A helyzet az, hogy a következő napokban-hetekben úgyis mindenki az európai parlamenti választásról, annak várható belpolitikai és uniós hatásairól fog értekezni.

Mi is így teszünk majd, most viszont zárjuk a percről percre tudósításunkat.

Innen is köszönöm az egész napos munkát a kollégáimnak, akik reggeltől rohangáltak sajtótájékoztatókra és eredményvárókra, és hajkurászták a szavazó politikusokat, akik összeraktak egy egész stúdiót, hogy életünkben először saját, élő választási műsort csinálhassunk (itt és itt meg lehet nézni), azoknak, akik külsősként segítették a munkánkat, és azoknak is, akik reggeltől ültek az irodában, és írták a híreket, szakmányban.

És bár közülük néhányan már kidőltek (ami nem csoda), azért készítettünk még egy utána fotót is, így nézünk tehát ki nagyjából 19 órányi munka után:

A Mérce sem pártok, sem oligarchák pénzét nem fogadja el. Mi kizárólag az olvasóink támogatásából működünk, így ha szeretnétek, hogy a következő választást (praktikusan ősszel, az önkormányzatit) is legalább így, de inkább még ennél is jobban tudjuk majd tudósítani, akkor támogassatok minket.

A Demokratikus Koalíció EP-listavezetőjét, és – immár – európai parlamenti képviselőjét, Dobrev Klárát sikerült meginterjúvolnunk.

„Ekkora eredményre mi sem számítottunk, de azt már éreztük az elmúlt hetekben, ahogy jártuk az országot és hihetetlen mennyiségű emberrel találkoztunk, hogy növekszik azoknak a tábora, akik hallják a szavunkat, akikhez eljut, hogy mit gondolunk Magyarországról és Európáról.”

Miután sem Jávor Benedek (MSZP-Párbeszéd), sem Vágó Gábor (LMP) nem jutott ki az Európai Parlamentbe, ezért arra is kíváncsiak voltunk, a Demokratikus Koalíció viszi-e tovább a zöld ügyeket Brüsszelben. Hogy Dobrev Klára mit válaszolt, az videónkból kiderül:

Úgy tűnik, nem hiába demonstrált Toroczkai László és a Mi Hazánk Mozgalom Törökszentmiklóson kedden.

Ugyan itt is a Fidesz-KDNP nyert, méghozzá 46,81 százalékkal,

a második helyen viszont a Mi Hazánk végzett, 14,96 százalékkal, ami 945 szavazatot jelent.

Ezzel verték az amúgy hatalmas meglepetésre az ellenzék legnagyobb győzteseként 4 mandátumot szerző Demokratikus Koalíciót (14,17 százalék) és a Jobbikot is (10,56 százalék).

A Jobbik egyértelmű vesztese a mai választásnak, hiszen a várakozásoktól jócskán elmaradva mindössze 1 mandátumot sikerült szerezniük, azonban Törökszentmiklóson meglepő a szereplésük – annyiban biztosan, hogy maga a város jobbikos vezetéssel bír.

A Mi Hazánk viszont az országos eredményéhez képest (3,32%) szerepelt kiemelkedően, nyilván nem függetlenül attól, hogy kedden rasszista demonstrációt tartottak Törökszentmiklóson, ahol felszólalt a párt elnöke, Ásotthalom polgármestere, Toroczkai László is.

Toroczkai a Mi Hazánk eredményváróján kijelentette:

A magyar politikatörténetben példátlan sikert aratott a Mi Hazánk Mozgalom azzal, hogy 9 hónappal zászlóbontása után 3,33 százalékos eredményt ért el az európai parlamenti választáson.

Budapesten a XIII. kerület (Angyalföld) hagyományosan a Magyar Szocialista Párt zászlóshajója.

Volt.

Az európai parlamenti választáson ugyanis a következő eredmény született:

• Fidesz-KDNP: 31,78 százalék
• Demokratikus Koalíció: 21,39 százalék
• Momentum: 21,32 százalék
• MSZP-Párbeszéd: 13,5 százalék

A Momentum 3589 szavazattal kapott többet a szocialistáknál, a Fidesz-KDNP 14.586 szavazattal győzött a kerületben.

Érdemes hozzátenni, hogy az MSZP-Párbeszéd szövetség a XIII. kerületben érte el legjobb eredményét a fővárosban.

Érdekesség még a fővárosból:

Egyetlen kerületben sem kapott 4 százaléknál többet az LMP, és ahol csak néztük, mindenhol előzte a Magyar Kétfarkú Kutyapárt.

