A Momentum és a DK az EP-választás nagy nyertese

Negyedik alkalommal tartanak ma európai parlamenti választásokat Magyarországon, ebből az alkalomból a Mérce oldalán percről-percre közvetítésben követhetik az olvasók a nap történéseit, napközben pedig a részvételi adatok alapján folyamatosan elemzést fogunk adni a várható eredményekről. Tudósítóink ott lesznek a politikusok szavazásnál és az eredményvárókon is.

Ezenkívül este nemcsak szöveges, hanem élő videós műsorral is várunk mindenkit.

A vasárnap nem csupán a magyarországi szavazás napja lesz, hanem a csütörtökön kezdődött EP-választási folyamat negyedik napja is, amikor Magyarország mellett további húsz országban voksolhatnak az állampolgárok, természetesen a külföld történéseiről is beszámolunk tudósításunkban.

Élő videóműsorunkat itt nézhetitek:

Címlapkép: MTI/Mónus Márton
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

A helyzet az, hogy a következő napokban-hetekben úgyis mindenki az európai parlamenti választásról, annak várható belpolitikai és uniós hatásairól fog értekezni.

Mi is így teszünk majd, most viszont zárjuk a percről percre tudósításunkat.

Innen is köszönöm az egész napos munkát a kollégáimnak, akik reggeltől rohangáltak sajtótájékoztatókra és eredményvárókra, és hajkurászták a szavazó politikusokat, akik összeraktak egy egész stúdiót, hogy életünkben először saját, élő választási műsort csinálhassunk (itt és itt meg lehet nézni), azoknak, akik külsősként segítették a munkánkat, és azoknak is, akik reggeltől ültek az irodában, és írták a híreket, szakmányban.

És bár közülük néhányan már kidőltek (ami nem csoda), azért készítettünk még egy utána fotót is, így nézünk tehát ki nagyjából 19 órányi munka után:

A Mérce sem pártok, sem oligarchák pénzét nem fogadja el. Mi kizárólag az olvasóink támogatásából működünk, így ha szeretnétek, hogy a következő választást (praktikusan ősszel, az önkormányzatit) is legalább így, de inkább még ennél is jobban tudjuk majd tudósítani, akkor támogassatok minket.

Ezt ezen a linken lehet megtenni, és előre is nagyon köszönjük!

európai unió Az alábbi grafikonon láthatók az egyes tagállamokra vonatkozó részvételi arányok, lehet böngészgetni.

A Demokratikus Koalíció EP-listavezetőjét, és – immár – európai parlamenti képviselőjét, Dobrev Klárát sikerült meginterjúvolnunk.

„Ekkora eredményre mi sem számítottunk, de azt már éreztük az elmúlt hetekben, ahogy jártuk az országot és hihetetlen mennyiségű emberrel találkoztunk, hogy növekszik azoknak a tábora, akik hallják a szavunkat, akikhez eljut, hogy mit gondolunk Magyarországról és Európáról.”

Miután sem Jávor Benedek (MSZP-Párbeszéd), sem Vágó Gábor (LMP) nem jutott ki az Európai Parlamentbe, ezért arra is kíváncsiak voltunk, a Demokratikus Koalíció viszi-e tovább a zöld ügyeket Brüsszelben. Hogy Dobrev Klára mit válaszolt, az videónkból kiderül:

Úgy tűnik, nem hiába demonstrált Toroczkai László és a Mi Hazánk Mozgalom Törökszentmiklóson kedden.

Ugyan itt is a Fidesz-KDNP nyert, méghozzá 46,81 százalékkal,

a második helyen viszont a Mi Hazánk végzett, 14,96 százalékkal, ami 945 szavazatot jelent.

Ezzel verték az amúgy hatalmas meglepetésre az ellenzék legnagyobb győzteseként 4 mandátumot szerző Demokratikus Koalíciót (14,17 százalék) és a Jobbikot is (10,56 százalék).

A Jobbik egyértelmű vesztese a mai választásnak, hiszen a várakozásoktól jócskán elmaradva mindössze 1 mandátumot sikerült szerezniük, azonban Törökszentmiklóson meglepő a szereplésük – annyiban biztosan, hogy maga a város jobbikos vezetéssel bír.

A Mi Hazánk viszont az országos eredményéhez képest (3,32%) szerepelt kiemelkedően, nyilván nem függetlenül attól, hogy kedden rasszista demonstrációt tartottak Törökszentmiklóson, ahol felszólalt a párt elnöke, Ásotthalom polgármestere, Toroczkai László is.

A törökszentmiklósi eseményekről itt írtunk korábban.

Toroczkai a Mi Hazánk eredményváróján kijelentette:

A magyar politikatörténetben példátlan sikert aratott a Mi Hazánk Mozgalom azzal, hogy 9 hónappal zászlóbontása után 3,33 százalékos eredményt ért el az európai parlamenti választáson.

athén, görögország Ígéretéhez híven Alekszisz Tsziprasz baloldali miniszterelnök azonnal bejelentette, időközi választás jön hamarosan Görögországban, miután pártja, a 2015-ben nagy többséggel megválasztott Sziriza kikapott a jobboldali Új Demokráciától a mai EP-választáson.

(The Guardian)

Budapest, jobbik eredményváró

A Jobbik részéről Jakab Péter és Gyöngyösi Márton állt ki megmagyarázni pártja eredményét.

Emlékeztetett, a Jobbik legnehezebb időszakán vannak túl, mivel véleménye szerint a Fidesz minden eszközt bevetett a párt ellehetetlenítésére – ugyanakkor már 250 megnyert sajtóperen vannak túl a propagandamédiával szemben.

Mint mondta, az MDF és a Kisgazdapárt ellehetetlenítése mintájára bomlasztani is próbálta a Fidesz a pártot, azonban ezt sikerült túlélniük, sőt, mi több, számban nem fogyatkoznak – miközben véleménye szerint kevesebben szavaztak a Jobbikra, mint ahány jobbikos van.

Reformok várhatóak a pártban –

„a Jobbik a szükséges korrekciókat végrehajtja, és megújulva fog nekimenni az önkormányzati választásoknak”.

A sajtótájékoztatón igen sokat beszélt az elkövetkezendő önkormányzati választásokról, melynek keretében úgy véli, meg fogják fosztani a Fideszt a településvezetői pozíciókról.

Ezután Gyöngyösi következett, aki elmondta ugyanezt, majd szólt néhány mondatot a migrációról, a határzárról valamint a határőrségről, melyek tekintetében együtt kell működni az Európai Unióval.

Beszélt továbbá a bérfelzárkóztatásról, mely úgy gondolja, az országban nem lehetséges, uniós együttműködésre van szükség, ahogy az uniós források ellenőrzéséhez is.

A teljes sajtótájékoztatót az alább lehet megnézni.

