak, annak ellenére, hogy ugyanazokat a feladatokat végzik, mint kollégáik.
• Karrierlehetőségek hiánya: Az IKEA korlátozta a szakmai fejlődési lehetőségeket.
• A betegszabadság védelmének csökkenése: az IKEA Olaszországban azt javasolta, hogy már egy napos betegszabadság esetén is orvosi igazolást kelljen bemutatni, ami ellentétes az olaszországi bevett gyakorlattal.
• Kötelező ünnepnapokon való munkavégzés: a munkavállalóknak nemzeti ünnepnapokon, tehát munkaszüneti napokon is dolgozniuk kell, ami megzavarja a munka és a magánélet közötti egyensúlyt.
• A szakszervezetek visszaszorítása és a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos aggályok: az IKEA-t bírálták azért, mert korlátozza a szakszervezeti tevékenységeket a kisebb városi áruházakban, magas arányban tart fenn részmunkaidős szerződéseket anélkül, hogy további órákat kínálna, és minimálisra csökkenti a helyi munkavállalói képviselőkkel való együttműködést.

Októberben pedig Belgiumban a négy IKEA nagyáruház dolgozói vonultak ki látványos akció keretében, és toboroztak tagokat a további akciókhoz. Ezeknek fő oka az volt, hogy az IKEA elkezdett nekik határozott idejű szerződéseket felajánlani a korábbi abszolút minimum és bevett gyakorlat, a határozatlan idejű és általános munkaszerződés helyett. A belgiumi dolgozók elmondása szerint a cégnél nem becsülik úgy meg az emberi munkaerőt mint egykor:

„Az emberek kevésbé érzik az elismerést, mint régen. Kevesebb a tisztelet, nagyobb a nyomás, és a szervezet működése kaotikusabb. Az egykor baráti légkörű skandináv vállalat ma inkább egy hideg multinacionális vállalatnak tűnik, amely elsősorban a profit maximalizálására törekszik” – mondta el ekkor a helyi ACV plus szakszervezeti alapszervezet vezetője.

Itt a folyamatos akciók sikerhez vezetettek, és a határozatlan idejű szerződésektől októberben a cég Liége-ben, majd a többi áruházban is elállt.

Az Egyesült Államokban a magyarországiakhoz hasonló problémákat tapasztaltak: a busás profitok ellenére hónapról hónapra élnek a dolgozók, ezért a marylandi logisztikai és raktári dolgozók már 2024. november 1-jén a sztrájk eszközéhez folyamodtak:

Nemcsak a fizetésekkel volt baj: míg az IKEA korábban 3 év munka után biztosította az amerikai dolgozóknak, hogy szabadon megválaszthatják munkakörüket, akik általában a keményebb fizikai munkától az irányító munka felé mozdultak el. Ennek hiányában a cég tetszése szerint helyezhetné át azokat a munkavállalókat, akik nem tetszenek a vállalatnak. Ezt a jogot, a szenioritást is fenyegették az USA-ban a cégvezetők, ennek a tervnek a visszavonásáért is megpróbáltak fellépni a sztrájkolók.

Karsai Zoltán maga is elmondta, míg korábban a magyarországi IKEA dolgozói is évről évre számíthattak a bónusz mellett a béremelésre is, jelenleg már az abszolút minimummal kapcsolatban sem hajlandóak tenni, ezért egyre több dolgozó érzi úgy, hogy a szakszervezetnél kell keresni a megoldást.