Majdnem végleges feldolgozottság mellett úgy tűnik, hogy az előzetes felmérésekhez és exit pollokhoz képest igencsak máshogy alakultak a választások Dániában: a jobboldali-liberális Venstre nyeri a választásokat. A párt közel hét százalékot javítva az eredményén 23,5 százalékot ért el, és a korábbinál  kettővel több, 4 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

A szociáldemokraták 21,5 százalékot értek el, ami 2,4 százalékkal jobb, mint a 2014-es eredményük, de továbbra is csak három mandátumuk lesz. A Ventsre mellett a választás másik nagy nyertese a 13 százalékot és a két mandátumot szerző zöld Szocialista Néppárt (SF), illetve a második EP-mandátumát megszerző szocio-liberális Radikale Venstre, aki a Venstre-hoz hasonlóan az ALDE-ben politizál (egyébként ennek a pártnak a korábbi elnöke az Európai Bizottság versenyjogi biztosa, Margrethe Vestager).

A választás legnagyobb vesztesei egyértelműen az EU-szkeptikus pártok voltak. A radikális baloldali Folkebevægelsen mod EU ( Emberek mozgalma az EU ellen) elvesztette az egyetlen EP-mandátumát , a GUE/NGL frakcióban mostantól a szintúgy radikálisan baloldali, de mérsékeltebb Enhedslisten-nek (Vörös-Zöld szövetség) lesz képviselője.

Ennél sokkal megdöbbentőbb a szélsőjobboldalai, bevándorlásellenes Dán Néppárt (DF) hatalmas választási kudarca. Az öt éve még 26 százalék fölötti eredménnyel az első helyen végző DF közel 16 százalékot veszített a támogatottságából, a 4 EP-képviselőjéből elvesztett hármat és még az egyébként kispártnak számító SF is megelőzte őt. A Dán Néppárt rossz eredménye többek között annak tudható be, hogy a Mette Frederiksen vezette Szociáldemokraták erősen jobbratolódtak a bevándorlás kérdésében, ezzel pedig sok szavazót tudtak elvinni a migrációt ellenző kampányukkal négy éve az országgyűlési választásokon a második helyet elérő szélsőjobbtól.

Az EP-választások eredménye jelentősen átrajzolja az erőviszonyokat a 10 nap múlva esedékes parlamenti választások előtt. A legtöbben már előre leírták a szélsőjobb támogatásával kormányzó Lars Løkke Rasmussen Venstre-jét és mindenki nagyarányú baloldali eleőretörést jósolt. A DF meggyengülése miatt még mindig a baloldalnak van jobb esélye kormányt alakítani, ám a bevándorlást szigorítani kívánó Mette Frederiksen szociáldemokrata miniszterelnök-jelöltnek valószínűleg sok tekintetben át kell gondolnia a stratégiáját. Az európai parlamenti választások megmutatták, hogy a szigorúbb migrációs politika valóban segíthet a szélsőjobboldalt támogatók megnyeresében, ám ahogy a menekültekkel szolidárisabb SF vagy Radikale Venstre erősödése mutatja, sok szavazót inkább más baloldali pártok felé orientál. És több potenciális koalíciós partnere előre leszögezte, hogy nem fogják magától értetődően támogatni Frederiksen-t, elvárják, hogy baloldalibb álláspontot képviseljen a bevándorlás kérdésében.

Az MTI-nek nyilatkozó Kovács Gergely, az Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke a 2,63%-os eredményt úgy értelmezte, hogy ez olyan jelzés, ami azt sugallja, hogy van értelme annak, amit csinálnak. Az elnök némi meglepetésre arról beszélt, hogy sajnálja, hogy az LMP-t még ők is megverték, mert neki tetszett a párt kampánya.

Kovács úgy összegezte a választást, hogy:

„nekünk oké az eredmény”

Természetesen viccelődött is egy keveset, ha már az MKKP vicces pártnak titulálja magát, hiszen azt mondta:

„Elegünk van abból, hogy a magyar embereknek az Európa Parlament mondja meg, hogy ki jusson be az Európai Parlamentbe”

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a párt igencsak ünnepélyes hangulatú eredményváróján arról beszélt, a Momentum a tavalyi országgyűlési választások óta megtriplázta a szavazói számát, a Momentum lett a harmadik erő a magyar politikában. Az elmúlt hónapokban a Momentum volt az egyetlen párt Magyarországon, ami a magyarok igazi problémáira keresett megoldásokat. Nemcsak kampányolt, cselekedett is.