Budapesten a XIII. kerület (Angyalföld) hagyományosan a Magyar Szocialista Párt zászlóshajója.

Volt.

Az európai parlamenti választáson ugyanis a következő eredmény született:

  • Fidesz-KDNP: 31,78 százalék
  • Demokratikus Koalíció: 21,39 százalék
  • Momentum: 21,32 százalék
  • MSZP-Párbeszéd: 13,5 százalék

A Momentum 3589 szavazattal kapott többet a szocialistáknál, a Fidesz-KDNP 14.586 szavazattal győzött a kerületben.

Érdemes hozzátenni, hogy az MSZP-Párbeszéd szövetség a XIII. kerületben érte el legjobb eredményét a fővárosban.

Érdekesség még a fővárosból:

Egyetlen kerületben sem kapott 4 százaléknál többet az LMP, és ahol csak néztük, mindenhol előzte a Magyar Kétfarkú Kutyapárt.

brüsszel A Kantar közvélemény-kutató elkészítette 27 tagállam eredményei alapján az új EP-összetételét (zárójelben a 2014-es eredmények):

  • Európai Néppárt (EPP): 178 mandátum (216)
  • Szocialisták és Demokraták (S&D): 152 (185)
  • Liberálisok (ALDE): 108 (69)
  • Zöldek (Greens/EFA): 67 (52)
  • radikális baloldal (GUE/NGL): 39 (52)
  • konzervatívok (ECR): 61 (77)
  • Szabadság és Direkt Demokrácia (EFDD): 53 (42)
  • Nemzetek és Szabadság Európája (ENF): 55 (36)
  • más: 38

Ez a modell persze a most leköszönő parlament frakcióival számol, de nem tudjuk még, hogy a jelenlegi szélsőjobbos vagy nacionalista csoportok (három is van) hogyan alakulnak át, egyesülnek vagy szűnnek meg.

Majdnem végleges feldolgozottság mellett úgy tűnik, hogy az előzetes felmérésekhez és exit pollokhoz képest igencsak máshogy alakultak a választások Dániában: a jobboldali-liberális Venstre nyeri a választásokat. A párt közel hét százalékot javítva az eredményén 23,5 százalékot ért el, és a korábbinál  kettővel több, 4 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

A szociáldemokraták 21,5 százalékot értek el, ami 2,4 százalékkal jobb, mint a 2014-es eredményük, de továbbra is csak három mandátumuk lesz. A Ventsre mellett a választás másik nagy nyertese a 13 százalékot és a két mandátumot szerző zöld Szocialista Néppárt (SF), illetve a második EP-mandátumát megszerző szocio-liberális Radikale Venstre, aki a Venstre-hoz hasonlóan az ALDE-ben politizál (egyébként ennek a pártnak a korábbi elnöke az Európai Bizottság versenyjogi biztosa, Margrethe Vestager).

Válaszd újra a főnököt!- A választást nagy meglepetésre megnyerő Venstre plakátja

A választás legnagyobb vesztesei egyértelműen az EU-szkeptikus pártok voltak. A radikális baloldali Folkebevægelsen mod EU ( Emberek mozgalma az EU ellen) elvesztette az egyetlen EP-mandátumát , a GUE/NGL frakcióban mostantól a szintúgy radikálisan baloldali, de mérsékeltebb Enhedslisten-nek (Vörös-Zöld szövetség) lesz képviselője.

Ennél sokkal megdöbbentőbb a szélsőjobboldalai, bevándorlásellenes Dán Néppárt (DF) hatalmas választási kudarca. Az öt éve még 26 százalék fölötti eredménnyel az első helyen végző DF közel 16 százalékot veszített a támogatottságából, a 4 EP-képviselőjéből elvesztett hármat és még az egyébként kispártnak számító SF is megelőzte őt. A Dán Néppárt rossz eredménye többek között annak tudható be, hogy a Mette Frederiksen vezette Szociáldemokraták erősen jobbratolódtak a bevándorlás kérdésében, ezzel pedig sok szavazót tudtak elvinni a migrációt ellenző kampányukkal négy éve az országgyűlési választásokon a második helyet elérő szélsőjobbtól.

Az EP-választások eredménye jelentősen átrajzolja az erőviszonyokat a 10 nap múlva esedékes parlamenti választások előtt. A legtöbben már előre leírták a szélsőjobb támogatásával kormányzó Lars Løkke Rasmussen Venstre-jét és mindenki nagyarányú baloldali eleőretörést jósolt. A DF meggyengülése miatt még mindig a baloldalnak van jobb esélye kormányt alakítani, ám a bevándorlást szigorítani kívánó Mette Frederiksen szociáldemokrata miniszterelnök-jelöltnek valószínűleg sok tekintetben át kell gondolnia a stratégiáját. Az európai parlamenti választások megmutatták, hogy a szigorúbb migrációs politika valóban segíthet a szélsőjobboldalt támogatók megnyeresében, ám ahogy a menekültekkel szolidárisabb SF vagy Radikale Venstre erősödése mutatja, sok szavazót inkább más baloldali pártok felé orientál. És több potenciális koalíciós partnere előre leszögezte, hogy nem fogják magától értetődően támogatni Frederiksen-t, elvárják, hogy baloldalibb álláspontot képviseljen a bevándorlás kérdésében.

 

Budapest, Munkáspárt eredményváró

Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke sikerként értékelte pártja 0,42 százalékos eredményét.

A párt eredményváró rendezvényén elmondta, az országgyűlési választásokhoz képest még növekedni is tudtak, miközben európai szövetségeseik meg tudták tartani pozícióikat.

A „nemzeti és baloldali” öndefiníciót használó párt stratégiai helyzete nem változott az EP-választások azt ugyanakkor határozott sikerként könyveli el, hogy sikerült listát állítaniuk, így elérték céljukat.

Thürmer azt is elmondta,

„A baloldal megszűnt létezni a magyar politikai életben”

– hozzátéve, a DK nem baloldali, hanem liberális párt

így a Munkáspárt maradt az egyetlen jelentős baloldali párt a magyar politikai színtéren.

Thürmer – aki az elmúlt időszakban egyre inkább magáévá teszi a Fidesz egyes agendáit – kifejtette, a 21 magyar képviselő feladatának látja, hogy védjék az ország szuverenitását és küzdjenek az EU-s migrációs politika ellen.

Az MTI-nek nyilatkozó Kovács Gergely, az Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke a 2,63%-os eredményt úgy értelmezte, hogy ez olyan jelzés, ami azt sugallja, hogy van értelme annak, amit csinálnak. Az elnök némi meglepetésre arról beszélt, hogy sajnálja, hogy az LMP-t még ők is megverték, mert neki tetszett a párt kampánya.

