Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Érdektelenségre számítottak, mégis 35 éves rekordot dönthet Franciaországban a választási részvétel

Franciaország Nagy meglepetésre 35 éves rekordot dönthet Franciaországban a választási részvétel, amely délben 5 ponttal, 17 órakor már 8 ponttal volt magasabb, mint 2014-ben. Ez a 43,2% még a 2017-es parlamenti választások azonos adatánál is magasabb csaknem 3 ponttal.

A Harris Interactive-Epoka becslése szerint ez 20 órára 52-54%-ot eredményezhet, ami 1984 óta a legmagasabb adat lenne, írja a lefigaro.fr. Az Ipsos ennél valamivel alacsonyabbra, 51,3%-ra becsli a végleges részvételt, az ábrán a távol maradók aránya látható az eddigi választásokon:

Forrás: Twitter

 

A 47 millió francia választó összesen 34 lista közül választhat, 79 európai képviselőt, akik közül 4-en csak a Brexit után lesznek majd az EP tagjai.

Az előzetes közvélemény-kutatások épp ellenkezőleg, kifejezetten alacsony érdeklődést mértek, és éppenséggel negatív részvételi rekordra számítottak, az általános közvélekedés szerint lapos és unalmas kampány után.

Kép forrása: Twitter.

Ennek legfőbb tétje, úgy tűnt, az lehet, vajon ki nyeri Emmanuel Macron és Marine Le Pen újabb párbaját. A már a 2017-es elnökválasztás második fordulójában is összecsapó két politikus közül a kutatók ezúttal Le Pennek jósoltak kis előnyt, kérdés, hogy a vártnál jóval magasabb részvétel hogyan alakítja ezt a becslést.

A köztársasági elnök pártjának (LREM) és a jobbközép pártoknak összefogásával létrejött „Reneszánsz” nevű listát 22-23 %-ra, míg az egykori Nemzeti Frontról Nemzeti Tömörüléssé átnevezett szélsőjobboldali erőt 23-24%-ra várták.

Ettől jóval elmaradva 12-13%-ra becsülték a konzervatív Republikánusok (Les Républicains, LR)támogatottságát, a baloldal legerősebb formációja, az Engedetlen Franciaország (France Insoumise) várható eredményét pedig 8-9%-ra, a zöldekét (EELV) 7-8%-ra.

A kiemelkedő részvétel, ami persze jóval alacsonyabb a köztársasági elnöki választást kísérő érdeklődésnél, elvileg jól jöhetne a baloldali erőknek, akik nagyon elaprózva, összesen 5 listán indulnak. Akárcsak a Zöldeknek, akiknek az európai parlamenti választás ment mindig a legjobban, most pedig a felélénkülő klíma- és környezetvédelmi mozgalmak is lendületet adhatnának nekik.