Alázatosnak kell maradnunk. Még nem nyertünk: még mindig Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt, még mindig korrupt kormánya van Magyarországnak

– figyelmeztetett. Az viszont nagyon pozitív, ugyanakkor nagyon nagy felelősség is, hogy egyre többen bíznak a Momentumban.

Fekete-Győr gratulált minden ellenzéki pártak, akik erős szembeszéllel nyertek mandátumot az EP-választáson. Köszönetet mondott annak a 330 ezer magyar állampolgárnak, aki a Momentumra szavazott, illetve a Momentum képviselőjelöltjeinek (kiemelten a listavazető Cseh Katalinnak és az őt követő Donáth Annának), a párt tagjainak,  aktivistáinak, ifjúsági szervezetének, a TizenX-nek és Hajnal Miklós kampányfőnöknek.

Cseh Katalin szerint szerencsére vannak még olyanok, akiknek van egy álmuk.  Magyarországon rengeteg ember feladta, akik úgy érzik, már nincs értelme elmenni szavazni. Ők azok, akiket meg kell győzni a jövőben.

Kell, hogy legyenek álmaink, legyen egy víziónk Magyarországról és Európáról, ahol mindenkinek esélye van a boldogulásra. Bár a Momentum sokszor megkapta azt a kritikát, hogy csak álmodozik, a párt története és sikere őket igazolja. Hamarosan pedig meglátják azt is, milyen az, amikor a Momentum felszólal a magyar parlamentben és milyen az, amikor felszólal Európában.

Ez most egy repedés a rendszer falán, az őszi önkormányzati választásokon pedig kiütjük majd az első téglát.

– mondta.

Donáth Anna, a párt második mandátumát megszerző képviselője szerint

az, ami most történik, nem a Momentum sikere, hanem azé a több mint 300 ezer emberé, aki azt mondta, bízik bennük, és bízik abban, hogy két fiatal nő is el tud érni eredményt.

Donáth szerint a mai eredmény egy visszajelzés a társadalom részéről, „hogy valamit jól csinálunk.”

Szerinte nem volt felesleges az elmúlt két év: kemény munkával el lehet érni embereket, van igény arra, hogy valami újat kapjanak az emberek. De még nincs vége:

Tízszer ilyen keményen kell dolgoznunk holnaptól kezdve

– mondta. Legyen végre egy olyan választás, melynek a végén tízmillió ember lesz boldog és el tudja fogadni az eredményt, legyen az bármi is.

Donáth mindenkinek üzeni:

gyertek, csináljátok velünk, gyertek még többen! Ez a közösség mindenkit befogad, aki a kezébe akarja venni a sorsát és cselekedni akar.

Az MSZP-Párbeszéd választási kudarcát értékelte MSZP listavezető elnöke, aki talán annál is nagyobb meglepetést okozott a sajtótájékoztatón, mint amekorra meglepetést a közös listán induló pártok által elért eredmény.

Tóth Bertalan azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy a létrejött összefogást nagyon reményteljesnek nevezte, mert azokon a helyeken értek el most jó eredményt az ellenzékiek, ahol már létrejött őszre az ellenzéki összefogás. Ezt az MSZP-Párbeszéd saját sikereként értékelte. Ezután egy még ennél is meglepőbb bejelentést tett:

„Az MSZP elnöksége vállalja a felelősséget, és NEM mond le” – mondta Tóth Bertalan

Úgy lehetett érzékelni, hogy az MSZP-Párbeszéd kudarcáért az ellenzéki összefogás hiányában látja az igazi okot, de:

„Nincs bennük harag egyik ellenzéki párt irányába sem” – tette hozzá „

Ezt követően a reményét fejezte ki az MSZP elnöke, hogy a decemberben, januárban megkezdett munka őszre be fog érni. Tóth Bertalan az önkormányzati választásokkal kapcsolatban továbbra is az összefogásban látja az ellenzéki siker kulcsát.