Kovács úgy összegezte a választást, hogy:

„nekünk oké az eredmény”

Természetesen viccelődött is egy keveset, ha már az MKKP vicces pártnak titulálja magát, hiszen azt mondta:

„Elegünk van abból, hogy a magyar embereknek az Európa Parlament mondja meg, hogy ki jusson be az Európai Parlamentbe”

A végleges hivatalos részvételi arány 50,5 százalék, 25 éve nem volt ilyen magas részvétel európai parlamenti választásokon.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a párt igencsak ünnepélyes hangulatú eredményváróján arról beszélt, a Momentum a tavalyi országgyűlési választások óta megtriplázta a szavazói számát, a Momentum lett a harmadik erő a magyar politikában. Az elmúlt hónapokban a Momentum volt az egyetlen párt Magyarországon, ami a magyarok igazi problémáira keresett megoldásokat. Nemcsak kampányolt, cselekedett is.

Alázatosnak kell maradnunk. Még nem nyertünk: még mindig Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt, még mindig korrupt kormánya van Magyarországnak

– figyelmeztetett. Az viszont nagyon pozitív, ugyanakkor nagyon nagy felelősség is, hogy egyre többen bíznak a Momentumban.

Fekete-Győr gratulált minden ellenzéki pártak, akik erős szembeszéllel nyertek mandátumot az EP-választáson. Köszönetet mondott annak a 330 ezer magyar állampolgárnak, aki a Momentumra szavazott, illetve a Momentum képviselőjelöltjeinek (kiemelten a listavazető Cseh Katalinnak és az őt követő Donáth Annának), a párt tagjainak,  aktivistáinak, ifjúsági szervezetének, a TizenX-nek és Hajnal Miklós kampányfőnöknek.

Budapest, 2019. május 26.
Cseh Katalin, a Momentum listavezetõje és Fekete-Győr András, a párt elnöke a Momentum eredményváró rendezvényén a fõvárosi Dürer Rendezvényházban az európai parlamenti (EP-) választás napján, 2019. május 26-án.
MTI/Illyés Tibor

Cseh Katalin szerint szerencsére vannak még olyanok, akiknek van egy álmuk.  Magyarországon rengeteg ember feladta, akik úgy érzik, már nincs értelme elmenni szavazni. Ők azok, akiket meg kell győzni a jövőben.

Kell, hogy legyenek álmaink, legyen egy víziónk Magyarországról és Európáról, ahol mindenkinek esélye van a boldogulásra. Bár a Momentum sokszor megkapta azt a kritikát, hogy csak álmodozik, a párt története és sikere őket igazolja. Hamarosan pedig meglátják azt is, milyen az, amikor a Momentum felszólal a magyar parlamentben és milyen az, amikor felszólal Európában.

Ez most egy repedés a rendszer falán, az őszi önkormányzati választásokon pedig kiütjük majd az első téglát.

– mondta.

Budapest, 2019. május 26.
Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetõje (b) és Donáth Anna Júlia, a párt alelnöke, mandátumot szerzõ képviselõk a Momentum Mozgalom eredményváró rendezvényén a Dürer Rendezvényházban az európai parlamenti (EP-) választás napján, 2019. május 26-án.
MTI/Illyés Tibor

Donáth Anna, a párt második mandátumát megszerző képviselője szerint

az, ami most történik, nem a Momentum sikere, hanem azé a több mint 300 ezer emberé, aki azt mondta, bízik bennük, és bízik abban, hogy két fiatal nő is el tud érni eredményt.

Donáth szerint a mai eredmény egy visszajelzés a társadalom részéről, „hogy valamit jól csinálunk.”

Szerinte nem volt felesleges az elmúlt két év: kemény munkával el lehet érni embereket, van igény arra, hogy valami újat kapjanak az emberek. De még nincs vége:

Tízszer ilyen keményen kell dolgoznunk holnaptól kezdve

– mondta. Legyen végre egy olyan választás, melynek a végén tízmillió ember lesz boldog és el tudja fogadni az eredményt, legyen az bármi is.

Donáth mindenkinek üzeni:

gyertek, csináljátok velünk, gyertek még többen! Ez a közösség mindenkit befogad, aki a kezébe akarja venni a sorsát és cselekedni akar.

Budapest, lmp eredményváró Az LMP EP-listavezetője, Vágó Gábor is nyilatkozott az eredmények nyilvánosságra hozatala után. Vágó elmondta, amennyiben visszatérünk a kilencvenes évek neoliberális agendáihoz, a NER-t betonozzuk be.

Emlékeztetett, Európában mindenhol törnek előre a zöldpártok, az LMP, az MSZP-P és a Jobbik eredménye pedig a 2018-as fiaskóra vezethető vissza.

„2018-ban nem sikerült leváltani a NER-t, pedig mindenki azt ígérte, mindenki miniszterelnök-jelöltet állított, és valójában csak egymással foglalkoztak az ellenzéki pártok, és nem azzal, hogy érdemi alternatívát nyújtsanak.”

Elmondta, véleménye szerint a választók most új pártoknak adtak lehetőséget, melyek azonban nem feltétlen jobbak –

hisz nem rendszerkritikusak, továbbra is a nagyvállalatok által dominált gazdasági rendszert erősítik,

melyek tönkreteszik a Földet, az emberiség élőhelyét.

Vágó kifejtette, véleménye szerint az LMP kampányának egyetlen sikere az volt, hogy bevitték a közbeszédbe a klímaváltozást, és olyan témává tették, melyet átvettek azon pártok is, melyek programjában korábban nem szerepelt.

Az LMP volt EP-listavezetője elmondta továbbra is aktív kíván maradni a közéletben és képviselni a zöld értékeket, ezért keresi ennek legmegfelelőbb formáit.

prága Az kevéssé ért bárkit meglepetésként, hogy Andrej Babiš miniszterelnök pártja, az ANO lett a legerősebb párt az EP-választásokon, a végleges, közzétett eredmények szerint 6 helyet szereztek a 21-ből.

A második viszont az ezek szerint jócskán alulmért euroszkeptikus jobboldali ellenzéki párt, az ODS lett, ők 4 helyet szereztek. Az ODS vezetője, az Orbánnal is jó viszonyt ápoló volt cseh miniszterelnök Václav Klaus.

Az előzetesen második helyre mért, EU-párti, liberális Kalózpárt viszont nem örülhet a végleges eredménynek, ők csupán 3 helyet kapnak majd az új EP-ben.

Bejutott még a kereszténydemokrata KDU/ČSL 1 hellyel, miközben az ugyancska Eu-párti, konzervatív TOP09/STAN szövetség a kalózkhoz hasonlóan 3 helyet szerzett.

A kormánykoalícióban is helyet foglaló Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt egy képviselőt küldhetett be.

A folyamatosan süllyedő cseh szociáldemokraták már be sem jutottak az EP-be.

Az MSZP-Párbeszéd választási kudarcát értékelte MSZP listavezető elnöke, aki talán annál is nagyobb meglepetést okozott a sajtótájékoztatón, mint amekorra meglepetést a közös listán induló pártok által elért eredmény.

Tóth Bertalan azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy a létrejött összefogást nagyon reményteljesnek nevezte, mert azokon a helyeken értek el most jó eredményt az ellenzékiek, ahol már létrejött őszre az ellenzéki összefogás. Ezt az MSZP-Párbeszéd saját sikereként értékelte. Ezután egy még ennél is meglepőbb bejelentést tett:

„Az MSZP elnöksége vállalja a felelősséget, és NEM mond le” – mondta Tóth Bertalan

Úgy lehetett érzékelni, hogy az MSZP-Párbeszéd kudarcáért az ellenzéki összefogás hiányában látja az igazi okot, de:

„Nincs bennük harag egyik ellenzéki párt irányába sem” – tette hozzá „

Ezt követően a reményét fejezte ki az MSZP elnöke, hogy a decemberben, januárban megkezdett munka őszre be fog érni. Tóth Bertalan az önkormányzati választásokkal kapcsolatban továbbra is az összefogásban látja az ellenzéki siker kulcsát.

„Szükség van az MSZP hálózatára, ahhoz, hogy az ellenzék sikeres legyen az őszi választásokon…küzdeni fogunk,hogy ez az ország felszabaduljon, azon leszünk, hogy a sok millió állampolgár, aki változást akar, megkapja a lehetőséget. Minden erőnket arra koncentráljuk, hogy az önkormányzati választáson fordulatot érjünk el” – mondta Tóth Bertalan

Ezt követően Jávor Benedek beszélt, aki sajnálatát fejezte ki, hogy csalódást okoztak a rá szavazóknak. Azonban hozzátette, hogy öröm, hogy Európa-szerte az európai integrációt szorgalmazó erők, a zöldek jó eredményt értek el. Mivel a MSZP-Párbeszéd csupán egy mandátumot szerzett, várhatóan Jávor brüsszeli karrierje véget ért. Igaz, Tóth Bertalan, aki a listát vezeti, a sajtótájékoztatón jelezte, hogy a mandátumot nem veszi át, és majd a választmány dönt az EP-mandátum sorsáról jövő szombaton. Vélhetően nem Jávor Benedek kapja majd ezt a mandátumot, így a politikus sok sikert kívánt a mandátumot szerzett ellenzéki képviselőknek, és reményét fejezte ki, hogy folytatni fogják az általuk megkezdett munkát.

brüsszel Miután az utolsó választás, az olasz is lezárult, Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje Brüsszelből értékelte a választások eredményét. Elmondása szerint újra nagyszerű kampányt folytattak, és hozzájárultak az európai demokrácia fejlődéséhez.

„Nincs stabilitás, nincs stabil többség az EPP nélkül” – mondta.

Weber arra is ígéretet tett, hogy nem fognak együtt dolgozni olyan politikai erőkkel, melyek Európa elpusztítására törekednek.

Az EP legfrissebb mandátumbecslése szerint a néppártiaknak kevesebb képviselőjük lesz az új parlamentben, ám a 178 köré várható mandátumszámmal továbbra is ők maradnak a legnagyobb frakció. 2014 az EPP 216 mandátumot szerzett.

Spanyolország Az exit-pollokhoz képest még nagyobbat nyert a spanyol szocialista párt (PSOE), így 20 képviselőt küldhet az EP-be, a Néppárt megőrzi második helyét, és biztosan őrzik pozícióikat a baszk és katalán nacionalista erők is (Ahora Repúblicas, CEUS). 94%-os feldolgozottságnál:

Forrás: Twitter, El País

 

A Fidesz a hagyományokhoz híven a Bálnánál ünnepelte győzelmét.

Beszédet szokás szerint Orbán Viktor miniszterelnök mondott, és egyben köszönetet is mondott mindazoknak,

„akik úgy döntöttek, hogy Magyarország maradjon a magyaroké, Európa meg az európaiaké.”

A miniszterelnök jelezte, hogy még egy egész éjszakájuk van arra, hogy elemezzék a mai győzelmet, de annyit már most elárult: a mai eredményt egy megbízatásnak tekintik. Orbán szerint három dologgal bízták meg őket a rájuk szavazó választók:

  1. „Állítsuk meg egész Európában a bevándorlást
  2. Védjük meg a nemzetek Európáját
  3. És védjük meg a keresztény kultúrát”

Emlékezetes, hogy a Fidesz-KDNP egy olyan EP-programmal készült, amely mindössze 7 pontból áll, és mind a 7 a bevándorlással foglalkozik. Igaz, ez is több, mint amit remélhettünk, a kormánypártok ugyanis nem nagyon törik magukat, hogy programokkal készüljenek a választásokra.

Orbán szerint a mai napon az is kiderült, hogy az emberek úgy gondolják: Brüsszelben változásra van szükség. Olyan vezetőkre, akik tisztelik a nemzeteket és büszkék a 2000 éves keresztény kultúrára.

„Nekünk Brüsszelben is Magyarország lesz az első” – mondta Orbán.

A miniszterelnök kijelentette, hogy együtt fognak működni azokkal, akik a bevándorlást meg akarják állítani. Magyarország egységes – tette még hozzá.

Ez megint csak felvet kérdéseket, a Fidesz (bár éppen fel van függesztve) jelenlegi pártcsaládja, az Európai Néppárt ugyanis nem ebbe az irányba tart, korábban viszont többször is felmerült, hogy Orbán Viktor a szélsőjobboldalon szerveződő új frakció felé kacsintgat, amelynek viszont – Matteo Salvinivel az élen – a bevándorlás megállítása a fő témája. Ehhez képest Orbán tegnap ismét arról beszélt, hogy akkor maradnak a Néppártban, ha Magyarország érdekei úgy kívánják. Mai beszéde viszont megint Salviniék felé billen. A következő napok nagy kérdése lehet, hogy a Fidesz marad-e a mostani EP-választás után viszonylag sok mandátumot vesztő Néppártban, vagy tényleg új útra lép.

Orbán Viktor természetesen a szokásos frázissal zárta beszédét:

„Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”

Érdekesség, hogy Trócsányi László, a Fidesz-KDNP EP-listavezetője nem mondott beszédet, az ünneplés a Himnusz eléneklésével zárult.

A Fidesz eredményvárójáról készült videónk itt megnézhető:

ljubljana, szlovénia Janez Jansa pártja, az SDS egy éve kezdett bele a Fideszét másoló bevándorlásellenes kampányába, most pedig a családvédelmi akciótervet is magáévá tette, ez sikerrel is járhatott, a választási bizottság első, előzetes, 99,5%-os feldolgozttságú eredményei szerint a tavalyi választást bukó SDS most elsőként futott be az EP-választáson, igaz, csak 26,8%-kal.