„Szükség van az MSZP hálózatára, ahhoz, hogy az ellenzék sikeres legyen az őszi választásokon…küzdeni fogunk,hogy ez az ország felszabaduljon, azon leszünk, hogy a sok millió állampolgár, aki változást akar, megkapja a lehetőséget. Minden erőnket arra koncentráljuk, hogy az önkormányzati választáson fordulatot érjünk el” – mondta Tóth Bertalan

Ezt követően Jávor Benedek beszélt, aki sajnálatát fejezte ki, hogy csalódást okoztak a rá szavazóknak. Azonban hozzátette, hogy öröm, hogy Európa-szerte az európai integrációt szorgalmazó erők, a zöldek jó eredményt értek el. Mivel a MSZP-Párbeszéd csupán egy mandátumot szerzett, várhatóan Jávor brüsszeli karrierje véget ért. Igaz, Tóth Bertalan, aki a listát vezeti, a sajtótájékoztatón jelezte, hogy a mandátumot nem veszi át, és majd a választmány dönt az EP-mandátum sorsáról jövő szombaton. Vélhetően nem Jávor Benedek kapja majd ezt a mandátumot, így a politikus sok sikert kívánt a mandátumot szerzett ellenzéki képviselőknek, és reményét fejezte ki, hogy folytatni fogják az általuk megkezdett munkát.

A Fidesz a hagyományokhoz híven a Bálnánál ünnepelte győzelmét.

Beszédet szokás szerint Orbán Viktor miniszterelnök mondott, és egyben köszönetet is mondott mindazoknak,

„akik úgy döntöttek, hogy Magyarország maradjon a magyaroké, Európa meg az európaiaké.”

A miniszterelnök jelezte, hogy még egy egész éjszakájuk van arra, hogy elemezzék a mai győzelmet, de annyit már most elárult: a mai eredményt egy megbízatásnak tekintik. Orbán szerint három dologgal bízták meg őket a rájuk szavazó választók:

1. „Állítsuk meg egész Európában a bevándorlást
2. Védjük meg a nemzetek Európáját
3. És védjük meg a keresztény kultúrát”

Orbán szerint a mai napon az is kiderült, hogy az emberek úgy gondolják: Brüsszelben változásra van szükség. Olyan vezetőkre, akik tisztelik a nemzeteket és büszkék a 2000 éves keresztény kultúrára.

„Nekünk Brüsszelben is Magyarország lesz az első” – mondta Orbán.

A miniszterelnök kijelentette, hogy együtt fognak működni azokkal, akik a bevándorlást meg akarják állítani. Magyarország egységes – tette még hozzá.

Orbán Viktor természetesen a szokásos frázissal zárta beszédét:

„Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”

Érdekesség, hogy Trócsányi László, a Fidesz-KDNP EP-listavezetője nem mondott beszédet, az ünneplés a Himnusz eléneklésével zárult.

A Fidesz eredményvárójáról készült videónk itt megnézhető:

Szél Bernadett és Hadházy Ákos az európai parlamenti választás estéjét a Nemzeti Választási Irodában töltötték, ahol a választások tisztasága felett próbáltak őrködni. A LMP-t elhagyó független képviselők közül először Hadházy Ákos reagált a Facebook-oldalán a választás eredményeire.

A végeredmény minden papírformát felborít, és valójában a Fidesz egy mandátumot veszíteni fog az öt évvel ezelőttihez képest, de Hadházy az európai parlamenti választásokat ellenzéki bukásnak fogja fel.

 „az igazság és a demokrácia veszített a hazug és aljas heccpropagandával szemben” – írta a politikus a Facebookon.

Hadházy szerint az ellenzék hibás abban, hogy feladta a közmédiáért decemberben elkezdett harcot.

„A nagyobb baj, hogy néhány kivételtől eltekintve többségük meg sem próbált ez ellen tenni. Emiatt ez az eredmény várható volt. ” – latolgatta az eredmény okait Hadházy

A politikus figyelmeztetett rá, hogy nem lehet elfogadni a kormány játékszabályait, mert ez egyben azt is jelenti, hogy elfogadják, hogy mindig a kormány fog győzni.

„El kell végezni a házi feladatot: Mozogni kell, szerveződni kell, szervezet kell! Harag és valódi elszántság kell! Program, sőt, ennél több, valódi alternatíva kell!” – fogalmazta meg a tennivalókat a politikus

Egy korábbi posztjában Hadházy kifejtette, hogy a kormánypropaganda miatt csalásnak tartja ezt a választás is.

Az MTI írja, a Magyar Nemzet értesülései alapján 98 százalékos feldolgozottságnál 52,3 százalékkal vezet a Fidesz-KDNP az EP-választáson, ami 13 EP-képviselőt jelentene a kormányzó pártoknak Brüsszelben.

A magyarnemzet.hu vasárnap esti cikke szerint a Demokratikus Koalíció 16,3 százalékon áll, és így 4 képviselőt juttathatna az Európai Parlamentbe. A Momentumnak 9,7 százalékos eredménnyel két mandátuma lehet, a Jobbik (6,5 százalék) és az MSZP-Párbeszéd (6,6 százalék) pedig 1-1 képviselőt küldhetne az EP-be.