A második meglepetésre a szlovén szociáldemokrata párt lett, 18,57%-kal, őket a koalícióban kormányzó, Marian Šarec Listája csak harmadik helyet ért el, 15,61%-kal.

Óriási csalódás lehet majd a rendszerkritikus baloldali GUE/NGL frakciónak, hogy Violeta Tomic, a pártcsalád társ-csúcsjelöltjének pártja, a Levica be sem jutott az EP-be.

A Le Monde infografikus csapata, a Les Décodeurs alkotta ezt az ábrát, amely az egyes országok EO-ben betöltött súlyát is érzékelteti, a pártcsaládok erőviszonyain kívül, az adatokat folyamatosan töltik fel. Most épp így állunk, 395 képviselőhely már biztos:

Forrás: Les Décodeurs, Twitter

 

Róma Kicsit beomlott a koalícióban kormányzó Öt Csillag Mozgalom támogatottsága az olasz EP-választásokon. A TG7 televízió által leadott SWG exit-poll szerint Matteo Salvini szélsőjobboldali Liga pártja elérte első országos győzelmét, 26,5-29% között szereztek szavazatokat.

A második meglepetésre a Nicola Zingaretti alatt továbbra is szenvedő olyasz Demokrata Párt, amely azonban most örülhet annak, hogy ismét második erő lehet az országban, 21-24% közötti szavazattal.

Az Opinio exit-pollja ugyancsak ezt a tendenciát erősíti meg.
A harmadik a nemrég még 32%-kal választást nyerő, Beppe Grillo által alapított Öt Csillag lett. Silvio Berlusconi egykori miniszterelnök jobboldali Forza Italiája is rossz eredményt ért el, 9-11% között.

Giorgia Meloni Orbán-szövetséges, újfasiszta Olaszország Testvérei Pártja 5 és 7% közötti eredménnyel ismét küldhet majd képviselőt Brüsszelbe.

A végső részvételi arány 43% volt, amely egy kicsit itt is jobb, mint a 2014-es adat.

Belgium Az EP-választások eredményeire még várni kell, de a legtöbb szavazókörben már összeszámolták a belga szövetségi választásokra leadott szavazatokat. Ennek alapján elmondható, hogy miközben a hagyományos nagy pártok jelentősen meggyengültek, a szélsőjobboldali, radikális baloldali és zöld pártok nagy sikerként könyvelhetik el az eredményeket.

A jelenlegi, a liberális, frankofón Charles Michel miniszterelnök vezette kormánykoalíció pártjai (Mouvement Réformateur,a flamand kereszténydemokraták és Guy Verhofstadt ALDE-vezér pártja az Open Vld) jelentősen meggyengültek, együtt összesen 39 mandátumot szereztek a 150 fős képviselőházban, 13-mal kevesebbet, mint az öt évvel ezelőtti választáson.

A kormánykoalíciót 208 januárjában otthagyó, Bart de Wever antwerpeni polgármester vezette, nacionalista N-VA is vesztett a mandátumaiból- 25 képviselőjükkel még mindig nekik lesz a legnagyobb frakciójuk, de ez az eredmény 8 hellyel rosszabb a 2014-esnél. De Wever pártja elől főleg a szélsőjobboldalai Vlaams Belang vett el szavazatokat, akik 18 képviselőhelyet szereztek, és 13 százalékkal országosan a második legnagyobb párttá váltak.

 

A baloldalon jelentős átrendeződés figyelhető meg az erőviszonyokban. A korábbi miniszterelnök Elio Di Rupo Szocialista Pártja (PS) 5 mandátumot vesztett, 18 fős frakcióval fog rendelkezni a szövetségi törvényhozásban. A veterán politikusnak, professzionális álláshalmozónak ( a belga kormány vezetésével párhuzamosan Mons városának polgármesterségét is elvállaló) és kisebbféle stílusikonnak számító Di Rupo valószínűleg jobb eredményre számított, egyes exit pollok a szocialisták nagyarányú győzelmét jósolták.

A baloldal sok fontos bástyájában megerősödött a frankofón zöldpárt, az Écolo, amelynek 13 képviselője lesz a törvényhozásban, és a PS mögött kevesebb mint fél százalékkal végezve 17 százalékot ért el a brüsszeli fővárosi régió tartományi választásán (ez több mint 8 százalékos növekedés, és ha hozzávesszük a szintén erősödő flamand Groen 3 százalékos eredményét, akkor megállapítható, hogy a zöldek lettek a legnagyobb erő a fővárosban).

A választás másik nagy nyertese a radikális baloldali belga munkáspárt (PTB-PVDA) amely most először jut be a parlamentbe, ahol rögtön 11 képviselője lesz.

A jó eredményt a PTB egyik politikusa, Raoul Hedebouw úgy értékelte, hogy  „a választóknak elegük lett a társadalomellenes politikából”. A PTB a zöldekhez hasonlóan a tavalyi ősszel tartott önkormányzati választásokon is jelentősen növelni tudta a támogatottságát.

A mostani eredmények nem könnyítik meg a kormányalakítást, amik Belgiumban amúgy is elég hosszadalmas procedúra- elég csak arra gondolni, hogy az országnak a 2011-es választási patthelyzet után több mint 580 napig nem volt kormánya. Egy tisztán baloldali koalíciónak (ami magba foglalná a PS, a PTB, az Écolo mellett a meggyengülő flamand szocialistákat és a Groent) nem lenne meg a többsége a Képviselőházban, ahogy valószínűleg a jelenlegi kormánykoalíció sem folytathatja a munkát- ráadásul a szoros eredmények miatt kérdéses, hogy ki lehet az ország következő miniszterelnöke.

Budapest, magyarország Közzétette az EP-választás hivatalos eredményeit a Nemzeti Választási Iroda. 99,9 százalékos feldolgozottságnál így néznek ki az eredmények:

  • Fidesz: 52,14% (13 mandátum)
  • DK: 16,26% (4 mandátum)
  • Momentum 9,92% (2 mandátum)
  • MSZP-Párbeszéd: 6,68% (1 mandátum)
  • Jobbik: 6,44% (1 mandátum)
  • Mi Hazánk: 3,33% (0 mandátum)
  • MKKP: 2,63% (0 mandátum)
  • LMP: 2,19% (0 mandátum)
  • Munkáspárt: 0,42% (0 mandátum)

52,14%
16,26%
9,92%
6,68%
6,44%
Szerzett mandátumot:
Fidesz: 13 (52,14%)
DK: 4 (16,26%)
Momentum: 2 (9,92%)
MSZP-P: 1 (6,68%)
Jobbik: 1 (6,44%)
Nem szerzett mandátumot:
Mi Hazánk: 3,33%
MKKP: 2,63%
LMP: 2,19%

A részvételi arány 43,36 százalék volt.

Szél Bernadett és Hadházy Ákos az európai parlamenti választás estéjét a Nemzeti Választási Irodában töltötték, ahol a választások tisztasága felett próbáltak őrködni. A LMP-t elhagyó független képviselők közül először Hadházy Ákos reagált a Facebook-oldalán a választás eredményeire.

A végeredmény minden papírformát felborít, és valójában a Fidesz egy mandátumot veszíteni fog az öt évvel ezelőttihez képest, de Hadházy az európai parlamenti választásokat ellenzéki bukásnak fogja fel.

 „az igazság és a demokrácia veszített a hazug és aljas heccpropagandával szemben” – írta a politikus a Facebookon.

Hadházy szerint az ellenzék hibás abban, hogy feladta a közmédiáért decemberben elkezdett harcot.

„A nagyobb baj, hogy néhány kivételtől eltekintve többségük meg sem próbált ez ellen tenni. Emiatt ez az eredmény várható volt. ” – latolgatta az eredmény okait Hadházy

A politikus figyelmeztetett rá, hogy nem lehet elfogadni a kormány játékszabályait, mert ez egyben azt is jelenti, hogy elfogadják, hogy mindig a kormány fog győzni.

„El kell végezni a házi feladatot: Mozogni kell, szerveződni kell, szervezet kell! Harag és valódi elszántság kell! Program, sőt, ennél több, valódi alternatíva kell!” – fogalmazta meg a tennivalókat a politikus

Egy korábbi posztjában Hadházy kifejtette, hogy a kormánypropaganda miatt csalásnak tartja ezt a választás is.

Finnország Finnországban megszületett a 2019-es európai parlamenti választások első hivatalos eredménye:

  • A jobbközép-liberális KOK 20,8%-ot szerzett, így a Néppártba 3 képviselőt küld
  • A szociáldemokraták 14,6%-os eredménye 2 képviselővel gazdagítja a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségét,
  • A zöldek valószínűleg 2 képviselőt tudnak küldeni a Zöld Frakcióba,
  • A bevándorlásellenes Finnek Pártja 2 mandátumot szerzett,
  • A Finn Baloldali Szövetség 1 mandátumot kapott,
  • Az ALDE frakciójába pedig 3 finn képviselő ülhet majd.

Összességében elmondható az, hogy a szélsőjobboldali, euroszkeptikus Finnek Pártja nagyot bukott a finn parlamenti választásokhoz képest és ahogyan azt korábban is megírtuk, a svédek többsége a bevándorlásellenes politikusok helyett az európapárti politikai erőkkel szimpatizál, az abszolút nyertes Néppártba beülő KOK például az elsők között támogatta a Fidesz kizárását a frakciócsaládból.

Budapest, lmp eredményváró Ungár Péter, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője a párt sajtótájékoztatója után elmondta, véleménye szerint a párt csúfos bukásának oka, hogy az elmúlt egy évben a belső melodrámák uralták a pártról szóló híreket, ezek jutottak el a választókhoz.

„Eltiltások, eltiltások eltiltásai, folyamatosan ez a belső feszültség volt, amit a választók felé kommunikáltunk, ez pedig csalódottságot okozott a választóknak, és teljesen jogos volt, megérdemeltük ezt a pofont”

– mondta Ungár, majd bocsánatot kért azoktól, akiknek csalódást okozott a párt.

brüsszel A Kantar közvélemény-kutató szerint a jelenleg elérhető adatok alapján így néz ki az új EP összetétele. Ez 15 ország becsléseit, a többiekből pedig közvélemény-kutatásokat építették be statisztikai modelljükbe.

EPP: 177
S&D: 147
ALDE: 101
ECR: 60
GUE-NGL: 42
Greens-EFA: 70
EFDD: 56
ENF: 57
NI: 8

Ez a modell persze a most leköszönő parlament frakcióival számol, de nem tudjuk még, hogy a jelenlegi szélsőjobbos vagy nacionalista csoportok (három is van) hogyan alakulnak át, egyesülnek, szűnnek meg.

Németország Bár a legutolsó Bundestag-választások óta gyengült a szélsőjobboldali, populista Alternatíva Németországért (AfD), de az exit-pollok szerint az egykori NDK területén továbbra is nagyon erősek.

Az öt kelet-német régióból kettőben élen végzett a párt, Szászországban és Brandenburgban is megelőzte Merkel CDU-ját – előbbiben 30,1, utóbbiban 22,1 százalékos eredménnyel.

Türingiában (23,8%), Szász-Anhaltban (20%) és Mecklenburg-Elő-Pomerániában (19,8%) pedig a második helyen végzett.

london Vince Cable veterán politikus „A Brexit egy baromság” című választási programja hozta a legtöbb plusz szavazót. És nem csupán olyan kerületekben, ahol 2016-ban az EU-ban maradás mellett szavaztak, hanem a brexites területeken is.

Ilyenformán Északnyugat-Angliában, és Közép-Angliában is szereztek helyeket, jól mutatva, hogy itt is sikerült energizálni a Brexitet ellenző szavazókat.

(The Guardian)

Budapest, momentum eredményváró

Cseh Katalin, a Momentum listavezetője is beszélgetett tudósítóinkkal a párt eredményváróján.


Cseh elmondta, ott vannak Pesten és vidéken is, és most már az emberek megismerik őket,

„szerintünk tényleg azon az úton vagyunk, hogy egy valódi alternatívát tudjunk képezni”

– mondta a Momentum jelöltje.

Azt is kifejtette, hogy miközben sok politikus csak a kampányban merészkedik elő, ők valóban ott voltak az emberek között, ott voltak a közösségekben, meg lehetett őket szólítani.

Cseh elmondta, nem magáért vagy Donáth Annáért, a listán második helyet elfoglaló jelöltért, hanem a Momentumért izgul.

Olaszország Ugyan még nem ért véget az európai parlamenti szavazás Olaszországban, a baloldali fiatalok már az emigrációról beszélgetnek, arra az esetre, ha Matteo Salvini Legája nyeri meg a választást és többségbe kerülnek a jobboldali pártok. Ha ugyanis 50% felett teljesítenek a különböző jobboldali pártok, akkor a szélsőjobboldali Lega dobhatja a jelenlegi, mérsékelt koalíciós partnerét, a rendszerkritikus-populista 5 Csillagos Mozgalmat és új választások után jobboldali szövetségeseivel átveheti az ország vezetését.