5 éve az Európai Parlamenti választásokon a Fidesz 51,48 százalékot szerzett. A választás nagy nyertes a Momentum és a DK, a nyagy vesztese pedig az MSZP, a Párbeszéd a Jobbik és az LMP.

Az LMP EP-listáját vezető Vágó Gábor a Facebook-oldalán ismerte el a zöld párt választási kudarcát. A jelölt elmondta, hogy becsülettel küzdöttek a kampányban. A bőven 5% alatt maradó választási eredmény okaként a 2018-as választási vereséget jelölte meg, illetve azt, hogy bár az európai parlamenti választásokon a zöldek jó eredményeket értek el, az LMP-nek itthon nem volt meg a hitelessége.

A sajótájékoztatón bejelentették, hogy az LMP teljes elnöksége lemond a választási kudarc után.

A HVG megkérdezte a főpolgármesteri székre aspiráló Puzsér Róbertet, hogy mit szól az eddig fő támogatójának látszó LMP választási kudarcához, mire a következő, rövid, de annál élesebb választ adta:

„mi közöm nekem ahhoz, hogy most ők épp összeomlanak?!”

Puzsér kifejtette, hogy eddig sem kalkulált az LMP-vel, hiszen valójában a párt áll be mögé és nem fordítva. Bárkinek örül, aki csatlakozik a programjához, nyilatkozta a főpolgármester-jelölt médiaszemélyiség.

A Magyar Nemzet értesülései szerint 88 százalékos feldolgozottságnál 53 százalékkal vezet a Fidesz-KDNP, ami 13 EP-képviselőt jelentene a kormányzópártoknak.

Második helyen áll 16 százalékkal, vagyis 4 mandátummal a Demokratikus Koalíció,    utána következik a 9 százalékos Momentum 2 mandátummal, majd a 7 százalékos Jobbik és az MSZP-Párbeszéd 1-1 mandátummal.

A korábbi, 36 százalékos feldolgozottsághoz képest tehát úgy fest, a Fidesz egy mandátumot vesztett, a Momentum pedig nyert még egyet.

Helyszíni tudósítónk a Momentum eredményváróján hatalmas üdvrivalgásnak volt szem- és fültanúja:

Jelenleg úgy tűnik, hogy akárcsak öt éve, idén is az első helyen végez a szélsőjobb Franciaországban. Marine Le Pen pártja, a Rassemblement national (Nemzeti tömörülés) néhány százalékkal vezet az Emmanuel Macron pártja és szövetségesei Reneszánsz nevű listája előtt. A 2017-es elnökválasztáson második helyet elérő politikus mégis a Nemzetgyűlés feloszlatást követeli, mivel szerinte az már nem képviseli többé a nép véleményét.

Le Penen kívül több francia politikus is értékelte az eredményeket. Macron elnök azt mondta, hogy sajnálja, hogy nem az ő pártja áll az első helyen, de szerinte ez az eredmény „nem vereség”.

Az államfő kihangsúlyozta, hogy a 2017-es elnökválasztás óta ez volt az első országos megmérettetés, amit ráadásul az elmúlt fél évben a sárgamellényesek tüntetései miatt kialakult politikai krízis közepette tartottak meg. Macron úgy véli, hogy

a mai EP-választás eredménye rámutat arra, hogy a progresszívek és nacionalisták közötti megosztottság tovább növekszik. Illetve arra, hogy „a 2017-es elnökválasztás eredménye nem véletlen volt.”

A zöldek várható sikerét az elnök úgy kommentálta, hogy az eredmény arról tanúskodik, hogy a franciák számára mennyire fontos ügy a környezetvédelem.

A 2014-es eredményét (lévén akkor még a kommunistákkal együtt indult) tovább rontó, 7 százalékot elérő radikális baloldali La France insoumise elnöke, Jean Luc Mélenchon szerint a szélsőjobb újbóli győzelme és az alacsony részvétel azt mutatja, hogy tovább mélyül a Franciaországot sújtó társadalmi-politikai válság. Mélenchon szerint „Macron úgy tűnik, elvesztette ezt a meccset” és az eredmények „semmilyen pozitív fejleményről sem tanúskodnak”.

A nagyon csúful kikapó Szocialisták listavezetője, az újságíróból lett politikus Raphaël Glucksmann úgy értékelte az eredményeket, hogy a „a baloldal nem halt meg”, és „van remény”. Mindezt azután mondta, hogy jelenleg úgy néz ki, a közvélemény-kutatások által mért öt százalékoz képest egy kicsit jobban teljesítenek, és 7 százalékot érnek el. Egyébként a PS 7 évvel ezelőtt 51 százalékot és 18 millió szavazatot szerzett az elnökválasztáson…

Értékelte a helyzetet Edouard Philippe miniszterelnök is, aki szerint az EP-választások a legutóbbi elnökválasztás első fordulójának dinamikáját erősítették még. Philippe (akinek egyes források szerint veszélyben a pozíciója, mert elképzelhető, hogy a választások után kormányátalakítás fog történni) úgy véli, a régi bal-jobb felosztottságot felváltotta egy új, a nacionalista-progresszív szembenállás, amit mi sem példáz jobban, mint hogy a Franciaországot az elmúlt ötven évben felváltva kormányzó mindkét párt kevesebb mint 10 százalékot ért el.

Úgy tűnik, hogy a tavaly áprilisi választást követően kettészakadt Jobbik egyik fele sem dédelget túl nagy álmokat az EP-választással kapcsolatban. Mint korábban megírtuk a Mi Hazánk Mozgalom már az 1%-nak is tudna örülni.

A Jobbik szóvivője, Szilágyi György ugyan számszerű jóslásba nem bocsátkozott, de mint fogalmazott már az is siker, hogy a párt egyáltalán megmaradt, és minden eredménynek örülni fognak, mert mint fogalmazott:

„a Fidesz mindent megtett azért, hogy elsöpörjön minket az útból”

Szilágyi még hozzátette azt is, hogy az olyan embereknek, akik hisznek a demokráciában, öröm, hogy ennyien mentek el szavazni

Az LMP-nél a kiszivárgó első eredmények alapján már  a teljes kudarccal számolnak. Meg is szólalt a párt országgyűlési képviselő Ungár Péter, aki elismerte a vereséget, amelyet megérdemeltnek tartott, mert mint fogalmazott:

„csalódást okoztunk a szavazóinknak, cserben hagytuk őket a választások után. Nem az ő képviseletükkel foglalkoztunk, hanem saját belső konfliktusainkkal és útkeresésünkkel” – mondta a HVG-nek Ungár.

 

A Momentum elnöke bizakodóan várja a végleges eredményeket, bár a Mérce kérdése elismerte, hogy délután még volt egy pesszimista pillanata, amikor azt gondolta, hogy éppen lemarad a párt a biztos mandátumot jelentő 5%-ról, de az urnazárást követő első hírek alapján arra is lát esélyt, hogy akár 8,5% fölé jussanak, és akár két képviselőt küldjenek az európai parlamentbe.

„A 8,5% nagyon durva lenne” – fogalmazott Fekete-Győr.

A Momentum elnöke szerint nem csupán az LMP-től vett el szavazatokat, de a Fidesztől is,kifejtette még, hogy a 45 feletti választók között kell még fejlődnie a pártnak.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, helyt adott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi állásfoglalásának a Nemzeti Választási Iroda (NVI), így Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők ma este jelen lehetnek az NVI azon helyiségeiben, ahová a szavazóköri adatok beérkeznek, és ahol összesítik azokat.

A két politikus azzal a kéréssel fordultak Pálffy Ilonához, a Nemzeti Választási Iroda elnökéhez, hogy személyesen jelen lehessenek a szavazatok összegzésénél. A képviselők azt szeretnék látni, hogyan születik meg a választások végeredménye. Az NVI pedig ígéretet is tett arra, hogy betekinthetnek az informatikai rendszer működésébe.

Úgy tűnik, az NVI tartotta magát az ígéretéhez, Szél Bernadett pár perccel ezelőtt posztolt egy képet Facebook-oldalán, amelyen látható, hogy bejutottak.

Az előzetes eredmények szerint a vártnál jobban szerepeltek a zöldpártok Európa számos országában. A legtöbb képviselőt küldő Németországban a Zöldek megduplázták támogatottságukat és így 20-22 képviselői helyre számíthatnak. A zöld frakcióba ül még mellettük az Állatvédők Pártának és a Kalózpártnak a képviselője is, így valószínűleg ez lesz az egyik legnagyobb nemzeti delegáció az egész Európai Parlamentben.