Matteo Salvini

Ezek között a leendő szövetségesek között pedig ott van a mérsékelt jobboldali Silvio Berlusconi, de vannak nála sokkal rosszabbak is: a szélsőségesen nacionalista, fasiszta múltra pozitívumként emlékező Itália Fivérei egyre erősödik, s nyíltan is Salvini miniszterelnökségét támogatja. Ekkor pedig még mindig nem beszéltünk a keményvonalas neofasiszta-neonáci Casa Pound és Forza Nuova pártokról.

A jelenlegi közvélemény-kutatások alapján a Lega 30% körüli eredményre számíthat, jobboldali szövetségeseivel együtt pedig 45-50% közé mérik őket. Ezt tetézi, hogy a részvételi adatok alapján az őket támogató régiókban (azon belül is főleg a legnagyobb régióban, Lombardiában) mennek el a legtöbben szavazni.

Ahogy közeledik az urnazárás, úgy nő a feszültség a fiatalok között és így is kerül szóba egyre gyakrabban, hogy még a homofób viccekkel és a maffiával ápolt kapcsolataival hencegő populista jobboldali miniszterelnök, Berlusconi is jobb volt az új jobboldalnál. Mert, bár Berlusconi híresen korrupt volt és sokat megtett az olasz jóléti állam leépítésért, legalább mindig elhalkította a szélsőjobbot és soha nem engedte fontos pozícióba az igazán szélsőséges elemeket. Amióta azonban Salvini lett a belügyminiszter és ő is vette át a jobboldal vezetését, azóta napról napra lett egyre rasszistább az olasz társadalom, s ennek megfelelően is romlott egyre a közhangulat az elmúlt másfél évben.

És ahogy ülünk az olasz fiatalokkal az európai eredményeket nézve, s feszülten várjuk, hogy az öreg Itália is befejezze a voksolást, ők egymás után szívják el a cigarettáikat, én pedig írom a Mérce nemzetközi közvetítését, ők arról beszélnek, hogy ha Salvini nyer, akkor végleg elhagyják az országot, én pedig pontosan átérzem, hogy mit gondolnak, és csak mosolyogva gépelek a laptopon.

Budapest, mszp-p eredményváró Jávor Benedeket, az MSZP-Párbeszéd közös listájának negyedik helyén álló, párbeszédesek közül a listán legelöl elhelyezkedő jelölt nyilatkozott a sajtónak a párt lesújtó választási veresége után.

A politikus elmondta, nem látja, hogy milyen politikai út várhatna rá a mai eredmények után,

ugyanakkor az értékein nem kíván változtatni a jövőben sem.

Jávor elmondta, nem tudja, milyen lépések várhatók a párt tisztségviselői részéről, a tagságnak kell eldöntenie, lemondanak-e, vagy sem. A politikus elmondta,

„nagyon sajnálatosnak és szomorúnak tartom”

hogy nem jutott be zöld politikus Magyarországról az Európai Parlamentbe, utalva arra, hogy Vágó Gábor és az LMP megsemmisítő vereséget szenvedett a választáson, pedig örült volna, ha együtt tudnak küzdeni Brüsszelben

Azt azonban örömmel nyugtázta, hogy általánosságban a baloldali és zöld erők győzedelmeskedtek Európa-szerte, a zöld frakciónak pedig a nemzetközi siker után immár több, mint hetven tagja is lehet az EP-ben.

Az MSZP-vel való együttműködéssel kapcsolatban elmondta, a döntés pillanatában jó ötletnek tűnt, az eredmények azonban ezt nem igazolták.

Jávor kifejtette, a DK is erősen baloldali programmal kampányolt, ami némiképp váratlan volt a párttól, és reménykedik hogy továbbra is képviselni fogja a baloldali értékeket, azonban probléma, hogy Magyarországról nem megy zöld jelölt – ez pedig azt jelenti, hogy a zöld politikát a magyar választók hátrébb sorolták.

Mindazonáltal értékeli, hogy rekord magas volt a részvétel, véleménye szerint mindig örömteli, mikor egy választáson sokan vesznek részt, mert a megválasztott képviselők nagyobb legitimitással végezhetik munkájukat.

Az MTI írja, a Magyar Nemzet értesülései alapján 98 százalékos feldolgozottságnál 52,3 százalékkal vezet a Fidesz-KDNP az EP-választáson, ami 13 EP-képviselőt jelentene a kormányzó pártoknak Brüsszelben.

A magyarnemzet.hu vasárnap esti cikke szerint a Demokratikus Koalíció 16,3 százalékon áll, és így 4 képviselőt juttathatna az Európai Parlamentbe. A Momentumnak 9,7 százalékos eredménnyel két mandátuma lehet, a Jobbik (6,5 százalék) és az MSZP-Párbeszéd (6,6 százalék) pedig 1-1 képviselőt küldhetne az EP-be.

5 éve az Európai Parlamenti választásokon a Fidesz 51,48 százalékot szerzett. A választás nagy nyertes a Momentum és a DK, a nyagy vesztese pedig az MSZP, a Párbeszéd a Jobbik és az LMP.

52,3%
16,3%
9,7%
6,6%
6,5%
Szerzett mandátumot:
Fidesz: 13 (52,3%)
DK: 4 (16,3%)
Momentum: 2 (9,7%)
MSZP-P: 1 (6,6%)
Jobbik: 1 (6,5%)
Nem szerzett mandátumot:
LMP
MKKP
Mi Hazánk

Az LMP EP-listáját vezető Vágó Gábor a Facebook-oldalán ismerte el a zöld párt választási kudarcát. A jelölt elmondta, hogy becsülettel küzdöttek a kampányban. A bőven 5% alatt maradó választási eredmény okaként a 2018-as választási vereséget jelölte meg, illetve azt, hogy bár az európai parlamenti választásokon a zöldek jó eredményeket értek el, az LMP-nek itthon nem volt meg a hitelessége.

A sajótájékoztatón bejelentették, hogy az LMP teljes elnöksége lemond a választási kudarc után.

Budapest, mszp-p eredményváró Szanyi Tibor, az MSZP-Párbeszéd közös lista harmadik helyezettje – aki, tekintve hogy a lista első helyén álló Tóth Bertalan nem fogja átvenni mandátumát, de facto a második – nyilatkozott helyszíni tudósítónknak pártszövetség eredményváró rendezvényén.

A jelölt elmondta, nem gondolná, hogy valóban 7-8 százalék, vagy annál is alacsonyabb eredményt érnének el – ahogy az a szavazókörökből érkező információkból kiderül.

„Szívem szerint megvárnám az eredményt ezzel”

– mármint a latolgatással, mondta az MSZP-s politikus.

Szanyi elmondta, a párton belül egyetértés volt abban, hogy szociális agendával kell menni, az egyéb feladatok pedig jól meghatározva le vannak osztva, mindenki végzi a maga dolgát.

Amennyiben azonban valóban olyan rossz eredmények születnek a párt szempontjából a választáson, amilyenek most látszanak,

„annak nem tud más lenni, mint jelentős következménye”.