Hasonlóan előretörtek a francia zöldek, akik a nacionalisták és a liberálisok után az ország harmadik legerősebb pártja lettek, így várhatóan az eddigi 6 helyett 10-12 képviselőt küldhetnek az EP-be. Nagy-Britanniában ehhez hasonló mértékben erősödtek meg a zöldek, akik azonban a választási rendszer aránytalansága miatt a 10% körüli eredményükkel is csak 4 képviselőt delegálhatnak valószínűleg: hozzájuk jönnek még a skót és a walesi nemzetiek is 2 illetve 1 delegálttal.

A nagy országok közül Spanyolországban 6% körüli eredményt érhet el a nemzetiségi kisebbségek pártja, akik így 3-4 képviselővel bővíthetik a zöld frakciót. Olaszországban és Lengyelországban viszont valószínűleg nem szerez mandátumot zöld képviselő. A kisebb országok közül Írországban törtek előre látványosan a zöldek, ők három képviselőt adhatnak, Ausztriában pedig megháromszorozták a tavaly előtti eredményüket, ők két széket szerezhetnek majd Brüsszelben.

Az előzetes becslések kb 50 helyet jósoltak a zöld frakciónak a 750 fős Európai Parlamentben, ezekben a percekben már 66 körül lehet számítani az exit pollok alapján. Ez a szám azonban felkúszhat még hetvenre is, így akár a negyedik legnagyobb csoporttá is válhat a Zöld Frakció, minden szélsőjobboldali-konzervatív képviselőcsoportot megelőzve. Hogy a két magyar zöld jelölt, Vágó Gábor és Jávor Benedek bejut-e, a Nézőpont mai közvélemény-kutatása alapján kérdéses.

Az urnazárás után a Hírt Tv műsorának első vendége, az immár kipróbált európai parlamenti képviselőnek számító Deutsch Tamás nyilatkozott. Az előzetes eredmény-jóslásokat diplomatikusan kikerülte a politikus, de azt elárulta, hogy erős, megerősített fideszes pozícióra számít.

A riporter Bayer Zsolt felvetette az utóbbi időkben kulcskérdéssé váló néppárti tagságot. Deutsch szerint a csökkenő néppárti frakcióban a Fidesz helyzete erősödni fog. Kijelentette, hogy a Fidesz eredménye a Néppárt eredményét fogja erősíteni, ugyanakkor hozzátette, hogy a őszinte és éles kérdéseket kell feltenniük a Néppárton belül, amely szerinte rossz értelmiségi módjára kerül meg kérdéseket. A konkrét kérdésre, hogy el tudja-e képzelni, hogy Fideszt a Néppárton kívül, más frakcióban szerepeljen a következő ciklusban, Deutsch gyakorlott politikusi reflexszel félreugrott. Elmondta, hogy a Fidesz két dolgot nem fog tenni: támogatni a bevándorláspárti politikát, és veszélyeztetni az évezredes múltú keresztény gyökerű életformánkat, ezenkívül mindenben meg tudnak egyezni.

A Magyar Nemzet úgy tudja, 36 százalékos feldolgozottságnál:

55 százalékkal vezet a Fidesz-KDNP az EP-választáson, ami 14 EP-képviselőt jelentene a kormányzópártoknak.

A második a Demokratikus Koalíció, amely 14 százalékon áll, és így 4 képviselőt juttathatna az Európai Parlamentbe.

Ezen adatok szerint a 7,5 százalékos Jobbik, a szintén ugyanígy álló Momentum, és 6,1 százalékával az MSZP is 1-1 képviselőt küldhetne Brüsszelbe.

A Magyar Nemzet adatainak szemlélésekor érdemes figyelembe venni, hogy budapesti adatok még nem nagyon lehetnek benne, és mivel a fővárosban is magasabb volt a részvétel az 5 évvel korábbinál, azért vélhetően az ellenzéki pártok (köztük például a helyenként kifejezetten erősnek tűnő DK) is jócskán javíthatnak még az eredményeiken.

Via Magyar Nemzet

Az első exit poll alapján a várakozásoknak megfelelően a Szociáldemokraták (A) nyerték az EP-választást Dániában. Mette Frederiksen pártja a felmérések szerint 23.6 százalékot ért el, ami négy százalékkala magasabb az öt évvele ezelőtti eredményüknél. A második helyet a kormánypárt, a liberális Venstre szerezte meg, ők 2014-hez képest szintén négy százalékot javítva 20.6 százalékot szereztek. A várakozásnak megfelelően vesztett a támogatottsgából a bevándorlásellenes Dán Néppárt(O), ám az Europe Elects által publikált exit poll szerint sokkal nagyobb mértékben, mint azt az előzetes felmérések mutatták: csupán 11.8 százalékot szereztek, ami kevesebb, mint a 13 százalékot elérő, a zöldek EP-frakciójában politizáló Szocialista Néppárt eredménye. (Ø) A DF jelenleg a második legnagyobb párt a dán parlamentben, a 2014-es EP-választásokon pedig 26 százalékot szerezetek, toronymagasan verve a többi pártot. Az eredmények előrevetítik, hogy mit várhatunk az országgyűlési választásokon, amit június 5-én tartanak.