 

A HVG megkérdezte a főpolgármesteri székre aspiráló Puzsér Róbertet, hogy mit szól az eddig fő támogatójának látszó LMP választási kudarcához, mire a következő, rövid, de annál élesebb választ adta:

„mi közöm nekem ahhoz, hogy most ők épp összeomlanak?!”

Puzsér kifejtette, hogy eddig sem kalkulált az LMP-vel, hiszen valójában a párt áll be mögé és nem fordítva. Bárkinek örül, aki csatlakozik a programjához, nyilatkozta a főpolgármester-jelölt médiaszemélyiség.

A Magyar Nemzet értesülései szerint 88 százalékos feldolgozottságnál 53 százalékkal vezet a Fidesz-KDNP, ami 13 EP-képviselőt jelentene a kormányzópártoknak.

Második helyen áll 16 százalékkal, vagyis 4 mandátummal a Demokratikus Koalíció,    utána következik a 9 százalékos Momentum 2 mandátummal, majd a 7 százalékos Jobbik és az MSZP-Párbeszéd 1-1 mandátummal.

A korábbi, 36 százalékos feldolgozottsághoz képest tehát úgy fest, a Fidesz egy mandátumot vesztett, a Momentum pedig nyert még egyet.

Helyszíni tudósítónk a Momentum eredményváróján hatalmas üdvrivalgásnak volt szem- és fültanúja:

Svédország Svédország kampánya meglehetősen izgalmasra sikeredett a 2018-as parlamenti, önkormányzati és regionális választásaik után: ismét a kormányzó szociáldemokraták kapták a legtöbb szavazatot, és megalakult a Stefan Lövfen vezette baloldali kormány. A mostani alkalommal is őket támogatta a legtöbb svéd választó: 25%-kal 5 mandátumra esélyesek.

Lövfen egyébként többször is bírálta a magyar kormányt, szerinte „Nem tartható tovább, ahogy Magyarország kezeli a migrációt”, és többször is hangot adott annak, hogy Magyarország nem teljesíti EU-s kötelezettségeit, miközben az EU kohéziós politikájának a legnagyobb nyertese.

Löfven azt akarja, hogy a következő EU-s költségvetésben, vagyis 2020-tól, legyenek komoly pénzügyi következményei az ilyen viselkedésnek, szerinte a magyar kormány nem kaphat megint olyan sok pénzt, mint az elmúlt hét évben. Szijjártó aztán ezen teljesen felháborodott és visszaszólt a svéd miniszterelnöknek, majd bekérették Svédország budapesti nagykövetét.

A legfrissebb exit-poll szerint a szociáldemokratákat a konzervatív pártok követik a szavazatok 18 százalékával; ők voltak azok, akik benyújtották az indítványt a Fidesz kizárásáról a Néppártban, tehát a svéd közbeszédben meglehetősen nagy konszenzus van a baloldal és a jobbközép pártok között Orbán Viktor és a Fidesz megítélésében.

A bevándorlásellenes Svéd Demokraták 17%-ot értek el, akiknek jelenlegi EP-képviselőjük, Kristina Winberg azt állította a kampányfinisben, hogy képviselőtársa, Peter Lundgren zaklatott egy nőt pártrendezvényükön. Amire Lundgren annyit válaszolt, hogy részeg volt és tényleg hozzáért a nő melléhez, de nem volt semmilyen további szándéka.

A 20 helyből többségében azok a pártok szereztek mandátumot, akik kampányuk alatt konzekvensen elítélték a szélsőjobboldali euroszkeptikusokat, és többször is konfrontálódtak már Orbán Viktorral.

Jelenleg úgy tűnik, hogy akárcsak öt éve, idén is az első helyen végez a szélsőjobb Franciaországban. Marine Le Pen pártja, a Rassemblement national (Nemzeti tömörülés) néhány százalékkal vezet az Emmanuel Macron pártja és szövetségesei Reneszánsz nevű listája előtt. A 2017-es elnökválasztáson második helyet elérő politikus mégis a Nemzetgyűlés feloszlatást követeli, mivel szerinte az már nem képviseli többé a nép véleményét.

Le Penen kívül több francia politikus is értékelte az eredményeket. Macron elnök azt mondta, hogy sajnálja, hogy nem az ő pártja áll az első helyen, de szerinte ez az eredmény „nem vereség”.

Az államfő kihangsúlyozta, hogy a 2017-es elnökválasztás óta ez volt az első országos megmérettetés, amit ráadásul az elmúlt fél évben a sárgamellényesek tüntetései miatt kialakult politikai krízis közepette tartottak meg. Macron úgy véli, hogy

a mai EP-választás eredménye rámutat arra, hogy a progresszívek és nacionalisták közötti megosztottság tovább növekszik. Illetve arra, hogy „a 2017-es elnökválasztás eredménye nem véletlen volt.”

A zöldek várható sikerét az elnök úgy kommentálta, hogy az eredmény arról tanúskodik, hogy a franciák számára mennyire fontos ügy a környezetvédelem.

A 2014-es eredményét (lévén akkor még a kommunistákkal együtt indult) tovább rontó, 7 százalékot elérő radikális baloldali La France insoumise elnöke, Jean Luc Mélenchon szerint a szélsőjobb újbóli győzelme és az alacsony részvétel azt mutatja, hogy tovább mélyül a Franciaországot sújtó társadalmi-politikai válság. Mélenchon szerint „Macron úgy tűnik, elvesztette ezt a meccset” és az eredmények „semmilyen pozitív fejleményről sem tanúskodnak”.

A nagyon csúful kikapó Szocialisták listavezetője, az újságíróból lett politikus Raphaël Glucksmann úgy értékelte az eredményeket, hogy a „a baloldal nem halt meg”, és „van remény”. Mindezt azután mondta, hogy jelenleg úgy néz ki, a közvélemény-kutatások által mért öt százalékoz képest egy kicsit jobban teljesítenek, és 7 százalékot érnek el. Egyébként a PS 7 évvel ezelőtt 51 százalékot és 18 millió szavazatot szerzett az elnökválasztáson…

Értékelte a helyzetet Edouard Philippe miniszterelnök is, aki szerint az EP-választások a legutóbbi elnökválasztás első fordulójának dinamikáját erősítették még. Philippe (akinek egyes források szerint veszélyben a pozíciója, mert elképzelhető, hogy a választások után kormányátalakítás fog történni) úgy véli, a régi bal-jobb felosztottságot felváltotta egy új, a nacionalista-progresszív szembenállás, amit mi sem példáz jobban, mint hogy a Franciaországot az elmúlt ötven évben felváltva kormányzó mindkét párt kevesebb mint 10 százalékot ért el.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}
Olvass tovább!