Tóth Bertalan, az MSZP-Pártbeszéd EP-listavezetője az urnazárás után nem sokkal posztolt a Facebookra. Mint írta:

„Felemelő, heroikus küzdelem volt, örülök, hogy együtt harcolhattam veletek! A munkát becsülettel elvégeztük. Hálával tartozom mindenkinek, aki részt vett benne. ❤️

Bármi lesz is, holnap új nap virrad, és mi is új energiákkal folytatjuk a megkezdett munkát.”

A tavalyi választás után szétzuhanó Jobbikból kivált Mi Hazánk Mozgalom nem tette magasra a lécet. Az urnazárás pillanatában a Facebook-oldalukon megosztott bejegyzésük szerint 1, azaz egy százalékos eredménnyel is elégedettek lennének az EP-választáson, amelyen a bejutási küszöb 5% volna. A Mi Hazánk Mozgalom számára persze ez az első megmérettetés, és bár sok mindenben egyetértenek a Fidesszel, de egyelőre még nem mernek nagyot álmodni.

Ugyanebben a bejegyzésükben már az általuk várt szerény szereplésük felelősét is megtalálták:

„A balliberális össztűz és cenzúra ellenére folyamatosan erősödünk, három év múlva megkerülhetetlen erő leszünk.” – közölte a Mi Hazánk.

A Nézőpont Intézet vezető elemzője, Mráz Ágoston Sámuel  az MTI-nek elmondta, a nap folyamán készítettek egy telefonos közvélemény-kutatást. Ennek eredményeit 7 órakor, a szavazás végével közölték.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a szavazatok 56  százalékát szerezte meg a Fidesz, a második helyen holtverseny van a DK és az MSZ-Párbeszéd között 10-10 százalékkal, a negyedik helyre a Jobbik került 9 százalékkal. A Momentum 7 százalékkal szintén bejutott.

Az LMP 4 százalékot szerzett, így valószínűleg nem jut be.

Természetesen ezek csak közvélemény-kutatások, így a végleges eredmény eltérhet ettől, de ezt csak este 11 óra után ismerjük majd meg.

Frissítés: Korábban tévesen exit pollt írtunk, de ez csupán egy sima közvéleménykutatás, amely a nap folyamán készült.

Donáth Anna az urnazárás után nyilatkozott a Mércének. Elmondta: teljesen nyugodtak, véleményük szerint a Momentum ugyanis „bent van”.

„A mi munkánk gyümölcse beérett, az, hogy ez pontosan hány százalékot jelent, az este folyamán kiderül.”

Fél órával az urnazárás előtt 41,74 százalékos a részvételi arány a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. A megyék közül a részvételi arány 18:30-kor Vas megyében volt a legmagasabb, 47,02 százalék, ami 96 511 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 35,2 százalék, ebben a megyében 150 924-en voksoltak. Budapesten 49,76 százalékos volt a részvétel, ez azt jelenti, hogy itt 653 403 választópolgár adta le szavazatát.

Viszonyítási alapként érdemes megjegyezni: a 2004-es EP-választáson 18:30-ig a választásra jogosultak 36,89 százaléka szavazott, 2009-ben 34,90 százaléka, 2014-ben pedig 27,64 százaléka.

A Mérce reggel óta követi percről percre az eseményeket, most viszont még nagyobb fokozatra kapcsolunk.

Székhelyünket ideiglenesen egy nagyobb térbe helyeztük, hogy minden csokoládé, pizza és laptop kényelmesen elférjen:

Az irodánkban már nagyban készülünk a 9-kor induló élő műsorra:

És így készülnek majd a grafikonjaink:

Levi pedig épp időben érkezett, hogy rögvest indulhasson is az MSZP eredményváró bulijába:

V. Naszályi Márta, a Párbeszéd I. kerületi önkormányzati képviselője posztolt egy fotót a Facebook-oldalán, melynek tanúsága szerint az egyik szavazókörben egy patkány is tiszteletét tette.

„Külön érdekesség, hogy a szavazókör a kerület egyik oktatási intézményében üzemel.”

– írja Naszályi.